<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" version="2.0" xmlns:cc="http://cyber.law.harvard.edu/rss/creativeCommonsRssModule.html">
    <channel>
        <title><![CDATA[Stories by ginus on Medium]]></title>
        <description><![CDATA[Stories by ginus on Medium]]></description>
        <link>https://medium.com/@ginus?source=rss-64eddfa68446------2</link>
        <image>
            <url>https://cdn-images-1.medium.com/fit/c/150/150/1*5r4GrXGY3xsdj4ULH8NroQ.jpeg</url>
            <title>Stories by ginus on Medium</title>
            <link>https://medium.com/@ginus?source=rss-64eddfa68446------2</link>
        </image>
        <generator>Medium</generator>
        <lastBuildDate>Fri, 20 Nov 2026 14:42:03 GMT</lastBuildDate>
        <atom:link href="https://medium.com/@ginus/feed" rel="self" type="application/rss+xml"/>
        <webMaster><![CDATA[yourfriends@medium.com]]></webMaster>
        <atom:link href="http://medium.superfeedr.com/" rel="hub"/>
        <item>
            <title><![CDATA[Azt ígérted, jobbá teszed…]]></title>
            <link>https://medium.com/@ginus/azt-%C3%ADg%C3%A9rted-jobb%C3%A1-teszed-81d2232b5bdd?source=rss-64eddfa68446------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/81d2232b5bdd</guid>
            <category><![CDATA[mindfulness]]></category>
            <category><![CDATA[önismeret]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[ginus]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 29 Jan 2019 19:48:19 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2019-01-29T20:00:32.172Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p><strong>Azt ígérted, jobbá teszed…</strong></p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/990/1*bukCPEtnuaSHroJJ_vHwkg.jpeg" /><figcaption>Flickr Creative Commons <a href="https://www.flickr.com/photos/165661674@N05/">Frans van der Zanden</a> — Self- portrait</figcaption></figure><p>Hogy mit? Hát, magad. A helyzeted. A hibáid. A mérgező szavaid. A tartozásaid. A csalásaid. A vétkeid. Az elhalasztott ígéreteid. Az elszalasztott éveid. De vajon, elhiszed, amikor mondod? Vagy a gyomrod forog miközben rá gondolsz, és tudod hogy úgysem fog semmi sem változni? Időt kérsz, magadtól, másoktól, mert gyenge vagy, de amikor megkapod, nem használod. Maximum arra, hogy mégegyszer berúgj, vagy betépj, vagy valakinek az ágyába eszméletlenül alélj. Hogy tompítsd a fájdalmat, ami a csontjaidig hatol. Pedig, az a fádalom, az mondani akar neked valamit, de te erőszakkal elhallgattatod. Akkor is csak magadra gondolsz. Gyűlölsz az emberek szemébe nézni. Mert azonnal látod, hol sebezhetőek, hol tudnál nekik fájdalmat okozni, ha kell… ha túl közel jönnek… ha túl sokat tudnak rólad… Tudod, hogy melyik sebüket kell feltépned ha támadnak, miközben magadtól félsz, nehogy megint megtedd. Lehet harcolni, bárkit le lehet gyűrni, pofán verni, megkéselni, lelőni, csak a magaddal való leszámolás az, ami a lelked emészti. Mert, miután eltűnt a veszély és már megtetted vétkeid, mikor a nap újból feljön, a tükörbe is kell nézned, újra és újra, amíg élsz, minden nap, megint és megint. Lehetsz bármilyen smooth criminal, mindig lesz egy ember, aki tudja mit tettél. Te magad. Mert aki cselekszik, meg aki te vagy, az mind belőled ered, az mind te vagy, de a kettő mégsem ugyan az. A lelkiismerettől, vagy attól, aki megfigyeli, amit csinálsz, attól nem szabadulsz, azt magaddal viszed akár merre mész. Az benned van, belőled ered és beléd tér vissza. Ezt tanítja a mindfulness. Éled magad, érzed magad, megfigyeled magad. De, vajon ismered magad? Tudod magad? Hogy igazából ki is vagy? Mert ha tudod magad, akkor kontrollálni is tudod magad. Megvilágosodni egy dolog, megérteni a dolgok miértjét egy másik, de magadat ismerni, az egy élet munkája. A magadnak való megbocsájtással kezdődik. Keep it OG, sip slowly…</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=81d2232b5bdd" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Legyél saját magad tudósa  —  Ismerd meg a mindfulness elméleti dimenzióját és vele saját magad]]></title>
            <link>https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/legyel-sajat-magad-tudosa-a-mindfulness-elmeleti-dimenzioja-ba209f072d83?source=rss-64eddfa68446------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/ba209f072d83</guid>
            <dc:creator><![CDATA[ginus]]></dc:creator>
            <pubDate>Sat, 03 Jan 2015 14:07:38 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2015-01-03T14:14:08.084Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h2>Legyél saját magad tudósa</h2><h3>Ismerd meg a mindfulness elméleti dimenzióját és vele saját magad</h3><blockquote>Ha megkérnélek, hogy mutasd be magad pár mondatban, mit tartanál fontosnak elmondani? Hogy magyar vagy, szereted a csülköt, a focit meg Márai Sándort? Vagy hogy az Ariel volt a kedvenc meséd és hiszel Istenben? A legtöbben megpróbálnák magukat valamilyen konstrukcióval azonosítani, de ettől még nem jutnék közelebb hozzájuk. Ezen dolgok kapcsolnak minket össze, de engem az érdekelne, mi tesz téged egyedivé…</blockquote><h3>A tested, a kultúrád, vagy az élményeid határozzák meg ki vagy?</h3><p>Én azt mondom, az utóbbi. Ahhoz, hogy bátran állíthassuk, ismerjük saját magunkat, tudjuk mi tesz boldoggá, haragossá vagy szomorúvá, nagyon sok önismereti munkára vagy élettapasztalatra van szükség. Lehet, hogy amit eddig félelemnek hittél az igazából harag, vagy ami szomorúvá tesz az igazából a félelem — de ahhoz tapasztalat kell, hogy ezt kijelenthesd. Ezen folyamatok gyakran tudat alatt történnek, tehát eleve nehéz lenne azt mondani, hogy tudunk róluk. Viszont van egy biztos módja, hogy az ember felkutassa a saját elméjét és megértse a benne rejlő folyamatokat: a <strong>Mindfulness </strong>gyakorlása.</p><p><a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/mindfulness-meditacio-2a1abe04c027">Mint azt már leírtam ebben a cikkben is</a>, a mindfulness az elmének azon kapacitása, amely képes a jelen pillanatra teljes figyelemmel koncentrálni és mélyebben megérteni a valóságot ezáltal. A nyugati pszichológiában és pszichoterápiában, illetve a klinikai alkalmazásban elterjedt változat a buddhista meditáció egy leegyszerűsített formája. Klinikai használata a depresszió kezelésében, a (sport)teljesítmény növelésében és a krónikus fájdalom csökkentésében sikeres.</p><h3>A hátfájás okai kezelhetőek a mindfulness meditáció által</h3><p>Nekem pár éve gerincferdülést diagnosztizált az orvosom, ami nyilván a folytonos számítógépes ülő munka fejleménye. Mondjuk 25 évesen ez eléggé elrontotta az életminőségem, főleg mert eleinte nem értettem mért fáj a vállam napokig, és ettől még ráadásul eléggé irritált is tudok lenni. Azt viszont megtanultam, hogy sokkal érzékenyebb vagyok az átlagembernél, ami bár néha hátrány, de ugyan akkor tehetség is. Hogy mekkora tehetség, akkor jöttem rá, amikor elkezdtem a <em>mindfulness meditációt</em>, hogy megszabaduljak a fájdalomtól. Merthogy, <em>én nem a hátfájásom vagyok.</em></p><p>Nem szükséges buddhistának lenni ahhoz, hogy valaki mindfulness-t gyakoroljon, de azoknak akiket érdekel, szeretném ebben az írásban bemutatni az alapkoncepciókat.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*jgJc7UOFN1rtT7NB7gduLw.jpeg" /></figure><h3>A mindfulness elméleti dimenziója</h3><p>A korai buddhista szkriptek egy középind nyelven, az úgy nevezett <em>Pāli</em>-ban íródtak (a <strong>Pāli</strong> jelentése „<strong><em>szöveg</em></strong>”.) Pāli közel áll az óind nyelvhez, ami a <em>szanszkrit</em>. A Pāli kánon és azok kommentárjai kiemelkedő fontosságúak a <strong><em>sati</em></strong><em> </em>szó megértésében, ami maga a<strong> <em>mindfulness</em></strong>, vagyis<em> tudatos jelenlét</em>, illetve <em>éberség</em> lefordítva. A Pāli szövegek nyugati fordításai mind egyfajta interpretációk. Íme pár alapvető koncepció azoknak, akik a pszichológia irányából próbálják megérteni a mindfulness-t.</p><p>A<strong> Sati </strong>két jelentéssel bír:</p><p><strong>emlékezés</strong> (ez a <em>smṛti </em>szanszkrit szó eredeti jelentése)</p><p>↕</p><p><strong>folyamatos jelenlét</strong> (ez a fő Buddhista jelentés)</p><blockquote><strong>Sati</strong> (mindfulness) = <strong>a tudatos jelenlétre való emlékezés.</strong></blockquote><p>Mondhatnánk úgyis, hogy ez egy <em>aktív emlékezés </em>a<em> jelen pillanatban való létre</em>, amit bizonyos mentális és fizikális gyakorlatok — pl. <strong>meditálás </strong>— által érhetünk el. A meditálásra gyakran használt Pāli kifejezés a <strong><em>bhāvana</em></strong><em>, </em>ami <em>kultiválást </em>vagy <em>fejlődést </em>jelent.</p><p>Tehát a <em>meditációra</em> úgy tekintünk, mint <em>az elme kultiválása a benne rejlő potenciál fejlesztésére, </em>hogy az jobban megértse miért és hogyan működik a tapasztalás és a viselkedés szempontjából. Ez a megértés felhasználható aztán a saját jólétünk és boldogságunk kultiválására, a külső körülményektől függetlenül, <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/a-flow-jelentese-c94eb1b33e17">amiről már itt is írtam.</a></p><p>A buddhista szemszögből nézve, a boldogság kulcsa saját magunkban rejlik. A mindfulness gyakorlatok gólja hogy <em>leküzdjük a szenvedést a jelen pillanatban. </em>A buddhisták szerint, ez csak akkor lehetséges, ha betekintést nyerünk a <em>saját élményünkbe</em> — ami már igazából a fenomenológiához is tartozik. A kérdés tehát nem az a buddhizmusban, hogy <em>„Mi létezik?”</em>, amit nem lehet igazán megválaszolni, hanem „<em>Mit és hogyan él át egy ember?”</em></p><p>A mindfulness gyakorlásának a lényege, hogy megtanuljunk felelősséget vállalni a saját élményeink iránt és jobban megismerjük őket, ezáltal pedig magunkat. A cél, hogy elengedjük azokat a kulturális és berögződött konstrukciókat (szokásokat, elképzeléseket) amiken keresztül megpróbáljuk értelmezni a világot. Mindenki konstrukciókban gondolkodik, ezekből rakja össze a saját élményét. Ezen konstrukciók gyerekkorunktól fogva ragadnak ránk, majd berögződnek, általuk próbáljuk értelmezni az életet és ami benne történik. Ezt a pszichológiában kondicionálásnak hívják.</p><p>A sati — vagyis mindfulness — dimenziója a következőképp épül fel:</p><p><strong>mindfulness</strong> (sati)</p><p>↕</p><p>[<strong>etika</strong> (sīla)] ↔ <strong>koncentráció</strong> (samādhi, samatha) ↔ <strong>bepillantás </strong>(vipassanā)[<strong>bölcsesség</strong> (paññā)]</p><p>↕</p><p><strong>metakogníció</strong></p><p>A <em>bepillantás</em> a saját tapasztalási folyamatunk tiszta megértése lenne<em>. </em>A buddhista perspektívából, ami sokféleképp be lett bizonyítva a nyugati pszichológiai kutatásokban is, a <em>kondícionálásunk </em>megértése feltétlenül szükséges a <em>boldogság </em>fejlesztéséhez.</p><p>A <em>bölcsesség </em>arra utal, hogy az ember megismeri saját belső világát, amihez szükség van a <em>koncentrációra. </em>Ez abban is segít, hogy egyfajta belső nyugalmat tudjál fejleszteni és el tudj távolodni a saját konstrukcióidtól.</p><p>A <strong><em>metakogníció</em></strong><em> </em>ebben a kontextusban arra utal, hogy az ember képes megfigyelni ahogy saját gondolkodása működik. Egyszerre vagy az <em>aki</em> <em>átéli</em>, <em>aki</em> <em>megfigyeli</em> és<em> aki elemzi</em> ezt a folyamatot.</p><p>Ez tovább mutat a nyelvhasználatnál, mivel a nyelv maga is egy kondícionált kulturúlis rendszer, ami befolyásolja, ahogyan a felhasználója megalkotja saját világát. Amit nem éltél még át, nem tudod elmondani, illetve csak úgy tudod kifejezni az élményed, amit szavaid megengednek.</p><p>Ennél sokkal többről van itt szó. A mindfulness egy nagyon fontos eleme, hogy az ember képes legyen intuitívan megfigyelni mi történik saját belső világában, anélkül, hogy megpróbálná szavakba önteni ezt. Kívülről, harmadik személyként próbálod megfigyelni mi történik az elmédben. Aztán beazonosítod, analizálod, majd formálod az élményeid. Így jutsz el a körülmények szenvedő alanyától a tudatára ébredt, saját magát ismerő “tudóshoz”.</p><p><strong>Referenciák</strong></p><blockquote>Bodhi, B. (2011). What does mindfulness really mean? A canonical perspective . Contemporary Buddhism , 1 2 ( 1 ) , 1 9–3 9 . d o i :10.1080/14639947.2011.564813</blockquote><blockquote>Gombrich, R. F. (2009). What the Buddha thought. Sheffield: Equinox Publishing.</blockquote><blockquote>Khantipālo, B. (1968/2008). Practical advice for meditators. The WheelPublication No. 116, (pp. 20). Retrieved from <a href="http://www.bps.lk/olib/wh/">http://www.bps.lk/olib/wh/</a> wh116.pdf</blockquote><blockquote>Virtbauer, G. Undicloused lecture notes</blockquote><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=ba209f072d83" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/legyel-sajat-magad-tudosa-a-mindfulness-elmeleti-dimenzioja-ba209f072d83">Legyél saját magad tudósa  —  Ismerd meg a mindfulness elméleti dimenzióját és vele saját magad</a> was originally published in <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas">Mindfulness elmélet és a tudat működése</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Hogyan lett a tudat működése a 21.század egyik legnagyobb kérdése]]></title>
            <link>https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/hogyan-lett-a-tudat-m-kodese-a-21-szazad-egyik-legnagyobb-kerdese-713a3ed513eb?source=rss-64eddfa68446------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/713a3ed513eb</guid>
            <dc:creator><![CDATA[ginus]]></dc:creator>
            <pubDate>Sun, 09 Nov 2014 19:39:11 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2014-11-10T07:21:53.994Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*-IEB0o4omxrVtUnuuESj6A.jpeg" /></figure><blockquote>“Kik vagyunk, mért vagyunk itt és hova tartunk?”</blockquote><p>Mindenki felteszi magának ezeket a kérdéseket legalább egyszer az életben és megpróbálja megtalálni a saját válaszait. Így voltam én is, de minél többet megértek, annál több kérdésem lesz. Miközben megpróbáltam megismerni a vezető teóriákat, egy érdekes jelenséggel találkoztam, ami átível minden tudományágon:</p><blockquote>a 21.század egyik legnagyobb problémája lett a<strong> tudat</strong> működésének megértése.</blockquote><p>Fizikusok, matematikusok, biológusok, neurológusok, filozófusok…mindenki azt próbálja kitalálni, hogyan keletkezhetett az anyagból a tudat. Egy kis literature review következik. Nézzük csak…</p><h3>Amit a fizikusok gondolnak</h3><p>Newton óta az volt az elfogadott nyugati meggyőződés, hogy egy statikus, anyagi világban élünk, az anyag megfogható, színe és szaga van, ezáltal mérhető, és amit a szem nem lát az nem létezik…általában a legtöbb ember még mindig ebben a meggyőződésben él.</p><p>A 20. század elején végzett kísérletek megmutatták, hogy Newton törvényei és az aktuális elektromágneses elmélet már nem ad kielégítő megoldásokat a dolgok működésének megértéséhez.</p><p>Az Einstein által 1921-ben közzétett elméletek, Schrödinger híres <em>kísérlete a macskával </em>majd erre Heisenberg reakciója a <em>határozatlansági relációval</em> mind hozzájárultak a fizika új fejezetéhez: elkezdődött a <em>kvantumfizika </em>kora.[2]</p><h4>Kvantumelmélet? Azmiaz?</h4><p>Ha belenézünk a szótárba, ezt a definíciót találjuk:</p><p><em>“egy olyan fizikai teória, ami azon az ötleten nyugszik, hogy az energia (mint például a fény) kis, különálló energia-egységekből épül fel.”[3]</em></p><p>Ha megpróbáljuk ezt értelmezni, akkor láthatjuk, hogy ez a terület az energia nagyon kis mértékben való mérésére koncentrál. A legkisebb energia-egységet kvantának hívják, és ez a teória a szubatomi szinten próbálja megmagyarázni az univerzum működését. Kimondja, hogy a dolgok nem pusztán “anyagból” állnak, sokkal inkább az <strong>anyag és az energia együtt vibrál </strong>egy bizonyos szinten és ez hozza létre őket. Planck és Einstein rájött, hogy az energia mennyiségileg meghatározható majd de Broglie felfedezte, hogy az anyag és az energia működése ugyan az, ahonnan már csak egy lépés volt a <em>hullám-részecske kettősség</em> elmélet.</p><blockquote><strong>Itt kezd érdekes lenni!</strong></blockquote><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/621/1*RimMW02mN-_-mqsq-6Q6kw.jpeg" /></figure><p><strong>A fény az ugye hullám…tanultuk régen. De most már tudjuk, hogy ez nem kizárólag így van. A <em>hullám-részecske kettősség </em>megmutatja, hogy a fény (foton) kétféleképpen viselkedik: néha hullám, néha viszont részecske. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy eddig nem vettük észre…</strong></p><p><em>A különbség ugyanis akkor mutatkozik meg, amikor megpróbáljuk a fényt közelebbről megvizsgálni.</em> Erre sajnos Newtonnak nem voltak eszközei, tehát nem kell azt gondolni, hogy az ő ötletei már nem számítanak. De akkor hogyan is viselkedik a fény? Amíg nem próbáljuk megfigyelni, addig hullámként halad keresztül az időn és a téren. Viszont ha lemegyünk a szubatomi szintre akkor izolálni tudjuk egy részecskéjét— <strong>ami csak bizonyos eszközök által lehetséges egy adott helyen és időben, amit a megfigyelő választ ki.</strong></p><p><strong>Összefoglalva:</strong></p><p><em>a fény hullámként terjed, de részecske formát vesz fel abban a pillanatban, ahogyan megvizsgáljuk közelebbről, és hogy mit látunk, jelentősen függ a rendelkezésünkre álló eszközöktől és helyzettől.[4]</em></p><h4>Mit is jelent ez az egész?</h4><p>Évszázadokon keresztül kerestük az anyagot, de nem találtuk. Helyette rájöttünk, hogy az anyag rezeg, az energia által jön működésbe, a fény néha hullám, néha részecske, úgy vált formát a szemünk előtt ahogy akar. Álljunk meg egy pillanatra…</p><p><em>Vajon a fény vált formát, vagy mi nézünk rá midig máshogy és ezáltal újabb magyarázatok, újabb realitások születnek?</em></p><p>Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy tényleg létezik egy mindent átívelő, alapvető realitás, aminek a törvényei mindannyiunkra vonatkoznak?</p><blockquote><em>Lehetséges, hogy az amit realitásnak hívunk, az mindannyiunk számára mást jelent és egyáltalán nem objektív? Lehetséges, hogy a realitás egy nagyon is </em>szubjektív<em> élmény, amit mi — mint megfigyelők- készítünk a </em>tudatos<em>/tudattalan </em>gondolataink és elvárásaink által<em>?</em></blockquote><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/900/1*A1iPPJyRa3DkZZOjU5VsUg.jpeg" /></figure><h3>Itt kezdődnek az igazán izgalmas kérdések és itt érkezünk meg a <em>tudat problémájához</em>.</h3><p>Persze Einstein óta jöttek más nagyon tehetséges fizikusok is, és ők is megpróbálták megmagyarázni ezt az egész tudat-kérdést. Michio Kaku idén megjelent könyvében így próbálja megfogalmazni:</p><blockquote>Az emberi tudat a tudat egy olyan speciális fajtája, ami készít egy modellt a világról és stimulálja azt az időben; a múlt megbecsülése által szimulálva a jövőt. Ehhez a cél elérésé előtt felméri a döntéshozáshoz szükséges visszajelzési loopokat. Ezen visszajelzések olyan információkat tartalmaznak, mint például hőmérséklet, idő, tér, és az Én kapcsolata a többiekkel.[2]</blockquote><p>Ha egy pszichológus próbálná meg Kaku állítását elmagyarázni, akkor ő azt mondaná, hogy amit Kaku visszajelzésnek hív az a kontextus értelmezésének képessége, és ami a kontextust meghatározza az a hozzácsatolt memóriaszett. Vagyis, olyannak látod a világot, ahogyan azt megismerted. Ha megváltoztatnád a memóriaszetted (eddigi benyomásaid, emlékeid), akkor megváltozna a világ is. Erről már írtam egy <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/a-flow-jelentese-c94eb1b33e17">másik bejegyzésben is a Flow kapcsán</a>. Ott Csikszentmihályi Mihályt idéztem: <em>„Egy személy képes boldoggá vagy nyomorúságossá tenni magát a környezetétől függetlenül pusztán a tudatában lévő tartalmak megváltoztatásával.”</em></p><p>Nézzük mit gondol Kaku a realitásról:</p><blockquote>Az anyagi világ jön és megy, de a tudat mint meghatározó elem marad, ami bizonyos értelemben azt jelenti, hogy a tudat hozza létre a realitást. Az atomok létezésének alapja az ember megfigyelési képessége.<em>[2]</em></blockquote><p>Érthetjük ez úgy, hogy ha nem figyelnénk meg az atomokat akkor azok talán nem is léteznének? Lehet, hogy az egész csak az ember által kreált konstrukció? Van valaki, akit megfogott ez az ötlet, lássuk hát…</p><h3>Amit a biológusok mondanak</h3><p>A molekuláris biológia 2003-ban kapott hatalmas figyelmet az emberi genom (genetikai tartalom) feltérképezése által. A terület egyik nagy neve Robert Lanza őssejt specialista, aki előállt egy érdekes elmélettel: a <em>biocentrikus univerzummal</em>. Lanza a következőt mondja: <em>“A tudat nem csak a biológusok számára kérdéses, hanem egyenesen probléma a fizikusoknak. Nincs semmi a modern fizikában, ami el tudná magyarázni, hogy hogyan jön létre egy adag molekulából a tudat az agyban.(…) És ami még rosszabb, hogy nincs semmi a mai tudományokban, ami magyarázatot adna arra, hogy hogyan keletkezhetett a tudat az anyagból.”[5]</em></p><p>Lanza — a fizikusokkal ellentétben nem az atomokba vagy az égre nézve próbál megoldást találni, hanem egyenesen megkérdőjelezi ezeknek a dolgoknak a létezését. Az ő ötlete:</p><blockquote>“Nincs olyan hogy külső tér, addig amíg létre nem hozzuk. Mindig csak annyi realitás áll a rendelkezésünkre, amennyit meg tudunk figyelni, ezért az emberek és állatok a tudatukkal hozzák létre az aktuális realitást.”<em>[5]</em></blockquote><p>Hogy kell ezt elképzelni? Lanza szerint, nem volt például ég meg csillagok mindaddig, amíg őseink a földre való koncentrálás helyett egyszer felemelték a fejüket és kreáltak maguknak egy égboltot amire lehetett nézni. Egy egyszerű molekulából keletkeztünk, és ahogyan nőttünk, nagyobb és nagyobb tereket készítettünk magunknak, pont annyit, amennyire szükségünk volt.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/381/1*uJD8fDqAQTNfZh7PY0wLGA.jpeg" /></figure><p><em>“</em><strong><em>Amit az univerzumként fogunk fel, az annyira tökéletes és finomhangolt az élet számára, hogy csak akkor van értelme, ha az élet hozza létre az univerzumot és nem fordítva. Az univerzum ezért a szelf tér és időbeli logikájának megjelenítése.”[5]</em></strong></p><p>Na, ez azért egy elég komoly twist a cikk első felében írtakhoz képest. Képzeld csak el…lehet, hogy az univerzum, meg a bolygók meg az egész ami minket körül vesz csak egy vizuális másolata annak, ahogyan a saját tudatunk működik? Szívesen meghallgatnék egy Lanza-Kaku vitát erről, mivel Lanzának elég komoly kritikája van a fizikusok felé:</p><blockquote>“a fizikai elméletek csak sztorik, amik elfelejtenek figyelembe venni egy kritikus faktort: mi (emberek) hozzuk létre őket.” A biológiai teremtmény hatja végre a megfigyeléseket és nevezi el amit lát. A tudomány még nem tudja megmagyarázni a létezés legismerősebb és egyben legfurcsább elemét : <strong>a tudatos élményt</strong>. A kvantumteória implikálja, hogy a tudat létezik és hogy az elme tartalma a végső realitás.” [6]</blockquote><p>Érdekes, hogy két ennyire különböző területen dolgozó tudós mennyire másképp látja ugyan azt jelenséget. És azért ebből már tisztán látszik, hogy sikerült a tudománynak egy újabb problémát találnia, amin rágódhatnak a tudósok. Érdekes módon, számomra ez pont azt mutatja, hogy két különböző elme tartalma másképp fogja értelmezni ugyan azt az információs szettet. Vagyis, a realitásnak kell hogy legyen egy szubjektív oldala…</p><p>Belemehetnék még a neurológiai kutatásokba is és hogy ők hogyan látják ezt a témát, de az majd egy különálló bejegyzés lesz, mert ott annyi probléma akad, hogy arról könyvet lehetne írni.</p><p>Apropó, szelf. Érdemes megismerkedni ennek a definíciójával, mert egy nagyon fontos fogalom lett az utóbbi időben, és ebben szerepet játszik a buddhista-pszichológia illetve a mindfulness koncepciók elterjedése. De ezekről majd később írok…</p><blockquote><strong>Referenciák</strong></blockquote><blockquote>[1]Heisenberg, Werner (1949). The Physical Principles of the Quantum Theory. Courier DoverPublications</blockquote><blockquote>[2]Kaku, Michio (2014) The future of the Mind. Doubleday Publishing</blockquote><blockquote>[3]Merriam Webster Online. Quantum theory. Retrieved March 3, 2014. http://www.merriam-webster.com/dictionary/quantum%20theory</blockquote><blockquote>[4]McFarlane, Thomas J. (2000). Quantum Physics, Depth Psychology, and Beyond. Retrived February 26, 2014 . http://www.integralscience.org/psyche-physis.html</blockquote><blockquote>[5]Lanza, Robert; Berman, Bob (2009) Biocentrism, How Life and Consciousness are the keys to understanding the True Nature of the Universe. BenBella Books, Inc.</blockquote><blockquote>[6]Lanza, Robert. A New Theory of the Universe. The American Scholar Online. Retrieved March 29., 2014. <a href="http://theamericanscholar.org/a-new-theory-of-the-universe/#.UzhWPPl_v1w">http://theamericanscholar.org/a-new-theory-of-the-universe/#.UzhWPPl_v1w</a></blockquote><blockquote>Pictures: Flickr Creative Commons, Google</blockquote><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=713a3ed513eb" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/hogyan-lett-a-tudat-m-kodese-a-21-szazad-egyik-legnagyobb-kerdese-713a3ed513eb">Hogyan lett a tudat működése a 21.század egyik legnagyobb kérdése</a> was originally published in <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas">Mindfulness elmélet és a tudat működése</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mi a közös a pókerben és a jövődben?]]></title>
            <link>https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/mi-a-kozos-a-pokerben-es-a-jov-dben-9df6868bfdcd?source=rss-64eddfa68446------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/9df6868bfdcd</guid>
            <dc:creator><![CDATA[ginus]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 28 Jul 2014 15:45:25 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2019-01-08T17:32:36.737Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<blockquote><strong>Képzeld el, hogy a világ egyik legjobb pókerjátékosa ellen játszol egy partiban. Ellenfeled nagyon agresszív és már annyi pénz van a közösben, hogy abból simán kijönne egy új autó. Az osztó épp kirakta a flopot az asztalra és most neked kell megtenni az első lépést. Döntésed nem fogod tudni visszavonni, partnered pedig alig várja, hogy olyan hibát véts, amit ő kihasználhat. Kamerák veszik minden mozdulatod amit majd az ESPN fog közvetíteni, a lámpák fényétől alig látsz, a kezed remeg és ellenfeled szigorú tekintete majd kiböki a homlokod…Mit teszel? A megérzéseidre hallgatsz, vagy megpróbálod a logikát segítségül hívni?</strong></blockquote><p><strong>A póker abból a szempontból érdekes játék, hogy se nem tisztán szerencse se nem tisztán stratégia kérdése, ki nyeri meg az adott partit. </strong>Mondjuk úgy, vannak olyan szakaszok, ahol a véletlen kerül előtérbe (például a lapok kiosztásakor, vagy a közös kártyák lekerülés esetén), de amint két vagy több játékos egymás ellen küzd a potban lévő pénz megnyerésért, azonnal a stratégiai döntések lesznek az érdekesek. Itt alapvetően már nem is fontos, hogy ki milyen lapokat tart, hanem hogy ki milyen történetet próbál meg elmesélni.</p><p>A póker célja, hogy a lehető legprofitálóbb (+EV) döntést hozzuk minden egyes helyzetben. De honnan tudhatod, mi a legjobb döntés? Ha emelsz, lehet hogy elijeszted az ellenfeled és nem nyersz annyit amennyit nyerhettél volna. Ha nem emelsz, lehet hogy ő fog akkorát emelni, hogy te már nem bírod megadni és lemondhatsz a szép új autóról.</p><p>Honnan tudhatod, mi a legjobb döntés, amikor döntésed kimenetele erősen függ ellenfeled döntésétől, ami aztán befolyásolja a te lehetőségeidet is a továbbhaladásra? Van erre egy jó kis megoldás: Játékelmélet.</p><p><strong>A játékelmélet a stratégiai döntéshozatallal foglalkozik. Erősen kötődik a matematikához, gyakran használják a közgazdaságtanban, politikai tudományokban, pszichológiában és még sok más területen is. </strong>A stratégiai játékokkal foglalkozó része arra próbál megoldást találni, hogy hogyan lehet a lehető legjobb döntést meghozni akkor, amikor a te döntésed befolyásolja ellenfeled lehetőségeit és vica versa: a te legjobb lehetőséged az ellenfeled döntésétől is függ. Hatás és kölcsönhatás.</p><p>Nem szeretnék bele menni a játékelmélet részleteibe, akit érdekel sok <a href="https://www.google.at/webhp?sourceid=chrome-instant&amp;ion=1&amp;espv=2&amp;ie=UTF-8#q=j%C3%A1t%C3%A9kelm%C3%A9let%20k%C3%B6nyvek">könyvet és írást talál róla</a>. Viszont van egy része, ami elég szorosan kapcsolódik a mindfulness témához illetve segít jobban megérteni, miért szabotáljuk néha magunkat.</p><h3>A játékelmélet lehet a jövőd kulcsa — ha ügyesen játszol saját magad ellen</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*XcC5nQdgTbprCiqBjWKu-A.jpeg" /></figure><p>Gondolom racionális embernek tartod magad. Valahogyan eljutottál ide a Medium-ra ezt a cikket olvasni mert kíváncsi vagy, nekem ez elég azt feltételezni, hogy tudod hogyan kell az internetet használni, ismered az újdonságokat, és valószínűleg kritikus vagy a legtöbb információval kapcsolatban, amit találsz. De vajon, mennyire vagy kritikus és racionális saját magaddal szemben?</p><p>Biztosan akadnak pillanatok, amikor olyasmit csinálsz, amivel magadat is megleped. Mindenkinek van egy racionális és irracionális oldala. És mindenki megpróbálja időről időre becsapni saját magát.</p><p>Ha visszanézel ki voltál öt vagy tíz évvel ezelőtt, valószínűleg másként látod magad, mint most. Lehet, hogy a fejed fogod és arra gondolsz mekkora butaságokat csináltál, de az is lehet, hogy elégedett vagy korábbi éneddel és a jelenlegi lehetőségeiddel.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/797/1*4zR2IhirV4eEHr9alAosKg.jpeg" /></figure><blockquote>Mostani valód erős befolyásolás alatt áll a korábbi éned által. Korábbi éned egy nagyon félelmetes ellenfél ha játszani akarsz, mivel nincs az ég világon semmi, amivel befolyásolni tudnád a döntéseit.<em> </em>Sajnos nem tudsz vissza utazni az időben és megbüntetni őt. Viszont amit ő tett, az erősen hat arra aki ma vagy, és a lehetőségeidre.</blockquote><p><strong>Az egyik leggyakoribb probléma, amibe sokan belerohannak amikor korábbi énjük ellen játszanak, az az <em>adósság felhalmozása</em>, illetve a <em>nyugdíjra való spórolás elfelejtése</em>.</strong> Korábbi éned -nem gondolva a költekezés következményeire- elvert pár forintot miközben élte grandiózus életét. Ma viszont megtalált az adóhatóság/behajtó/akármi és követeli a tartozást. Te már nem vagy az az ember aki korábban voltál, viszont ez nem érdekli a hatóságot, neked kell eltakarítani a piszkot, amit korábbi éned halmozott fel. Régi döntéseid által jutottál el ebbe a helyzetbe, és már nincs visszaút, nem lehet a dolgot visszacsinálni…</p><p>Vagy vegyük példaként, hogy elhíztál egy kicsit. Persze az már nem a mai éned hibája, hogy korábbi éned tele tömte magát a finom csokikkal vagy minden vasárnap csülköt evett a nagyinál, a problémával mégis csak mai énednek kell megküzdenie. Mennyire hálátlan szerep ez, ugye?</p><h3>Néha az irracionális a helyes</h3><p>Mondhatnák, hogy ezek a viselkedés formák irracionálisak, de igazából, valamilyen módon mégis csak van értelmük.</p><blockquote><strong>Ha élvezted a korábbi életet és a fájdalom, amit emiatt ma el kell viselned nem túl nagy, akkor valószínűleg jó döntést hoztál. Talán pont arra volt szükséged.</strong></blockquote><p>Ehhez képest, van egy olyan viselkedés mód, amit sokan a legracionálisabbnak fogadnak el, mégsem az. Emberek, akik éveken keresztül megvonják maguktól az élvezetet csak azért, hogy minden fillért félre tudjanak tenni későbbre…de mikorra is? Sosem fogják élvezni a félretett pénzt. Mért? Mert ők nem állnak harcban korábbi énjükkel, igazából mindig is ilyenek voltak és ilyenek lesznek.</p><p><strong>Hogyan nyerheted meg a játékot?</strong></p><p>Az egyik legjobb megoldás, ha elvégzel évente/ötévente egy önértékelést. Ha megérted, hogy a a játék a korábbi éneddel szemben nem éri meg, akkor ma még tudsz változtatni. Képzeld el ki szeretnél lenni öt év múlva, és próbáld meg ma úgy meghozni a döntéseid, hogy azok a lehető legtöbb lehetőséget nyújtsák számodra később. Hogy ha majd visszanézel öt év múlva a mai lényedre, ne kelljen többet annak döntéseitől félned.</p><blockquote><strong><em>Referencia</em></strong></blockquote><blockquote>Mark L. Burkey<br>Game Theory. 2013. Business Expert Press.</blockquote><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=9df6868bfdcd" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/mi-a-kozos-a-pokerben-es-a-jov-dben-9df6868bfdcd">Mi a közös a pókerben és a jövődben?</a> was originally published in <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas">Mindfulness elmélet és a tudat működése</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Uralkodj az elméd fölött az éber tudat által]]></title>
            <link>https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/uralkodj-az-elmed-folott-az-eber-tudat-altal-fdd173f01316?source=rss-64eddfa68446------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/fdd173f01316</guid>
            <dc:creator><![CDATA[ginus]]></dc:creator>
            <pubDate>Sun, 22 Jun 2014 09:47:49 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2014-12-18T17:52:17.623Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h2>Uralkodj az elméd fölött a mindfulness segítségével</h2><p>Amikor úgy érzed elveszíted az irányítást a dolgaid felett, akkor eljött az ideje, hogy átvedd az irányítást magad felett</p><blockquote><strong>Sosem láttuk őket, de tudjuk, hogy léteznek. Képesek egy pillanat alatt átvenni az irányítást az elménk fölött és logikátlan dolgokat műveltetni velünk. Életeket és birodalmakat tesznek tönkre. Ugyan akkor segítenek nekünk fejlődni is, szeretni, és motiválnak, hogy megismerjük az emberi létünk határait. Csak néhányan képesek uralkodni felettük…</strong></blockquote><h3><strong>Meg kell tanulnod parancsolni az érzelmeidnek</strong></h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/640/1*AXEIHfBBwJQv2mTNW2hftg.jpeg" /></figure><p>Az érzelmek a természet hasznos és gyönyörű ajándékai. Biztonsági rendszerként szolgálnak, hogy tudjuk, ha valami nincs rendben. Mint például amikor mérges leszel, mert valami igazságtalanság történik veled.</p><p>Ezek az érzések szükségesek a túléléshez és saját magunk védelmére. Bár néhány tudós úgy gondolja, hogy majd az evolúcióval eltűnnek, én ezzel nem értek egyet.</p><p>Viszont vannak helyzetek, amikor bizonyos érzelmi reakciók túlzóvá válnak. Mint amikor látszólag minden ok nélkül kiborulsz valakin. Vagy amikor úgy érzed az egész világ barátságtalan és te is el kezdesz barátságtalanul viselkedni. Ezek az eltúlzott reakciók már nincsenek a segítségedre, sokkal inkább ártanak neked. [1] Persze sokszor nehéz megítélni, hogy jogos-e a felháborodásod, de érdemes megpróbálni objektívnak lenni.</p><p>A legjobb, amit tehetsz, hogy megtanulod az érzelmeidet irányítani. A világot nem tudod megváltoztatni, csak a saját hozzáállásodon tudsz segíteni. Ahhoz, hogy képes legyél erre, először is meg kell figyelned milyen <em>érzelmi reakcióid </em>vannak a különböző helyzetekre. Aztán tovább léphetsz és megfigyeled, hogy <em>melyik reakciót melyik érzelem </em>váltja ki.</p><p>Csak így leszel képes megregulázni az érzelmeid, és a jó hír hogy a mindfulness gyakorlatok pontosan erre tanítanak meg.</p><p>Mért tűnik ez annyira nehéznek, mért nem képes a legtöbb ember rá? Azért, mert az <em>akaratuk </em>hiányzik hozzá. A legtöbben képesek vagyunk rossz minták felismerésére, de ahhoz, hogy változtatni tudjunk rajta, az <em>embernek fókuszálnia kell az akaratát.</em>[1]</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/594/1*R-CrfsNfY5pPzE2bTA9Y3A.jpeg" /></figure><h3><strong>Az éber tudat hozzásegít a jobb önkontrollhoz</strong></h3><p>Vannak olyan mindfulness meditációk, ahol a cél az elme kiürítése és a figyelem lélegzetre való irányítása. Ez még magában nem egyenlő az érzelmi szabályozással. A tudatos jelenlét hozzásegít, hogy megváltoztasd a <em>kapcsolatod </em>egy <em>érzelemmel -</em>mint például a harag- azáltal, hogy segít elfogadni azt — de nem változtatja meg magát az érzelmet.[2]</p><p>Tudósok úgy gondolják, hogy az <em>önismeret </em>és az <em>elfogadás </em>megnövekedett képessége az, ami megnöveli a <em>nyitottságunkat </em>és <em>befogadóképességünket </em>az elmében történő <em>finom változások </em>iránt. Extraként, ellát minket a szükséges akaraterővel, hogy változtatni tudjunk azon amin akarunk.</p><p>Tehát, ha elég gyakorlottak vagyunk, észre tudjuk venni amikor egy érzés megjelenik, be tudjuk azonosítani és tehetünk valamit mielőtt az kitör.[2]</p><p>Sokkal több minden létezik a valóságban, mint amit jelen pillanatban képesek vagyunk befogadni. Ahogyan a megfigyelőképesség növekszik a mindfulness meditációk által, képes leszel több összefüggést meglátni a környezetedben és legfőképp saját magadban.</p><blockquote><strong>Referenciák</strong></blockquote><blockquote><em>[1]</em><strong> </strong><em>Emili Nauman<br>How Does Mindfulness Improve Self-Control?</em></blockquote><blockquote><em>[2]</em><strong> </strong><em>Rimma Teper, Zindel V. Segal, and Michael Inzlicht<br>Inside the Mindful Mind: How Mindfulness Enhances Emotion Regulation Through Improvements in Executive Control</em></blockquote><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=fdd173f01316" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/uralkodj-az-elmed-folott-az-eber-tudat-altal-fdd173f01316">Uralkodj az elméd fölött az éber tudat által</a> was originally published in <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas">Mindfulness elmélet és a tudat működése</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A Flow jelentése]]></title>
            <link>https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/a-flow-jelentese-c94eb1b33e17?source=rss-64eddfa68446------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/c94eb1b33e17</guid>
            <dc:creator><![CDATA[ginus]]></dc:creator>
            <pubDate>Fri, 20 Jun 2014 16:35:35 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2014-10-22T19:24:09.354Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h4>Avagy az Áramlat teóriája</h4><blockquote><strong>Te is elhiszed, hogy a pénz egyenlő a boldogsággal? Úgy gondolod, ha lenne egy vaskos bankszámlád, akkor minden problémád megszűnne? Elmondok egy titkot: a problémáid megszűntetheted pénz nélkül is. Bár ha nincs mit enned, akkor talán jobb ha először találsz egy munkát, de minden másra van egy ingyen orvosság.</strong></blockquote><h3><strong>Boldogság ≠ Pénz</strong></h3><p>Vagyis a boldogság nem egyenlő a pénzzel. Tudom sokan azt gondoljátok most magatokban, mekkora közhely ez. <em>“Jobb egy jachton sírni mint a híd alatt” — </em>ugye? Hát, nem tudom, nekem szinte mindegy hol vagyok, ha nem vagyok szomorú. Viszont ha valami miatt aggódok, akkor a világ legjobb helyén sem találok semmit, ami nyugodttá és boldoggá tenne.</p><p>Tudósok végeztek néhány kutatást, ami azt a kérdést boncolgatta, hogy az emberek vajon tényleg boldogabbak-e ha van pénzük. Képzeld mit találtak…</p><blockquote>„<strong>Az anyagiak növekedése nem tűnik meghatározónak abban, hogy az emberek boldognak érzik-e magukat. Az alapvető erőforrások hiánya hozzájárul a boldogtalansághoz, de az anyagi növekedés nem hoz növekedést a boldogság érzésében.” [1]</strong></blockquote><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/640/1*xL3IDYTY_6Nt9NynpiSuoA.jpeg" /></figure><p>Tegyük fel, hogy téged ez még nem győz meg. Te biztos vagy benne, hogy ha lenne pénzed, akkor minden hirtelen megváltozna a jó irányba és abban is, hogy te egy napon milliomos leszel.</p><p>Amíg eljutsz odáig…hogy milliomos vagy…addig szeretnél szomorúan várni vagy boldogan? Talán hónapokig, vagy évekig is eltart a várakozás. Talán, mire odaérsz, már eltűnik a fiatalságod vagy az egészséged, és nem fogod tudni élvezni a pénzt. Kár lenne a szomorú várakozást keserű gazdagságra cserélni.</p><h3><strong>Elme az anyag(iak) fölött</strong></h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/640/1*4zQksvlFadM-2CVoj3xcDg.jpeg" /></figure><p>Mielőtt teljes depresszióba esnél a felismeréstől, hogy a pénzzel nem lehet boldogságot venni, van egy kérdésem számodra. Gondolkodtál már valaha is azon, mi ad értelmet az életednek? Mi indít be annyira, hogy teljesen elveszel az <strong><em>érzésben</em></strong>? [2]</p><p>Legyen az bármi is…egy projekten való munka, egy hobbi, valamilyen sport, vagy talán időt tölteni azzal, akit szeretsz. Mindannyian mást részesítünk előnyben, de van egy bizonyos érzés amit mind ismerünk:</p><blockquote><strong><em>Vannak olyan tevékenységek, amik közben úgy érezzük, hogy teljesen eggyé válunk azzal, amit csinálunk.[2] Elveszítjük a képességünket az idő, hely vagy emberek észlelésére. Hirtelen eggyé válunk a dologgal, mint például amikor egy jó könyvet olvasunk.</em></strong></blockquote><p>Viszont ami boldogságot okoz az egyik embernek, az talán unalmas a másik számára. Minden attól függ, hogy a cselekedet milyen <strong><em>élményt </em></strong>nyújt számunkra. Az, hogy hogyan érzékelünk valamit, nagyban függ a személyes történetünk és hátterünk által.</p><p>Logikusan tehát, nem a cselekmény maga, hanem a hozzá csatolt érzéseink határozzák meg az élmény jellegét.[2] Értsd, ha te nem szeretsz olvasni, valószínűleg unalmasnak fogod találni, viszont valaki más, aki csendre vágyik, nagyon élvezi az olvasást.</p><h3><strong>A tökéletes élmény</strong></h3><p>Csíkszentmihályi Mihály pszichológus 20 év kutatás után definiálta a tökéletes élmény fogalmát. Azokat a pillanatokat próbálta megérteni, amikor az emberek mély koncentrációról és élvezetről számolnak be egy cselekedet kapcsán.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/640/1*eBzXdXoQNwblPNWm8IcF3w.jpeg" /></figure><blockquote><em>„</em><strong><em>Tökéletes élmény az, ami örömteli és a teljesség élményével ajándékoz meg. Ezek a pillanatok talán egészen megterhelőnek tűnnek amikor történnek, de hosszútávon a magabiztosság növekedéséhez vezetnek.” [2]</em></strong></blockquote><p>Vagyis, bár sokszor nagy erőfeszítést igényel egy bizonyos feladat végrehajtása, ha végül sikerül az valóban nagy boldogsággal tölt el.</p><p>Csíkszentmihályi azt mondja, a tökéletes élmény elérését megtanulhatjuk <em>kontrollálni.</em> Ehhez a tudatunkat (consciousness) kell irányítás alá venni: vagyis megregulázni a gondolatainkat.</p><p>Ahhoz, hogy eljussunk a önismeret ezen szintjére, meg kell érteni, hogy nem a külső események vezetnek a boldogsághoz, hanem az, hogy hogyan élsz meg egy cselekedetet és hogyan értelmezed ami közben történik.[2]</p><blockquote>„<strong><em>Egy személy képes boldoggá vagy nyomorúságossá tenni magát a környezetétől függetlenül pusztán a tudatában lévő tartalmak megváltoztatásával.” [2]</em></strong></blockquote><p>Csíkszentmihályi megfigyelt rengeteg embert, amint azok különböző tevékenységekkel foglalatoskodtak. A beszámolóikat hallgatva arra a következtetésre jutott, hogy függetlenül az egyének szociális, gazdasági, faji, kulturális és egyéb beállításaitól, mindenki ugyan olyan módon számol be egy rendkívül örömteli élményről. Tehát a top úszó, a sakk játékos, a művész vagy a zeneszerző mind ugyan úgy érzi magát azokban a pillanatokban, amikor a legjobb teljesítményüket nyújtják.[2]</p><blockquote><em>„</em><strong><em>Kutatások felfedték, hogy ami egy élményt igazán kielégítővé tesz az a tudat egy bizonyos állapota, amit Flownak (áramlatnak) hívunk — a koncentráció egy olyan fókuszált állapota, ami a cselekedetben való teljes elmerüléshez vezet.” [2]</em></strong></blockquote><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*BOKeQER8M_8GjxAE5aWhSQ.jpeg" /></figure><p>Előtudod hívni magadban, mikor éreztél így legutoljára? Ha találkoznál Csíkszentmihályi úrral, miről számolnál be neki? Alapvetően, minden, ami most az eszedbe jut azért van ott, hogy segítsen neked megmutatni a Te tökéletes élményed. Dolgozz vele, hogy jobban megismerd magad.</p><blockquote><strong><em>Referenciák</em></strong></blockquote><blockquote><em>[1] </em><a href="https://medium.com/p/c94eb1b33e17/edit">http://www.ted.com/talks/mihaly_csikszentmihalyi_on_flow</a></blockquote><blockquote><em>[2]</em>Mihaly Csikszentmihalyi<br>FLOW: The Psychology of Optimal Experience</blockquote><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=c94eb1b33e17" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/a-flow-jelentese-c94eb1b33e17">A Flow jelentése</a> was originally published in <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas">Mindfulness elmélet és a tudat működése</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mindfulness meditáció]]></title>
            <link>https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/mindfulness-meditacio-2a1abe04c027?source=rss-64eddfa68446------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/2a1abe04c027</guid>
            <dc:creator><![CDATA[ginus]]></dc:creator>
            <pubDate>Fri, 20 Jun 2014 14:17:57 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2014-12-18T18:07:25.479Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h4>Az éber tudat forradalma</h4><blockquote><strong>A világ legjobb sportolói gyakorolják. Ügyvédek, orvosok, vállalatvezetők. A Time magazin borítóján is szerepelt februárban. Mért lett ennyire érdekes? A pillanatban való tudatos jelenlét által lépnek a jó teljesítményt nyújtók a legjobbak közé. Tudományos bizonyíték van rá. Olvass tovább, ha téged is érdekel.</strong></blockquote><p>A <strong>mindfulness </strong>egy gyorsan fejlődő <strong>tudományos</strong> terület amit <strong>neurológiai </strong>kutatások is alátámasztanak. A <strong>buddhista pszichológiából </strong>ered és akadémiai kutatások által hódított teret magának a nyugati orvoslásban.[1]<em> </em>Több mint <strong>40 évnyi</strong> tudományos tanulmányozás és számos felfedezés után a nemzetközi média is nagy érdeklődést mutat iránta. Bizonyítottan pozitív hatása van a <strong>depresszió</strong> és a <strong>szorongás</strong> kezelésében és segít a tökéletes vagyis <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/a-flow-jelentese-c94eb1b33e17?"><strong>Flow élmény</strong></a><strong> </strong>elérésben az élet minden területén.[2]</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/640/1*Jghi7qwlS9lE1O5weMuy0Q.jpeg" /><figcaption>Tibetből a hálószobádba</figcaption></figure><h3>A Mindfulness szó jelentése</h3><p>Amióta a mindfulness meditáció elterjedt a médiában, többféleképp is megpróbálták lefordítani magyarra: <strong><em>éber tudat, tudatos jelenlét, éber jelenlét, tudatos figyelem, éber figyelem</em></strong><em> — </em>ezek a leggyakrabban használt megfelelők. Sokszor hallom a <em>buddhista meditációt </em>is emberektől, akik erre gondolnak. Azt mindjárt láthatjuk, hogy ezek a jelentések eltérnek az eredetitől. Az olvasóban persze felmerül a kérdés: mért nem bírnak megegyezni egy fordításon? A probléma abban rejlik talán, hogy a szó a világ nyugati részén másképp van értelmezve mint a keletin.</p><p>Én a mindfulness-t ‘<strong><em>éber tudatnak’ </em></strong>fordítom, mivel ez fejezi ki számomra a legjobban azt az állapotot, amire használják. Ahhoz, hogy megtudjuk mit is takarnak részleteiben pontosan ezek a kifejezések, érdemes megvizsgálni mi rejlik mögöttük.</p><p><strong>A mindfulness (<em>éberség) </em>az öntudat (<em>consciousness) </em>egy minősége. Egy olyan képesség, amit bárki megtanulhat és fejleszthet. </strong>Éber tudatúnak (<em>mindful) </em>lenni azt jelenti, hogy az érdeklődésünket a <em>jelen pillanatra </em>irányítjuk és nem engedjük, hogy gondolataink átvegyék a hatalmat az elménk fölött. Nevezhetjük egy <em>felsőbb tudati szintnek </em>vagy <em>megnövekedett éberségnek </em>a körülöttünk történő eseményekkel kapcsolatban.[3]</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1018/1*rhPzZUcgjzMINUSu5fa7yw.jpeg" /></figure><blockquote><em>„</em><strong>Az <em>éber tudat </em>az elme és a figyelem egy olyan kapacitása, ami a jelen pillanat felé fordul, különböző mértékben található meg az egyénekben, tudományosan megfigyelhető és értékelhető, illetve független a spirituális, vallási vagy kulturális meggyőződéstől.”[4]</strong></blockquote><p>Minden ember éber és tudatos valamilyen mértékben. Az é<em>ber tudat </em>azonban többet jelent a puszta fókuszálásnál. A figyelemmel sem teljesen azonos. Tudatában lehetsz egy dolognak anélkül is, hogy a <em>figyelmed középpontjába </em>helyeznéd.[3] Gondolj csak a légzésedre egy pillanatra. Tudod hogy történik, hogy lélegzel és hogy életben vagy, de mégsem koncentrálsz rá minden pillanatban. A légzésed regulálása a <em>tudatalattidban </em>történik.</p><h4>A légzéssel kezdődik</h4><p>Most próbáld meg <em>érezni</em>, hogyan lélegzel. Irányítsd figyelmed az orrodra és <em>érezd</em>, ahogyan a levegő ki- és bemegy az orrodon és finoman csiklandozza azt. <em>Érezd, </em>ahogyan a levegő lefelé halad a tüdődbe ami kitágul, aztán a hasadba, majd ahogyan elhagyja a tested. Ezzel az egyszerű feladattal máris elindultál az éberség felé: <em>tudatosan elhatároztad, hogy fókuszálod a figyelmed és a légzésed tanulmányozod. </em>Próbáld meg egy percig ezt végezni.<em> </em>Figyelmed legyen a légzésen, ahogy a levegő ki-be halad. Ha sikerül egy percig erre fókuszálni a figyelmed és nem gondolni semmire közben, akkor adj magadnak egy vállveregetést, mert ez nem is olyan egyszerű.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*Rt_H995UG0lakuDP83masg.jpeg" /><figcaption>Lélegezz</figcaption></figure><blockquote><strong>“Az öntudat az éberséget használja a működéshez. Az éberség a radar a háttérben amely folyamatosan monitorozza a környezetet.” [3]</strong></blockquote><h3>Figyelmesség a figyelmetlenség kontrasztjában</h3><p>Amikor reggel felkelünk az ágyból és elkezdjük napi teendőinket, gyakran az úgynevezett auto-pilóta módban működünk. Dolgainkat szinte robotszerűen hatjuk végre, anélkül hogy igazában tudatában lennék mit és hogyan teszünk. Ezt nevezik ‘<em>mindlessness’-</em>nek ami <em>figyelmetlenséget </em>jelent.</p><p>Figyelmetlenség, de nem csak abban az értelemben, amikor például valaki leejt valamit. Sokkal inkább abban az értelemben, amikor valaki ugyan jelen van egy helyen testileg, de szellemileg máshol jár. A múltban vagy a jövőben, de nem a jelenben.</p><blockquote><em>„</em><strong>Figyelmetlenség az, amikor a tudat és az éberség szétszórt, mert különböző gondolatok, aggodalmak vagy emlékek zavart okoznak. Ezek a zavaró tényezők korlátozzák a jelen pillanatra való koncentrálás képességét.” [4]</strong></blockquote><p>A figyelmetlen állapotok sokkal gyakoribbak mint a figyelmesek. Ez a fókuszálatlan állapot vezet frusztrációhoz, stresszhez és rossz döntésekhez.</p><p>Amikor olyan gondolataid vannak, hogy <em>„Én sosem kapom meg amit akarok!” „Nekem semmi sem sikerül!” </em>vagy <em>„Nem hiszem, hogy van értelme!” </em>akkor bizony saját magad ellen dolgozol és szükségtelen stresszt okozol. Igazából nem csinálsz mást, mint ítélkezel saját magad felett.</p><p>Kérlek ne tedd ezt. Ne ítéld meg a gondolataid minőségét. Próbáld egyszerűen csak megfigyelni őket, milyen a természetük. Légy kedves és türelmes magadhoz. Beszélj kedvesen magaddal, mert ez az egyik legfontosabb lépés afelé, hogy elégedett lehess saját lényeddel és az élettel amit kaptál.</p><blockquote><strong>Referenciák</strong></blockquote><blockquote><em>[1] </em>Steve Ward, High Performance Global Ltd.<strong><br></strong>Mindful Awareness and Attention Training For Traders</blockquote><blockquote><em>[2] </em>Keith A. Kaufman, Carol R. Glass, and Diane B. Arnkoff<br>Evaluation of Mindful Sport Performance Enhancement (MSPE): A New Approach to Promote Flow in Athletes</blockquote><blockquote><em>[3] </em>Kirk Warren Brown and Richard M. Ryan<br>The Benefits of Being Present: Mindfulness and Its Role in Psychological Well-Being</blockquote><blockquote><em>[4] </em>David S. Black<br>A Brief Definition of Mindfulness</blockquote><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=2a1abe04c027" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas/mindfulness-meditacio-2a1abe04c027">Mindfulness meditáció</a> was originally published in <a href="https://medium.com/mindfulness-es-meditalas">Mindfulness elmélet és a tudat működése</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
    </channel>
</rss>