<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" version="2.0" xmlns:cc="http://cyber.law.harvard.edu/rss/creativeCommonsRssModule.html">
    <channel>
        <title><![CDATA[Stories by Gábor Abramov on Medium]]></title>
        <description><![CDATA[Stories by Gábor Abramov on Medium]]></description>
        <link>https://medium.com/@gabor-abramov?source=rss-3df167b45d77------2</link>
        <image>
            <url>https://cdn-images-1.medium.com/fit/c/150/150/1*vapAV0aOfIAsVLiMGyf5gg.jpeg</url>
            <title>Stories by Gábor Abramov on Medium</title>
            <link>https://medium.com/@gabor-abramov?source=rss-3df167b45d77------2</link>
        </image>
        <generator>Medium</generator>
        <lastBuildDate>Wed, 18 Nov 2026 03:26:03 GMT</lastBuildDate>
        <atom:link href="https://medium.com/@gabor-abramov/feed" rel="self" type="application/rss+xml"/>
        <webMaster><![CDATA[yourfriends@medium.com]]></webMaster>
        <atom:link href="http://medium.superfeedr.com/" rel="hub"/>
        <item>
            <title><![CDATA[AI hallucination is not a bug, but a feature]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/ai-hallucination-is-not-a-bug-but-a-feature-bfd734fe9590?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/bfd734fe9590</guid>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <category><![CDATA[ai]]></category>
            <category><![CDATA[ai-hallucination]]></category>
            <category><![CDATA[design]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 09 Jun 2026 18:26:00 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2026-06-09T18:26:00.648Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>How to turn AI bluffs into an advantage?</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*rlModaZYgzK8na3_AnkCIA.png" /><figcaption>AI hallucination (Image created with Gemini 3 Pro)</figcaption></figure><p>AI is amazing at speeding up our work, but it’s just as good at speeding up nonsense. When you use it the right way, it’s a massive time-saver. But if you aren’t paying attention, it can confidently march you right down the wrong path.</p><p>We usually roll our eyes at AI “hallucinations” and treat them like an embarrassing glitch. And fair enough. When a model confidently makes things up, it’s annoying at best and totally misleading at worst. I’ve noticed a surprisingly<strong> fun side effect</strong>: when it comes to creative work, the <strong>absolute best ideas sometimes come from those completely off-the-mark answers</strong>.</p><p>What if we looked at <strong>hallucination </strong>not as a glitch, but as one of<strong> AI’s best features</strong>? When we try to force these tools to stick perfectly to objective facts, we’re actually working against their natural, imaginative flow.</p><p>Instead of fighting it, let’s embrace the quirks! If we understand how this behavior works, we can design systems and workflows that team up with the AI’s creative unpredictability, rather than battling against it.</p><h3>It’s not a bug…</h3><p>Because we’re highly social creatures, it’s completely natural for us to treat AI like a fellow human. When chatting with a model feels so much like a real conversation, it’s incredibly easy to <strong>assume the machine has its own intelligence</strong>, <strong>intentions</strong>, or <strong>independence</strong>.</p><p>But here’s the reality check: today’s models aren’t autonomous beings, and they definitely haven’t reached artificial general intelligence (AGI) yet. They are really just <strong>performing a very specific, specialized cognitive trick</strong>!</p><p>The true magic and the biggest leap LLMs have made over the last five years isn’t about them “coming alive.” It’s all about how incredibly good they’ve become at understanding the context behind our words and building a solid mental map of those concepts.</p><p>During their training phase, AI models absorb a <strong>massive amount of cultural and general knowledge</strong>, storing it within their weights and parameters. This foundation is absolutely essential for them to grasp natural language. However, it’s helpful to keep in mind that this knowledge is primarily used to process sentences, not to act as a factual encyclopedia.</p><p>Because these models learn largely on their own from vast collections of raw text, their output <strong>isn’t truly a guaranteed statement of fact</strong>. Instead, it’s a linguistic reflection of the context they’ve understood, conveniently packaged in a conversational format based on how they were fine-tuned. At a fundamental level, a model’s main job is simply to <strong>calculate probabilities and predict the most logical next word</strong>.</p><p>This incredible predictive ability is exactly how <strong>highly believable fiction gets created</strong>! It’s also a great reminder of why we shouldn’t blindly hand over every task to AI, expecting a magical, all-knowing intelligence to flawlessly solve our problems.</p><h3>… but a feature</h3><p>At the end of the day, I don’t think we should get too caught up in whether an AI hallucination is “right” or “wrong”. It’s really all about <strong>the role we let it play in our workflow</strong>! If we take those made-up answers as the absolute truth, we’re definitely asking for trouble. But what if we treat them <strong>as raw material, a spark for a new idea, </strong>or a <strong>quirky brainstorming buddy</strong>? They can be surprisingly useful many times.</p><p>It’s not because the AI suddenly has a perfect grip on reality. It’s simply because those <strong>unexpected</strong>, <strong>off-the-wall answers</strong> are absolutely fantastic at shaking us out of our usual routines and helping us think completely outside the box!</p><h3>a) Thinking outside the box</h3><p>I’m a visual thinker: when I write a command, I picture what the result will look like. However, when working on web apps (and especially when designing prototypes) I’ve often encountered AI suggestions that offered solutions <strong>different from what I had in mind</strong> or<strong> added features</strong> I hadn’t even asked for. Or, since I like to take things one step at a time (I explained why in a previous post), it often <strong>guessed what my next request would be</strong> — either because the feature would naturally extend that functionality based on best practices, or because the logical connection was there.</p><h3>b) The best idea born of silliness</h3><p>There’s the other type: when the answer seemes silly: a nonexistent feature, an over-the-top UX idea, or a content direction that definitely wouldn’t work in this form. But after a few minutes of thinking, it turns out that <strong>it’s not the original answer that’s valuable</strong>, but <strong>what it sets off in my mind</strong>. Sometimes a bad idea turns into a good concept faster than a correct but completely formulaic answer. Just like a good brainstorming session, where <strong>there are no bad ideas</strong>.</p><h3>c) = a) + b)</h3><p>The benefit of the two options above is a more deliberate use of them: by default, when you give the prompt to an agent, instead of asking for a single implementation, you should<strong> ask for at least 2–3 variations </strong>in an isolated environment, asking for pros and cons too, and then simply iterate on the chosen feature before implementing it into the larger system. A higher level of this involves requesting solutions from multiple LLMs. Gemini Pro is quite strong in this regard, but Claude Opus can also present quite solid plans, while their lower-level models are cheaper but yield average results. There have been times when a Gemini Flash 2.5/3, Claude Sonnet 4.5, or OpenAI 5.3 — and even a Perplexity Computer — came up with excellent solutions.</p><p>I usually ask for suggestions to be placed in separate folders, and the models rarely interfere with the designs in the folders containing suggestions from other LLMs. I take the design I like best and pass it on to the lead LLM developer, saying, “<em>Here, implement this into the entire system.</em>” If the code snippet isn’t too long and fits to the context window, even a low-level model is sufficient for this; it doesn’t usually cause any further issues.</p><h3>d) = c) + research</h3><p>If you want a thorough result but don’t feel like (or don’t have the time) to do the research yourself, <strong>ask your favorite bot to provide best-practice research during the design phase</strong>. I don’t think there’s a good service for this yet, and I’m a proponent of iterative development, but I’ll share my experiences.</p><p>There are <strong>SaaS solutions</strong>, such as <a href="https://baymard.com/product/ux-ray">Baymard UX-Ray</a>, which is an exciting direction, but it was designed more for analyzing production environments. The other solution is using various <strong>MCP servers or workflow prompts (skills)</strong>, but I feel <strong>these are token hogs</strong> because they require such a large context window that they eat up credits/quotas like crazy, and due to the confusion of abundance, we might not achieve better results than if the AI simply followed general best practices during design.</p><p>In my experience, the safer approach is to <strong>use Tailwind CSS and Playwright</strong> (specifically the A11y module, which is most useful during design; the others are more effective in a production environment). To do this, we might incorporate a <strong>well-liked design system</strong> from a major tech company into the design process, and we’ll feel like we’ve done everything possible to achieve the perfect result (while completely killing the uniqueness of our web app 🙂).</p><h3>Critical Generalists</h3><p>There is another topic closely related to this one, namely critical thinking.</p><blockquote>“AI Will Take Our Jobs”</blockquote><p>While a year ago everyone was panicking over this claim (and the layoffs at major tech companies that followed), the prevailing view today is that, it doesn’t take away jobs, but rather <strong>“devalues” human knowledge and experience</strong>, since the information a specialist possesses can essentially be obtained by anyone with a well-written prompt. The best example of this is vibe coding. The code won’t be high-quality, the solution is often mediocre (if we don’t spend enough time perfecting it), and it’s questionable from a cybersecurity standpoint, but at least it gets the ideas flowing.</p><p><strong>People won’t be experts in a single subject, but will be open to multiple areas</strong>. Most people will become generalists with <strong>broad but indirect (!) knowledge due to AI</strong>. Meanwhile, professionals (specialists) who currently possess <strong>deep knowledge will become T-shaped professionals</strong> or <strong>specialist-generalists</strong>, capable of synthesizing and understanding multiple related topics at a deeper level with the help of AI.</p><p>I think, for both types, <strong>creativity</strong>, <strong>mindset</strong>, and <strong>management skills will strengthen</strong> and anyone using AI, it will be very important<strong> to master critical thinking</strong>, which is essential for interpreting data, along with the <strong>patience </strong>or <strong>resourcefulness </strong>required for this.</p><p>This is how, with an open mind, <strong>good questions</strong>, <strong>filtering</strong>, and a <strong>bit of routine</strong>, we can turn AI hallucinations into advantages.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=bfd734fe9590" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[The Vibe Coding, the WikiSpec, and the UXer]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/the-vibe-coding-the-wikispec-and-the-uxer-8de756b9fc5a?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/8de756b9fc5a</guid>
            <category><![CDATA[functional-specifications]]></category>
            <category><![CDATA[vibe-coding]]></category>
            <category><![CDATA[wikispec]]></category>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Sat, 20 Sep 2025 10:03:20 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2025-09-20T10:03:20.292Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p><em>or, when functional specifications meet generative AI</em></p><blockquote>A cikk magyar változatért látogasd meg Substack csatornámat: <a href="https://substack.com/@gabramov">https://substack.com/@gabramov</a></blockquote><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*-Vtp3QjAUCnOCc1F66cRUg.png" /><figcaption>Intersection of AI and human expertise in software development and document writing — AI Generated</figcaption></figure><p>These days, I’m having Python-based solutions coded to make my daily workload easier using ChatGPT-5. <em>Coding </em>has never exactly been my thing. Sure, I learned it (was <em>taught it </em>to me), frontend work felt closer, but never fully grabbed me. For backend-type functionality, I was always most at home (and the most pragmatic) building out Excel/Sheet formulas or with “no-code” tools. But I really like briefing, getting deep to the details and design, so I wrote many functional specifications.</p><p>One thought kept nagging at me: <a href="https://gabor-abramov.medium.com/wikispec-a-how-to-guide-for-a-better-functional-specification-documentation-f5508a2e7e35">WikiSpec </a>— the specification format I used to use some years ago — would be the ideal structure for briefing an AI. So, why not try this out in practice?</p><p>My experiments broke into five directions:</p><ol><li><strong>Building an app from business requirements — General Vibe coding experiences</strong></li><li><strong>Turning WikiSpec into code — Generating code from complete functional specifications</strong></li><li><strong>From code (Vibe Code) to usage guide</strong></li><li><strong>From code (Vibe Code) to WikiSpec</strong></li><li><strong>From business requirements to WikiSpec</strong></li></ol><p>All the following experiences were gathered using Perplexity / the GPT-5 model.</p><p>I could have used V0 App or coded in Cursor AI, but my main aim was to maintain as much control as possible, sticking to the copy/paste coding approach. My feeling: those using Vibe Coding platforms likely don’t need a basic ChatGPT-type introduction; it’s better to keep the process hands-on.</p><h3>1. Building an App from Business Requirements — General Vibe Coding Insights</h3><p>Here, I stepped into two puddles:</p><ul><li><strong>The fast path</strong>: Set up the environment, then quickly copy-paste the suggested scripts back and forth. Quite fast, but if you don’t always request the full script after changes, you risk inconsistent code. Tools like Cursor AI and related Vibe Coding apps might be more efficient — but for my needs, maintaining direct control was more valuable.</li><li><strong>The comfort route</strong>: Provide needed info on the Perplexity Lab interface, then let it churn away for 10–20 minutes. Once notified, I can immediately start clicking around. Each change takes 5–10 minutes. I’d tried Perplexity Lab for hobby projects months before and was impressed, but now, with a more critical eye, I gave it another round.</li></ul><p>No matter which path (or puddle 🙃) you take, the learning curve feels similar — it’s all about prep and patience.</p><h3>Starting from scratch</h3><p>This is when you go in without pre-planning details; <strong>you simply tell the AI what outcome you want</strong>. A few short sentences stating the business need: what’s the goal, what’s the expected result?</p><p>It only took 2–3 prompts to get working results — but the frontend, the UI, never quite came together the way I’d confidently pass on to an end user.</p><h4>The challenge of visual design</h4><p>AI simply has a tough time with UI plans. Without an agent, classic AI chatbots can only process raster images, so that’s what I tried. But for some reason, I couldn’t get it to reproduce things correctly. This was surprising since I’d just used Perplexity’s image recognition feature a lot during my recent vacation. For instance, snapping a pic of a store shelf to get product suggestions, having historical plaques translated, or getting facts about buildings in photos. The system nailed all of these, so I hoped it would handle UI mockups just as well. No luck here.</p><p>When I exported Figma designs to HTML and asked the AI to wire it up to a backend, the results were underwhelming too: required way too many prompts and fixes. Still, speed was my focus here, not perfection.</p><h4>Unexpected AI creativity at work</h4><p>Here’s what I do love about Vibe coding — the “appetite grows while eating” effect. The AI actually thinks ahead, handling some possible errors automatically, adding filters with intuitive controls (like a date picker for dates, checkbox for booleans, etc.), even if sometimes in odd or overly creative ways.</p><p>Is it good for a PoC? Absolutely. But a production-ready solution? You’ll need real developer time for polish.</p><h3>2. Building an App from WikiSpec — Code from complete functional specification</h3><p>Here, I leaned on Perplexity Lab, which relieves you from environment setup — you just upload your spec, and the outcome drops out.</p><p>I hadn’t written serious specs in WikiSpec format for years, so I had to dig around my old docs. Not an easy task — many were in Notion (now inaccessible), and others were scattered Word files from 10–12 years back. Still, I found a couple exciting ones were complex enough to be meaningful yet not overwhelming: one for a major mobile parts web store (never launched), another for a “favorite place” voting site for a campaign (launched and the spec revised multiple times).</p><h4>A simple request with a surprising result</h4><p>All I asked (in Hungarian) was: <em>“Based on the attached document, build the web app.”</em></p><p><strong>Result</strong>: the task was completed on the first try — it worked exactly as designed (though UI was only described at the information architecture level, not visually), and even dummy data was pre-filled. A PoC emerged within 10 minutes. But — although functional, the UI lacked real branding, and the layout was far from perfect. Things like “brand identity” aren’t detailed in WikiSpeci (that’s a designer’s job), so not surprising.<br>I tried tweaking frontend details myself, but only made things worse. Even after sharing layout examples, the code would break on each prompt.</p><p>So I started turning to dedicated AI design tools: Figma and Google Stitch. Quality differences exist, but Google is ahead — though Figma’s AI is Google Gemini-based. There’s V0.app as well, but it eats tokens as the Cookie monster and still isn’t ideal for production-grade outcomes, IMO.</p><p>Here is akey lesson: <strong>you’ll need multiple platforms or agents to get a really polished result</strong> — front and backend wont be coded seamlessly together. The integration is still quite a manual task if you want a truly functional production-ready version within hours or days.</p><h3>3. From Code (Vibe Code) to a User Guide</h3><p>I asked the AI to generate a <strong>Setup &amp; User Manual</strong> for its code, in plain Hungarian,without jargons for everyday users.</p><p>It was delivered in <strong>half a minute</strong>. Some style tweaks were needed (too dry), and I asked for some extras (e.g., PowerShell instructions), but the whole iteration took less than 5 minutes.</p><p>The result was <strong>almost perfect</strong> content-wise — something anyone could use.</p><h3>4. From Code (Vibe Coding) to WikiSpec</h3><p>Here, I requested the AI write a <a href="https://gabor-abramov.medium.com/wikispec-a-how-to-guide-for-a-better-functional-specification-documentation-f5508a2e7e35">WikiSpec-level functional specification</a> from an AI-generated Python script with a GUI. I included a link to my Medium post outlining the rules, and asked it to follow those standards.</p><p><strong>And it did!</strong></p><p>Not flawlessly, but the core structure was there. It went a bit too “techie” (still not a problem), especially in UI descriptions (I expected, given geerated code/script’s topic &amp; nature). Links were missing as it output markdown style by default. Still, overall it was a solid effort, especially considering I didn’t even try to interpret the code myself — the spec matched my functional expectations.</p><p>Of particular interest: the AI attempted to prioritize features using the MoSCoW method (as I discuss in my blog), though my own classification would’ve differed.</p><p>Again, it wasn’t a too complex project, don’t know how it works on a bit complex microsites or even webshops, but I’m impressed.</p><h3>5. From Business Requirements to WikiSpec</h3><p>This time I used business requirements from an 11-year-old project, only broadly describing the functional needs. Some WikiSpecs had been written for these needs, so there was something to compare against.</p><p>The AI struggled!</p><p>While it started formulating some functions and worked out others in depth, it <strong>missed the interconnections and reduced complex features to a single sentence</strong>. So at this stage, <strong><em>it failed</em></strong>.</p><p>What’s surprising is that, using short prompts, the AI can otherwise deliver an almost fully functional app — though imperfect, it covers many bases including error handling, and can generate more professional commands/prompts.</p><p>But when required to flesh out vague ideas into detailed specifications, according to a clear structure, that was where the system hit a wall. As the UI too — neither Figma nor prompt-driven instructions were enough.</p><h3>Verdict</h3><p>I could say <strong>AI lacks creativity</strong>, but that wouldn’t be entirely true — <em>from a few sentences, it can definitely build an app, errors and all.</em> So when you have the idea, but hard to start the first steps, it’s more than perfect!</p><p>But when it comes to turning <em>idea fragments</em> (business requirements) into fully developed, spec-standards-compliant documentation, it just can’t make that leap — at least not yet. Nor does it excel at visual/UX refinement, even with platform-specific (e.g. Figma) visual instructions.</p><p>In my experience:</p><blockquote><strong>AI knows everything, but it’s blind — and it’s really hard to tell a blind entity what makes something a product that average users genuinely enjoy using.</strong></blockquote><p>IMO, the V0 app is a slightly better platform overall, and the constraints actually force you to think through requirements. But the very limits that make you more precise can limit creativity. Critically, V0 still can’t handle full functional specs or documentations.</p><h3>What’s next?</h3><p>AI keeps improving — even over a few months, improvements are noticeable. For now, though, it remains best for making life easier for yourself or your team, or for PoC development. I’m curious what my perspective will be half a year or a year from now.</p><p>Thanks for reading! If you have any opinions or ideas about what you read, leave a comment here or contact me on <a href="https://www.linkedin.com/in/abramovgabor">Linkedin</a> or <a href="https://substack.com/@gabramov">Substack</a>!</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=8de756b9fc5a" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Similarity between OOUX and WikiSpec: The intersection of two Systematic Thinking Approaches]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/similarity-between-ooux-and-wikispec-the-intersection-of-two-systematic-thinking-approaches-54f5c7fafb8f?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/54f5c7fafb8f</guid>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <category><![CDATA[documentation]]></category>
            <category><![CDATA[ooux]]></category>
            <category><![CDATA[wikispec]]></category>
            <category><![CDATA[functional-specifications]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Wed, 26 Mar 2025 08:53:17 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2025-03-26T08:53:37.619Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Back in 2021, I wrote about <a href="https://medium.com/@gabor-abramov/how-did-i-start-writing-specifications-and-accidentally-develop-a-new-method-dfa0b532900a">how I developed accidentally WikiSpec</a> and wrote a <a href="https://medium.com/@gabor-abramov/wikispec-a-how-to-guide-for-a-better-functional-specification-documentation-f5508a2e7e35">how to guide</a> about the whole concept over the course of a few years.</p><p>Perhaps a year later, I met the concept of <a href="https://www.ooux.com/what-is-ooux">OOUX</a> (Object-Oriented UX), and even then, it struck me how similar the idea was: while WikiSpec is primarily used for writing documentation, OOUX supports research.</p><p>Since the topic has gained renewed attention following the <a href="https://www.nngroup.com/videos/object-oriented-ux-ooux/">Nielsen Group’s video</a> some month ago, I thought it was time to re-examine these two “tools” again.</p><p>Both OOUX (object-oriented UX) and WikiSpec are designed to make the topic you are exploring transparent, they work in different domains. OOUX focuses on the design and visualization, while WikiSpec serves as a framework for creating transparent and structured development documentation. Despite their differences, both are characterised by modularity and systematic thinking.</p><p>This article explores how these methodologies intersect and complement each other in project workflows.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*Favd7Jby4nNt5Q2XeAEt3w.png" /><figcaption>OOUX vs WikiSpec</figcaption></figure><h3>The Basics: Objects and Concepts</h3><p>A key step in OOUX is the identification of objects. These are elements (e.g. products, users, orders) that users interact with. This object-oriented thinking helps ensure that the system architecture reflects reality and the mental models of users.</p><p>In WikiSpec, this is reflected in the “Brief” / “User Stories” section. Here, we define all participants and elements (e.g., user roles, product features) that determine the system’s operation. Precisely defining these concepts is the first step, as they form the basis of the entire specification.</p><p>WikiSpec has 3 main chapters:</p><ol><li>you can describe user stories (in <strong>Function</strong>),</li><li>layout description (in <strong>Interface</strong>), and</li><li>explanations of participants, roles, database elements, and attitudes (in <strong>Terms</strong>).</li></ol><p>Also, can be called as <strong><em>FIT</em></strong>. :)</p><p><strong>Similarity</strong>: Both methodologies start by defining the basic building blocks, ensuring that the following steps are logical and consistent, just through different lenses.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/649/1*_eBp9xuVGmaG2p9kOKqEVw.png" /></figure><h3>Connections and References</h3><p>OOUX places a strong emphasis on the relationships between objects. For example, a product can be linked to a category, a shopping cart or an order. Mapping these relationships helps us understand how users will navigate the system.</p><p>In WikiSpec, this works in a similar way: each module (e.g. concepts, functions) is self-defined but references others. For example, a “User” concept may contain references to available functions (e.g., initiate a purchase) or properties (e.g., email address).</p><p><strong>Similarity</strong>: OOUX maps object relationships visually, while Wikispec does so at the documentation level. Both aim to make the internal relationships of the system transparent.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/733/1*5XJjzJsAdMXow8HtRf1BzA.png" /></figure><h3>Properties and Details</h3><p>In OOUX, each object has properties — information describing the object (e.g. product name, price, description). These must be defined in detail to ensure that all the necessary data is available.</p><p>In WikiSpec, this is reflected in the definition of the parts and elements of concepts. For example, a concept “<em>Registered User</em>” may contain parts such as a name or password, as well as their properties (e.g. character limits).</p><p><strong>Similarity</strong>: Both methods emphasise the importance of specifying the details of the elements to avoid misunderstandings later.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*8KvGN8CVgliWTiWMS0TrGg.png" /></figure><h3>Modularity</h3><p>In OOUX, each object is treated as an indepandent entity with its own properties and operations. This allows objects to be designed separately without cluttering the whole system.</p><p>In WikiSpec, it works in a similar way: each documentation element is placed in a separate module (e.g. concepts, functions), which can be managed and developed independently.</p><p><strong>Similarity</strong>: the modularity of OOUX and Wikispec ensures that complex systems can be easily managed — either at the design (OOUX) or documentation (WikiSpec) level.</p><h3>Consistency</h3><p>A fundamental principle of OOUX is to handle objects consistently — using the same naming throughout. This helps keep the system logical for both designers and users.</p><p>In WikiSpec, this is also true: if a concept’s name changes (e.g., “User” → “Visitor”), and because of the WikiSpec logic and tools (like Notion, MS Word, Confluence, MediaWiki… etc) to be used it will be updated everywhere. Consistency is crucial here as well to maintain understandable documentation.</p><p><strong>Smiliraity</strong>: Both methods emphasise consistent naming and referencing to reduce the possibility of misunderstandings while WkiSpec gives the freedom of renaming by the tools to be used.</p><h3>How to Use Them Together?</h3><p>Although OOUX is primarily a UX design methodology, and WikiSpec is more of a documentation tool, they can complement each other well:</p><ul><li><strong>OOUX as a Foundation</strong>: Use OOUX to map the system’s objects and their relationships and visualize them.</li><li><strong>WikiSpec as Documentation</strong>: Integrate the information created during OOUX into a WikiSpec — e.g., defining objects as concepts.</li><li><strong>Common Language</strong>: OOUX’s visual tools can help communicate more easily with developers or other stakeholders, which can be supplemented with a detailed WikiSpec.</li></ul><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/778/1*UYcO7nOvYwoRG5MWW3X0Ng.png" /></figure><h3>Conclusion</h3><p>Both OOUX and WikiSpec teach us that a complex system can only be managed effectively and communicated to others if we first make it understandable to ourselves. If we’re talking about UX design,<strong> OOUX helps us create logically structured systems</strong>;<strong> if we’re talking about development documentation, WikiSpec provides the framework</strong> to communicate this to others.</p><p>The way I see it: using these two methodologies together — for example, when designing an e-commerce site — not only results in better UX, but also creates documentation that can be easily understood by all stakeholders.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=54f5c7fafb8f" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Fordított ötletelés, azaz a Reverse Brainstorming: hogyan fordítsd meg a gondolkodást tervezéskor?]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/ford%C3%ADtott-%C3%B6tletel%C3%A9s-azaz-a-reverse-brainstorming-hogyan-ford%C3%ADtsd-meg-a-gondolkod%C3%A1st-tervez%C3%A9skor-1c6016a57021?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/1c6016a57021</guid>
            <category><![CDATA[brainstorming]]></category>
            <category><![CDATA[ux-research]]></category>
            <category><![CDATA[reverse-brainstorming]]></category>
            <category><![CDATA[hungary]]></category>
            <category><![CDATA[ötletek]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Sat, 11 Jan 2025 13:24:52 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2025-01-11T13:26:15.474Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h4>… és dobjuk fel a workshopot, nevessünk sokat ötleteléskor xD</h4><p>A digitális termékek és weboldalak tervezése során gyakran találkozunk olyan kihívásokkal, amelyek kreatív megoldásokat igényelnek. De mi történik, ha a hagyományos brainstorming nem hoz eredményt? Ilyenkor érdemes kipróbálni a <strong><em>reverse brainstorming</em></strong> módszert. Ez az ötletelési módszer olyan, mintha szándékosan próbálnánk elrontani mindent,<strong> </strong>tehát <strong><em>nem </em>a problémák megoldására koncentrálunk, hanem arra, hogyan tehetnénk a helyzetet még rosszabbá</strong>. (Mert miért ne?!)</p><p>Ez a fordított logika valójában zseniális: segít új szemszögből ránézni a problémákra, és olyan megoldásokat találni, amelyek eddig elbújtak valahol a kanapé párnái között.</p><p>Ebben a cikkben megmutatom, hogyan használhatod ezt az őrültnek tűnő, de rendkívül hatékony módszert UX tervezés során — különösen akkor, ha weboldalak és/vagy digitális szolgáltatások fejlesztésén dolgozol.</p><p>Spoiler: működik és még sokat is lehet nevetni!</p><h3>Hogyan működik? A reverse brainstorming lépései</h3><h4>1. Határozd meg a problémát!</h4><p>Először is pontosan definiáld az eredeti problémát. Például: „A felhasználók túl sok időt töltenek az oldalon anélkül, hogy megtalálnák, amit keresnek.”</p><h4>2. Fordítsd meg a kérdést!</h4><p>Kérdezd meg magadtól: „Hogyan ronthatnánk tovább a helyzetet?” Például: „Hogyan érhetnénk el, hogy még több időt pazaroljanak el eredménytelenül?”</p><h4>3. Gyűjts negatív ötleteket!</h4><p>Engedd szabadjára a kreativitást, és gyűjts össze minden lehetséges módot arra, hogy rontsd a felhasználói élményt. Példák:</p><ul><li>Túlzsúfolt navigációs menü.</li><li>Lassú betöltési idő.</li><li>Érthetetlen vagy félrevezető gombok.</li><li>Zavaró pop-up ablakok minden kattintásnál.</li></ul><h4>4. Fordítsd vissza az ötleteket pozitív irányba!</h4><p>Most vizsgáld meg az összegyűjtött negatív ötleteket, és alakítsd át őket konkrét fejlesztési javaslatokká:</p><ul><li>Minimalizáld a menüelemek számát és tedd őket logikusan csoportosíthatóvá.</li><li>Optimalizáld az oldal betöltési sebességét.</li><li>Használj egyértelmű gombfeliratokat.</li><li>Csökkentsd vagy szüntesd meg a zavaró pop-up ablakokat.</li></ul><h4>5. Prioritás és implementáció</h4><p>Rangsorold az ötleteket hatásuk és kivitelezhetőségük alapján. Kezdd azokkal, amelyek gyorsan és egyszerűen implementálhatók, de jelentős hatással vannak a felhasználói élményre.</p><p>A módszer különösen hasznos lehet UX tervezés során olyan helyzetekben, amikor:</p><ul><li>Rejtett problémákat kell feltárni: Az ellentétes gondolkodásmód segít meglátni azokat a hibaforrásokat is, amelyekre korábban nem gondoltál.</li><li>Kreativitást kell ösztönözni: A negatív ötletek gyűjtése kevésbé stresszes folyamat, ami felszabadultabb légkört teremt.</li><li>Kockázatelemzés szükséges: Segít előre látni és minimalizálni azokat a tényezőket, amelyek ronthatják a felhasználói élményt.</li></ul><h3>10 vicces példa weboldalak tervezésekor</h3><p>Inspirációnak íme 10 “remek” ötlet és megoldás. :)</p><h4>1. Navigáció</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Rejtsük el a menüt, mintha egy kincskeresős játék lenne. „Ha megtalálod, tiéd a navigáció!”</em></li><li>Megfordított megoldás: <em>Használjunk jól látható hamburger menüt mobilon és átlátható főmenüt asztali nézetben.</em></li></ul><h4>2. Betöltési idő</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Töltsük meg az oldalt óriási képekkel és animációkkal, hogy a felhasználók közben nyugodtan lefőzhessenek egy kávét, mire betölt.</em></li><li>Megfordított megoldás: <em>Optimalizáljuk a képek méretét és használjunk lazy loading technológiát.</em></li></ul><h4>3. Űrlapok</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Kérdezzünk meg mindent, még azt is, hogy mi volt az első háziállatuk neve, és miért szakítottak az exükkel.</em></li><li>Megfordított megoldás: <em>Csökkentsük az űrlapmezők számát csak a legszükségesebbekre.</em></li></ul><h4>4. Zavaró hirdetések</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Dobáljunk fel pop-upokat minden kattintásnál, hogy a felhasználók úgy érezzék, egy reklámakadálypályán vannak.</em></li><li>Megoldás: <em>Integráljuk a hirdetéseket diszkréten a tartalom mellé vagy alá, hogy ne zavarják a felhasználói élményt.</em></li></ul><h4>5. Hozzáférhetőség akadályozása</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Használjunk világosszürke szöveget fehér háttéren, hogy mindenki érezze magát titkosügynöknek, aki dekódolni próbálja az oldal tartalmát.</em></li><li>Megoldás: <em>Biztosítsunk akadálymentes hozzáférést WCAG szabványok alapján (pl. alt attribútumok, megfelelő kontrasztarány).</em></li></ul><h4>6. Mobilbarát kialakítás elhanyagolása</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Tegyük úgy fix szélességűvé az oldalt, hogy mobilon csak egy mikroszkóppal lehessen böngészni.</em></li><li>Megoldás: <em>Alkalmazzunk reszponzív tervezést, hogy az oldal minden eszközön kényelmesen használható legyen.</em></li></ul><h4>7. Keresési funkció rontása</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Írjunk olyan keresési algoritmust, amely minden kérdésre és kulcsszóra ugyanazt válaszolja: „Nem tudom, próbáld újra!”</em></li><li>Megoldás:<em> Fejlesszünk egy intelligens keresőt, amely releváns találatokat jelenít meg kulcsszavak alapján, és támogassuk szűrőkkel.</em></li></ul><h4>8. Felhasználói elköteleződés csökkentése</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Tegyünk fel unalmas tartalmat, például egy 200 oldalas PDF-et arról, hogyan nőnek a fák a lombok nélküli lombkorona sétányon — senki sem fog maradni!</em></li><li>Megoldás: <em>Készítsünk releváns, friss és érdekes tartalmat, amely a célcsoport igényeire szabott.</em></li></ul><h4>9. Profiloldal: Hiányzó vásárlási előzmények</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Töröljük ki az összes vásárlási előzményt — „Még soha nem vettél nálunk semmit!”</em></li><li>Megoldás: <em>Készítsünk egy átlátható „Rendeléseim” szekciót, amely tartalmazza a vásárlások dátumát, státuszát és részleteit, valamint egy „Rendelés újra” gombot az egyszerű ismétléshez.</em></li></ul><h4>10. Profiloldal: Nehezen kezelhető személyes adatok</h4><ul><li>Negatív ötlet: <em>Rejtsük el a személyes adatok szerkesztését egy 10 lépéses labirintus mögé — ha valaki végigcsinálja, akkor a jutalma, hogy kitöltheti a 3. példa összes mezőjét!</em></li><li>Megoldás: <em>Helyezzük a legfontosabb funkciókat (pl. név, jelszó, cím módosítása) jól látható helyre, és biztosítsunk egyértelmű navigációt egyetlen kattintással elérhető szerkesztési lehetőségekkel.</em></li></ul><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*8ivbrgwBG42sL8e-fKNmxQ.png" /></figure><h3>Miért érdemes kipróbálni?</h3><p>A reverse brainstorming nemcsak új ötleteket generálhat, hanem segíthet mélyebben megérteni egy probléma gyökereit is. Ráadásul egy szórakoztatóbb és kevésbé nyomás alatt álló csapatmunkát eredményezhet. Azáltal pedig, hogy először „rossz” ötleteken dolgozol, könnyebb lesz megtalálni az igazán jó irányokat is.</p><p>Próbáld ki ezt a módszert legközelebb egy UX workshopon vagy tervezési sprinten — garantáltan új perspektívát ad!</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=1c6016a57021" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A Generatív UI (Gen UI) jövője a eCommerce-ben]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/a-generat%C3%ADv-ui-gen-ui-j%C3%B6v%C5%91je-a-ecommerce-ben-bdfa5958262d?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/bdfa5958262d</guid>
            <category><![CDATA[generative-ui]]></category>
            <category><![CDATA[ecommerce-web-development]]></category>
            <category><![CDATA[ecommerce]]></category>
            <category><![CDATA[ecommerce-website-design]]></category>
            <category><![CDATA[personalization]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Sun, 27 Oct 2024 17:09:08 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2024-10-29T15:29:09.827Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h4>AZ AI, A UI ÉS PERSZONALIZÁCIÓ TALÁLKOZÁSA</h4><h3>A Generatív UI (Gen UI) jövője az eCommerce-ben</h3><h4>Az út a testreszabott, hatékony vásárlói kapcsolatok felé</h4><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*ux8bvOA8NofG_W4T9z6iZQ.jpeg" /></figure><p>A jelenkor felhasználók figyelmét elterelik a környezetükből és más digitális megoldásokból érkező ingerek. A technológia világában az információk gyors elérése és a multitasking egyre inkább jellemző, ami miatt egyre kevesebb idejük és energiájuk marad arra, hogy egy adott szolgáltatással hosszabb ideig foglalkozzanak.</p><p>Ezért elengedhetetlen olyan megoldást kínálni számukra, amely nem csak vonzó, de <strong>hatékony és időtakarékos</strong> is. Egy ilyen felület képes <strong>gyorsan alkalmazkodni a felhasználói igényekhez</strong>, és <strong>releváns tartalmat</strong> kínál anélkül, hogy a felhasználónak hosszasan keresgélnie kellene. Ezzel segítve őket abban, hogy az <strong>értékes idejüket a mi szolgáltatásunkkal töltsék el</strong>, és ne veszítsék el az érdeklődést és ne váljanak türelmetlenné a használat során. Nem mellesleg az <a href="https://gabor-abramov.medium.com/az-akad%C3%A1lymentes-a11y-web-fontoss%C3%A1ga-a-ux-vil%C3%A1g%C3%A1ban-1f1d133b4036">akadálymentesítésben</a> is komoly szerepe van.</p><p>Az AI segítségével a generatív UI (Gen UI) lehetőséget nyújt arra, hogy <strong>rövid időn belül</strong> megértsük, mit keres a felhasználó, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kínáljuk számára. Tehát a Gen UI lényegében egy olyan felület, amely különböző komponenseket, információkat, elrendezéseket vagy stílusokat jelenít meg a felhasználó igényei alapján. Az ilyen intelligens rendszerek támogatják a felhasználói elégedettséget, hiszen minimalizálják az interakciók során felmerülő <em>súrlódási</em> pontokat, és egy <strong>zökkenőmentes, személyre szabott</strong> élményt nyújtanak. Nem utolsó sorban javaslatokat tehet, irányíthat és alkalmazkodhat a felhasználókhoz, ahelyett, hogy az a dokumentáció olvasására támaszkodna.</p><p>Az ilyen típusú megoldások tehát nem csak a felhasználók igényeit elégítik ki, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a felhasználók <strong>maximálisan kihasználják az idejüket</strong>, amikor a szolgáltatásunkat használják. Például, ha valaki gyakran keres családi autókat, az autó-kereskedés digitális felülete a nagyobb csomagtartóval rendelkező modelleket, a biztonsági funkciókat és az üzemanyag-hatékonysági információkat helyezi előtérbe az olyan kocsiknál is, amiknek a célközönsége nem elsősorban a családosok, de számukra is alkalmas lehet (pl. kisebb kocsi).</p><p>Az alábbi cikket inkább gondolatébresztőnek szánom és sok példa is inkább “sci-fi” jellegű jelenleg, mint üzletileg és technikailag is reális megoldás, habár kicsiben szinte mindegyik megtalálható valahol. Bízom benne, hogy a jövőben ahogy az AI is fejlődik (és lesz kevésbé <a href="https://nrgreport.com/cikk/2024/07/13/a-mesterseges-intelligencia-miatt-kozel-50-kal-no-google-szen-dioxid-kibocsatasa/">környezetszennyező </a>és tesz egyre többet a <a href="https://www.portfolio.hu/uzlet/20240304/a-mesterseges-intelligencia-szerepe-a-kornyezetvedelemben-segitenek-az-algoritmusok-672749">környezetünkért</a>), a digitális felhasználók, látogatók, vásárlók számára hatékonyabb megoldást tudunk létrehozni a Gen UI segítségével.</p><h4>A cikk témakörei:</h4><ol><li>Gen AI vs. Gen UI</li><li>Kutatási eredmények a generatív UI-ról</li><li>A Gen UI általános alkalmazási területei</li><li>A Gen UI alkalmazási területei az eCommerce világában</li><li>Mi kell a Gen UI rendszer létrehozásához?</li><li>Veszélyek</li></ol><h3>1. Gen AI vs. Gen UI</h3><p>A <strong>Generatív UI</strong> először <a href="https://vercel.com/blog/announcing-v0-generative-ui">2023-ban</a> jelent meg a közbeszédben és 2024-ben kapott <a href="https://www.questlabs.ai/blog/generative-ui">kisebb</a> és <a href="https://www.nngroup.com/articles/generative-ui/">nagyobb</a> figyelmet.</p><p>A Generatív UI a Generatív AI modellek használatával a bemenetek alapján komponenseket és elrendezéseket hoz létre. Ezek a felületek így képesek alkalmazkodni a felhasználók kontextusához, például bemenetekhez, utasításokhoz, viselkedéshez és preferenciákhoz, hogy javítsák a felhasználói élményt, támogassák a felhasználót a folyamatában.</p><p>Különböző <a href="https://uxdesign.cc/an-introduction-to-generative-uis-01dcf6bca808">megoldásai</a> léteznek:</p><ul><li><strong>Dinamikus nézetek</strong>: a weboldal kinézete a felhasználó igényeinek megfelelően változik.</li><li><strong>Általános utasításkezelés</strong>: az AI képes automatikusan végrehajtani bizonyos feladatokat az adott helyzet alapján.</li><li><strong>Személyre szabott stílusok</strong>: a felhasználó egyedi ízlése szerint változik a felület színe, elrendezése.</li><li><strong>Konfiguráció alapú tervezés</strong>: a rendszer különböző lehetőségeket kínál, amelyek közül a felhasználó választ.</li></ul><p>Míg az adatforrások a következőkből tevődhetnek össze:</p><ul><li><strong>Kontextuális adatok:</strong> felhasználói adatok (pl. demográfiai), felhasználói preferenciák (pl. keresési szokások, kedvenc termékek, böngészési előzmények… stb.), vizuális, audio vagy szöveges formátumok, utasítások, munkamenet adatok (pl. belépési és kilépsi oldalak, oldalon töltött idő, görgetések… stb.) , eszköz adatok (pl. képernyő, OS, internet sebssés) … stb.</li><li><strong>Alkalmazás ismeret:</strong> API műveletek (adatok lekérése, adatok létrehozása) a különböző belső rendszerek között, webhely struktúra (pl. keresési funkció és termékinformációk dinamikus betöltése), tudásbázis (pl. útmutatók, GYIK, termékinformáció, ügyfélszolgálat)… stb.</li><li><strong>Külső adatforrások:</strong> Külső API-k (pl. termékinformáció vagy készletAPI), külső adatbázisok, automatikus riportok, feedek… stb.</li><li><strong>Komponensek:</strong> Dinamikus menük (pl. gyakran megtekintett kategóriák kiemelése, kedvencek, kategóriák elrejtése kontextuális adatok alapján), adatkonténerek (pl. ajánlott termékek blokk), bemenetek és űrlapok (pl. regisztrációs-, profil- vagy fizetési adatok), csevegőfelületek (pl. ügyfélszolgálat), témák (pl. sötét/világos, különféle módok)… stb.</li><li><strong>Modellhálózat:</strong> Generatív modellek gyűjteménye, amelyek meghatározott szerepekkel döntenek arról, hogy milyen adatokat kérjenek le, jelenítsenek meg, kérjenek vagy küldjenek. Egyes modellek felismerik, hogy <strong>milyen típusú adatokat érdemes</strong> a felhasználótól begyűjteni. Más modellek felelősek a <strong>vizuális komponensek dinamikus megjelenítéséért</strong>, így például egyes elemek elhelyezéséért vagy személyre szabásáért a felhasználó érdeklődése alapján. Ezen kívül vannak olyan modellek amik figyelemmel kísérik a <strong>felhasználói válaszokat</strong>, és <strong>dinamikusan válaszolnak vagy új adatokat kérnek be</strong> a felhasználói élmény optimalizálása érdekében.</li></ul><h3>2. Kutatási eredmények a Generatív UI alapjáról, a perszonalizációról</h3><p>A perszonalizáció lehetőségei széles spektrumot ölelnek fel, a releváns tartalom biztosításától kezdve a felhasználói élmény optimalizálásán át a személyre szabott kommunikációig.</p><h4><strong>2.1. McKinsey tanulmány a perszonalizáció hatásáról</strong></h4><p>A 2020-ban készült <a href="https://www.pagent.ai/blog/hyper-personalization-ui-ux-design/">jelentés szerint</a> az AI-alapú marketing perszonalizáció akár <strong>5–15%-kal is növelheti a bevételeket</strong>, miközben a <strong>marketing ROI 10–30%-kal javulhat</strong>. Ez a kutatás a perszonalizált élmények ügyfélelégedettségre és lojalitásra gyakorolt pozitív hatásait mutatja be. Részletesebben az AI által vezérelt UI/UX dizájn kapcsán is foglalkozik a perszonalizációval és annak üzleti előnyeivel (növekvő elköteleződés, lojalitás).</p><h4>2.2. Releváns tartalom biztosítása</h4><p>A <em>Harvard Business Review</em> <a href="https://hbr.org/2024/11/personalization-done-right">egyik tanulmánya szerin</a>t a személyre szabott ajánlások 10–30%-kal növelhetik a konverziós arányt. A tanulmány rámutatott arra, hogy a releváns tartalom megjelenítése nemcsak a vásárlási hajlandóságot növeli, hanem a felhasználói elégedettséget is javítja. Ilyen megoldás még az <a href="https://github.com/otto-de/TRON">OTTO.de TRON</a> beszédes nevű (Scalable Session-Based <strong>T</strong>ransformer <strong>R</strong>ecommender using <strong>O</strong>ptimized <strong>N</strong>egative Sampling) rendszere, ami több, mint 18%-kal dobta meg a konverziós arányokat.</p><h4>2.3. Személyre szabott kommunikáció</h4><p>Az <em>Adobe </em>szerint a vásárlók <strong>73%-a elvárja</strong>, hogy a kereskedők személyre szabott ajánlatokat kínáljanak számukra. Ez a számadat hangsúlyozza, hogy a perszonalizáció már nem csupán egy lehetőség, hanem egy elvárt szolgáltatás a vásárlók részéről.</p><h4><strong>2.4. Generatív kutatás a felhasználói élmény fejlesztéséhez</strong></h4><p>A <a href="https://dscout.com/people-nerds/generative-research-complete-guide"><em>dscout</em></a> oldalán található cikk részletes áttekintést nyújt a <strong>generatív kutatás</strong> alapelveiről, módszereiről, és gyakorlati alkalmazásáról. A generatív kutatás célja, hogy mélyebb megértést nyújtson a felhasználói igényekről és viselkedésről a termékfejlesztés korai szakaszában. A cikk kifejti, hogyan használhatók ezek az adatok az innovatív termékek és szolgáltatások tervezéséhez. Kitér a kutatási eszközökre, módszertanokra, és bemutatja, hogyan integrálható a generatív kutatás más kutatási formákkal, mint például a <strong>validáló kutatás</strong>. A cikk hangsúlyozza a <strong>kvalitatív adatok</strong> jelentőségét a kreatív problémamegoldásban és a felhasználói élmény javításában.</p><h4>2.5. Automatizált tartalomgenerálás előnyei</h4><p>A generatív UI egyik fontos előnye az automatizált tartalomgenerálás, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy személyre szabott tartalmat hozzanak létre gyorsan és költséghatékonyan. <a href="https://uxdesign.cc/an-introduction-to-generative-uis-01dcf6bca808">Esettanulmányok</a> azt mutatják, hogy az ilyen rendszerek akár 30%-kal is csökkenthetik a tartalomgyártási időt, miközben növelik a felhasználói relevanciát és elkötelezettséget. Ez különösen fontos a média- és szórakoztatóiparban, ahol az egyedi tartalom kulcsfontosságú a felhasználók megtartása szempontjából.</p><h3>3. A Gen UI általános alkalmazási területei</h3><p>Generatív felhasználói felület rendszerek úgy működnek, hogy különféle bemenetek (pl. felhasználói preferenciák vagy korábbi viselkedés) alapján automatikusan hoznak létre weboldal vagy alkalmazás elemeket és elrendezéseket. Ez azt jelenti, hogy a rendszer képes magától “összerakni” a megjelenő tartalmat, az adott felhasználó igényeihez igazodva.</p><h4>3.1. Megoldások</h4><p>Különböző megoldások léteznek a kontextuális adatok és modellhálózatok alapján:</p><ul><li><strong>Dinamikus nézetek</strong>: a weboldal kinézete a felhasználó igényeinek megfelelően változik (pl. előrébb kerülnek relevánsabb információk, megjelennek ajánlók);</li><li><strong>Általános utasításkezelés</strong>: a Gen UI-t támogató mesterséges intelligencia képes automatikusan végrehajtani bizonyos feladatokat az adott helyzet alapján (pl. jelzi, ha hirtelen sok rendelés érkezett be és megnőhet a szállítási idő));</li><li><strong>Személyre szabott stílusok</strong>: a felhasználó egyedi ízlése szerint változik a felület színe, elrendezése (pl. rácsos nézet vagy lista nézet);</li><li><strong>Konfiguráció alapú tervezés</strong>: a rendszer különböző lehetőségeket kínál, amelyek közül a felhasználó választ.</li></ul><p>Ezzel a technológiával a felhasználók gyorsabban és könnyebben találják meg azt, amit keresnek, és a számukra releváns tartalmat kapják meg.</p><h4>3.2. Használat</h4><p>Iparágak, ahol használható:</p><ul><li><strong>eCommerce:</strong> a felhasználói viselkedés és vásárlási előzmények alapján javaslatokat tesz. Később részletesebben foglalkozom vele.</li><li><strong>Streaming és zenei platformok: </strong>az előfizetők által nézett tartalmak alapján személyre szabott ajánlásokat kínál.</li><li><strong>Hírlevélküldők: </strong>AI-t használ a hírlevelek és kampányok személyre szabására, figyelembe véve a felhasználói interakciókat.</li><li><strong>Keresőmotorok vagy tudásalapú rendszerek</strong>: a felhasználói kérdésekre és igényekre valós időben válaszolnak, személyre szabott élményeket nyújtva. Sok modern ügyfélszolgálati rendszer tudástára pl. az ügyfélszolgálati válaszokból generálnak le statikus tartalmakat, de beszélhetünk a keresőmotorokról, mint a Google, a Bing, vagy a <a href="https://github.com/miurla/morphic">Miurla/Morphic</a> amik szintén a kerestet téma alapján generálnak találati oldalakat különböző találati elemekkel az AI segítségével.</li><li><strong>Hírportálok </strong>esetében ott van remek példának, a The Washington Post<strong> </strong><a href="https://www.washingtonpost.com/pr/wp/2018/03/23/the-posts-heliograf-and-modbot-technologies-take-first-place-in-2018-global-biggies-awards/"><em>Heliograf</em></a><em> </em>nevű rendszere, egy mesterséges intelligencia (AI) alapú bottal automatizálja a hírtartalom előállítását. Ez a rendszer a 2016-os amerikai választások során debütált, ahol automatikusan generált cikkeket a helyi választási eredményekről. A botot úgy programozták, hogy adatokat gyűjtsön, elemezze azokat, majd előre meghatározott sablonok alapján híreket készítsen. A Heliograf több, mint <a href="https://www.washingtonpost.com/pr/wp/2016/10/19/the-washington-post-uses-artificial-intelligence-to-cover-nearly-500-races-on-election-day/">500 rövid jelentést</a> készített a helyi versenyekről, valamint összefoglalta az országos trendeket. Ezek a történetek valós időben frissültek, ahogy új eredmények érkeztek, lehetővé téve az olvasók számára, hogy azonnali frissítéseket kapjanak az őket érdeklő versenyekről. A botot a <a href="https://www.washingtonpost.com/pr/wp/2016/08/05/the-washington-post-experiments-with-automated-storytelling-to-help-power-2016-rio-olympics-coverage/">2016-os riói olimpia</a> tudósítására is használták, több száz cikket készítve az éremtáblázatokról és eseményekről valós idejű adatfolyamok alapján.</li></ul><h3>4. Lehetőségek az eCommerce területen</h3><p>Lent igyekszem pár ötletet, gondolatébresztőt adni a Gen UI webshopokban, eCommerce platformokon való használatára fókuszálva. Mivel egy elég komplex technológiáról van szó, minden ötletnek vannak veszélyei, de ezeket a következő témakörben foglalom össze.</p><h4>4.0. Akadálymentesítés</h4><p>Szerintem az egyik legnagyobb előnye a Gen UI-nak, hogy minden felület alkalmazkodhat a látogató egyéni igényeihez legyen szó idősről, mozgáskorlátozottról, látássérültről, neurodiverz vagy bármilyen fogyatékossággal élőről. Egy ilyen komplex rendszer képes felismerni a felhasználók igényét és a felületet úgy alakítani, ahogy számára a legkényelmesebb.</p><p>A további pontok inkább az üzleti előnyösség oldaláról közelítik meg a Gen UI használatát.</p><h4>4.1. Érkező oldal, Landing Page</h4><p>Egy landing page a felhasználó <strong>viselkedése</strong>, <strong>helye </strong>vagy <strong>korábbi keresései alapján</strong> automatikusan kínálhat egyedi <strong>termékajánlatokat </strong>vagy <strong>akciókat</strong>, alakíthatja a <strong>vizualitást.</strong></p><p>Például egy utazási oldal képes ajánlani célállomásokat vagy szállásokat, amelyeket a felhasználó korábbi keresései alapján válogatott össze, míg a ruházati oldalak a korábbi vásárlások alapján jelenítik meg a vevő méretében elérhető ruhákat, amik érdekelhetik. Az <a href="https://unbounce.com/product/smart-traffic/"><em>Unbounce</em></a> és az <a href="https://instapage.com/en/features/ad-to-page-personalization"><em>Instapage</em></a><em> </em>megoldásai például lehetővé teszik az oldal tartalmának automatikus módosítását attól függően, hogy a <strong>látogató honnan érkezett</strong> (pl. adott kereső-hirdetés vagy e-mail kampány).</p><p>Egy generatív UI megoldás képes <strong>személyre szabott hívószövegeket és feliratkozási ajánlatokat</strong> létrehozni, amely növeli a konverziós rátát. Például, ha a rendszer tudja, hogy a látogató sportcipők után érdeklődött, a landing page sporttal kapcsolatos tartalmat és hírlevel feliratkozást ajánl.</p><h4>4.2. Termékoldalak</h4><p>Az eltérő felhasználói szintű árazás, vagyis az <strong>egyénre szabott árképzés</strong> nem új keletű: ilyen volt pl. az Adobe vagy az Amazon árazási modellje, ahol a termékek árai a vásárlók viselkedése és keresései alapján változhattak. Ezen kívül az <a href="https://www.uber.com/us/en/drive/driver-app/how-surge-works/">Uber surge pricing</a> modellje a kereslet és kínálat ingadozását veszi figyelembe. De ott van a szállásfoglalók <a href="https://help.octopuspro.com/geographical-pricing">megoldása</a>, ami az aktuális helyadatok alapján áraz (pl. ha Budapesti IP címről és GPS lokációról nézed a szállásokat, akkor a célhelyen olcsóbb árakat jelenít meg), de arra is volt példa, hogy az Apple felhasználóknak drágább szállásokat <a href="https://business.time.com/2012/06/26/orbitz-shows-higher-prices-to-mac-users/">ajánlottak</a>. De lehet akár<a href="https://www.computerweekly.com/feature/The-pros-cons-and-misconceptions-of-dynamic-pricing-for-retailers"> időjárás alapon</a> árazni. Itt a Gen UI úgy jöhet a képbe, hogy a dinamikus árazásnál az eredeti árhoz kapcsolódó <strong>egyénre szabott akciók és promóciós üzenetek</strong> kerülnek meghatározásra különféle grafikai elemekkel (plecsni, banner, árkiemelés), amik számára relevánsak. Pl. ha lehetséges kedvezmény egy intervallumban van megadva úgy lehetőség van az akciót úgy kommunikálni, hogy azt a kora miatt kapta.</p><p>Egy kevésbé megosztó, de veszélyektől nem mentes megoldás a <strong>személyre szabott termékleírás</strong>, amely a vásárló megismert keresési és <strong>vásárlási tulajdonságai alapján írja meg / fogalmazza át a termék leírását</strong>, így a potenciális vásárló a számára releváns információkat ismeri meg a termékről. Ha a rendszer úgy ítéli meg, ikonokkal foglalja össze a fontosabb előnyöket és hátrébb sorolja a gyártói leírást, de az <strong>összetevők alapján általános következtetéseket von le</strong> a termék használatáról, vagy felhívja a figyelmet a <strong>vásárló érzékenységeire</strong>.</p><p>Lehet a képeket a felhasználó élethelyzetéhez generálni. Pl. ha valakiról azt állapítjuk meg, hogy sportos, úgy a termékek képei is ilyen környezetben jelennek meg. Figyelembe vehetjük a kor- vagy személyiségjegyeit és olyan <strong>marketing képeket generálunk</strong> a meglévő termékkép mellé vagy a termék leírásába, amiben <a href="https://www.frontiersin.org/journals/psychology/articles/10.3389/fpsyg.2022.1065372/full">bizonyos színek</a> kerülnek hangsúlyba.</p><h4>4.3. Terméklistázó, Termék találati oldal</h4><p>A <strong>terméklistázó oldalakon</strong> azon kívül, hogy a látogató számára releváns találatok kerülhetnek előre, hasznos lehet egy olyan dinamikus szűrési rendszer kialakítása, amely a látogatók egyéni keresési és szűrési preferenciáit helyezi előtérbe, tehát a<strong> szűrési feltételek sorrendje perszonalizált. </strong>Pl. ha valaki nem árérzékeny, úgy az árral kapcsolatos (utolsó darab, akciós, vagy ár-csúszka) szűrők hátrébb sorolódnak, míg a márka alapú szűrő előrébb kerül.</p><p>Megoldás lehet a listázó / találati oldalon használt <strong>bevezető szövegek perszonalizálására</strong> ami összefoglalja a találati oldal kulcs találatait éppen úgy, ahogy egy ChatGPT is választ ad a kérdésére.</p><p>Magasabb szintű megoldás lehet a <strong>találati oldal elemeinek elrejtése</strong> vagy pont hogy hangsúlyozása. Pl. a vásárlót általában nem érdkelik a további kategóriák listája, mert inkább kulcsszóval keres, akkor a kategórialistázást nem érdemes erőltetni, de van aki vizuálisabb típus és a kategorizálás is segíti és ilyenkor a kategória csempék a vásárló számára relevánsabb szövegezést kap (pl. <em>trikó</em> helyett <em>atléta</em>, <em>alsónadrág</em> helyett <em>boxer</em>), esetleg a kategória képén a kedvenc színében jelenik meg egy példa termék, így nagyobb hajlandósággal tappant.</p><p>Vizsgálhatjuk azt is, hogy egy terméknél <strong>magas-e a visszaküldési arány</strong> egy adott vásárlói csoportban és ha a vásárlónk is megfelel ennek a vásárlói mintának akkor a terméket lejjebb soroljuk.</p><p>Szintén hatékony megoldás, ha a <strong>szűrési feltételek</strong> nem az előredefiniált terméktulajdonságok alapján kerülnek megjelenítésre, hanem a találati oldalon megjelenő <strong>termékek részletes leírásai</strong> alapján közös vagy éppenhogy eltérő tulajdonságaik alapján kerülnek geneálásra. Tehát olyan szűrési elemk jelennek meg, amik terméktulajdonságokkal, paraméterekkel (még) nem kerültek meghatározásra, mert senki nem gondolt rá vagy niem volt rá erőforrás.</p><p>A <strong>termékkártyák </strong>azokat az információkat vehetik fel, amik a vásárló számára releváns. Pl. megjeleníthet olyan ikonokat vagy címkéket, ami vásárló számára nagy valószínűséggel érdekes vagy pár szavas összefoglalót jelenik meg a termékekről. Ez az informciós összeállítás történhet a termékadatlapon eltöltött jellemző tevékenységei alapján. Pl. ha valaki leírásokat szeret olvasni, akkor a termékkártyák a szöveges összefoglalóra helyezik a hangsúlyt, ha valaki árérzékeny, akkor az árral kapcsolatos információk kerülnek hangsúlyba.</p><p>Érdemes lehet a fenti megoldásokat <strong>bizonyos időszakra</strong> vagy <strong>felhasználói körre szűrni</strong>, és <strong>inkább kutatásra</strong> (vagy A/B tesztelésre) használni, mert a betöltési idő jelentősen romolhat. Kutatási eredményként a hatékony és népszerű szűrőkből kieső terméktulajdonságokat beépíthetjük a termékekbe, hogy az elérhetővé váljon egy szélesebb kör számára.</p><h4>4.4. Kosár felület</h4><p>A Baymard Institute kutatásai szerint a kosárelhagyási arány <a href="https://baymard.com/lists/cart-abandonment-rate">70% körül van</a>. A kosarat a <a href="https://www.bigcommerce.com/articles/ecommerce/abandoned-carts/">szokásos</a> <a href="https://www.shopify.com/blog/shopping-cart-abandonment">módszereken</a> <a href="https://stripe.com/resources/more/how-to-reduce-cart-abandonment">kívül</a>, felturbózhatjuk okosabb megoldásokkal.</p><p>A rendszer automatikusan kiszámíthatja és megjelenítheti a legjobb kombinációkat vagy alternatívákat a kosárba tett termékek alapján figyelembe véve a potenciális vásárló <strong>korábbi igényeit</strong>, <strong>vásárlásait </strong>és a keresés során felmerült vagy profiljában letárolt érzékenysége alapján.</p><p>Tehetünk javaslatot arra, hogy <strong>rendeléseit érdemes-e most leadni</strong>, mert jellemzően a többi napon vagy az elkövetkezendő időszakban megnövekedhet az átvétel ideje.</p><p>Ezeket az információkat a korábbi tapasztalatok, szokások és <strong>külső rendszerekből kapott információk</strong> (raktárkészlet, időjárás, de akár a regionális hírek) alapján automatikusan generálja az AI.</p><h4>4.5. Pénztár, Checkout felület</h4><p>A vásárló tartózkodási helye, az általa választott termékek súlya, és a szállítás sürgőssége alapján a rendszer azonnal <strong>személyre szabott szállítási opciókat ajánlhat</strong>. Figyelembe veheti, hogy a felületen egy bizonyos időn belül már fizetett valamilyen BNPL (<em>Buy Now Pay Later — Vedd Most Fizess Később</em>) megoldással vagy a bankkártyához tartozó két faktoros azonosítással mindig meggyűlik a baja és <strong>tanácsokkal látja el</strong> vagy <strong>más fizetési mód felé tereli</strong>, opciókat elrejt vagy megjelenít, esetleg a vásárlóra jellemző kritikus pontokra nagyobb <strong>vizuális hangsúly</strong>t fektet, míg a többire kevésbé. Pl. a megfontoltak számára a folyamat több egyszerűbb lépésből áll, amit könnyebb áttekinteni, több javaslatot tesz a felület, míg a rutinosabb vásárlók két lépésben le is adhatják a rendelésüket a szokásos adataikkal. Ha valaki rendszeresen vásárol két vagy több eltérő címre, úgy neki a címválasztás opció lesz a hangsúlyosabb elem.</p><p>Ajánlást tehetünk az <strong>ideális szállítási mód</strong>ra azzal, hogy pl. egy adott szolgáltató az adott régióba jellemzően (a visszaérkező szállítói státuszváltások alapján) lassabban szállít ki, míg egy másik jellemzően gyorsabban szállít az adott címre. Ajánlhatunk szolgáltatást a kosárban lévő termékek alapján annak függvényében, hogy a <strong>hasonló jellemzőjű vásárlók milyen szolgáltatást szoktak igénybe venni</strong> (pl. expressz szállítás vagy biztosítás).</p><h4>4.6. Profiladatok</h4><p>Érdemes ennek a felületnek kiaknázni a lehetőségeit, mert ez lesz a perszonalizációnak és így a Gen UI-nak ez egyik adatforrása.</p><p>A megismert felhasználói adatok alapján hangsúlyozhatjuk a látogató <strong>számára fontosnak vélt adatok kitöltését</strong> vagy <strong>pontosítását</strong>. Pl. ha tudjuk valakiről, hogy férfi és rendszeresen néz sportcipőket a weboldalon, akkor felajánlhatjuk a lábméret adatainak kitöltését. Ugyanígy, ha valaki egy adott márkából rendszeresen vásárol egy adott méretet és alacsony erre a visszaküldési aránya, felajánlja, hogy ezt lementi és más márkák esetében felajánlja, hogy melyik méret lehet a számára megfelelő.</p><p>Megoldás lehet az is, hogy ha látjuk a weboldal használatából, hogy <strong>kevésbé rutinos látogatóval van dolgunk</strong>, ikonográfiát jelenítünk meg az egyes menüpontokhoz, extra magyarázatokat jelenítünk meg az adatokhoz (pl. miért szükséges kitölteni az adatot) vagy felajánlhatjuk az onboardingot (ezt más felületen is megtehetjük, ha rendelkezésre áll elegendő vizsgálati anyag).</p><h4>4.7. Korábbi rendelések</h4><p>Ha rendelés leadást követően elemezzük, hogy a hasonló típusú vásárlók, akik ilyen terméket vásároltak, miket vásároltak még, akkor a termék találati oldalon vagy a landing page-eken a <strong>megfelelő időben</strong>, a <strong>megfelelő kommunikációval</strong> a <strong>megfelelő terméket jelenítjük meg</strong>. Pl. most ősz közepe van, ha valaki vásárol sötét színű őszi/téli nadrágot, pár héttel később olyan hozzá passzoló felső ruházatot jeleníthetünk meg egy Black Friday alkalmával, amit mások is vásárolnak jellemzően.</p><p>A Black Friday analógiánál maradva, sokan ajándékvásárlásra használják az időszakot és ilyenkor a hasonló paraméterekkel rendelkező vásárlói szokások alapján jelenítünk meg ajándéktippeket. Még jobb, ha ilyenkor generálnuk számára egy olyan <strong>landing oldalt</strong>, ami <strong>teljesen rá szabott</strong> ajándékötleteket tartalmaz különféle kommunikációs elemekkel vegyítve.</p><p>De működhet az a megoldás is, hogy valaki vásárol egy karton ásványvizet vagy törlőkendőt és a hasonló vásárlási szokások alapján a megfelelő találati vagy érkező oldalakon egy idő múlva ezek a termékek külön kiemlést kapnak.</p><p>Habár az elmúlt évekből nem találtam releváns tanulmányt, de egy 2019-es <a href="https://www.gartner.com/en/newsroom/press-releases/2019-03-11-gartner-survey-shows-brands-risk-losing-38-percent-of">Gartner tanulmány</a> alapján is fontosnak érzem, hogy a vásárlókat ne ijesszük meg azzal, hogy azt kommunikáljuk, hogy figyeljük (pl. “korábbi vásárlásaid alapján ajánljuk”).</p><h4>4.8. Visszajelzések begyűjtése</h4><p>A rendszer felismeri, hogy a látogató mennyire fogékony arra, hogy visszajelzéseket gyűjtsön a felhasználótól (pl. tetszik az alkalmazás?) és aszerint jelenítí meg a kérdést és a válaszadási opciókat. Ugyanitt érzékeli, ha éppen elakad (össze-vissza navigál) és aszerint jelenít meg tippeket vagy dob fel AI alapú ügyfélszolgálati segítseget.</p><h3>5. Mi kell a Gen UI rendszer létrehozásához?</h3><p>Ahhoz, hogy eredményes Gen UI rendszert hozzunk létre 7 fő területre érdemes összpontosítani: Design System, Adatstruktúrák, Adaptív és reszponzív tervezés, Modularitás, Mesterséges intelligencia, Kognitív UX, Tesztelés. Az alábbiakban röviden bemutatom a területeket és azok szereplőit.</p><h4>5.1. Design System kialakítása</h4><p>A design system (dizájn rendszer) egy olyan átfogó keretrendszer, amely szabályokat, irányelveket és eszközöket foglal magában a digitális termékek tervezéséhez és fejlesztéséhez. Célja, hogy biztosítsa a következetességet, hatékonyságot és a felhasználói élmény magas színvonalát minden platformon és eszközön. Ez lényegében a Gen UI alapja, mert meghatározza, hogy milyen típusú grafikai elemek, blokkok milyen szabályok szerint épülhetnek fel dinamikusan.</p><ul><li><strong>Design System Manager</strong>: koordinálja a design system fejlesztését és karbantartását, biztosítva, hogy a csapatok követik a meghatározott irányelveket. Feladata közé tartozik a dokumentáció frissítése, a felhasználói visszajelzések figyelembe vétele és a design system folyamatos fejlesztése.</li><li><strong>UI/UX designer</strong>: egy <a href="https://gabor-abramov.medium.com/a-ux-szakm%C3%A1kr%C3%B3l-szerepk%C3%B6r%C3%B6kr%C5%91l-r%C3%B6viden-744da9b6032a">korábbi cikkem</a>ben foglalkoztam velük, de lényegében ők felelősek a design system megtervezéséért, beleértve a vizuális komponensek és interakciós minták kidolgozását. Feladata, hogy biztosítsa a következetes felhasználói élményt és a vizuális egységességet a generált felületeken. Fontos, hogy meghatározza az egyes elemek határait és gondolnia kell a szélsőségekre, hogy akkor is konzekvens maradjon a terv. Lényegében ez a szakma is <a href="https://www.figma.com/community/file/1375505114072192161/figma-ai-beta">támaszkodhat</a> a Generatív UI lehetőségeire a tervezések során.</li><li><strong>Design system specialista</strong>: egy speciális UX szakember, aki a design rendszerek kialakítására és karbantartására összpontosít. Biztosítja a skálázhatóságot és az újra-felhasználhatóságot a tervezési elemek között.</li><li><strong>Terméktervező (Product Designer)</strong>: feladata, hogy a design system keretein belül biztosítsák a felhasználói igények és üzleti célok harmonizálását. Szoros együttműködésben dolgozik a designerek és fejlesztők között, hogy a rendszer a felhasználói élmény szempontjából is optimális legyen.</li><li><strong>Frontend fejlesztő</strong>: implementálja a design system elemeit frontend kód szinten. Feladata, hogy a tervezett UI komponenseket és stílusokat technikai szempontból is megvalósítsa, biztosítva a megfelelő működést és az optimalizált teljesítményt.</li></ul><h4>5.2. Adatok és adatstruktúra kezelése</h4><p>Az adatok és adatstruktúrák kezelése kulcsfontosságú a generatív UI rendszerek működésében, mivel az <strong>adatok minősége és szerkezete </strong>befolyásolja a rendszer pontosságát és hatékonyságá<strong>t</strong>. Ez a terület magában foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, elemzését és strukturálását annak érdekében, hogy az algoritmusok és UI elemek megfelelően működjenek.</p><ul><li><strong>Adattudós (Data Scientist)</strong>: elemzi a felhasználói adatokat, hogy megértsék a felhasználói viselkedést és preferenciákat. Feladata, hogy a nyers adatokat értelmes információvá alakítsák, amely segít az AI modellek finomításában és a generatív UI teljesítményének javításában.</li><li><strong>Adatmérnök (Data Engineer)</strong>: feladata az adatok gyűjtése, strukturálása és feldolgozása. Olyan adatokat állít össze, amelyekből a generatív UI képes tanulni és felhasználói profilokat alkotni.</li><li><strong>Adatvédelmi szakértő (Data Privacy Officer)</strong>: gondoskodik arról, hogy a felhasználói adatok megfelelően legyenek védve, és megfeleljenek a szabályozásoknak, mint például a GDPR.</li></ul><h4>5.3. Adaptív és reszponzív tervezés</h4><p>A digitális termékek tervezésének két fontos aspektusa, amelyek célja a <strong>felhasználói élmény optimalizálása</strong> különböző eszközökön és képernyőméreteken.</p><ul><li><strong>UI/UX tervező</strong>: segít a felület megtervezésében, hogy az intuitív és könnyen kezelhető legyen a különböző eszközökön, különös tekintettel a mobileszközökre és az asztali gépekre.</li><li><strong>Frontend fejlesztő</strong>: az adaptív és reszponzív tervezés implementálása a frontend fejlesztők feladata, akik CSS-t, HTML-t és JavaScript-et használnak arra, hogy a felület különböző eszközökön is megfelelően működjön.</li></ul><h4>5.4. Modularitás és újra-felhasználhatóság biztosítása</h4><p>A <strong>szoftvertervezés</strong> és <strong>UI fejlesztés</strong> olyan területe, ahol a cél az egyes UI elemek újrafelhasználhatósága és könnyű módosíthatósága. Ez a megközelítés növeli a fejlesztési folyamat hatékonyságát.</p><ul><li><strong>Frontend / UI fejlesztő</strong>: Ő készíti el az újrafelhasználható UI komponenseket, amelyek a generatív UI különböző elemei lehetnek. A moduláris kód írása kritikus fontosságú a dinamizmus és a skálázhatóság szempontjából.</li><li><strong>Software Architect</strong>: az általános architektúra tervezése és felügyelete, hogy a rendszer modularitása fenntartható legyen, és a különböző komponensek zökkenőmentesen működjenek együtt.</li></ul><h4>5.5. Mesterséges intelligencia és algoritmusok fejlesztése</h4><p>A <strong>gépi tanulás (Machine Learning)</strong> és az <strong>adatfeldolgozás</strong> kombinációját foglalja magában, célja pedig a generatív UI rendszerek működésének fejlesztése és finomhangolása.</p><ul><li><strong>Gépi tanulás szakértő (Machine Learning Engineer)</strong>: felelős az algoritmusok fejlesztéséért és a modellek betanításáért, amelyek a felhasználói viselkedés alapján döntéseket hoznak és UI elemeket generálnak.</li><li><strong>Adattudós (Data Scientist)</strong>: feladata a felhasználói adatok elemzése és az AI modellek továbbfejlesztése, hogy pontos és személyre szabott eredményeket érjenek el.</li></ul><h4>5.6. Kognitív terhelés minimalizálása</h4><p>Célja, hogy <strong>csökkentse a felhasználók mentális erőfeszítését</strong>, amikor interakcióba lépnek egy digitális termékkel vagy szolgáltatással.</p><ul><li><strong>UX kutató (UX Researcher)</strong>: a felhasználói kutatásokért felelős, hogy megértsük a felhasználók viselkedését, preferenciáit, és azokat a területeket, ahol a kognitív terhelés csökkenthető. Eredményeik segítenek az AI finomhangolásában és a UX/UI tervezésben.</li><li><strong>Kognitív pszichológus</strong>: segítenek a kognitív folyamatok megértésében, és abban, hogy a felhasználói élmény könnyen kezelhető legyen. Viszonylag ritka azon cégek száma akik alkalmazzák.</li></ul><h4>5.7. Tesztelés és optimalizálás</h4><p>A <strong>tesztelés és optimalizálás</strong> területe a generatív UI fejlesztésében elengedhetetlen a felhasználói élmény javítása és az AI-alapú döntések pontosítása érdekében.</p><ul><li><strong>Minőségbiztosítási mérnök (QA Engineer) vagy tesztelő</strong>: feladata a generatív UI folyamatos tesztelése és az esetleges hibák kijavítása. Teszteli az AI döntéseit és a felhasználói visszajelzések alapján finomítják a rendszert.</li><li><strong>Adatoptimalizálási szakértő</strong>: az algoritmusok és UI folyamatos teljesítményét figyelik, és finomítják az adatokat, hogy a generatív UI jobb eredményeket produkáljon a felhasználók számára.</li></ul><h3>6. Veszélyek</h3><p>A generatív UI rendszerek izgalmas lehetőségeket kínálnak, de kockázatokat is rejtenek, különösen a felhasználói bizalom, adatvédelem, technológiai komplexitás és etika terén. Ahhoz, hogy sikeresen alkalmazzuk ezeket a rendszereket, fontos figyelembe venni a lehetséges veszélyeket, és biztosítani a transzparenciát, adatbiztonságot, valamint az etikai irányelvek betartását.</p><h4>6.1. Használhatóság problémák</h4><p>A modern webes felületek megértése nagyrészt a tervezési szabványokból ered (például a logók gyakran a bal felső sarokban találhatók). Minél többet használ valaki egy webhelyet, annál inkább megszokja, és így hatékonyabbá válik. A felület folyamatos újratanulása frusztrációt okozhat, különösen az elején, amikor a felhasználók régi szokásaikról váltanak. A tervezőknek meg kell találniuk az egyensúlyt a testreszabott élmény előnyei és a felhasználói felület konzisztenciájának hiánya miatti hátrányok között.</p><h4>6.2. SEO és a Gen UI</h4><p>A legelső pont hozadéka, hogy a generatív UI rendszerek sokszor a felhasználói adatok és viselkedés alapján hoznak létre személyre szabott tartalmakat, ami problémát jelenthet a <strong>SEO szempontjából</strong>. Ha a keresőmotorok <strong>nem tudják elérni vagy indexelni</strong> ezeket a dinamikusan generált oldalelemeket, az káros hatással lehet a keresési rangsorolásra, komplikálhatja a keresőmotorok számára a releváns tartalmak megértését. Ezen kívül gyakran többletterhelést jelent a <strong>weboldal betöltési idejére</strong>, különösen akkor, ha nagy mennyiségű adatot kell valós időben feldolgozni. A lassabb betöltési idő negatívan befolyásolhatja a SEO-t, mivel a keresőmotorok előnyben részesítik a gyors weboldalakat.</p><p>Megoldásként a <strong>server-side rendering</strong> (<strong>SSR </strong>vagy <strong>szerveroldali renderelés</strong>) lehetővé teszi, hogy a dinamikusan generált tartalmakat már a szerveren létrehozzák és küldjék a böngészőnek, mielőtt azok betöltődnének. Így a keresőmotorok is könnyebben hozzáférhetnek és indexelhetik ezeket a tartalmakat. Érdemes olyan oldalakat ezt a keresőbotokra optimalizálni</p><p><strong>A Static Site Generation (SSG</strong>, azaz <strong>statikus oldalak generálása</strong>) segítségével a weboldal tartalmát már előre létrehozzuk, és nem valós időben, hanem előre elkészített formában jelenítik meg a felhasználónak. Ez javítja a SEO-t, mivel a keresőmotorok könnyebben indexelik a statikus tartalmat.</p><p>E kettőnek az ötvözete a <strong>Hybrid Rendering</strong>, amikor a szerveroldali és kliensoldali renderelés egyszerre alkalmazzuk, hogy a kritikus tartalmakat (mint például a címek, meta adatok, és más SEO-szempontból fontos elemek) előre rendereljék, miközben a dinamikus felhasználói felület továbbra is a kliensoldalon generálódik.</p><p>A <strong>Progressive Enhancement </strong>az alapvető tartalmat és funkcionalitást biztosítja minden felhasználónak, míg az extra funkciókat azok számára biztosítja, akik jobb teljesítményű eszközöket használnak. Így a keresőmotorok is hozzáférhetnek az alapvető tartalomhoz.</p><p>A fenti magoldások esetében érdemes a keresőbotokra <strong>külön felhasználóként, perszónaként tekinteni</strong> és ezeket a dinamikus tartalmakat számukra külön definiálni.</p><h4>6.3. Etikai kérdések</h4><p>A generatív UI-k gyakran döntéshozási autonómiával rendelkeznek, ami etikai dilemmákhoz vezethet. Ha az AI olyan ajánlásokat generál, amelyek diszkriminatívak, elfogultak vagy etikailag megkérdőjelezhetőek, az negatív következményekkel járhat a felhasználók számára. A gépi tanulási modellek adatfüggőségéből fakadó torzítások veszélyeztethetik a felhasználói élményt és a rendszerek integritását​.</p><p>Ezen kívül a dinamikus <strong>felhasználó alapú árazás eléggé megosztja a vásárlókat</strong> és habár rövidtávon meg is térülhet, hosszab távon <a href="https://www.simon-kucher.com/en/consulting/commercial-strategy-pricing-consulting/pricing-strategy-revenue-management/dynamic-pricing">inkább árt, mint használ</a>.</p><h4><strong>6.4. Komplexitás és hibák</strong></h4><p>A generatív UI rendszerek mögött összetett gépi tanulási algoritmusok állnak, amelyek hajlamosak lehetnek hibákra, különösen, ha nem megfelelően tesztelték őket. Ezek a rendszerek rossz döntéseket hozhatnak, például hibás ajánlásokat vagy nem releváns felületeket generálhatnak, ami ronthatja a felhasználói élményt.</p><p>Habár az AI megoldások már most is elég meggyőzőnek tűnnek, még nem tartanak ott, hogy ne <a href="https://forbes.hu/interju/mesterseges-intelligencia-chatgpt-interju/">halucináljanak</a>, ezért ezt egy szűk adattartalommal és termékportfólióval, szigorú tartalomgenerálási szabályok betartatásával érdemes használni.</p><h4><strong>6.5. Túlzott technológiai függőség</strong></h4><p>Az AI és így a generatív UI rendszerek nagyban támaszkodnak a technológiai infrastruktúrára, beleértve az adatokat, algoritmusokat és számítási kapacitásokat. Bármilyen technológiai hiba, például szerverleállás vagy hálózati probléma, akadályozhatja a rendszer működését, és ezáltal a felhasználói élmény sérülhet.</p><h4>6.6. Magas komplexitás és nehézségek az indulással</h4><p>A végére hagytam, de a Gen UI rendszerek bevezetése és fenntartása jelentős kezdeti és folyamatos befektetést igényel, ami különösen a kisebb vállalatok számára lehet kihívás..</p><p>A Gen UI rendszerekhez <strong>fejlett infrastruktúra szükséges</strong>, amely képes kezelni a generatív AI modellek futtatását. Ez magában foglalhatja a nagy teljesítményű szervereket és a felhőalapú megoldásokat.</p><p>Ezen kívül az ilyen rendszerek <strong>fejlesztése speciális szakértelmet igényel</strong>, és a fejlesztőknek meg kell érteniük a generatív modellek működését és azt, hogyan lehet ezeket hatékonyan alkalmazni a felhasználói felületeken.</p><p>A dinamikus és személyre szabott <strong>felületek tervezése bonyolultabb</strong>, mint a hagyományos statikus felületeké. A tervezőknek figyelembe kell venniük a különböző felhasználói igényeket és kontextusokat, ami növeli a tervezési folyamat összetettségét.</p><p>A Generatív UI rendszerek integrálása <strong>meglévő alkalmazásokba kihívást jelenthet</strong>, különösen, ha a rendszernek különböző adatforrásokkal kell együttműködnie. A <strong>tesztelés is bonyolultabb</strong>, mivel a rendszernek különböző felhasználói forgatókönyvekre kell reagálnia, a kapott adatokat elemezni és kiértékelni is kell.</p><p>Legvégül a generatív AI modellek, különösen a nagy nyelvi modellek, jelentős számítási kapacitást igényelnek, ami <strong>növeli a hardver- és energiaigényt</strong>, drágák a <strong>licencdíjak </strong>és a <strong>karbantartási költségek</strong>. Nem mellékesen az <strong>adatvédelem és a biztonság</strong> megfelelő biztosítása is elgég körülményes, hiszen rendkívül érzékeny adatokról van szó.</p><h3>Végszó</h3><p>A generatív UI megjelenése új távlatokat nyit a digitális élmények világában, lehetőséget adva a személyre szabott, releváns tartalmak létrehozására. Ahogy a felhasználók <strong>egyre nagyobb elvárások</strong>kal lépnek interakcióba a márkákkal, a <strong>perszonalizáció szerepe kulcsfontosságúvá válik</strong>. A kutatások azt mutatják, hogy a személyre szabott tartalmak növelik a felhasználói interakciókat és erősíthetik a márkával való elköteleződést.</p><p>A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás terén, lehetővé teszi, hogy a kiskereskedők és más szolgáltatók valós időben reagáljanak a vásárlói igényekre, és automatizált, releváns élményeket kínáljanak. A jövőbeli siker kulcsa az <strong>adatok hatékony kezelése</strong>, az <strong>integrált élmények</strong> biztosítása és a <strong>felhasználói igények</strong> mélyebb megértése.</p><p>Ahogy haladunk előre, a generatív UI nemcsak a digitális élmények tervezését forradalmasítja, hanem új utakat is nyit a <strong>vásárlói elköteleződés</strong> és a <strong>márkák közötti kapcsolat</strong> erősítésére. A személyre szabott élmények már nem csupán opciók, hanem a <strong>versenyképesség elengedhetetlen elemei</strong>. A feladatunk, hogy kikutassuk és megtanuljuk, hogy milyen szinten, milyen funkcionalitásra van szüksége a felhasználóinknak, vásárlóinknak.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=bdfa5958262d" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Befogadó tervezés, azaz miért a webes akadálymentesítés (a11y) a sikeres UX kulcsa?]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/az-akad%C3%A1lymentes-a11y-web-fontoss%C3%A1ga-a-ux-vil%C3%A1g%C3%A1ban-1f1d133b4036?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/1f1d133b4036</guid>
            <category><![CDATA[web-design]]></category>
            <category><![CDATA[web3]]></category>
            <category><![CDATA[akadálymentes]]></category>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <category><![CDATA[accessibility]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Thu, 26 Sep 2024 15:03:57 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2025-01-11T17:21:58.445Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h4>Hogyan tegyük a webet mindenki számára hozzáférhetővé — és miért kulcsfontosságú ez a felhasználói élmény szempontjából?</h4><h3>Előszó</h3><p>A webes akadálymentesítésről régóta tudok, viszont 2020-ban kerültem hozzá projekt szinten közelebb, akkor szerencsére eléggé el kellett mélyülnöm, főleg a technikai alapjaiba és azóta egy nagyot csavart a tervezési gondolkodás-módomon.</p><p>Ha sok UX vagy design szakmai cikket olvasol, akkor nap-mint-nap szembe találkozol az akadálymenteségről szóló témákkal. A témáról remek, ámbár kezdők számára “száraz” weboldalak léteznek, ilyen a <a href="https://webaim.org/articles/visual/">WebAIM.org</a> vagy a sokkal technikaibb <a href="https://www.w3.org/WAI/">W3C-WAI</a>, de itt a medium.com-on is rengeteg angol (vagy más) nyelvű cikk született már.</p><p>Szögezzük le: nem vagyok akadálymentes szakértő, erre ott van pl. <a href="https://www.akadalymentesweb.hu/">Szántai Károly</a> vagy <a href="https://xn--akadlymentes-honlap-tub.hu/">Edelényi Zsolt</a>, de a <a href="https://www.meosz.hu/mozgaskorlatozott-vagyok/akadalymentesites-egyetemes-tervezes/">MEOSZ</a> is szívesen segít a téma mélyebb megismerésében. E terület elsajátítása nagyon sok tapasztalatot igényel; a nagy cégek nem hiába állnak partnerségben web-akadálymentesítési szakértőkkel, vagy a még nagyobbak rendelkeznek házon belül ilyen kompetenciával, tehát a tervezési folyamat részét képzi az akadálymentesítés.</p><p>Ezt a cikket viszont azért írtam meg, mert <strong>2025. júliusában hatályba lép az </strong><a href="https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/accessibility-of-products-and-services.html"><strong>Európai Akadálymentességi Direktíva</strong></a> így a fenti téma nem csak technikai, hanem tervezési szempontból is fontossá vált.</p><p>Igyekeztem a neten elérhető népszerű, valamint a kevésbé ismert információkat a teljesség igénye nélkül összefoglalni, megfűszereztem a saját tapasztalataimmal, de a legfőbb célom, hogy kezdőlökést adjak az olvasóknak, hogy minél többen <strong>segítsük egymást</strong> ezzel a gondolkodásmóddal nem csak a webes és digitális térben, hanem <strong>az élet többi területén is</strong>.</p><h3>Akadálymentesítésről röviden</h3><p>Az <em>“akadálymentesség”</em> vagy <em>“akadálymentesítés”</em> kifejezés a fizikai és szellemi fogyatékossággal élők számára készült termékek, eszközök, szolgáltatások vagy környezetek tervezésére utal. Az iparban röviden A11Y-nek hívják és azért 11, mert az angol <em>a</em><strong><em>CCESSIBILIT</em></strong><em>y </em>szóban az <em>A </em>és <em>Y </em>karakterek között, pont 11 betű található<em>. </em>Angolul szokás <em>ally</em>-nak is mondani, amit a magyarban is hallottam már visszaköszönni.</p><p>Az akadálymentesítés arról szól, hogy a dolgokat mindenki számára hozzáférhetővé tegyük, függetlenül attól, hogy nyilvánvaló fogyatékossággal rendelkezik-e vagy sem. Apropó, <strong>a népesség </strong><a href="https://www.worldbank.org/en/topic/disability"><strong>15%-a</strong></a><strong> küzd valamilyen könnyebb vagy súlyos, ideiglenes vagy tartós fogyatékossággal</strong>, ami durván <a href="https://www.who.int/health-topics/disability#tab=tab_1">1 -1,3 milliárd főt</a> jelent. <strong>Hasonló az i</strong><a href="https://www.who.int/health-topics/ageing#tab=tab_1"><strong>dős korúak</strong> száma</a> a világban, és kb. még <a href="https://vimeo.com/975194653/e8298b46d8?share=copy"><strong>10% azok</strong></a> azon embereknek az aránya, akik ugyan nem élnek fogyatékossággal, de <strong>akadályoztatva</strong> vannak a mindennapok során.</p><h3>Az akadálymentesítés jogi és üzleti oldala</h3><p>A 2025-ben életbe lépő Európai Akadálymentességi Törvény (EAA) célja, hogy biztosítsa az egyenlő hozzáférést a termékekhez és szolgáltatásokhoz mindenki számára, beleértve a fogyatékkal élőket is. Az EAA nemcsak a digitális, hanem a fizikai termékek és szolgáltatások akadálymentességét is megköveteli, különösen az olyan területeken, mint az e-kereskedelem, közlekedés, pénzügyi szolgáltatások és média.</p><p>A törvény értelmében, ha egy vállalkozás nem felel meg az előírásoknak, az súlyos következményekkel járhat, beleértve pénzbírságokat, amelyek akár <a href="https://www.getsubly.com/post/european-accessibility-act-eaa-2025-ultimate-guide">60 000 euróig is terjedhetnek</a>. Emellett bizonyos esetekben akár 18 hónapos börtönbüntetést is kiszabhatnak a legsúlyosabb esetekben​.</p><p>A törvény célja, hogy minden uniós tagállamnak egységes <a href="https://www.yudu.com/blog/the-european-accessibility-act-2025-key-insights-for-publishers">minimumkövetelményeket</a> állítson fel, bár egyes országok szigorúbb helyi szabályokat is bevezethetnek.</p><h3>Tervezz “egyre”, érj el sokakat</h3><p><strong>Nem vagyunk egyformák</strong> és <strong>mindenkit megillet az egyenlő bánásmód</strong>, ezért tervezéskor ezt figyelembe véve nagyban segíthetjük a fogyatékossággal élőket is.</p><figure><img alt="AI generated vector image — website building for web accessibility" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/669/1*uou8z6Hisd1AqiHYXPvqiw.png" /></figure><p>Viszont <strong>nem minden akadálymenetes megközelítés szolgál ki csak fogyatékos személyeket</strong>, mivel vannak olyan szituációk, amik egy <strong>nem fogyatékossággal élő számára is kihívást jelenthetnek</strong>. Ilyen a sötétség vagy a nyári vakító napsütés, amikor nem látsz megfelelően dolgokat. Vagy ha szükséged van a mobiltelefonon található információra, de nem tudod a képernyőt nézni pl. vezetés közben. Az is egy kihívás, ha nem beszéled egy idegen ország nyelvét, vagy ha a boltban elromlott a POS terminál és nálad nincsen készpénz. Akadályoztatva vagy és a tervezőknek erre megoldást kell találniuk.</p><blockquote>Tehát tervezéskor az <a href="https://www.meosz.hu/mozgaskorlatozott-vagyok/akadalymentesites-egyetemes-tervezes/">egyetemesség elvét</a> alkalmazva, a projekt elejétől úgy kell tervezni a digitális megoldást, hogy az mindenki számára egyenlő eséllyel használható.</blockquote><p>Ott vannak a különféle <strong>termékek, amiket eredetileg a fogyatékkal élőknek terveztek</strong>, de később <strong>már a hétköznapjaink része lett</strong>. Ilyen például az <a href="https://uxdesign.cc/how-designing-for-disability-can-help-to-develop-better-products-for-all-c703b489194e"><strong>írógép</strong></a><strong> </strong>is, ami eredetileg a látássérült embereknek készült, amikor még mindenki tollal írt. Később népszerűsége megugrott, mert olvashatóbb szöveget lehetett gyorsan begépelni. Később az írógép inspirálta a számítógépek tervezését is.</p><p>De ilyen, ún. <a href="https://qubit.hu/2023/12/04/egy-latasserult-embernek-ma-az-iphone-ja-az-egyik-legnagyobb-segitsege"><strong>asszisztív technológiák</strong></a>, még a <strong>felolvasó szoftverek vagy a diktáló funkciók</strong>, amik szintén a fogyatékkal élők számára készültek eredetileg, de mostanra már “alapfelszereltség” a mobilokban, és akár magyar nyelven is diktálhatunk vagy olvastathatunk fel szöveget vezetés közben A témában egyébként egy remek magyar specifikus cikk is született a Qubiton: <a href="https://qubit.hu/2023/12/04/egy-latasserult-embernek-ma-az-iphone-ja-az-egyik-legnagyobb-segitsege">Egy látássérült embernek ma az iPhone-ja az egyik legnagyobb segítsége</a>. Aztán ott vannak a shopper marketingesek kedvenc eszközei: a <strong>fej- és szemkövető megoldások</strong>, amikkel bármilyen egyén viselkedését lehet vizsgálni vásárlás közben. Ezekkel akár webes felhasználói szokásokat is vizsgálhatunk, amivel látjuk, hogy egy látogató képernyő mely részére tekint, aztán végül hova vagy mikor kattint. A <strong>felirat a filmeken, videókon</strong> pedig nem csak a hallássérülteknek fontos, hanem azoknak is, akiknek nincsen lehetőségük hanggal nézni azokat (pl. lemerült a fülesük a buszon, vagy éppen babát altatnak).</p><p>Tehát,</p><blockquote><strong>ha akadálymentességet szem előtt tartva tervezünk, sokszor egy sokkal szélesebb közönséget érünk el vele, mint akiknek a problémáját szerettük volna megoldani</strong>.</blockquote><p>Ezt <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Curb_cut_effect"><strong>“<em>curb-cut</em>” jelenség</strong></a>nek vagy a magyarul nem nagyon használatos <em>járdaszegély jelenség</em>nek is nevezik, mivel pl. az Egyesül Államokban a lecsapott végű járdaszegélyek nagyon sok embernek jelentenek segítséget a szabad mozgásban.</p><p>De nézzünk egy általánosabb példát: ha figyelembe vesszük egy <strong>végtag nélkül élő felhasználó</strong> igényeit, máris megoldást szállítasz az olyanoknak, akik a zötykölődő buszon kapaszkodva nyomkodják a mobiljukat vagy azoknak, akik éppen kisbabájukat próbálják régóta nyugtatni és közben a te appodat bújják. Igaz, ez fordítva gondolkodva is helytálló, viszont az a tapasztalatom, hogy <strong>sokszor egyszerűbb a fogyatékossággal élők szemszögét figyelembe venni</strong>, <strong>mint az <em>Edge case-</em>eket, tehát a ritkán bekövetkező eseteket kutatni</strong>. Nem mellesleg, segíti a tervezést is, hiszen várhatóan a <strong>leggyorsabb bejárható utat találjuk meg</strong>, amivel sok felhasználó is nyer, nem csak a fogyatékkal élők.</p><p>Más példán keresztül szemléltetve ez egy olyan felfogás, mint az űrkutatás: <em>“minek kutatni az űrt, hiszen olyan nagy és a Földön is bőven van még mit tenni?”</em> — tesszük fel a kérdést. Viszont a kutatások hozadékát nézve, már nem is olyan felesleges az egész, hiszen már most rengeteg olyan technológia jött létre, ami a földi életet tudja segíteni és valószínűleg csak a Földön kutatva nem is találtuk volna meg.</p><p>Nem utolsó sorban a<strong> Google és más keresőszolgáltatások robotjaira is úgy gondolj, mint egy akadályoztatott felhasználóra</strong>, aki a saját módszereivel fogja feltérképezi a weboldaladat. Ha ez könnyen történik, tehát technikailag felkészítetted a weboldaladat (erről lejjebb részletesen írok), akkor ezt a keresőrobot is jutalmazni fogja, amivel az organikus keresőtalálatokban is előrébb fogsz kerülni.</p><h3>Akadálymentes felületek</h3><p>Mára az akadálymentesen megtervezett digitális megoldások észrevehetetlenek, <strong>beleolvadnak az adott megoldás funkcionalitásába</strong>. Pl. korábban magyar kormányzati portálokon vagy pénzügyi intézetek felületén lehetett látni a látássérülteket célzó <strong>sárga alapon 3 pöttyös ikon</strong>t (aminek a <a href="https://www.akadalymentesweb.hu/cikkeim/honnan-ered-az-akadalymentes-verzio-sarga-fekete-pottyos-ikonja/">története</a> elég érdekes), ami azóta fokozatosan tűnik el. A célja az volt, hogy egy akadálymentes felületre navigálja a látogatót, ahol csak a tervező által feltételezett legfontosabb funkciók és információk voltak elérhetők egy kontrasztos felületen.</p><p>Miért halt ki a <em>sárga-fekete pöttyös</em> megoldás?</p><p>Egyfelől <strong>nem tudhatjuk, hogy egy fogyatékkal élő látogató milyen információszerzés vagy ügyintézés céljából látogatja meg az oldalt</strong> és sok esetben ezek az egyszerűsített oldalak nem tartalmazzák ezeket az információkat. Másfelől ezek a különleges felhasználók <strong>beépülő böngésző modulokat fognak használni </strong>a szörföléseik során, amivel a saját kívánalmaikra szabhatják a böngészett tartalmak stílusát.</p><p>Az Android és iOS eszközökön appokon belül még nem ennyire egyszerű a helyzet, de szerencsére pl. a képernyőkön a <strong>sötét mód</strong> egyre népszerűvé válik, amit nem csak a gyengénlátók, de a fogyaték nélkül élők is előszeretettel használnak, hiszen nem fárasztja annyira a szemet.</p><p>Ha valaki viszont <strong>teljesen elveszítette a látását</strong>, ezek a megoldások nem elegendők: ők <strong>speciális szoftvereket</strong> fognak használni, amik segítik őket a gépelésben vagy felolvassák a szövegeket és azonosítják a mások által látható elemeket, esetleg <strong>külön eszközzel tapinthatóvá teszik</strong> azokat.</p><p>Az érintőképernyős eszközöket, mint az okostelefon vagy a tablet olyanok is használják, akik nem tudják az ujjukat használni. <strong>Van aki a lábát, vagy az orrát használja, de vannak olyanok akik külső perifériákat csatlakoztatnak ezekre az eszközökre</strong>. Nagyon jó példa az eszközök szemléltetésére <a href="https://www.youtube.com/user/icdhills">Christopher Hills videói</a>, aki remekül szemlélteti a mindennapok digitális kihívásait — ő legfőképpen <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Switch_access"><strong>switch eszköz</strong></a><strong>t</strong> használ.</p><blockquote><strong>Tehát a fogyatékkal élőknek már megvannak a bevált megoldásuk, szokásuk, a tervezőknek és fejlesztőknek erre kell ráépülniük.</strong></blockquote><p>Másfelől a mobileszközök jelenthetnek egyre nagyobb segítséget. Évről-évre az Apple és a Google azon dolgozik, hogy a mobileszközeiken minél könnyebben használhatók legyenek a <a href="https://developer.apple.com/accessibility/ios/"><strong>VoiceOver</strong></a><strong> és a </strong><a href="https://support.google.com/accessibility/android/answer/6006564?hl=en"><strong>Talckback</strong></a><strong> funkciók</strong> sima érintőképernyőn is, amiket nem csak a fogyatékkal élők tudnak kihasználni, hanem olyan felhasználó is, akinek nincsen lehetősége a képernyőt figyelni, mert például vezet.</p><p>Ha már látás, akkor még ott vannak a <strong>színtévesztők</strong>, akikből a leggyakoribb a piros és a zöld színeket tévesztők. <a href="https://www.color-blindness.com/coblis-color-blindness-simulator/">Képzeld el</a>, hogy nekik mennyire nehéz a weboldalak böngészése és mennyire fontos a megfelelő kontraszt és színek használata (erről is picit később).</p><p>A legtöbb oldal tartalmaz különböző <strong>animációkat </strong>a figyelem megragadására (pl. egy hibaüzenet megjelenítésére) vagy akár a <strong>parallax </strong>effekttel is el tudjuk szeparálni a hátteret a tartalomtól, ami így (ideális esetben) könnyebb olvashatóságot eredményez, hiszen nem olvad annyira bele. Menő dolgok, szép lesz az oldal, <strong>DE!</strong> Ha tériszonyos vagy, esetleg utazás közben szoktál rosszul lenni vagy csak fáj a fejed ha sokáig nézed a képernyőt, akkor gondolj bele, hogy <strong>egyesek az ilyen animációk miatt érzik ezt a szédülést, hányingert vagy akár fájdalmat is.</strong> Lehet, hogy még nem hallottál róla, de ezeket a hatásokat lazán csoportosítják az úgynevezett <strong>vestibuláris rendellenességek</strong> közé. Ők nap mint nap tapasztalják ezeket a dolgokat, gyakran akkor, amikor váratlan, nagyszabású animációkkal találkoznak. Ez az akadálymentesítésnek egy olyan területe, amelyet még csak most kezdünk megismerni, de pl. az iOS-ben már van olyan funkció, amivel ezek az animációk csökkenthetők.</p><p>Gondoljunk a <strong>spektrumzavarral küszködőkre, </strong>akik a nem konzisztens vagy lineáris megoldásoktól zavarodnak meg. Számukra különösen <strong>fontos a megszokott, visszatérő elemek használata, </strong>de szintén fontos az is, hogy <strong>egy hibaüzenet mindig a problémás területen jelenjen meg jól látható helyen, </strong>mindaddig, amíg a hiba elhárításra nem került.</p><h3>Gyakorlati tanácsok az akadálymentesítő UX tervezéshez</h3><h4>1. Kutatás</h4><h4>1.1. Alakíts perszónákat</h4><p>Nagyon fontos megismerni a felhasználóidat és a UX kutatás során a perszónák kialakításakor érdemes az <strong>interjúzás fázisában keresni fogyatékkal élőket</strong>, akár az ismeretségi körökből, akár különböző Facebook csoportokban. Tedd fel mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket és próbáld megfigyelni őket a mindennapokban vagy a munkájukban, mert rengeteg olyan dologra nem is gondolunk, ami nekik mindennapos használati eszköz.</p><p>Ha nincs interjúk készítésére lehetőség, akkor ajánlom egy másik bejegyzésemet, ami kiindulópontot adhat <strong>a11y perszónákhoz</strong>: “<a href="https://gabor-abramov.medium.com/az-akad%C3%A1lymentes%C3%ADt%C3%A9si-probl%C3%A9m%C3%A1k-%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9je-kis-seg%C3%ADts%C3%A9g-a11y-persz%C3%B3n%C3%A1k-kialak%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1hoz-79e08e382ed7"><strong><em>Az akadálymentesítési problémák ábécéje — avagy kis segítség a11y perszónák kialakításához</em></strong></a>”</p><h4>1.2. Mérj</h4><p>Általában véve az akadályoztatott felhasználókat nehéz (inkább lehetetlen) hatékonyan kiszűrni pl. egy Analytics riportból, tehát itt inkább a klasszikus fájdalompontok megtalálása lesz a cél, amivel a legtöbb felhasználó találkozik.</p><p>Esetleg érdemes lehet mérni azt, hogy a felhasználók milyen alacsony felbontásban vagy milyen mélységben nagyítanak bele az oldalba. Ez utóbbihoz szükséged lesz <a href="https://stackoverflow.com/questions/13923972/google-analytics-tracking-page-zoom-level-with-custom-events">GTM (Google Tag Manager) kódra is</a>. A billentyűzet események figyelése is érdekes lehet, de ezeket nagyon körültekintően kell beállítani, lehetőleg ne zavarjanak be más mérőszámokba. Ezzel akár azt is vizsgálhatod, hogy mennyire hatékony a keresőd úgy, hogy a CTRL+F (a böngésző oldalon belüli keresője) hol, hányszor lett behívva.</p><h4>2. Tervezés</h4><p>Ha rövid szeretnék lenni, akkor a <a href="https://www.w3.org/WAI/WCAG21/quickref/"><strong>W3C WAI-WCAG 2.1 Level AA sztenderd</strong></a>nek megfelelően tervezzünk. Viszont tapasztalataim szerint az ajánlás annyira tömény és annyira sok (főleg fejlesztőknek szóló) technikai megoldásokat fogalmaz meg, hogy inkább összegyűjtöm a felhasználói élmény tervezéséhez szükséges fontosabb információkat. A lenti tervezési javaslatok a klasszikus UX tervezéssel kapcsolatos javaslatokat nem feltétlen tartalmazzák csak azokat, amik különösen fontosak a webes akadálymentesítés világában.</p><p>További segítséget adhat az Informatika a Látássérültekért Alapítván <a href="https://infoalap.hu/egyetemes/">Infoalap.hu/egyetemes</a> weboldala is akik a Vodafone Magyarország Alapítvány karöltve készítettek egy oldalt, ami magyarul foglalja össze a lényeges információkat és bemutatja a <a href="https://infoalap.hu/egyetemes/jomegoldasok/">jó megoldásokat</a> is.</p><h4>2.1. Gondold át</h4><p>Egy “látványcsomag” több elemből épül fel: részben dekoratív, részben informatív és részben funkcionális. Mielőtt belecsapnál, először kérdezd meg magadtól, hogy:</p><ul><li>Mi a terved általános célja?</li><li>Mi a legjobb módja ennek közvetítésére?</li><li>A látvány mely részei dekoratívak, informatívak vagy funkcionálisak?</li></ul><p>Ha ezeket meg tudtad válaszolni, akkor könnyebb lesz belecsapni.</p><h4>2.2. Kontrasztarány és színek</h4><p>Tervezés során ügyelj a <strong>megfelelő kontrasztarányok és elemnagyságok betartására</strong>. Erre pl. a <a href="https://webaim.org/resources/contrastchecker/">WebAIM.org kontraszt-ellenőrzője</a> is már elegendő, de vannak már komplexebb, tervezőeszközökbe ágyazható megoldások is (pl. <a href="https://www.figma.com/community/search?model_type=hub_files&amp;q=accessibility">Figmába pluginek</a>), amik ha nem is mindig, de nagy részben hasznosak tudnak lenni.</p><p>Fentebb említettem, hogy a <strong>színtévesztők </strong>esetében a piros és zöld a kerülendő. Erre az egyszerű javaslatom az, hogy:</p><ul><li><strong>ne csak színekkel</strong> operálj, ahol fontos egy visszajelzés (pl. beviteli mezőkön, űrlapokon), hanem <strong>használj ikonokat</strong>;</li><li>egyértelműen jelezd megfelelően pozícionálva, hogy <strong>két vagy több CTA gomb közül melyik a legmagasabb prioritású</strong> (pl. helyezd a többihez képest jobb oldalra a gombot, ha tovább visz a folyamatban vagy felülre, ha beküldés);</li><li>illetve igyekezz kerülni a zöld és a piros színt a vizuálban vagy legalábbis ne egy kontextuson belül használd őket (pl. diagramm).</li></ul><p>Érdemes a terveket tesztelni különféle <a href="https://www.toptal.com/designers/colorfilter/"><strong>színtévesztő-ellenőrző megoldásokkal</strong></a> is folyamatosan.</p><p>Érdekesség, hogy a szürke <strong>drótvázak azért is remek megoldások</strong>, mert<strong> lényegében a komolyabb színtévesztők szemszögéből mutatják meg az eredményt</strong>. Míg a színek megfelelő használatával remekül el lehet különíteni a grafikai elemeket, addig a fekete fehér elrendezés megmutatja, hogy mik azok az elemek, amikre nem elég csak a színek szerinti megkülönböztetés.</p><h4>2.3. Tartalom és információ</h4><p>Ami sok cégnél kimarad a tervezési folyamatból, az a <strong>szövegírás</strong>, hiszen az A11Y esetén nagyon fontos a minőségi szöveges tartalom. Erre jó lehet akár egy UX szövegíró / UX copywriter is, ahogy egy <a href="https://medium.com/@gabor-abramov/a-ux-szakm%C3%A1kr%C3%B3l-szerepk%C3%B6r%C3%B6kr%C5%91l-r%C3%B6viden-744da9b6032a">korábbi cikkemben</a> már említettem.</p><p>Az csak hab a tortán, hogy egy átgondolt tartalmi architektúra és pontos szövegezés nem csak a látogatókat, hanem a <strong>keresőrobotok és a böngésző alapú AI botok munkáját is segíti</strong>. Az oldal SEO-ja minőségibb lesz, az organikus <a href="https://thepitch.hu/online-marketing-szotar/serp/">SERP</a> rangsorolásban is előkelőbb helyre kerül az oldalunk, arról nem is beszélve, hogy akár ingyen reklámot is kaphatsz az OpenAI ChatGPT, a Google Gemini, az Anthropic Claude és a többi mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokban, mert azok hivatkozni tudnak a Te tartalmaidra, hiszen azt ők minőséginek értékelik.</p><p>Tehát tervezéskor ügyeljünk a megfelelő, jól <strong>átgondolt információs és tartalmi architektúrára</strong>, amely során igyekezzünk <strong>csökkenteni az információ megszerzésével járó vagy a feladat elvégzéséhez szükséges utat</strong>. Javaslom, hogy <strong>egy aloldal vagy információ</strong> ne csak egyféleképpen legyen megközelíthető, hanem a tartalom-zsúfoltság határán belül <strong>több irányból is elérhető maradjon</strong>.</p><p>Itt fontos még megjegyezni <strong>a konzisztens és egyértelmű megfogalmazást és grafikai elemek használatát</strong> az egyes interakciót igénylő eseményekre vagy akár csak az információ átadásra. A célunk az, hogy a felhasználók minél hamarabb megtanulják az oldal használatát, ezért vagy a jól bevált webes gyakorlatokat (best practice) alkalmazzuk, vagy az oldalt úgy építsük fel, hogy az könnyen megtanulható legyen. A fentiekre a legjobb megoldás ha UI kitet építesz vagy <strong>Design Systemben gondolkodsz</strong>, azon belül is javasolt az <a href="https://bradfrost.com/blog/post/atomic-web-design/">Atomic Design</a> irányelveket követni, hogy <strong>a felhasználók mindig konzekvens elemekkel találkoznak, </strong>tehát tudják pl. az akciógombok ugyanazt a stílust használják minden felületen és jól elkülöníthető legyen az elsődleges és a másodlagos gombok is.</p><p>A legjobb megoldás erre pl. a <a href="https://getbootstrap.com/">Bootstrap</a> vagy az olyan <strong>nagyvállalatok dizájn rendszerének akadálymentes részének megismerése</strong>, mint az <a href="https://carbondesignsystem.com/guidelines/accessibility/overview/">IBM Carbon</a>, a <a href="https://fluent2.microsoft.design/accessibility">Microsoft Fluent</a>, a <a href="https://m3.material.io/foundations/overview/principles">Google Material</a>, vagy az <a href="https://developer.apple.com/design/human-interface-guidelines/accessibility">Apple akadálymentes iránymutatásai</a>nak megismerése és a benne foglaltak használata.</p><p>A honlapunk biztosítsunk lehetőséget a felhasználó rendszerszíneihez való igazításra (pl. <strong>világos / sötét mód</strong>), ami főleg a hírportáloknál és applikációknál nagyon népszerű.</p><p>A <strong>fókuszrend</strong>, azaz a TAB (és Shift+TAB) billentyűvel bejárható információk kialakítása is része az akadálymentesítésnek, mert ezáltal elkerülhető, hogy <strong>a csak billentyűvel operáló felhasználók</strong>, túl hosszú utat járjanak be a megfelelő tartalom eléréséhez. Például, ha egy “kártyára” érünk a TAB-os navigációval, akkor ne menjen végig külön-külön az egyes elemeken (pl. cím, kép, lead szöveg, akció gomb), hanem a kártyát egy egészként értelmezze. Szintén fontos meghatározni, hogy a főmenüt egyszerűen át lehessen ugrani, illetve a nyilak, sortörés és a szóköz billentyűk funkcióit is meghatározhatjuk, bár ezeket a böngészők a legtöbbször maguktól szépen lekezelik, jellemzően a helytelen JavaScript kódolás szokta elrontani.</p><p>A picit sem egyértelmű <strong>beviteli mezőkhöz adj súgó szöveget</strong> vagy tooltipet, biztosíts a jelszó mezőkhöz megtekintési funkciót, illetve, ha a folyamatban könnyen el lehet akadni, adj segítő útvonalat (pl. “<em>Nem tudok bejelentkezni</em>”).</p><p>Gondoljunk a vestibuláris rendellenességgel élőkre (így vele együtt másokra is) és <strong>minimalizáljuk az ismétlődő, a nagy, a villogó és automatikusan induló animációkat</strong> a felületeken. Egy komplexebb weboldalon az is megoldás lehet, ha erre biztosítunk pl. a felhasználói profilon belül egy kapcsolót, amivel ki is lehet iktatni ezeket az animációkat.</p><p>Fontos, hogy <strong>tablet nézetre is optimalizáljunk</strong>, mivel ezzel nem csak a tabletről böngésző felhasználókat szolgáljuk ki, hanem azokat is, akik <strong>belenagyítanak a weboldalunkba akár egy HD (vagy nagyobb felbontású) képernyőn </strong>vagy csak átállítják a monitor felbontását nagyon alacsonyra vagy a böngészőt a látok számára lehetetlen nagyságúra zsugorítják össze, hiszen a képernyőfelolvasónak nem kell nagyobb méret. Klasszikus megoldás még, ha a layoutot <strong>letervezzük 200%-os nagyításra is.</strong></p><p>Tervezz <strong>alternatív megoldást az összetett interakciós folyamatokra</strong>. A legjobb példa erre a digitális térképek, ahol a kétujjas nagyítás sok embernek könnyebbséget jelenthet a gyors pozícionálásban, de nem minden esetben tud megfelelően működni, ezért a sokkal egyszerűbb “+” és “-” gombokat is jelenítsük meg, mint nagyítási lehetőség és megfontolandó a nyilak bevezetése is, ha az összhatást nem lényegesen befolyásolja.</p><p>Törekedj arra, hogy a feltöltésre kerülő <strong>médiatartalom tartalmazzon feliratkozást és szöveges kivonatot</strong> is. Egy kivonat ráadásul a SEO-t is rendkívül segíti, mert sokszor a keresőrobotok technikailag nem mindig tudnak belemászni egy kevésbé ismert webes-médialejátszó feliratkezelőjébe, és ez a legbiztosabb módszer. A legjobb talán, ha a Youtube-ra töltjük fel az anyagokat, feliratot csatolunk hozzá, így több forrásból is megtalálható lesz a tartalom és a robotok is szeretni fogják.</p><p>Ugyan nem közvetlenül akadálymentesítés, de ha a weboldalon ügyelünk a <a href="https://www.seoblog.hu/keresooptimalizalas-seo/bovitett-kivonatok-rich-snippets-itthon-is-boviteni-kellene/"><strong>bővített kivonat</strong></a><strong> vagy strukturált adat</strong> ( avagy <a href="https://developers.google.com/search/docs/appearance/structured-data/search-gallery">Structured Data</a>, de ismert még Rich Snippet / Google Rich Result / <a href="https://schema.org/">Schema.org</a> néven is) beépítésére és helyes használatára, akkor a Google Search vagy a Magyarországon is egyre erősödő Microsoft Bing is több információt társít a találathoz, ami így végeredményben a látogatót döntési helyzetét és az oldalad keresőben való rangsorolását is segíti.</p><h4>2.4. Hibakezelés</h4><p>Ahogy már fentebb említettem, az akadálymentesítés alapköve a hagyományos UX gondolkodás, ahonnan fontos kiemelnem a <strong>hibakezelést.</strong> A folyamat során a felhasználók (a mi szemszögünkből) gyakran “hibáznak” erre két megoldás létezik:</p><ul><li>a <strong>folyamatban jelentkező hibát tervezéssel elhárítjuk</strong>, így a látogató nem fut hiba ágra;</li><li>ha a folyamatban nem tudunk változtatni (pl. keresés), akkor <strong>a várható hibát megelőzzük egy funkcióval</strong>, mint pl. automatikus kiegészítő (auto-correct) vagy beviteli mező fókuszvesztése során lefutó ellenőrző funkcióval;</li><li>ha a kiegészítő funkciók bevezetése sem lehetséges, akkor <strong>az eset bekövetkeztekor adjunk segítséget</strong> pl. egy automatikus helyesírás funkció lefutásával (auto-correct, <em>“Így gondolta?”</em>) vagy egy ajánló rendszer megjelenítésével.</li></ul><p>Apropó, ahogy a UX tervezési alapelvek is kimondják: hibákat mindig a hiba helyénél jelenítsük meg, használjunk egyszerű nyelvezetet és törekedjünk arra, hogy felnagyított képernyőn is könnyen megtalálható legyen.</p><h3>3. Teszteld</h3><p>Ha teheted mindig <strong>célközönséggel tesztelj. </strong>Próbálkozz ismerősi körökben, <a href="https://www.facebook.com/search/groups/?q=Fogyat%C3%A9kkal%20%C3%A9l%C5%91k">facebook csoportok</a>ban, de azzal is cél érhetsz el, ha az utcán találsz olyat, aki szívesen segít neked a tesztelésben, hiszen a célod az életük megkönnyítése.</p><p>Ha erre nincs lehetőséged, akkor <strong>tesztelj magad különféle eszközökkel</strong>, <strong>böngészős bővítményekkel</strong> (pl. <a href="https://wave.webaim.org/extension/">WebAim.org WAVE</a>), illetve a teszt során ügyelj két fontos területre:</p><ul><li>a <strong>billentyűzettel való lineáris bejárhatóságra</strong> (oda-vissza), mind a tartalmi és különösen az űrlap részeken, hogy ne akadj be a látogató folyamatokba, lehetősége legyen a bevitt adatok ellenőrzésére és a hibák megtalálására;</li><li>a <strong>felolvasó szoftverek</strong> (pl. <a href="https://infoalap.hu/megoldasok/hallhassam/jaws/">JAWS for Windows</a>, <a href="https://www.nvda.hu/letoltesek/">NVDA</a>, Talckback (Android), Voiceover (iOS)) megfelelően olvassák-e fel az általuk olvasható információt és a hibaüzenetekre is reagálnak.</li></ul><h3>Végszó</h3><p>Bízom benne, hogy sikerült egy átfogó képet adnom az akadálymentesítés világáról és jó kiindulópontnak tartod az itt leírtakat.</p><p>Az akadálymentesítés lényege, hogy az esélyegyenlőség megteremtése amivel embertársaidnak segíthetsz, viszont a legtöbb olyan szolgáltatás (pl. Google, Apple, Microsoft), ami a forgalmadra jelentős hatást tud gyakorolni, szintén ebben a szellemiségben él és díjazza, ha más is hasonló értékrendet követ.</p><p>Akadálymentesítés, befogadó tervezés vagy inclusive design témában nagyon sok cikk és <a href="https://www.youtube.com/results?search_query=accessbility+wcag">videó</a> született, de a <a href="https://www.a11yproject.com/">https://www.a11yproject.com/</a>, a <a href="https://www.a11y-collective.com/">https://www.a11y-collective.com/</a> vagy a <a href="https://www.linkedin.com/learning/accessibility-for-web-design/making-the-digital-world-accessible?u=240145530">LinkedinLearning</a> minőségi tartalmaival hamar extra tudásra tudsz szert tenni, ha mélyebben is érdekel a téma.</p><p>A lead kép AI Generált.</p><p><strong>Források</strong>:</p><ul><li>How designing for inclusion can help develop better products for all: <a href="https://uxdesign.cc/how-designing-for-disability-can-help-to-develop-better-products-for-all-c703b489194e">https://uxdesign.cc/how-designing-for-disability-can-help-to-develop-better-products-for-all-c703b489194e</a></li><li>TEDxLSSC: Jeff Paradee — Disability technology: <a href="https://youtu.be/eFkhFxJZvho">https://youtu.be/eFkhFxJZvho</a></li><li>Christopher Hills videói a külső eszközökről: <a href="https://www.youtube.com/user/icdhills">https://www.youtube.com/user/icdhills</a></li><li>Inclusive Design: 12 Ways to Design for Everyone: <a href="https://www.shopify.com/partners/blog/inclusive-design">https://www.shopify.com/partners/blog/inclusive-design</a></li><li>The Curb Cut Effect: How Making Public Spaces Accessible to People With Disabilities Helps Everyone: <a href="https://mosaicofminds.medium.com/the-curb-cut-effect-how-making-public-spaces-accessible-to-people-with-disabilities-helps-everyone-d69f24c58785">https://medium.com/@mosaicofminds/the-curb-cut-effect-how-making-public-spaces-accessible-to-people-with-disabilities-helps-everyone-d69f24c58785</a></li><li>An Alphabet of Accessibility Issues: <a href="https://the-pastry-box-project.net/anne-gibson/2014-july-31">https://the-pastry-box-project.net/anne-gibson/2014-july-31</a></li><li>A Colourblind Designer To The World: Please Stop Using Red And Green Together: <a href="https://baselinehq.com/blog/colourblindness-information-ui-design-red-green-problems-tips-tricks.html">https://baselinehq.com/blog/colourblindness-information-ui-design-red-green-problems-tips-tricks.html</a></li><li>Visual Disabilities / Color blindness: <a href="https://webaim.org/articles/visual/colorblind">https://webaim.org/articles/visual/colorblind</a></li><li>Web Accessibility for Vestibular Disabilities: <a href="https://uxplanet.org/web-accessibility-for-vestibular-disabilities-919a78d7b0b1">https://uxplanet.org/web-accessibility-for-vestibular-disabilities-919a78d7b0b1</a></li><li>Brad Frost: Atomic Design: <a href="https://bradfrost.com/blog/post/atomic-web-design/">https://bradfrost.com/blog/post/atomic-web-design/</a></li><li>How designing for inclusion can help develop better products for all: <a href="https://uxdesign.cc/how-designing-for-disability-can-help-to-develop-better-products-for-all-c703b489194e">https://uxdesign.cc/how-designing-for-disability-can-help-to-develop-better-products-for-all-c703b489194e</a></li><li>Android accessibility overview: <a href="https://support.google.com/accessibility/android/answer/6006564?hl=en">https://support.google.com/accessibility/android/answer/6006564?hl=en</a></li><li>Accessibility on iOS: <a href="https://developer.apple.com/accessibility/ios/">https://developer.apple.com/accessibility/ios/</a></li><li><a href="https://www.a11yproject.com/">https://www.a11yproject.com/</a></li><li>Egy látássérült embernek ma az iPhone-ja az egyik legnagyobb segítsége: <a href="https://qubit.hu/2023/12/04/egy-latasserult-embernek-ma-az-iphone-ja-az-egyik-legnagyobb-segitsege">https://qubit.hu/2023/12/04/egy-latasserult-embernek-ma-az-iphone-ja-az-egyik-legnagyobb-segitsege</a></li><li>10 Ways you can make your web design more accessible: <a href="https://deerdesigner.com/blog/10-ways-you-can-make-your-web-design-more-accessible/">https://deerdesigner.com/blog/10-ways-you-can-make-your-web-design-more-accessible/</a></li><li><a href="https://vimeo.com/975194653/e8298b46d8?share=copy">Digitális akadálymentesség szabályozás: Sok vállalatnak fog fájni! on Vimeo</a></li><li><a href="https://infoalap.hu/egyetemes/">https://infoalap.hu/egyetemes/</a></li><li>The European Accessibility Act 2025: Key Insights for Publishers: <a href="https://www.yudu.com/blog/the-european-accessibility-act-2025-key-insights-for-publishers">https://www.yudu.com/blog/the-european-accessibility-act-2025-key-insights-for-publishers</a></li><li>European Accessibility Act (EAA) 2025 [Ultimate Guide]: <a href="https://www.getsubly.com/post/european-accessibility-act-eaa-2025-ultimate-guide">https://www.getsubly.com/post/european-accessibility-act-eaa-2025-ultimate-guide</a></li></ul><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=1f1d133b4036" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Az akadálymentesítési problémák ábécéje — Kis segítség a11y perszónák kialakításához]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/az-akad%C3%A1lymentes%C3%ADt%C3%A9si-probl%C3%A9m%C3%A1k-%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9je-kis-seg%C3%ADts%C3%A9g-a11y-persz%C3%B3n%C3%A1k-kialak%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1hoz-79e08e382ed7?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/79e08e382ed7</guid>
            <category><![CDATA[akadálymentes]]></category>
            <category><![CDATA[accessibility]]></category>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <category><![CDATA[persona-design]]></category>
            <category><![CDATA[web-design]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Thu, 26 Sep 2024 14:30:58 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2024-09-26T15:12:55.816Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h3>Az akadálymentesítési problémák ábécéje</h3><h4>avagy kis segítség a11y perszónák kialakításához</h4><p>Jelen cikk a “<a href="https://gabor-abramov.medium.com/az-akad%C3%A1lymentes-a11y-web-fontoss%C3%A1ga-a-ux-vil%C3%A1g%C3%A1ban-1f1d133b4036"><em>Miért a webes akadálymentesítés (a11y) a sikeres UX kulcsa?</em></a>” cikkem részeként jött létre.</p><figure><img alt="Vector image — Women in wheelchair behind a laptop (AI generated)" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/808/1*f0JgMt2gln2hZUr2DNzL8A.png" /></figure><p>A következő “<em>ABC”</em> eredeti, angol változata a <a href="https://web.archive.org/web/20210311174100/https://the-pastry-box-project.net/anne-gibson/2014-july-31">https://the-pastry-box-project.net/anne-gibson/2014-july-31</a> felületén jelent meg. Nekem annyira tetszett, ahogy a teljesség igénye nélkül bemutatja milyen ideiglenes vagy tartós fogyatékkal élhetnek emberek (és ezzel rávilágít a webes akadálymentesítésben lévő potenciálra), hogy az átírt magyar változatát gondoltam megosztom veletek is és a<strong> cikk végén adok egy extra tippet új perszónák létrehozására</strong>.</p><p>Remélem nektek is segítséget ad perszóna-építésben a hatékony akadálymentes web tervezéséhez.</p><blockquote><em>“Ez az akadálymentesség betűtenger nem személyek gyűjteménye. Ezek barátok és családtagok, akiket szeretek. Néha egy csoportot írok le. (Az ember csak annyiszor tudja leírni a kemoterápiás agyat.) Néhány ember több, mint egy betű. (Hurrá genetikai lottó.) Néhányan olyan szakaszokat képviselnek, amelyekben tíz éve voltak, és néhány szakaszt tudunk, hogy elérnek — csak azt nem tudjuk, mikor.</em></blockquote><blockquote><a href="https://web.archive.org/web/20210310193156/http://www.abilitynet.org.uk/"><em>Robin Christopherson</em></a><em> (@usa2day) rámutat, hogy sokan közülünk csak ideiglenesen válnak fogyatékkal élőkké. Én is tapasztaltam ezt. Bármelyik pillanatban több feladatot is végezhetünk, ami egy szem, egy fül vagy egy ujj eltűnését jelenti. Kimerültek, betegek vagy stresszesek lehetünk. Az akadálymentes web iránti igényünk tarthat egy percig, egy óráig, egy napig vagy az életünk végéig. Soha nem tudhatjuk.</em></blockquote><blockquote><em>Soha nem tudjuk kicsoda. Soha nem tudjuk mikor.</em></blockquote><blockquote><em>Csak azt tudjuk, hogy amikor eljön a mi időnk, hogy az egyik huszonhat legyünk, szeretnénk, ha a web jól működne. Tehát ma olyan egyszerű, olvasható, hatékony tartalmat kell készítenünk. Ma gondoskodunk róla, hogy minden auditív tartalmunknak legyen átírása, vagy értelmes legyen anélkül is. Ma a vásárlói kosarainkat, bejelentkezéseinket és pénztárcáinkat mindenkinek barátságossá kell tennünk. Ma úgy kell terveznünk, hogy figyelembe vegyük a színtévesztőket, a fotoszenzitív epilepsziásokat és azokat, akik nagyítják a képernyőnket. Ma szemantikus HTML-t kell írnunk, és olyan oldalakat kell készítenünk, amelyeket hanggal, érintéssel, egérrel, billentyűzettel és stylussal is navigálni lehet.</em></blockquote><p>Anne Gibson</p><p><strong>A</strong>nna vak, és születése óta az. Mindig képernyőolvasót használt, és mindig számítógépet használt. Ő egy programozó, és jobban felkészült az internet használatára, mint a listán szereplő többiek többsége.</p><p><strong>B</strong>éla leesett egy dombról, mert sietett az autójához, hogy becsukja az autója ablakait az esőben. Több ujját is eltörte. Bal kezével és billentyűzetével próbál szörfözni az interneten.</p><p><strong>C</strong>ilinek vérrákja van, és néhány hónapja kemoterápiás kezelésen vesz részt. Bár orvos, egyre nehezebben emlékszik dolgokra, olvas, vagy folytat beszélgetéseket. Ezt gyakran nevezik “kemo agynak” vagy “kemo ködnek”. Frusztrációt okoz számára, hogy egyre jobban rászorul az okostelefonjára, hogy jegyzeteljen és kövesse a teendőit, miközben annak használata is egyre nehezebb számára.</p><p><strong>D</strong>ani színvak. A legtöbb webhely gondol rá, de a legtöbb ember, aki PowerPoint-prezentációkat vagy diagramokat és grafikonokat készít a munkahelyén, nem.</p><p><strong>E</strong>sztinek cisztás fibrózisa van, ami miatt naponta két-három órát tölt légzésterápiás berendezésbe csomagolva, amely rezegteti a mellkasát és köhög. Kiterjesztésként megrázza a karját és a lábát, ezért néha inkább a billentyűzetet használja, vagy várja meg az egérrel való folyamatos érintést igénylő feladatok elvégzését. A táblagépét is előnyben részesíti a laptopjával szemben, mert bárhová kényelmesebben viheti, és könnyebb eltávolítani a baktériumokat.</p><p><strong>F</strong>eri középiskolás kora óta foglalkozik programozással. Nemrég műtötték meg a domináns kezén lévő hüvelykujját, és egyelőre nem tudja, milyen hatással lesz ez a gépelésre vagy az érintőpad használatára a laptopján.</p><p><strong>G</strong>abit gyerekkorában diszlexiával diagnosztizálták, és bár a korai és folyamatos kezelésnek köszönhetően a legtöbb ember nem veszi észre, hogy mennyi erőfeszítést igényel számára az olvasás, ez továbbra is kihívást jelent. Jobban kedveli a könyveket, mint az internetes tartalmakat, mivel a könyvek általában könnyebben olvasható szöveget és megfelelő térközt kínálnak számára.</p><p><strong>H</strong>ugó folyékonyan beszél angolul, de nem töltött sok időt Amerikában. Gyakran nehézségekbe ütközik az amerikai kulturális idiómák és kifejezések megértésében. Számára fontos, hogy a weboldalak egyszerűek és könnyen olvashatók legyenek, még összetett téma esetében is.</p><p><strong>I</strong>ca epilepsziában szenved, és néha nem csak a villogó fények, hanem az éles színkontrasztok vagy az élénk színek is kiválthatják a rohamait. Ezért óvatosnak kell lennem, amikor élénk színekkel teli vagy fiataloknak szóló weboldalakat nézek meg.</p><p><strong>J</strong>ani nem tudja, hogy asztigmia alakult ki a jobb szemében. Tudja, hogy a nap végére sok gondja van a képernyő olvasásával, ezért este 7 óra után 150%-ra nagyítja a webböngészőt.</p><p><strong>K</strong>lári<strong> </strong>egy hangos gyárban dolgozott és idővel elvesztette hallásának nagy részét az egyik fülén. A fejét a számítógép hangja felé fordítja, de ez általában megnehezíti a képernyő látását.</p><p><strong>L</strong>aci a lusta szem látászavarral küzd és az agya figyelmen kívül hagyja a rossz szemtől kapott jelek nagy részét. Jól lát, kivéve azokat a vizuális effektusokat, amelyek mélységérzékelést igényelnek, mint például a 3D-s filmek.</p><p><strong>M</strong>acu nem tudja következetesen megkülönböztetni a balt a jobbtól, és egyes jelentések szerint a felnőttek 15%-a sem képes erre. Az interneten található utasítások, amelyek azt mondják neki, hogy menjen a képernyő bal felső sarkába, nem okoznak neki kárt, de egy pillanatra frusztráltan érzi magát miattuk.</p><p><strong>N</strong>orbinak rossz a hallása és hallókészüléket használ. Funkcionálisan süket. Amikor egyedül van otthon, néha teljesen feltekeri a hangot a számítógép hangszóróin, hogy hallja a videókat és hangfelvételeket az interneten, de legtöbbször csak kihagyja őket.</p><p><strong>O</strong>rsi életkorral összefüggő makula degenerációval rendelkezik. Ez olyan, mintha eltávolítanák mindennek a közepét, amit néz. Lát, de ez hatással van a működési képességére. Nagyítókat és képernyőolvasókat használ a kompenzáláshoz.</p><p><strong>P</strong>ali szklerózis multiplexben szenved, amely befolyásolja mind a látását, mind az egér irányításának képességét. Gyakran bizsergést érez a kezében, ami fájdalmassá és nehézzé teszi a szokásos számítógépes egér hosszú ideig tartó használatát.</p><p>“<strong>Q</strong>” kilencvenkilenc éves. Nem tudsz olyan testrészt mondani, ami jól működik nála és sok segítségre szorul.</p><p><strong>R</strong>olit elütötte egy forgalmas utcán áthaladó autó. Hat hónap telt el a baleset óta, és orvosai úgy gondolják, hogy jelenlegi fejfájása, kognitív problémái és hangérzékenysége agyrázkódás utáni szindróma, vagy valami rosszabb. Az egyszerű kinézetet és tartalmat szereti, hogy megértse, amit olvas.</p><p><strong>S</strong>árinak Raynaud-kórja van, amelyben nagy stressz, ismétlődő mozgás vagy hideg hőmérséklet hatására a kezei és a lábai rendkívül hideggé válnak, zsibbadnak, és néha kék színűvé is válhatnak. Próbál melegen maradni az irodai asztalánál, de még augusztusban is teát iszik, hogy felmelegedjen, vagy kesztyűt visel.</p><p><strong>T</strong>omi tanulási nehézséggel küzd, ami problémákat okoz a szövegértésében. Jobban teljesít, ha a mondatok rövidek, a kifejezések egyszerűek, vagy ha elolvasás helyett meghallgathat egy cikket vagy e-mailt.</p><p><strong>U</strong>lla 48 évvel ezelőtt koraszülöttként született — olyan koraiként, hogy látása maradandó károsodást szenvedett. Csak az egyik szemére lát, de arra is gyengénlátó. Hajlamos kis képernyőket és könyveket közel tartani az arcához, és a számítógép képernyőjére hajolni.</p><p><strong>V</strong>alér alváshiányos. Körülbelül öt órát alszik azt is rosszul, magas vérnyomása van, és orvosa alvási apnoe miatt elküldte kivizsgálásra. Nem akar elmenni a tesztre, mert lehet, hogy “gépre teszik”, ezért inkább küszködik a kialvatlanságával, és nehezen koncentrál a munkájára.</p><p><strong>W</strong>agneríta a negyvenes évei elején agyvérzést kapott. Most mindent újratanul, az elsődleges karjának használatától kezdve az olvasásig.</p><p><strong>X</strong>avérnak éppen most távolították el a rákos pajzsmirigyét. Hamarosan radioaktív jódot fog kapni, ezért jelenleg szigorú diétát tart, rendkívül alacsony az energiája, és sok koncentrációs probléma nehezíti meg napjait. Szereti, ha a dolgok nagyon rövid lépésekre vannak bontva, hogy ne veszítse el a helyét.</p><p><strong>Y</strong>vett autóbalesetet szenvedett, amely olyan súlyos szédülést okozott neki, hogy néhány hétig nem tudott felkelni az ágyból. A tünetek mára jelentősen csökkentek, de egy menő parallax görgetés émelygést okoz neki, olyannyira, hogy kikapcsolja a szkriptelést a számítógépén.</p><p><strong>Z</strong>olinak nincs olyan fogyatékossága, amit fogyatékosságnak tekintene. Viszont az ikrei nincsenek még egy évesek. Ő egy otthon maradó apa, aki alig tud elmozdulni a gyerekei mellől, és ha szerencséje van, egy ujjával keresi a megoldást a folyton felmerülő gyereknevelési és háztartásbeli problémákra okostelefonján.</p><p>Ha a fenti 26 minitörténet nem nyerte el a tetszésedet, akkor próbálj meg <a href="https://openai.com/chatgpt/">ChatGPT</a>-vel generálni pár további történetet az alább paranccsal:</p><blockquote>Szeretnék akadálymentes weboldal-tervezéshez olyan perszónákat létrehozni, akiknek az internethasználat a fogyatékosságuk miatt kihívást jelent. Generálj 3 olyan történtet, ami bemutatja az egyén fogyatékosságát röviden és azt, hogy milyen kihívásokkal küszködik a internetes világban. A történetek szóljanak vegyesen tartós és ideiglenes fogyatékosságról.</blockquote><p>A lead kép AI Generált.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=79e08e382ed7" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[How did I start writing specifications and accidentally develop a new method?]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/how-did-i-start-writing-specifications-and-accidentally-develop-a-new-method-dfa0b532900a?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/dfa0b532900a</guid>
            <category><![CDATA[self-improvement]]></category>
            <category><![CDATA[storyofmylife]]></category>
            <category><![CDATA[documentation]]></category>
            <category><![CDATA[storytelling]]></category>
            <category><![CDATA[specifications]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Fri, 23 Jul 2021 09:28:53 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2021-07-23T09:28:53.343Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h4>Or why I didn’t settle for the known and proven methods</h4><blockquote>This article is the behind story of the functional specification writing method called WikiSpec you can read <a href="https://gabor-abramov.medium.com/f5508a2e7e35">here</a>. This story has been told in <a href="https://gabor-abramov.medium.com/bb210d93439a">Hungarian</a> some years ago and because of its popularity I thought I would present it in English.</blockquote><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/660/1*q8bn1LeG5ePd3fzUyCVIhg.png" /></figure><p>For a long time, I have been writing documentations. I’ve started with business requirements documentations and later changed to writing a more complex functional specifications.</p><p>A <strong>brief or business requirement can identify the basic requirements of a project</strong> so that we can get on the same page with the project participants at the early stages of the project. New ideas, concepts, and details constantly revised in this document. Ideally, the entire project team should be involved in editing it.</p><p>As the projects and the details are planned, the document grows. After a while these <strong>requirements become a much more detailed description</strong>, more specific documentation for the project.</p><p>Often these lengthy documents contain so much information that <strong>several logical stumbling blocks are created</strong>. Let say if one principle of operation changes, it affects the operation and functions of other parts in the documentation. It’s more complex if the elements and functions are repeated many times in the document. <strong>Keeping these modules in mind is difficult</strong>, especially when several people are editing or just working on several projects in parallel.</p><p>I have written many specifications: 40+ specs that have been deployed and more than 20 docs for projects that were abandoned or not implemented. Not counting the table of contents, just the necessary content, there are both shorter (5 pages (A4)) and longer (93 pages) versions. For each project, I have slightly improved my specification method until I found a proven structure and a suitable tool.</p><p>Yes, there are different standards, such as System Requirement Specification (SRS). In my experience, almost nobody except a few hardcore developers liked to read it because it is too arid and very often not properly structured.</p><h3><strong>THE BEGINNINGS AND THE FIRST SLAP</strong></h3><p>The year was 2011, I had been working in the world of digital marketing projects for two years at a multinational marketing agency. Usually I used to get briefs that described the client’s needs for a web portal or for digital creatives. Think it like a brief messages: “<em>We want a [digital solution name] for our campaign. Here are the brand design guidelines.</em>” and that’s it. Basically our team had to think about everything and most of the solutions were accepted easily — even if they were poor at UX.</p><p><strong>One day I came across a “more serious” briefing </strong>for a web portal I was working on. I received an e-mail with a Word doc that was thought through. There was a detailed target group definition, a sitemap, wrote what elements and content they would like to have on each page, so it seemed detailed to me. Our team had to design the UI and develop it. It essentially left me with the management tasks: the appearance of it meant I almost didn’t have to think about whether the concept and the context were even right.</p><p>And this is where I got my first big slap with a large trout right in my face.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/498/0*9VyfP0RwnWgnQUjI" /></figure><p>So, <strong>the client had thought through the interfaces superficially, full of inconsistencies and gaps</strong>. Even though the user interface was beautifully designed on this basis, the <strong>eventual result was a portal that was neither user-friendly, nor logical</strong>. This led to us a lot of change requests (CR) and feature requests (FR). This isn’t even a problem in an agile environment, but the budget is not flexible, the number of man-hours is spiralling upwards and the end of the tunnel is constantly receding. In the end, the project was not even a zero-sum failure, but a huge one.</p><p>The problem was <strong>that the functions were not well defined in the document</strong>: the recurring elements (e.g. a user data) worked under different conditions in different parts of the documentation, and there were no scenarios for error or edge cases. Therefore, <strong>there were different interpretations of what was written</strong>, depending on how many people read the complete document.</p><p>The client wanted more; the developer wanted less; the designer wanted something beautiful; while I, the PM, just envisaged a happy project completion as soon as possible, as I had other projects to look forward to.</p><p>Unfortunately, <strong>one of the enormous problems in this industry is once the project is over</strong>, there may be maintenance tasks with the “finished” product, but <strong>no substantial further development is possible</strong>. Everybody was happy that we got the minimum needed out of the project. Someone may call this as <em>MVP </em>(Minimum Viable Product) but the thing that there was no later improvements, but a finished product.</p><p>The finished portal was used by users, but apparently because of the need and the content, not because they liked it.</p><p>After the incident, I took a deep breath and started working on incoming projects with the new experience.</p><h3><strong>THE “RECOVERY”</strong></h3><p>Other clients continued to send one or two paged briefs. No problem: we are the experts to work out the details. The <strong>business requirement documents still was a rarity in the world of marketers at this time</strong>.</p><p>Based on the briefs I received, I wrote the business requirements. I, the PM, planned the structure of the website, included operational plans that I thought might be important and also tried to be as precise as possible about how they would work, leaving little chance for ambiguity. Keep in mind UX wasn’t a popular role in the early 2010’s years. It was like a contract, where the goal is to find what the other party doesn’t think about the project.</p><p>I sent the document, which I thought was ready, to the clients, who read it and commented on it. Based on the responses I received, I changed the content — it went on until we found common ground. If they were lazy to read it, we had a document to refer to, so we avoided the free CRs. It was a win-win for us, even if it took a lot of time in the early planning stages.</p><p><strong>Once we had the docs completed, we could get on with the design</strong>. Most times, while the specification was being built, the visual design was already going on in the background so that there were no delays. We’ve already aware of this process was not very efficient, as we would have to change the designs later.</p><p><strong>Once the design was done, it went to development</strong>, who saw the design and read the document together and put together a workable result. For the first time even the project was complex, there was much less CRs. We only had to concentrate on bug fixes. It was completely “<em>waterfall project management</em>” with the minimum presence of agility.</p><p>However, <strong>I didn’t count on follow-up at the time</strong>: if something changed in the system later, I didn’t implement it or not well. Later, with the development of a new feature, <strong>this again led to logical anomalies in the system and the start of a scramble</strong>.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/360/0*gLoN8ToVCmILYDtw" /></figure><p>Fortunately, such cases were rare, because typically we had to design and develop quick-run promotional microsites or portals for marketing campaigns, event websites, simpler ecommerce-like sites or creative technology solutions for events (mostly widgets). These projects would soon end and subsequent development would be redundant unless they were pulled out of the hat again later for another campaign.</p><p>As I evolved,<strong> I got more digitally savvy clients who commented smartly on documents</strong>. So I had to keep expanding the functional specifications. I did a fair job on documentations but still not enough.</p><h3><strong>THE PARADIGM SHIFT &amp; THE BIRTH OF THE “WIKISPECI”</strong></h3><p>In 2013 I changed jobs to a Tech Project Manager at one of the biggest multinational digital marketing agency’s development team in my country. It was a different league: more professional development work and I also got two major international clients at once: one of them asked for a systematic enhancement of a custom CRM with 200 000 active users running for several years, while the other one wanted trendy and youthful solutions for events.</p><p>Deepwater. <strong>Marianna Trench</strong>. I had three trial months to prove it.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/636/0*exyyn84PHmW3v8v3" /></figure><p>The challenge wasn’t even creative technology, but CRM. My predecessor had written specifications that brought tears to my eyes when I opened the Word files. These tears did not come from happiness — an untold amount of descriptions of functions and interfaces, sprinkled with a business logics. It was closer to an SRS documents and thus to all the dry documentation I had been avoiding.</p><p>The first thing I did after the shock was to swim up, take a deep breath and then dive back into the deep end:<strong> rethink what I could use from what I had learned so far and what I could do with the experience I had now</strong>.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/498/0*0kmeDN93_2oqNS8U" /></figure><p>I knew I had to <strong>put in a lot more energy</strong> than I had before, but I also knew I couldn’t keep so much information in mind, so I had to resort to tricks.</p><p>I continued to start the doxing process by thinking through the site map, formulating the options that could be found on them and marking who had access to each.</p><p><strong>And here the big change came…</strong></p><p>…I left my previous job having to draft and send out many contractual and policy documents to lawyers for approval. In these documents, there were a lot of references points within the document, so if the content was supplemented, it was sometimes necessary to refer to another page (“<em>see page 8</em>”) or numbered element (“<em>see 1.3</em>”).</p><p>I already knew that the <strong>cross-referencing function in Microsoft Word</strong> was a great way to dynamically refer to other numbered points. If the numbering changes, it’s handled in the referenced text. This also came in handy in spec writing, because it allowed me to mark recurring items in separate sections. Not just functions, but elements or concepts too.</p><p>E.g. when designing a blog or portal, the element name “<em>article title</em>” or “<em>lead text</em>” is used in several interfaces, but I only specify it in the description of one of the interfaces.</p><p>I <strong>cross-referenced back to this section describing the other interfaces</strong>. I realized that <strong>this was a poor decision</strong> because the more items I can reference, the more I have to remember where I used it first. The solution is to organise everything I want to refer to in separate chapters.</p><p>The specification was already made up of three parts:</p><ol><li><strong>Brief </strong>(concept description for whom, why and what) and development environment (e.g. server, OS…etc.)</li><li><strong>Site map</strong> and<strong> site structure</strong> presentation</li><li><strong>Dictionary </strong>explaining the attribute of a particular element (e.g. what is the “article title”)</li></ol><p>So, <strong>if I want to display something in an interface, I have to look it up in the dictionary part</strong>: if it’s not in the dictionary, I create it as a separate item and create a short description for it. But it also works backwards: if I start filling in the dictionary and get stuck, I can continue describing the interface.</p><p>I have used this solution for months and in a few projects. I was immensely proud that with relatively minimal memory-work I can easily see through the complete system. And the icing on the cake is that <strong>the planning part is about <em>feeding</em> itself because of the methodology</strong>.</p><p>It’s important to note that I have involved the developer colleagues in the design process as well, <strong>who have honestly read through the documents</strong> and <strong>roughly challenged</strong> it where they could, <strong>looking for logical pitfalls</strong> or just indicating development difficulties. It was a particular pleasure to receive suggestions for a more efficient solutions I didn’t think of.</p><p>It was very productive, and in addition, the client was honest in reading the documents, commenting on them and checking with their staff and lawyers whether a solution would fit into their business processes.</p><p>I started experimenting with having the specification<strong> describe a complete user process, a user story, </strong>and referencing the elements of the sitemap and dictionary. However, <strong>it was not a very efficient solution</strong>: it was very focused on the user journey of a single persona, but it was much easier to imagine the fulfilment of a more important goal of a single user. However, as a supplementary chapter, this could be great information.</p><p>And that’s when it occurred to me that <strong>there should be a chapter for features/functions too</strong>. The reason we need this is that there are many functional principles that work in the same or very similar ways across interfaces.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/450/0*je7rsJia1hSRyXc1" /></figure><p>Let’s clear why this chapter is so important. Take a simple function: requesting a new / forgotten password. The request can be done by the system sending a new password by email or by sending a link with a token to a password change page. These are two different mechanisms, they can be invoked from multiple interfaces, but it is unfortunate if the functionality works differently on these interfaces. Therefore, I will describe this function as a subsection of a section in functionality chapter. In addition, this description also includes and even refers to the dictionary terms: sticking with the present example of user email, password, password token descriptions which are all explained in terms of what they are.</p><p>Simple and great.</p><h3><strong>THE TRIED AND TESTED RECIPE</strong></h3><p>It’s 2014, after many projects, I’m still editing documents in Word with cross-referencing, tweaking my method.</p><p>My spec writing habits consists of the following points:</p><ol><li><strong>Brief</strong> (for whom, why and what concept) and development environment (e.g. server, OS…etc.) — this remains as it was</li><li><strong>Functions</strong>: presents a functional logic in an experiential or objective way, building on the concepts and covering specific cases.</li><li><strong>Interfaces</strong> (Pages and Modules): these describe the structure of a page or module, referencing the concepts.</li><li><strong>Terms</strong>: these describe the meaning of a participant or element and show their limitations (later they also indicate data types and possible error messages)</li><li><strong>User story</strong>: a collection of user flow examples, building on the elements of the specs.</li></ol><p>I cover each chapter in more details in <a href="https://gabor-abramov.medium.com/f5508a2e7e35">the WikiSpec article</a>.</p><p>Last but not least, each section will find the information relevant to it:</p><ul><li><strong>Terms </strong>= Backend developers (for database) and Frontend devs for frontend validations rules (eg. on forms)</li><li><strong>Functions</strong> = Stakeholders, Backend dev, or business logic can be made from this</li><li><strong>Interfaces</strong> = Stakeholders, Designers and Sitebuilders</li></ul><p>Remember, I wrote earlier that my predecessor also designed business logic for developers? Business logic describes how the elements of an application communicate with each other in (semi) developer language. <strong>The specification contains the same business logic but in human language</strong>. The customer can nod to it, because he understands it.</p><p>The functional specification can be as technical as you like, but since<strong> its purpose is to let both the customer, designer and the developer know what the result should be</strong>, it is worth keeping it simple.</p><h3><strong>NOWADAYS</strong></h3><p>It’s 2021, I’ve changed my almost 9 years old project management hat to a UX Designer about 3 years ago and still writing functional specification with the same concepts, mentioned above, mostly in Notion. This helps me design the wireframes for complex sites, helps prevent logical errors and I can easily approve the behind logic of the visual plan even if i design wireframes and cding them to a complex &amp; dynamic prototype with conditional logic.</p><p>Don’t forget <strong>it’s very important to revise this documentation with your team together</strong> once new information has landed to the team, so everyone will read the actual information in the documentation.</p><p>If you are interest in more details in the WikiSpec, you can read my <a href="https://gabor-abramov.medium.com/f5508a2e7e35">related post</a>.</p><p>Thank you for reading my story.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=dfa0b532900a" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A UX szakmákról, szerepkörökről röviden]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/a-ux-szakm%C3%A1kr%C3%B3l-szerepk%C3%B6r%C3%B6kr%C5%91l-r%C3%B6viden-744da9b6032a?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/744da9b6032a</guid>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <category><![CDATA[ux-research]]></category>
            <category><![CDATA[ux-design]]></category>
            <category><![CDATA[user-experience]]></category>
            <category><![CDATA[hungarian]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 22 Mar 2021 12:00:02 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2021-03-25T09:47:39.607Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h3>A UX szakmákról, szerepkörökről röviden, egyszerűen</h3><p>Jelen cikk rövidebb, de angol változatát a <a href="https://thisisdone.com/blog/user-experience-and-beyond/"><strong>DONE. blogon</strong></a><strong> </strong>találod meg. <a href="https://gabor-abramov.medium.com/">Medium blogom</a>on olvashatsz még specifikációírási technikáról, mint a <a href="https://gabor-abramov.medium.com/3de3a522066e"><strong>WikiSpeci</strong></a><strong> </strong>vagy akár a <a href="https://gabor-abramov.medium.com/b7d4628e5225"><strong>BPMN</strong></a><strong> </strong>felhasználói-folyamattervezésről.</p><p>Ebben a cikkben szó lesz a következő szerepkörökről: <strong>UX researcher, Information Designer, Information Architect, Interaction Designer, UX Copywriter, Content Strategist, UX Designer, Product Designer, Visual Designer, Motion designer, UX Engineer, UX Delivery Manager</strong></p><p>Továbbá szót ejtek még három tapasztalati csoportról a <strong>specialistákról, a generalistákról és a T-fazonokról</strong>.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/700/1*ydi-7wCwcEVZFVLDNIcQRQ.png" /><figcaption>Kép forrása: Iconscout</figcaption></figure><h3>MIÉRT ÉS HOGYAN TERVEZÜNK A UX-BEN?</h3><p>Design, azaz tervezés. Mindennapjaink részese, hiszen minden nap tervezünk: mit együnk, mikor induljunk el, hogyan jussunk el célunkig és még sorolhatnánk. A tervezés nem csak ránk, de a környezetünkre, sőt a társadalomra is kihatással van.</p><blockquote>“A tervezés segít<a href="http://edition.cnn.com/2009/TECH/11/06/berger.qanda/index.html"> folyamatos változásban tartani a világot</a>.”</blockquote><p>Ahogy a hétköznapi, úgy az üzleti életben is vannak tervezők. Nem csak a „designerek”, de a különféle menedzserek, mint a termék-, marketing- és sales menedzserek vagy a mérnökök is terveznek.</p><blockquote><strong>“A jó tervezés pedig, </strong><a href="https://www.ibm.com/ibm/history/ibm100/us/en/icons/gooddesign/"><strong>jó üzlet</strong></a><strong>.”</strong></blockquote><p>Viszont mindenki mást és máshogyan tervez, másra keresi a megoldást. Egy cég pedig ne csak az üzlet, de a <strong>megjelenés tervezésébe is invesztáljon</strong>, hiszen a kinézet és a hangulat, így az <em>élmény </em>(experience) is éppoly&#39; fontos, mint egy jó üzleti terv.</p><p>Az élmény-tervezési iparágat két fő részre oszthatjuk: CX és UX.</p><p>A CX, azaz <strong>Customer Experience Design</strong> (Ügyfélélmény tervezés), ami jellemzően a marketing, a sales, a márka és az ügyfélkiszolgálás tervezésére összpontosul, tehát sokkal inkább az üzlet lelkét és az ügyfél kapcsolatának kihívásait oldja meg a digitális vagy offline világban. Ennek szerves része a UX, azaz <strong>User Experience Design</strong> (Felhasználói-élmény tervezés), ami jellemzően a digitális felületekre koncentrálva kutat és hoz megoldásokat.</p><blockquote>Tekintsünk úgy a felhasználói élmény megtervezésére, mint egy művészeti ágra, ami <strong>megoldja a valós problémákat</strong>, valamint összhangban van az üzleti célokkal és stratégiával.</blockquote><p>A UX tervezés egyik alapvető feladata az <strong>alkalmazkodóképesség és az iteráció</strong>. Egy termék megszületésekor, vagy a szolgáltatás átalakításakor, segíteni kell az üzletet, valamint a résztvevő személyeket (stakeholderek) a folyamat hatékony levezetésben. Ehhez <strong>különböző UX tervezői, designeri kompetenciára van szükség</strong>, amik összpontosulhatnak egy vagy több személyben is — ahogy a szervezeti felépítés azt megkívánja.</p><p>Három főbb kategóriába sorolhatók a UX szerepkörök. Ahogy a folyamatok végére érünk, úgy lesz a probléma egyre jobban megoldva:</p><ol><li>Kutatás</li><li>Stratégia</li><li>Tervezés</li></ol><p>Nézzük, hogy az egyes folyamatokban, milyen szerepkörök viszik végig a problémamegoldás szakaszait.</p><h3>KUTATÁS ÉS STRATÉGIAI SZEREPKÖRÖK</h3><h4><strong>UX Researcher (UXR) / Felhasználói élmény kutató</strong></h4><p>Ő a problémafeltáró. Segít az üzleti életben meghatározni a megoldandó problémákat, megismeri a célcsoportot, de azt is kutatja, hogy a felhasználók hogyan érzékelik az „élményt”. Partnerei az webanalitika, az üzleti célok, az ügyfelek és visszajelzések.</p><p>Számára a legfontosabb, hogy a megfelelő kérdéseket tegye fel és megtalálja a probléma valódi okát. Kutatási terveket, használhatósági tanulmányokat készít és perszónákat alakítanak ki. Nem utolsó sorban a tervek felülvizsgálatában is részt vesznek, mert ügyelnek arra, hogy a csapat a megfelelő probléma megoldására koncentrál-e.</p><h4><strong>Content Writer, Information Designer / Tartalomszerkesztő, Információ-tervező</strong></h4><p>Ő felel a megoldás tartalmáért. A kutatások és a szakértelme alapján megtervezi a weboldal tartalmát. Tisztában van azzal, hogy az iparágban milyen tartalomra “vágyik” a felhasználó, tisztában van az iparág technikai sajátosságaival és képes tartalomba önteni azt. A tartalom alatt nem csak a szöveges, hanem a képi tartalmakat is értjük, legyen az mém, diagram, táblázat, tehát bármilyen információ.</p><h4><strong>Information Architect (IA)/ Információ-építész</strong></h4><p>Ő felel az információ rendezéséért, híd a tartalom, a vizuális terv és a fejlesztők között. Tisztában van a készülő rendszer információs struktúrájával, megkeresi a közös pontokat és összekapcsolja azokat, hogy végig konzekvens maradjon a tartalom a felhasználó számára.</p><h3>TERVEZÉSES SZEREPKÖRÖK</h3><h4><strong>Interaction Designer (IxD) / Interakció tervező</strong></h4><p>Ő a probléma megoldásának tervezője. Megismeri és megérti a problémát, arra pedig megoldást tervez. A legfőbb információforrás a kutatási részleg, az üzlet és a potenciális felhasználók.</p><p>Megtervezi a felhasználói folyamatokat, az információs architektúrákat és azokat drótváz vagy prototípust segítségével bemutatja. A folyamat végén teszteli azokat a <em>UX researcher</em> segítségével.</p><p>A célja, hogy a fogyasztó a digitális felületeken a legtökéletesebb ügyfélélménnyel találkozzon a belépési kulcspontoktól, egészen addig, amíg az adott cég megoldásával le nem zárul a kapcsolata.</p><h4><strong>UX Copywriter, Content Strategist / Szövegíró, Tartalom stratéga</strong></h4><p>Ő a megoldás hangneme. Segít megírni egy „élmény” narratíváját és az üzlet hangnemében üzenetet közöl a felhasználókkal. Az így kapott üzenetek lényegre törőek, átgondoltak, és sok esetben még szórakoztatóak is. Ideális esetben az információ-tervező munkáját cizellálja, de a legtöbb esetben a két szerepkört ugyanaz a személy végzi.</p><h4><strong>UX Designer / Felhasználói élmény tervező</strong></h4><p>Sok esetben a vállalati struktúra vagy az ügyfélkör nem követeli meg, hogy minden folyamatra legyen egy külön szakember, aki ismeri iparágának minden csínján-bínját. Ilyen esetekben a UX designer az, aki rendelkezik a szükséges kutatási és tervezési szerepkörök megfelelő szintű ismeretével, hogy a megfelelő minőségű megoldást szállítsa. Ők lényegében a UX szakmában a <em>generalisták </em>vagy <em>T-fazonok</em>, akikről lejjebb olvashatsz.</p><h4><strong>Product Designer / Terméktervező</strong></h4><p>Jellemzően startup és vállalati környezetben egy adott termék vagy szolgáltatás <em>UX designer</em>e. Leegyszerűsítve: míg egy UX designer rövid távon dolgozik több különböző terméken, addig a <em>Product designer</em> egy vagy két terméken hosszú távon, ügyelve arra, hogy minden a megfelelő ütemben és mederben haladjon. A termékkel vagy szolgáltatással fekszik és kel hónapokon, éveken keresztül, napi szinten kapcsolatban áll minden azzal kapcsolatos információval.</p><h4><strong>Visual Designer, UI Designer / Vizuális tervező, Felhasználói felület tervező</strong></h4><p>Ő a megoldás <em>sztájlisztja</em>. Szorosan együttműködik a <em>UX- vagy az interakció tervezővel</em>, de van, hogy ő maga az. Arra törekszik, hogy az eddig készült tervek a “legszebb” módon legye tálalva a látogató felé. Ügyel a helyes színhasználatra, az eltartásokra, a tipográfiára, a megfelelő grafikai elemek használatára. Figyelembe veszi a cég jellegzetességeit vagy vizuális szabályait és az éppen aktuális trendeket. Továbbá ő felel a style guide (stíluskalauz) elkészítéséért és karbantartásáért is.</p><h4><strong>Motion Designer / Animáció tervező</strong></h4><p>Feladata, hogy még több életet hozzon az elkészülő tervekbe. A <em>Visual designer</em>rel ápol szoros kapcsolatot és segítségével megtervezi az oldalakon belüli mozgásokat, animációkat. Így ezekkel az aprónak tűnő dolgokkal hozzátesz a funkciók gördülékenyebb használatához, valamint felteszi az egész az élményre azt a bizonyos pontot.</p><h3>TOVÁBBI SZEREPKÖRÖK</h3><h4>UX Engineer / UX mérnök</h4><p>Jellemzően nagyobb vállalatok engedhetik meg az olyan fejlesztőt, akik még nem a kész terméket, hanem egy egyszerűbb változatát fejlesztik le. A célja nem az, hogy optimális kódot írjon, hanem a terveket lefejleszti és akár rendszerbe kapcsolja azokat. Ezzel a módszerrel nagyon sok változatot lehet még házon belül tesztelni, mielőtt az ideális megoldás kerül véglegesítésre és kerül át végleges megoldás fejlesztésre.</p><h4>UX Delivery Manager, UX Project manager</h4><p>A <em>Delivery Manager</em> szakmára még szerintem nincsen jó magyar elnevezés. Az egyszerűség kedvéért tekintsünk rá is úgy, mint egy UX Projektvezetőre. Ő végzik a különböző UX feladatokkal kapcsolatos adminisztrációs és szervezői teendőket, ismeri a UX csapatok és projektjeik státuszát, tisztában van a kihívásokkal és fókuszban tartaja a résztvevőket az eredmény hatékony megoldásában. Jellemzően a nagy szervezetek UX részlegeiben kell keresnünk őket, míg a kisebb cégekben az accountok vagy projektvezetők terelgetik a UX-esek feladatait.</p><h3><em>TAPASZTALATI CSOPORTOK: Specialisták, Generalisták, T-fazon</em></h3><p>Az egyes UX szerepköröket három szakértői csoportra lehet bontani:<em> Specialisták, Generalisták, T-fazon (T-shaped)</em></p><h4>Specialisták</h4><p>Nagy szervezetekre jellemző, hogy olyan UX szakemberek dolgoznak, akik az adott UX ágazat mesterei, specialistái. Előnyük, hogy az adott szerepkörön belül széles az ismeretük, gyorsan tudnak hatékony választ vagy megoldást szállítani csapaton belül.</p><h4>Generalisták</h4><p>Kisebb szervezetekben dolgozó <em>UX Designer</em> felel meg a legjobban ennek csoportnak, lényegében minden UX folyamathoz ért, mindenre van rálátása, de egyikben sem tökéletes. Kezdő, nem-designer pozícióból érkező UX kollégáknak javaslom ezt a szintet, mert lényegében mindenre rálátnak és ha szeretnének, specializálódhatnak.</p><h4><strong>T-fazonok, T-shaped</strong></h4><p>A <em>specialisták </em>és a <em>generalisták “</em>hibridje”: van egy fő szerepköre amiben kiemelkedő, de egyébként több más szerepkörben is van tapasztalata és nem ijed meg, ha abban is kell dolgoznia alap szinten. Kisebb szervezetekre jellemző, de nagyvállalatoknál átképzések után lehet találkozni ilyen munkatársakkal.</p><p>Remélem sikerült hasznos információkat találnod a cikkben és segítségével könnyebb a UX folyamatokat átlátni a szerepkörökön keresztül. Ha valamelyik szerepkör megtetszett olvass utána különböző szakmai cikkekben (pl. <a href="https://www.nngroup.com/search/?q=careers">Norman Nielsen Group</a>), vagy elvégezhetsz online kurzusokat is (pl. <a href="https://www.interaction-design.org/">Interaction Design Foundation</a>, <a href="https://www.coursera.org/search?query=ux">Coursera</a> vagy <a href="https://www.linkedin.com/learning/topics/user-experience">Linkedin Learning</a>). Megoldás az is, hogy ha követed a kedvenc cégeid állásajánlatait és azokat böngészve gyűjtöd összes, hogy milyen irányba indulj el.</p><h4>További hasznos anyagok a témában:</h4><ul><li><a href="https://www.interaction-design.org/literature/article/the-ultimate-guide-to-understanding-ux-roles-and-which-one-you-should-go-for">https://www.interaction-design.org/literature/article/the-ultimate-guide-to-understanding-ux-roles-and-which-one-you-should-go-for</a></li><li><a href="https://www.interaction-design.org/literature/topics/customer-experience">https://www.interaction-design.org/literature/topics/customer-experience</a></li><li><a href="https://xd.adobe.com/ideas/principles/human-computer-interaction/what-is-interaction-design/">https://xd.adobe.com/ideas/principles/human-computer-interaction/what-is-interaction-design/</a></li><li><a href="https://www.usability.gov/what-and-why/user-experience.html">https://www.usability.gov/what-and-why</a></li><li><a href="https://xd.adobe.com/ideas/career-tips/what-is-ux-engineer/">https://xd.adobe.com/ideas/career-tips/what-is-ux-engineer/</a></li></ul><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=744da9b6032a" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[WikiSpec — A How-to-guide for a better Functional Specification Documentation]]></title>
            <link>https://gabor-abramov.medium.com/wikispec-a-how-to-guide-for-a-better-functional-specification-documentation-f5508a2e7e35?source=rss-3df167b45d77------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/f5508a2e7e35</guid>
            <category><![CDATA[specifications]]></category>
            <category><![CDATA[documentation]]></category>
            <category><![CDATA[business-strategy]]></category>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <category><![CDATA[software-development]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Gábor Abramov]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 08 Feb 2021 10:02:34 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2021-02-08T10:02:34.672Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*fip_4Hxs1eEr7FL_Lj7qPQ.png" /></figure><h3>WikiSpec — A How-to-guide to write a better Functional Specification</h3><h4>How easy and enjoyable specification writing can be with the WikiSpec framework.</h4><p><strong>Table of contents</strong>:</p><ol><li>What is WikiSpec</li><li>Understanding the concept of WikiSpec</li><li>WikiSpec structure and chapters</li><li>Advantages of WikiSpec structure</li><li>Prioritization- &amp; status-marking techniques</li><li>Cue, tips, tools</li></ol><p>For easier understanding, I made a basic <strong>WikiSpec example</strong> in Notion, which you can reach here: <br><a href="https://www.notion.so/wikispecsample/WikiSpec-Sample-Documentation-8a8fd91a030b40389c711a0d827885a2">https://www.notion.so/wikispecsample/WikiSpec-Sample-Documentation-8a8fd91a030b40389c711a0d827885a2</a></p><h3>1. WHAT IS WIKISPEC?</h3><p>The WikiSpec is a specification writing method developed for years of writing specification documents.</p><p>The main idea was to create a wiki-based thesaurus alike documentation to create a functional specification that includes dynamic cross-references to each part of the document. The method has been revised many times over the years and used to document complex systems in a well understandable framework to deliver to all project members or product teams.</p><p>WikiSpec can easily integrate into the lean, agile, or hybrid project management methodologies because of its modularity and consistency. You can use it in either continuous or intermittent product lifecycles too.</p><p>About WikiSpec, I first wrote about exactly <a href="https://gabor-abramov.medium.com/%C3%ADgy-%C3%ADrj-te-is-%C3%A9rthet%C5%91-funkcion%C3%A1lis-%C3%A9s-term%C3%A9kspecifik%C3%A1ci%C3%B3kat-wikispeci-2-r%C3%A9sz-3de3a522066e">2 years ago</a> in Hungarian, so it’s time to talk about it in English. 😅</p><h3>2. UNDERSTANDING THE CONCEPT OF WIKISPEC</h3><h4>Consistent terminology and dynamic referencing, citation</h4><p>Reading documentation is a hard stuff because the reader must read all the documentation and remember the definitions. Many times won’t read the entire specification but a part of it, so may miss some essential terms and seek it in the doc.</p><p>The documentation writer often describes the same participant with properties or attitudes in an entry that can be found in another section, missing some critical information. The reader will be confused about the final decision, or worse, won’t know if they read the correct behavior. For example: on a “<em>Register page</em>” (Interface), the “<em>User password</em>” (Term) may 4 characters long at least, but on “<em>Login page</em>” (Interface) the minimum length is 6 characters. Same entry in the database but different limitations on each page, but what’s the correct information?</p><p>The <strong>essences of WikiSpec</strong> is</p><blockquote>clarity, organized structure and easy changeableness of the crossed-reference terms</blockquote><p>so declare a name for an item and revise it later.</p><p>To do this, we first need to create 3 main chapters in the specification: <strong><em>F</em></strong><em>unctions</em>, <strong><em>I</em></strong><em>nterface</em>, and <strong><em>T</em></strong><em>erms.</em> Let’s call them <em>FIT</em>.<em> </em>More on these chapters later.</p><p>Each chapter contains <strong>entry-words or articles</strong> which include a detailed description of a term, like a layout description, term definition, or function introduction. Each description may contain a text that <strong>refers </strong>to another chapter’s entry.</p><p>You can refer in two way:</p><ol><li>With <strong>static referencing,</strong> you create reference which won’t update automatically. So when a referenced article’s title/name changes, you have to update manually in the referencing entries too. The documentation may be inconsistent if you forget to update the entries.</li><li>While the <strong>dynamic cross-reference</strong> is a <strong>linked and auto-update reference</strong> to other parts of the document, each time the referenced entry’s name changes, it will update in all parts of the document. It’s done automatically, it will be consistent all the time, and you don’t have to revise it manually each time.</li></ol><p><strong>Let’s see an example of why it’s important to update the references:</strong></p><p>By using static referencing, within the <em>Interface </em>chapter, we create a “<em>Login page</em>”. We have to refer to this entry when describing the “<em>Login function</em>” and the “<em>Forgot password function</em>” in the <em>Function </em>chapter. Later we figured out that the interface is not a page but a modal, and we rename it to “<em>Login modal</em>”. Now, everywhere where the “<em>Login page</em>” is mentioned should be updated manually — so in the “<em>Login function</em>” and in the “<em>Forgot password function</em>” too.</p><p>We can use the editor’s <strong>Search &amp; Replace </strong>feature to rename the term by overriding the word “<em>Login page</em>” to “<em>Login modal</em>”.</p><p>But it isn&#39;t<strong> the ideal way</strong> to revise the content because:</p><ul><li>we may accidentally update words we don’t intend to, or</li><li>we missed the words that contain typos (“Lgoin page”) or</li><li>maybe we called it something else like “<em>Login interface</em>” in some part of the documentation.</li></ul><p>The ideal way to use a <strong>word editor that supports the dynamic cross-referencing function</strong> to build up sentences from referenced terms. Softwares like Microsoft Word or Notion App will be your partner because they have dynamic cross-reference function.</p><h4>Modularity</h4><p>If an entry can be broken into smaller chunks, just separate into smaller pieces and cross-reference them. Also, you can group them (e.g., <em>Full name</em> = <em>First name</em> + <em>Last name</em>), and you can refer to the group itself (<em>Full name</em>) or just the part of the group (<em>First name</em>).</p><h4>Storytelling</h4><p>When you describe a term or definition, try to use storytelling techniques mixed with modularity and referencing other parts of the document.</p><h3>3. WIKISPEC’S STRUCTURE AND CHAPTERS</h3><p>The WikiSpec must be built from chapters, sub-chapters, and their word-entries or articles because of consistency and modularity.</p><p>WikiSpec has 1+3 main chapters:</p><ul><li><strong>B</strong>rief, Goals, Scopes, User journey (or Epics)</li><li><strong>F</strong>unction (or Features, or User Stories)</li><li><strong>I</strong>nterface</li><li><strong>T</strong>erminology</li></ul><p>We will work mostly with the last 3 chapters because they contain elements that can reference each other. So you can describe user stories (in <strong>Function</strong>), layout description (in <strong>Interface</strong>), and explanations of participants, roles, database elements, and attitudes (in <strong>Terms</strong>). I will relate them as <strong><em>FIT</em></strong>.</p><p>As I mentioned previously, each FIT chapter builds up from word-entries (or articles) that describe a layout, a function, or a database term’s definition in detail. And these entries will contain referenced text to each other.</p><p>So let’s look at each chapter. Please notice that each chapter description ends with a link to the actual Notion app example.</p><h4>Chapter #1: Brief, Goals, Epics, Scopes, User Journey Map</h4><p>The first chapter is an optional part of the WikiSpec, but I recommend using it.</p><p>This chapter <strong>briefly describes who and why the project is done</strong>, the product vision, the project scope and explains its development.</p><p>It also describes what the <strong>organization, business, customer, and/or project intends to do with the specified product</strong> and the users&#39; <strong>presumed or best case paths </strong>in the system. In other words, this is a <strong>strategic explanation</strong> and summarizes the user’s purpose with one or more functions and how it affects the system or the business.</p><p>This chapter may be called <em>Goals &amp; Epics in the SCRUM project management framework</em>, which includes summarized user stories, while UX designers can describe here <em>Goals &amp; User Journies</em>.</p><p>In the example below, the text in “<em>(classic bracket)”</em> helps to understand the context - you don’t have to write in the specification. The words in <strong>[square brackets]</strong> point to a specific element in one of the <em>FIT </em>chapters mentioned above.</p><blockquote><em>The </em><strong><em>[user] </em></strong>(Term)<em> completes the </em><strong><em>[user login]</em></strong><em> </em>(Function)<em> on the </em><strong><em>[login modal] </em></strong>(Interface)<em> to access additional </em><strong><em>[registration-related features] </em></strong>(group of Function)<strong><em>.</em></strong><em> The goal of our </em><strong><em>[owners]</em></strong><em> </em>(Term)<em> organization is to have </em><strong><em>[10% sign-ups] </em></strong>(Goal)<em> on a given day, which can be tracked in the </em><strong><em>[Reports]</em></strong><em> (Interface) admin section in the </em><strong><em>[Daily Sign-In Rate]</em></strong><em> </em>(Interface)<em> section. If the numbers are succeeded, </em><strong><em>[personalized ad impressions]</em></strong><em> </em>(Term)<em> will cover 2% of the company’s revenue per day. If the numbers are under the expected key value, the </em><strong><em>[product manager]</em></strong><em> </em>(Term)<em> will check the </em><strong><em>[bug log]</em></strong><em> </em>(Interface)<em> to see if any of them have caused it.</em></blockquote><p>In the example above, you can find information such as:</p><ul><li><strong>Which person is responsible</strong> for the project/product/tasks (e.g. “<em>owner</em>”, “<em>product manager</em>”, “<em>stakeholders</em>”);</li><li>How this helps to reach the <strong>company’s business goals</strong> (e.g., “<em>personalized ad revenue</em>”) — this info is an excellent help in project planning to prioritize tasks;</li><li>What’s the <strong>goal completion rate or the KPI </strong>(e.g., “<em>10% daily successful login</em>”)</li></ul><p>As you can see, this chapter is useful mainly for stakeholders, so the managers and the decision-makers.</p><p><strong>Example</strong>: <a href="https://www.notion.so/wikispecsample/Brief-Goals-Epics-User-Journey-1b984c8e215d4738abb8b9b6b4278f31">https://www.notion.so/wikispecsample/Brief-Goals-Epics-User-Journey-1b984c8e215d4738abb8b9b6b4278f31</a></p><h4>Chapter #2: TERMS</h4><p>This chapter <strong>describes various terms</strong> (participants, roles, elements), and <strong>database elements</strong> with its<strong> attitude description</strong> must be a reference in other chapters. Essentially it’s the specification’s vocabulary.</p><p>Typically, the <strong>developers</strong> will find this chapter helpful because they can use it to build up the database, set the database entries properties, and set backend and frontend validations according to the information written here.</p><p>Because of the modularity, the term has multiple parts:</p><ul><li><strong>Name of the term</strong> (e.g., “<em>Registered user</em>”) — you will refer to this information, so if you rename it, it will be revised every part in the referencing parts.</li><li><strong>Definition of the term (</strong>e.g., “<em>This user type has access to the [registration-related] functions”) — </em>Mind that here you can refer to other entries/articles too. In this example, I refer to a function entry group (registration related) but may reference just to a function entry.</li><li><strong>Entries’ properties</strong> (e.g., “<em>character limits</em>”, “<em>example data</em>”, “<em>note</em>”, “<em>error messages for input field</em>” … etc.) — Here, you have to collect every useful information that relates to the entry.</li><li><strong>Term’s types</strong> (e.g., User types like “<em>Visitor”, “Registered User”, “Admin user”…</em> etc.) — to break down terms to roles or by behavior</li><li><strong>Term’s statuses</strong> (e.g., “<em>Inactive</em>”, “<em>Active</em>”…etc.) — to see how the term works in each condition.</li></ul><p>The corresponded term entries can stand as individual entries too, but <strong>grouping these terms to a higher level term provides easier transparency</strong>. For example, you may collect the user-related sublevel information (e.g., “<em>User first name”, “User e-mail address”, “User password”… </em>etc.) under the term “<em>User</em>” which also includes the types and statuses.</p><p>Other grouping technique to <strong>(re)group already broken down terms</strong>. For example, in many cases, the last name and first name are listed together, so if we refer to the user’s full name somewhere, it already includes the first name and last name with the properties, limitations, and data-notes.</p><p>According to dynamic-reference, you can use cross-reference links anywhere to jump other entries. Still, it’s<strong> not necessary to refer the <em>term </em>entries to <em>interface </em>entries manually</strong> (e.g., <em>User email </em>(Term) is in use on<em> Login page</em> (Interface)<em> and Register page</em> (Interface)). Maintaining the terms on which layouts are used takes too much time and hard to keep in mind. So far, I didn’t find any app or plugin that automatically-collects the list of the referencing entries correctly to the actual term.</p><p><strong>Terms chapter example</strong>: <br><a href="https://www.notion.so/wikispecsample/Terms-4-33f8c8cb1b26443ea731f5470d689b1e">https://www.notion.so/wikispecsample/Terms-4-33f8c8cb1b26443ea731f5470d689b1e</a></p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*sG025_Br2IW2-Qp8pILY4w.jpeg" /><figcaption>(Notion) The structure of a term containing subterms</figcaption></figure><p><strong>Chapter #3: INTERFACES</strong></p><p>The second part of the <em>FIT</em> describes<strong> the structure of a page, interface, sections, or modules</strong> within a page.</p><p>This chapter is useful mainly for designers and front-end developers.</p><p>It has two mandatory parts:</p><ul><li><strong>Interface name </strong>(e.g., “<em>Login modal</em>”) — you will refer to this name.</li><li><strong>Description</strong> (e.g., <em>The [user] can [log in] on this interface”) </em>— Who and what can do on this interface.</li><li><strong>Content</strong> incl. the related <em>Term</em> entries (from Chapter #2), their type (e.g., <em>input fields</em>, <em>buttons</em>, <em>texts</em>) or call-to-action function or link to an interface (e.g. “<em>by clicking a button it calls a specified service/function and navigate to another page</em>”)</li></ul><p>Here is a simple example of an interface description:</p><blockquote>Login modal</blockquote><blockquote><em>The </em><strong><em>[user]</em></strong><em> </em>(Term)<em> can </em><strong><em>[log in] </em></strong>(Function)<em> on this interface or click on the forgot password button to initiate the </em><strong><em>[password reminder]</em></strong><em> </em>(Function) on the <strong><em>[password reminder part]</em></strong> (Interface<em>). By clicking on the register button, the </em><strong><em>[user]</em></strong><em> </em>(Terminology) <em>gets to the</em> <strong><em>[registration page]</em></strong><em> </em>(Interface).</blockquote><p>Also, it may include some additional parts, like</p><ul><li><strong>Related designs</strong> (e.g., pictures or links to the layout design)</li><li><strong>Related articles</strong> from Function chapter</li><li><strong>SEO data</strong></li><li><strong>Possible restrictions</strong> (e.g., what each user roles do see this interface)</li></ul><p>If a page has recurring element groups (like login module), it is worth explaining them in a separate entry and refers to it on other interface entries.</p><p><strong>Interfaces chapter example</strong>:<br><a href="https://www.notion.so/wikispecsample/Interfaces-7-63ae0a9d97dd427e9c02a6a3229538e9">https://www.notion.so/wikispecsample/Interfaces-7-63ae0a9d97dd427e9c02a6a3229538e9</a></p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*JFaJrEnus2bLSJ3HB2l6kg.jpeg" /><figcaption>(Notion) The structure of an interface entry</figcaption></figure><p><strong>Chapter #4: FUNCTIONS, FEATURES, USER STORIES</strong></p><p>This chapter is the most crucial part of the FIT: the functions (or features, or user stories) focus<strong> on a detailed explanation of a given case and demonstrates the logic of operation</strong>. It can be described either experientially or objectively; the point is to be detailed.</p><p><strong>Stakeholders and backend developers</strong> will love this chapter because it contains deepen details of the goals, epics, and user journeys mentioned in chapter #1.</p><p>An example of the description of a Function:</p><blockquote>Login function</blockquote><blockquote><em>The </em><strong><em>[user]</em></strong><em> </em>(Term)<em> can</em><strong><em> </em></strong><em>log in on the </em><strong><em>[Login modal]</em></strong><em> </em>(Interface)<em> its account to </em><strong><em>[edit the profile data]</em></strong><em> </em>(Function)<em>. To proceed the successful login, one has to give the correct </em><strong><em>[user e-mail]</em></strong><em> </em>(Term)<em> and </em><strong><em>[user password]</em></strong><em> </em>(Term)<em> pair. The login fails if the given data doesn’t meet with the data in the system.</em></blockquote><p>Also, you may add the following details as well:</p><ul><li><strong>Related participants </strong>(term entries) in list format (as dynamic-reference)</li><li><strong>Related interface entries</strong> in list format (as dynamic-reference), but as I said in the Terms chapter: only refer to the Interface entries if you would update it regularly (or auto-generated), or it may be confusing if there are missing parts.</li><li><strong>Related function</strong> entries in list format (as dynamic-reference)</li><li><strong>Possible successful and unsuccessful causes</strong> and solutions. Here you can determine which other function is associated with (e.g., data validation by clicking a button) or what message will appear in a particular case.</li></ul><p>In my experience, if something <strong>does not fit into 2000 characters</strong>, it is probably an epic’s description (mentioned in chapter #1), so <strong>you may break it down</strong> to smaller functions, user stories.</p><p>Many times I aggregate the functions entries <strong>to referable groups</strong> (e.g., “<em>user functions”</em>, “<em>admin functions”</em> and “<em>system functions”…etc.</em>) so I can easily refer to a group of functions as I do with the<em> User’s full name</em> in the <em>Terms </em>chapter.</p><p><strong>Functions chapter example</strong>:<br><a href="https://www.notion.so/wikispecsample/Functions-9-744a411c4d744768af42061cd5ee5212">https://www.notion.so/wikispecsample/Interfaces-7-63ae0a9d97dd427e9c02a6a3229538e9</a></p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*Ur94PE5LCR_jcvPZNGOEYg.png" /><figcaption>(Notion) Definition page of a function</figcaption></figure><h3>4. ADVANTAGES OF WIKISPECI STRUCTURE</h3><p>Because WikiSpec is modular (built on chapters), it is an excellent advantage if you get stuck in writing a chapter (like an interface term), you can navigate to another one (e.g., a function) and continue the documenting by adding a new feature which has an impact on the <em>Interfaces </em>and <em>Terms </em>chapters.</p><p>Some people like to write functions and features, but some like to summarize interfaces or think in User Stories. These chapters also contain terms: if you do not have a term in your Terminology chapter, you can create it right away and explain its limitations.</p><p>For example, you write the information architecture of the login interface in the <em>Interfaces </em>chapter. Still, if you do not have the term “<em>user password</em>” you cannot refer to it, so you have to create the entry in the <em>Terms </em>chapter and define it. This typically gives the idea to create other term entry or part of the term associated with a user. If not, you may continue writing the <em>Interfaces </em>chapter or create a new function entry used in an interface entry.</p><p>As I mentioned, by maintenance the FIT chapters</p><blockquote>the specification generates itself while you write it</blockquote><p>because it’s easy to recognize the missing parts or logical errors.</p><h3>5. Prioritization- &amp; status marking techniques</h3><p><strong>Labeling prioritization</strong></p><p>Because prioritizations aid product and project management, we can use the labels according to the <em>MoSCoW </em>prioritization technology in the <em>Functions </em>chapter.</p><p>We can <strong>label each element’s title</strong> with emojis (e.g., circles) or color the title if the editor supports it. Prioritization comes essential when the prioritized <strong>terms are in a chapter listing</strong> view OR <strong>appear in the referencing text. The</strong> reader can <strong>focus on the most important entries</strong> that are probably in connection with each other.</p><p><strong>Here is an example of priorities</strong>:</p><ul><li>🔴 Mandatory (or High)</li><li>🔵 Required (or Medium)</li><li>⚪ Good-if-Yes (or Low)</li><li>⚫ Not necessary</li></ul><p>If you are working in an agile environment, you can also <strong>sort these user stories into a <em>User Story Mapping</em> matrix board</strong>. This table shows the user’s general “progress” directions/paths and options, organized into larger groups (e.g., <em>Login related functions</em>, <em>Search related functions</em>). And you are in luck, if you use the Notion App, you have the option to create inline tables that allows you to collect entries in cards and organize them into each step of the table, and even group them according to Releases states.</p><h4>Labeling progress statuses</h4><p>You can label the term’s title what the specific status is, so the readers and other editors will see <strong>which part of the specification is in progress or needs to add feedback</strong>.</p><p>You can use emojis, but be sure not to use the same as in the prioritization part.</p><p><strong>Here is an example of signs of progress</strong>:</p><ul><li>Not started: 🏴 or ⏹️</li><li>In progress: 🏳️ or 🚧</li><li>Finished: 🏁 or ✔️</li><li>Marked for verifying: 🎌</li><li>Marked for deletion: 🗑️ or ❌</li></ul><p>As you can see, I’m using marks for finished parts too, because many times, terms without markings are abandoned entries of the specification and need more attention.</p><p>You can also <strong>put the entries on a Kanban board</strong> to see the progression in a matrix view to be easily manageable.</p><h3>6. Tips, tools, cue</h3><p>For editing, I recommend using Notion App, a modern text editor using blocks with a drag and drop feature, and have a speedy and intuitive referencing feature necessary to create a WikiSpec. You can open pages side-by-side, and you can easily navigate back using the browser’s back button or by the breadcrumb. Other features like Kanban and other board styles, easy content embedding, two columns layout, coloring, and styling is making one of the most effective editors on the internet.</p><p>There are other modern text editors in the wild (Coda, Slab, Quip), but they are not as powerful as Notion in my experience.</p><p>I’ve started writing business requirement documents more than a decade ago with a more popular alternative: Microsoft Word. Here you can use the built-in cross-reference feature, which is not so comfy and a bit basic but works well. If you are ready to invest in MS Word Add-ons <em>DocTool’s Cross-reference</em> plugin is a good extension to use cross-referencing effectively. I used this plugin for almost two years before switching to Notion in 2018.</p><p>Also, you can use Wikipedia alike editors like MediaWiki or other document writing tools like Confluence.</p><p>I hope you are now ready to write the specifications more easily and apply your ideas effectively in the future. Please notice: Wikispeci is not omnipotent; it takes a lot of habits to think, but by the end of the day, it just works because managing term, function, and interface relationships are very simplified.</p><h3>- Thanks for your time and happy spec writing! -</h3><p>If you wanna talk about the article or any UX &amp; tech-related topics, feel free to contact me: <a href="https://www.linkedin.com/in/abramovgabor/">https://www.linkedin.com/in/abramovgabor/</a></p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/145/1*24-l7YLnhVKW2RuqW3TW5Q.gif" /><figcaption>If you like the article don’t forget to clap! :)</figcaption></figure><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=f5508a2e7e35" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
    </channel>
</rss>