Deja vu, szülői mondatok
Sokat betegeskedett a kicsi az elmúlt hetekben, gyerek központú lett így a világom, és rájöttem, hogy sok beszélgetés egyszer már elhangzott nálunk, 10 évvel ezelőtt... Mi így egyszerre két világban élünk, a kicsiben viszontlátjuk a nagyot, a nagyban pedig látjuk a kicsit és hogy mi jön még. Zanzásítva néhány ikonikus, ismétlődő, időntúli szülői mondat…
Hát, leteszem a babahordozót ide, a tükrös szekrény mellé. Cuki, ahogy alszik. Remélem, tetszik majd neki a szobája. És most???
Babafigyelőt bekapcsoltad? Átmegyek inkább a szobájába, nem tudom, tényleg működik-e.
Szerinted hall? Szerinted jól hall? Szerinted lát? Nem kellene már felüljön? Felálljon? Kússzon? Járjon? Beszéljen? Nem lenne jobb elvinni megnézetni?
Köhög megint. Hideg vagy meleg levegő kell akkor?
Oviba mehet így szerinted?
Tegyük feljebb azt a bizbaszt. Tegyük még feljebb. Na jó, vedd le neki, de csak nézheti. Hol van már megint az az izé, hová tehette?
Felvegyelek?
Get Laci Kiszely’s stories in your inbox
Join Medium for free to get updates from this writer.
Csak akkor, ha azt mondod anya, apa, légyszíves, köszönöm, kérem szépen, megszentségteleníthetetlenségeitekért.
Hát, ez 3 éves kortól ajánlott, ezt még inkább ne. A 6 év feletti nem neki való még. A 12-es karikás film necces. 18-as játékot kért, én megnéztem az interneten, nem lesz az jó.
Nem gond, viszünk magunkkal bébiételt is az étterembe. Keressünk egy gyerekbarát helyet, gyerekmenüvel. Nézzük meg a menüt, hátha van neki való. Majd megoldja, abból választ, ami van.
De hát múlt héten még szeretted, sőt, a kedvenced volt!
Semmi? De valami csak történt!
Nagyon ügyes vagy, szuper ez a sok ötös, de miből kaptad a négyest, mit rontottál el?
Holnapra? Nem érdekel, nem megyek el este kilenckor kokárdát / villamosjegyet / zöld krepp papírt vásárolni, szólj időben legközelebb! (De, megyek)
Ezt is kinőtte?
És most ???
