<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" version="2.0" xmlns:cc="http://cyber.law.harvard.edu/rss/creativeCommonsRssModule.html">
    <channel>
        <title><![CDATA[Stories by Tóth-Czere Péter on Medium]]></title>
        <description><![CDATA[Stories by Tóth-Czere Péter on Medium]]></description>
        <link>https://medium.com/@tczpeti?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
        <image>
            <url>https://cdn-images-1.medium.com/fit/c/150/150/1*O5uhQlBwi1zPolFt77oH7g.jpeg</url>
            <title>Stories by Tóth-Czere Péter on Medium</title>
            <link>https://medium.com/@tczpeti?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
        </image>
        <generator>Medium</generator>
        <lastBuildDate>Thu, 19 Nov 2026 04:27:09 GMT</lastBuildDate>
        <atom:link href="https://medium.com/@tczpeti/feed" rel="self" type="application/rss+xml"/>
        <webMaster><![CDATA[yourfriends@medium.com]]></webMaster>
        <atom:link href="http://medium.superfeedr.com/" rel="hub"/>
        <item>
            <title><![CDATA[Storytelling: miért költs tartalomterjesztésre?]]></title>
            <link>https://medium.com/coffeebreak-consulting/storytelling-mi%C3%A9rt-k%C3%B6lts-tartalomterjeszt%C3%A9sre-40550b48772b?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/40550b48772b</guid>
            <category><![CDATA[storytelling]]></category>
            <category><![CDATA[ppc]]></category>
            <category><![CDATA[content-marketing]]></category>
            <category><![CDATA[marketing]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tóth-Czere Péter]]></dc:creator>
            <pubDate>Sun, 26 Mar 2017 08:00:50 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2019-04-25T10:32:56.029Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Röviden megválaszolva a kérdés: azért, mert hiába a kiváló storytelling kampány, ha senki nem fogja látni. Ez persze költői túlzás, az viszont igaz, hogy távolról sem azt a méretű közönséget fogod elérni, akiket szeretnél és ebből kifolyólag minden eredmény, amit hozna, látványosan alacsonyabb lesz. <a href="http://leadflow.hu/2017/03/20/brand-storytelling/">A brand storytelling egy külön műfaj</a>, de meg lehet határozni, hogy milyen elvek mentén lehet sikerre vinni.</p><h3>Content is king of Storytelling</h3><p>Hogy miért kell kiemelten foglalkozni a tartalomkészítéssel az már egy általánosan ismert tény: Content is king! Ennek a mondatnak is született már rengeteg folytatása az elmúlt pár évben.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*pordiAuPuB93Ubjc.jpg" /></figure><p>Ami viszont most nekünk a legfontosabb, hogy a trón másik felén a disztribúció ül, mert a tartalom, bármily kiváló, értéktelen lesz, ha nem jut el senkihez, s ilyen formán, mint minden rendes családban, meg is van a királynál is fontosabb szereplő.</p><h3>Határozd meg a történeted célcsoportját</h3><p>Lássuk, hogyan is érdemes ezt a gondolatot tettekké, vagy legalább tervekké formálni! Nem lehet úgy történetet mesélni, hogy nem tudod kiknek szól. Ha otthon vagy, akkor más történetet fogsz elmesélni a párodnak arról, hogy mi történt aznap veled, míg dolgoztál és mást fogsz elmesélni este a kislányodnak, mikor altatod. Más a közönség, akiket viszont ismerni kell ebből kifolyólag.</p><p>Itt sem kell új dolgokra gondolni, lehet a végletekig egyszerűsítve nekikezdeni a tervezésnek:</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*Y7qxce3d9DYyDvzg.jpg" /></figure><ul><li>Szeretnék tartalmat készíteni azoknak, akiknek én, mint márka új vagyok.</li><li>Szeretnék tartalmat készíteni azoknak, akiknek én, mint márka már ismert vagyok, vagy legalábbis a termékem ismert számukra és érdekli őket. De még nem akarnak vásárolni.</li><li>És persze szeretnék tartalmat készíteni azoknak is, akik szeretnének tőlem vásárolni, mert jól márkázom magam, vagy azt a terméket szeretnék megvenni, ami nálam is van. De ha már, akkor miért ne nálam tegye ezt??</li></ul><p>Ennél lehet sokkal mélyebben is elmerülni az elemzésben, készíteni lehet (sokszor kell is) úgynevezett buyer persona-kat, amihez online és offline kutatások is kellenek. Amíg ez nincs meg, addig egy ilyen nagyon egyszerű bontással is már el lehet érni jó eredményeket. Fenntartva, hogy ilyen esetben a célcsoportoknak fontos téma meghatározásánál két szempont lesz domináns: az adatok elemzése és az intuíció, tapasztalatok — ez utóbbi pedig szubjektív faktor.</p><p>Most viszont ennek a három csoportnak tervezünk tartalmat készíteni és utána hozzájuk szeretnénk eljuttatni azt.</p><h3>Újak — Akik még nem ismerik a brandyét</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*QM7OBlIRZn-z0FPH.jpg" /></figure><p>Ezzel a csoporttal még nincs kapcsolatunk, így historikusan, adatok alapján nem tudjuk őket megtalálni. Ezen a ponton profilokat készíthetünk, amikhez az információt különböző általános adatok szolgáltatják: demográfia, lokáció, érdeklődési kör. Ezekkel lehet a legtágabb célzást elérni, hogy kikhez szeretnénk eljutni. Ez magába fogja foglalni a teljes közönséget, akikkel most, vagy a jövőben szeretnénk bármilyen szinten is felvenni a kapcsolatot. Éppen emiatt nem is érdemes túl sok szűrést eszközölni, mert nem éri meg már rögtön a legelején elvenni saját magunk elől a lehetőséget.</p><h3>Ismerkedők — Akik már tudják ki vagy, de még nem akarnak vásárolni</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*aG7BG5Ye2Wxv4Lcu.jpg" /></figure><p>Aki már “ismerkedik” velünk, vagy a gondolattal, hogy milyen lenne adott terméket birtokolni és megtapasztalni az érzést, hogy nekem ilyenem — is — van, azokkal már jó eséllyel volt korábban kapcsolatunk valamilyen szinten. Ha más miatt nem, hát azért, mert mint “Új”, megszólítottuk korábban. Ők a mi potenciális jövőbeli ügyfeleink. Őket már könnyebben lehet elérni retargetálással, mert vagy a brandet már követik valahol, vagy jártak például termékoldalon.</p><p>Itt már más lesz a tartalom iránti igény, egy másik fázisában vannak, hogy megismerjék a mi történetünket. Itt már inkább az egyre részletesebb, érdekesebb tartalmak fognak működni, ahol a “story” igazán tud hatni és ki tudja építeni az érzelmi kapcsolatot.</p><h3>Vásárlók — Akik már döntöttek</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*7cZUEhTmOiujTHyM.jpg" /></figure><p>Akik pedig már nagyon vásárolni akarnak, azokat tudjuk a célvonal előtt helyes irányba terelni azzal, ha megadjuk a történet végkifejletét, megmutatjuk nekik, hogy valóban a jó helyen járnak és itt kell egy kölcsönösen gyümölcsöző és hosszútávú kapcsolatot megkezdeni.</p><p>Ez miért fontos, holott nincs is köze a storytellinghez? Egy jó történet akkor működik, ha mindenki azt a szeletét kapja, amire épp szüksége van.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*69k5ILx02h9tSmqS.jpg" /></figure><p>Egyedi történeteket kapnak, attól függően, hogy épp mi az igény. Ehhez pedig meg kell találnunk őket online és be is kell tudjuk őket sorolni, hogy melyik célcsoportunkba is tartoznak. Ehhez mérten tudjuk később eljuttatni hozzájuk a story darabkát.</p><p>De lássunk néhány általános példát, hogy milyen típusú tartalom kell a mi célcsoportjainknak!</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*7BKf_vsXwWCG0g-F.jpg" /></figure><p>Aki még új, annak, mint minden rendes mesében be kell mutatkozni, méghozzá illendő módon, hogy a történet végén miénk lehessen a királykisasszony, a felekirályság (vagy az egész). Itt még csak megszólítjuk a másik felet, egy impulzust kaphat abból, ami a történet elfogyasztása során rá vár. Egy pillanatképet a brandről, a legfontosabb üzenetéről és arról, hogy mennyire leszünk érdekeseb a számára. Mivel a figyelmünk online tartalom fogyasztás során elég szétszórt, jószerével nem is olvasunk, csak szkennelünk, ezért rövid, figyelem felkeltő történetek kellenek, mert nem direkt módon érdeklődik és tovább fog siklani.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*y0XwRPv6qKeLTc4w.jpg" /></figure><p>Ha elkezdi bejárni azutat, amit a story-val fel akarunk építeni, akkor már kitárulnak a kapuk az igazi történetek iránt, ahol fontos az érzelmekre való hatás, a haszonérzet, amit nyújt a tartalom a fogyasztónak. Itt van arra lehetőség, hogy a márkát bemutasd, vagy hogy a storytelling tervezés során meghatározott fontosabb történet szálakat kibontsd. Ez az a szakasz, ahol a történet tetőpontja jön.</p><p>Ha ez megtörténik, akkor onnantól kezdve már kapcsolat lesz mesélő és hallgató között. Elkezdünk egymásra hangolódni és érzelmi reakciót vált ki pusztán a brand is.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*lqbfdGhv9QozsgiW.jpg" /></figure><p>Miért fontos ez egy értékesítés orientált piacon? Egyszerű a válasz, ugyanis mindenki sokkal szívesebben vásárol olyan helyen, olyan márkától, amit szeret. Ezt akarjuk elérni storytelling során is többek között. Ismerje meg, szeresse meg és kötődjön hozzá. Így nyitottabb lesz, pozitív emlékeket társít még egy egyszerű logóhoz is és nem kell később fizetett hirdetések garmadájával levadászni, hanem annak töredékére lesz szükség, hogy elérjük és újra kezdjünk kommunikálni vele.</p><h3>Komplex mozgás a story-n belül, köszönhetően a digitális megoldásoknak</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*84oI7onmK3A_dekv.jpg" /></figure><p>Mivel ma már a storytelling számára az online megoldások sokkal könnyebb megoldásokat hoznak elérés szempontjából, így fel kell készülni arra is, hogy amit mi lineárisan megtervezünk, mint a story folyamata, az online oda vissza, mátrix szerűen be is járható lesz. Tehát nem fogjuk tudni végig vezetni a történet hallgatóját egy egyenes vonalon a bevezetéstől a végkifejletig. Meg van számára a lehetőség, hogy ugráljon az egyes elemek között, újra elfogyasztva valamit, vagy egy hasonló tartalmat megnézzen másik csatornán.</p><p><strong>Ennek számomra két kimenetele van:</strong></p><ul><li>Egyrészt sokkal komolyabb tervezést igényel, mert ki kell alakítani ehhez is az optimális útvonalakat. A lehetőség ugyan adott, hogy bármerre menjen, de azért támpontot tudunk adni ahhoz, hogy mi a legjobb. Így ez sokkal több munkát eredményez számunkra, történet mesélőknek.</li><li>Másrészt egy rendkívüli lehetőséget is a kezünkbe ad, hogy sokkal átfogóbb és kreatívabb történeteket találjunk ki. Ez a mátrix szerű átjárhatóság egy egyszerű könyvből lapozgatós kalandregényt csinál, ahol a 300. oldalról elküldjük az olvasót a 17. oldalra, onnan pedig a 187-re. Interaktivitás. Ez pedig kulcs a sikeres történetekhez, mert ez adja meg a lehetőséget számunkra ahhoz, hogy könnyebben tudjuk megragadni a másik felet.</li></ul><h3>Nagy lehetőségek, fapados megoldások</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*UTAQJgepL1QYUtWI.jpg" /></figure><p>Amit a ma eszközei, csatornái a kezünkbe adnak, azt bizony nem tudjuk azonnal kihasználni, készség szinten. Tanulni kell hozzá, változni kell hozzá — főleg fejben, hozzáállásban. Ez az a pont, ahol az eddig nagyon nagyok vagy tudnak lépni, vagy lemaradnak menthetetlenül. Ez az a pont, ahol egy kisebb cég sokkal nagyobb előnyben van, mert míg a multi egy repülőgép anyahajó, elrettentő fegyver arzenállal ugyan, de emellett rendkívül lassan tud fordulni, addig egy kisebb vitorlás, ami nem képvisel (még) akkora erőt, azonnal tud reagálni és szélirányba állni. Egy nagyvállalat lassabban tudja implementálni az új piaci és felhasználói elvárásokat, mint a körülötte levő új és már ezen elvárások mentén létrejött, mondhatjuk általuk életre hívott kisebb-nagyobb versenytársaik.</p><p>Fontos, hogy ha cégen belül nincs összhang, silókban dolgozunk, sok kis stratégia működik önállóan, akkor nem fog működni. Nincs konzisztencia, nincs egység a kommunikációban, így viszont nem születnek legendás márkatörténetek.</p><p>Amit szinte mindenhol látni: kampány időszakok vannak, szezonok vannak, célszámok vannak. Rövidtávú stratégiák vannak.</p><p>Egy történetnek, egy JÓ történetnek viszont ezeken át kell ívelnie és támogatni az összes apróbb célt rövid, közép és hosszú távon. Egyszer felépítve, sok munkával, de sokkal hosszabb időn át profitálva belőle.</p><h3>Megfelelő csatornát a megfelelő fogyasztónak!</h3><p>Bontsuk ki egy kicsit az előző komolyabb témát, hogy lásd miért írtam. A tartalommarketing, a storytelling nem egy új marketing ágazat. Most maximum annyi változott, hogy nagyobb súlyt kapott, mert változtak a fogyasztói igények. Pontosan emiatt pedig nincs szükség arra, hogy új eszköz parkot építsünk ki a számára a terjesztéshez. Ugyanazokat a csatornákat kell használni, amiket eddig is használtunk. Minden mostani “siló” tudja, hogy milyen eszközei vannak, mire használja. A storytelling szerepe ott lép a képbe, hogy ezeket a meglévő kommunikációs csatornákat dúsítsa fel a racionális érvek mellett — “Ennyibe kerül, vedd meg, akciós!” — érzelmekre ható tartalommal. Nem helyettesítőként, hanem azt az üzenetet <em>is</em> támogatva.</p><p>Ez az a gondolat, amit még nehezen emészt meg egy jól bejáratott és elkényelmesedett rendszer, hogy frissíteni kell a kommunikáció tartalmát és célját is.</p><p>Az a rengeteg tapasztalat pedig, amit eddig a marketing során szereztünk az egyes kampányok során kiváló alapot ad a storytelling tervezés során is. Megvannak azok a csatornáink, amik jobban használhatók az “Újak” irányába és megvannak azok is, amik kifejezetten a vásárlás előtt állókat hivatottak elérni.</p><p>Minden adott ahhoz, hogy a történetet is ezeken a csatornákon meséljük el.</p><h3>Más cél, más siker, más mutatók</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*4LM3UiaFvdDYNcXL.jpg" /></figure><p>A storytelling a mérések vonatkozásában nem különbözik a hagyományos tartalommarketingtől. Nem lehet egységesen meghatározni egy mutatót, amivel mérjük a sikerét.</p><p>A történet azon darabja, amivel megszólítjuk a másikat, nem hivatott egyből rá is tukmálni egy két éves előfizetést, prémium csomaggal és extra biztosítással. Nem fog működni. Ha pedig ilyen célok mentén van értékelve, akkor egyrészt garantálom, hogy sikertelen lesz, másrészt nem lesz mérve az igazi ereje — a kapcsolat felvételi képesség.</p><p>Ha már megvan az első kapcsolat, akkor érthető elvárás például, hogy folytassa a történetet (CTR). Elvárható az is, hogy épüljön fel az az érzelmi kapcsolat, ami a későbbi döntésénél befolyásoló tényező lesz (Assisted conversions). De még itt is erős elvárás a direkt konverziós mutatók egekbe emelése.</p><p>Nap végén minden kampány általános célok mentén van persze értékelve, így a történet, branding szempontból fontos “engagement” (ha valaki tud erre jó magyar kifejezést, akkor ne tartsa megában — a szerk) mutatók mellett van helye a konverziók, gólok és profit mérőszámoknak. De csak itt!</p><p>Ezt el kell fogadni és el kell kezdeni ezek mentén értékelni az aktivitásainkat. Ha sikerül, akkor sokkal tisztább lesz a kép arról, hogy tulajdonképpen mit is csinálunk jól és mit nem.</p><h3>Mitől lesz tehát sikeres egy storytelling kampány</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*N0pk_C4J-5hhqJHM.jpg" /></figure><p>A lényeget kiemelve, akkor lesz sikeres, ha jól megtervezzük a storyt magát, azt, hogy miként tudjuk azt eljuttatni azokhoz akikhez szeretnénk. Tisztában vagyunk azzal, hogy nekik milyen igényeik vannak tartalom szempontból. Biztosítjuk a digitális platformokon való szabad, de azért útmutatásokkal ellátott átjárást és végezetül megfelelően mérjük a történet egyes részeinek sikerességét.</p><p>Ha ezt mind elvégezzük, akkor a fizetett hirdetések, PPC eszközök, natív hirdetési platformok, de még a SEO is egy olyan lehetőséget adnak a kezünkbe, amiért megéri a fáradságos munka:</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/0*ep0FLeOivZdyKNo4.jpg" /></figure><p>A cikk sok slide-ot tartalmaz a HVG 2017-es tartalommarketing konferenciájáról, de a teljes prezentációt itt tudjátok elérni:</p><p>Ha a téma megihletett valamit, amiben azért bízom, vagy vannak ilyen tapasztalataitok, akkor szívesen beszélgetek a témáról, segítek, ha tudok. Pártipp mindig van kéznél. 🙂</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=40550b48772b" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/coffeebreak-consulting/storytelling-mi%C3%A9rt-k%C3%B6lts-tartalomterjeszt%C3%A9sre-40550b48772b">Storytelling: miért költs tartalomterjesztésre?</a> was originally published in <a href="https://medium.com/coffeebreak-consulting">CoffeeBreak Consulting</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[3+1 tipp, hogyan legyél produktívabb!]]></title>
            <link>https://medium.com/@tczpeti/3-1-tipp-hogyan-legy%C3%A9l-produkt%C3%ADvabb-d005ebfe99e6?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/d005ebfe99e6</guid>
            <category><![CDATA[evernote]]></category>
            <category><![CDATA[gtd]]></category>
            <category><![CDATA[produktivity]]></category>
            <category><![CDATA[todois]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tóth-Czere Péter]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 16 Jan 2017 00:00:00 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-02-25T08:02:00.692Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*GUc9EylpCIOQ4eh39inw3w.jpeg" /></figure><p>Itt az Újév, mindenki lassan túl van az újévi fogadalmakon, amiket szinte tradíció nem betartani. Mi lenne, ha egy ilyen szuper évben, mint amilyennek az idei ígérkezik, egy kicsit más felé terelnénk a dolgot. Legyen ez a produktivitás!</p><p>Csatlakozz hozzám, legyen egy közös újévi fogadalmunk: <em>idén nem többet és keményebben, hanem hatékonyabban, produktívabban fogunk dolgozni.</em> Az eredmény ugyanaz lesz, de más, sokkal élvezetesebb lesz az út!</p><p>Miért tartom ezt jó ötletnek? Leginkább azért, mert hiszek abban, hogy az ilyen változások azok, amik fenntarthatóak hosszú távon. Másrészt a tavalyi év gyakorlatilag minden ismerősöm és saját bevallásom szerint is rendkívül kemény és kihívásokkal teli. Ki hogyan, ezekkel megbírkóztunk, viszont azt látom magam körül, hogy mindenki nagyon fáradt. A karácsonyi kis pihenő után is. Ez persze érthető, nem lehet egy évnyi hajtást négy nap alatt kipihenni.</p><p>A mókuskerék azonban nem fog megállni, így a legjobb megoldás, ha a beömlő feladatokat hatékonyan kezeljük. Ha tetszik az ötlet, akkor vágj bele te is, adok hozzá egy kis induló csomagot!</p><h3>Legyél produktív, legyél nyugodt</h3><p>Alapvetően azt gondolom, hogy mindegy milyen módon fogsz hozzá, mindegy milyen módszert választasz. Válaszd azt, amelyik neked tökéletes, amitől 2 dolgot érzel minden nap:</p><p>Nap közben a Flow érzés csap le rád és érzed, hogy jobban tudsz dolgozni,<br> nap végén pedig nyugodt vagy és magabiztos, mert tudod, hogy miket kell majd elvégezned következő nap; tudod, hogy hatékony voltál aznap.</p><p>Ha ezek megvannak, akkor biztos, hogy jó irányba indultál el.</p><p>Persze ezt könnyebb mondani, mint megtenni. Nekem is közel egy év volt, mire kikötöttem annál a módszernél, amit most is használok. Mivel nekem ez vált be, így most ehhez fogok részletesebb segítséget nyújtani: ez pedig a <a href="http://gettingthingsdone.com/">Getting Things Done (GTD)</a>.</p><h3>GTD, a kontextus kezelés módszertana</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*hpiLeqO9FR6XEyhUlJpzrw.jpeg" /></figure><p>Ami nekem a GTD-ben azonnal megtetszett és el is döntötte, hogy megtaláltam a számomra tökéletes megoldást:</p><p>A feladatokat nem határidő és prioritás szerint kezeli kizárólag, hanem a legfontosabb rendezési szempontja a kontextus. Ha bent vagyok az irodában, akkor csak azokat a feladatokat akarom látni, amiket ott kell elvégeznem. Ha úton vagyok épp, akkor maximum azokat, hogy kit kell telefonon felhívjak, vagy esetleg olvasni kell csak. Ha pedig otthon, akkor lássam, hogy milyen feladataim vannak a ház körül (vagy bent), hogy fennmaradjon a családi béke. Ez nagyon megkönnyíti a feladatok átláthatóságát.</p><p>A prioritások és határidők mellett egy fontos tényezőt egyenrangúként kezel még a GTD, ez pedig a személyes energia szint. Gondolj csak bele, hogy ha épp ebéd utáni kajakóma tört rád, amikor elérsz egy nagyon súlyos feladathoz, akkor azt jó eséllyel nem fogok tudni megcsinálni, vagy csak nagyon nehezen és az is elképzelhető, hogy nem jól fogod elvégezni. Pusztán azért, mert nem az a megfelelő feladat az aktuális energia szintednek.</p><p>Persze ezek mellett még számos aprósággal szolgál a GTD, ami szuper könnyen kezelhetővé teszi a feladataidat és ezáltal rendkívüli módon növeli meg a hatékonyságodat. <a href="http://thecoffeebreak.hu/mi-a-gtd/">Ezekről írtam korábban egy részletes cikket, így most nem térek ki mindenre külön.</a></p><p>További jó hír, hogy egész jól elsajátítható pusztán <a href="https://www.hvgkonyvek.hu/hatekonysagnoveles-stresszmentesen-gtd">könyvből, ami a HVG könyvek kiadásában jelent meg</a>, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tökéletes rendszer akkor fog megszületni, ha ellátogatsz egy tréningre is. Hidd el, megéri. Néhány kollégámmal mi elmentünk a <a href="http://www.hamar.hu/gtd/">Hamar Productivity Consulting GTD Alapok tréningjére</a>, ami elég komoly változásokat hozott az addig is jól működő GTD rendszerem életébe.</p><h3>A produktivitás alapköve: Todoist</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/768/1*z5FWyG1DjYnM5dvTcVC7Uw.jpeg" /></figure><p>Mint minden produktivitási rendszernek, a GTD-nek is az alapja egy jó feladatkezelő eszköz. Ez nem kell, hogy webes felület, vagy mobil app legyen, ha neked eddig is a jegyzetfüzet volt a kulcs, akkor azt továbbra is tudod használni. Ha mobilfüggő vagy, akkor pedig megvannak a megfelelő mobil appok.</p><p>Én kipróbáltam eddig az Asana, Todoist, Wunderlist programokat (és még egy csomót, amik hamar el is véreztek). Mindhárom szuper, szinte mindegy, hogy melyiket választod. <a href="http://thecoffeebreak.hu/todoist-bemutato/">Nekem a Todoist-re esett a választásom, hosszas tesztelés után</a>. Hozzáteszem az Asana (főleg a legutóbbi fejlesztésük óta, amivel bekerült a “board” funkció) alig maradt el mögötte. Nekem a kulcs a mobilos használhatóság volt, amiben a Todoist verhetetlen, de erről korábban már volt szó, ahol bemutattam a Todoist alapvető használatát is.</p><p>Azért érdemes körbejárni ezt a témát alaposabban, mert ez egy központi eleme a produktív munkának. Mindenképp kiemelném, hogy ha már egyszer valamelyik mellett letetted a voksod, akkor azt csak nagyon indokolt esetben módosítsd, mert nem kellemes feladat egy jól működő, beüzemelt feladat / projekt listát átvinni egy másik rendszerbe!</p><h3>Evernote, jegyzetelj bárhol, bármit</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*RXV4egeHVojk7ARGfSkrjQ.jpeg" /></figure><p>Ha produktivitás kapcsán a jegyzetelésről van szó, akkor mindig is az Evernote volt a legjobb benne. (Rátz Tibor barátom közben megírta, hogy nála például miért a Microsoft OneNote vált be.)</p><p><a href="http://thecoffeebreak.hu/evernote-a-jegyzeteles-kiralya/">Az Evernote annyira sokoldalú, hogy szinte bármilyen feladatnál hasznát lehet venni.</a> Jegyzetelés, dokumentum tárolás, referencia anyagok gyűjtése, de akár papír alapú névjegykártyák online rögzítésére is. Emiatt van lehetőség arra, hogy a Todoist projektjeivel össze lehessen kötni a jegyzetek, jegyzetfüzetek rendszerét és a két programot közösen használni. A kulcs mindenképp az, hogy mindegyiket arra használd, amiben az a legjobb.</p><p>A folyamatos fejlesztések pedig egyre újabb funkciókat hoznak a rendszerbe. Ez nálam mindig is fontos szempont volt. Ahol nem jön ki minimum negyed évente egy frissítés, az a program nem tudja tartani a lépést a felhasználói igényekkel!</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/400/0*ioDy5I5O7guhrpKP.png" /></figure><p>Idő közben elvégeztem az Evernote saját tanácsadói képzését is, így mint Evernote Certified Consultant jóval mélyebb rálátást kaptam arra, hogy mire is képes a platform. Korábban azt hittem, hogy igazi “power user” vagyok, ha Evernote-ról van szó, de a képzés alatt rengeteg új tippet, ötletet kaptam, ami mára olyan szintre lépett, hogy szinte mindent azon keresztül intézek. Az általános meeting jegyzetektől a weboldal tervezésig.</p><p>Az alapok viszonylag könnyen elsajátíthatóak, onnan pedig már inkább stratégia döntéseket kell meghozni, hogy mire akarod használni.</p><h3>Nem az eszköz a lényeg, hanem az elhatározás</h3><p>A fentiek azokra példák, hogy én mit használok és mit javaslok használni. Ettől függetlenül válaszd azt, ami neked a leginkább kézre esik és kielégíti minden igényedet.</p><p>A fentiekkel kapcsolatban szívesen segítek is, ha van kérdés, de a legfontosabb rész mégis te vagy az egész rendszerben.</p><p><strong>Döntsd el, hogy akarsz-e változtatni a szokásaidon.</strong> Mindenki, aki eddig kérdéssel fordult hozzám produktivitással kapcsolatban, mindig ezt a választ kapta első körben. A legfontosabb, hogy legyen egy stabil elhatározás.</p><p>Miért fontos ez? Mert senki nem fog tudni változtatni a berögződött szokásain addig, amíg az újak nem ivódnak be a mindennapokba. Addig bizony kicsit küzdős és nem mindig produktív a nap, sok időt elvesz, hogy optimalizáld a rendszered, hogy tényleg hatékony lehess. Ha ez az elhatározás megvan, akkor jöhet majd a program és a változás.</p><p>Ki az, aki velem tart?</p><p>Ki az, aki már elkezdett ilyen szemmel tervezni és mik voltak a fő szempontok? Mi lett a választott platform?</p><p>Aki belevág, annak drukkolok és segítek szívesen, amiben tudok.</p><p><em>Originally published at </em><a href="http://thecoffeebreak.hu/produktivitasi-tippek/"><em>thecoffeebreak.hu</em></a><em> on January 16, 2017.</em></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=d005ebfe99e6" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[GTD 2.0 — Automatizálj, hogy produktív lehess]]></title>
            <link>https://medium.com/@tczpeti/gtd-automatizalas-c5b75f6af19d?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/c5b75f6af19d</guid>
            <category><![CDATA[productivity]]></category>
            <category><![CDATA[automation]]></category>
            <category><![CDATA[productivity-porn]]></category>
            <category><![CDATA[gtd]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tóth-Czere Péter]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 01 Aug 2016 00:00:28 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-02-27T07:02:00.499Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*FZ0kPsCmM9hQv4aY9lkHMQ.png" /></figure><p>Lehet, hogy a cím egy kicsit erős, de amiért megtartottam: <a href="http://thecoffeebreak.hu/mi-a-gtd/">A GTD egy szuper metodológia</a>, ami alád teszi a produktív munkához szükséges gondolkodásmódot. Az, hogy ehhez milyen rendszert használsz, már rajtad múlik. Lehet papír alapon, noteszt mindig magadnál tartva, vagy digitálisan, mindig mobilon, laptopon jegyzetelve. Előbbinél elvitathatatlan a hangulat, ahogy serceg a töltőtoll a papíron, de az is mellette szól, hogy a papírra jegyzetelés mindig ad egy kis pluszt a kreativitásnak. A digitális jegyzetelés mellett viszont az szól, hogy az tényleg mindig kéznéz van és a felhő szolgáltatásoknak hála minden eszközön egyszerre el is érhető.</p><p>Én ez utóbbi mellett kötöttem ki, ami hamarosan követett egy nagyobb hullámú “productuvity porn” időszak, amikor minden eszközt és minden lehetőséget kipróbáltam. Ennek előnye az lett, hogy megtaláltam a számomra és szerintem legtökéletesebb megoldást, hátránya, hogy ha egyszer rákapsz, akkor könnyen beleeshetsz abba a hibába, hogy sose lesz stabil rendszered, mert mindig valami újítást próbálsz bevezetni. A rendszerem egyik alap eleme pedig az lett, hogy ahol volt rá szükség és lehetőség, ott a manuális rögzítést kivettem, helyette pár automatizáló szoftverre bíztam a munka oroszlán részét. Erről lesz szó néhány bekezdés múlva!</p><h3>Pár szó a GTD-ről</h3><p>A Getting Things Done metodológia valamivel több mint egy éve került be az életembe, akkoriban kezdtem el ugyanis keresni olyan módszereket, amikkel rendszert tudok vinni a munkámba, mert erősen a multitasking nyomása alá kerültem.<br> Megnéztem több féle megoldást, például az Eisenhower mátrixot, ami jó, de nem volt elég alapos.</p><iframe src="https://cdn.embedly.com/widgets/media.html?src=https%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fembed%2FtT89OZ7TNwc%3Ffeature%3Doembed&amp;display_name=YouTube&amp;url=https%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3DtT89OZ7TNwc&amp;image=https%3A%2F%2Fi.ytimg.com%2Fvi%2FtT89OZ7TNwc%2Fhqdefault.jpg&amp;key=a19fcc184b9711e1b4764040d3dc5c07&amp;type=text%2Fhtml&amp;schema=youtube" width="854" height="480" frameborder="0" scrolling="no"><a href="https://medium.com/media/dc6177d2546e1c74eea7ef5afd35877e/href">https://medium.com/media/dc6177d2546e1c74eea7ef5afd35877e/href</a></iframe><p>A GTD előnye, hogy nem kifejezetten arra korlátozódik, hogy hogyan kezeld a feladataidat. Sokkal inkább az a fontos, hogy milyen módszerekkel lehet fejben megkönnyítened a mindennapjaidat ahhoz, hogy a feladataid megoldására tudj koncentrálni, ne pedig arra, hogy épp mit is kellene csinálnod. <a href="http://thecoffeebreak.hu/mi-a-gtd/">Részletesebben erről itt írtam.</a></p><p>A Getting Things Done egyik fontos eleme, hogy legyen egy számodra kényelmes rendszer, amit használsz. Mindig azt, mindenre, nem csak munkahelyi dolgokra. Nálam ez három elemből áll össze:</p><p><a href="http://thecoffeebreak.hu/todoist-bemutato/">ToDoist — minden feladatom itt kerül rögzítésre</a> (helyettesíthető például Asana-val, én is majdnem ezt tettem)</p><p><a href="http://thecoffeebreak.hu/evernote-a-jegyzeteles-kiralya/">Evernote — mindig ide jegyzetelek</a></p><p>Pocket — ez a referencia kezelő rendszer, ahol a fontos / hasznos anyagokat tárolom. (Erre jó alternatíva lehet a Feedly is.)</p><p>Ezt még, a teljes igénye miatt kiegészíti a Google Drive és a Trello, de ezek inkább <a href="http://thecoffeebreak.hu/produktiv-munkavegzes-gtd/">ennek a hármasnak a kiegészítő elemei, nem az alapvető rendszer részei.</a></p><h3>Automatizált kontroll</h3><p>A három különböző rendszer önmagában odafigyelést igényel, hogy rendben legyen tartva, mert ha csak bedobálsz mindent, akkor hamar káosz lesz. Most vegyük alapvetésnek azt, hogy van egy meghatározott módszered arra, melyik rendszerbe hogyan helyezel el elemeket.</p><p>Ami a productivity porn-ban való megmártózásom eredménye lett: egy sok ponton automatizált rendszer, ami átfogja az általam használt három fő programot (ToDOist, Evernote és Pocket).</p><p><strong>Az alap gondolat az volt, hogy mindhárom rendszert aktívan és rendszerezetten használom, de az olyan feladatoknál, amiknél egyszerre több rendszer is érintett volt, többször kellett rögzítenem.</strong> Például egy meeting jegyzetből taskok estek ki nekem, amiket külön fel kellett rögzítenem ToDoistbe. Ha ezt akkor nem intéztem el, akkor vagy emlékeztetőt állítottam be Evernote-ban, vagy fennállt a veszélye, hogy valami elmarad. Vagy találtam egy fontos cikket, amit mindenképp el kellett olvasnom, de akkor épp nem volt időm rá, hát elmentettem Pocket-be, de onnantól már rám volt bízva, hogy eszembe jut-e az alkamas időpontban.</p><p>Ezeket a hiba lehetőségeket és dupla rögzítéseket váltottam ki egy félig automatizált, címkézés vezérelt rendszerrel, amit most be is mutatok, illetve adok pár “receptet” is, amit azonnal használni is tudsz majd.</p><h3>A rendszer magja</h3><p>Mivel egyszerre több programot is használok, így elég egyértelmű volt, hogy kell egy újabb, ami ezeket összefogja. Elég hamar előkerült a Zapier, de mivel kihasználni csak úgy tudod igazán, ha előfizetsz, elkezdtem körül nézni. Egyből meglett a nyertes: IF (leánykori nevén IFTTT).</p><p>Az IF pontosan azt adta hozzá a rendszerhez, amire szükség volt: különböző események által automatikusan lefuttat egy másikat. Gyakorlatilag minden online platformmal össze lehet kötni és szinte korlátlan kombinációs lehetőségek vannak, határ csak a csillagos ég.</p><h3>Működés közben a gépezet</h3><h3>Első lépés: előkészítés</h3><p>Itt a legegyszerűbb megoldás a legjobb, ezt javaslom neked is: leültem egy notesszal és összeírtam, hogy a saját rendszeremben milyen folyamatbeli lépések vannak, majd kiemeltem azokat, amiknél két program között kellett váltani.</p><p><strong>Néhány példa:</strong></p><ul><li>Jegyzetből feladat (Evernote » ToDoist)</li><li>Feladatból jegyzet (ToDoist » Evernote)</li><li>Olvasnivalót nem elfelejteni (Pocket » ToDoist)</li><li>Jó cikk alapanyagot elmenteni (Pocket » Evernote)</li><li>Fontos hírleveleket mindenképp elolvasni (Gmail » ToDoist)</li><li>Nem fogadott hívásokat elintézni (Mobil » ToDoist)</li><li>Saját cikkeimet megosztani (RSS » ToDoist)</li><li>Ezek azok, amik talán a fontosabbak, de még rengetek ilyen összefüggést lehet találni.</li></ul><h3>Második lépés: kísérletezés</h3><p>Az előkészítés után elkezdtem az első IF receptek összeállítását és leteszteltem, hogy működnek.</p><p>A kísérletezésből kibukott, hogy egy csomó minden szuper, más receptek használhatatlanok, megint másokat csak egy kicsit optimalizálni kellett. Ezekből alakult ki végül egy 30–40 receptből álló lista, amire mindig számíthatok és összeköti a GTD rendszerem elemeit, ezzel rengeteg időt spórolva meg nekem, de ami még fontosabb: <strong>radikálisan csökkentette annak a lehetőségét, hogy homokszem kerüljön a gépezetbe, ezzel pedig jelentős, érezhető mértékben csökkentette a feladatok kezelésével kapcsolatos stresszt</strong>. Szinte mindegy, hogy hol rögzítek be valamit, a végeredmény egy feladat lesz ToDoistben, így alapvetően elég csak ezt átnéznem a napi / heti összesítések, tervezések alkalmával.</p><h3>Harmadik lépés: önkontroll</h3><p>Igazából ez nem egy kifejezett lépése a folyamatnak, mégis fontos kiemelni. Az IF és hasonló rendszerek lényege, hogy pillanatok alatt tudsz összekapcsolni rendszereket, eszközöket.</p><p>Ezzel az egész arra motivál, hogy csináld tovább, készíts újabbakat.</p><p><strong>A GTD alapja viszont egy stabil, jól bejáratott rendszer.</strong> Ha folyamatosan változtatsz, ha folyamatosan hozzáadsz valamit, akkor soha nem fog megszokás szintre kerülni a metodológia, mindig azon kell majd gondolkoznod, hogy mit is kell tenned, illetve egy IF használat esetén, valyon ez hogy került ide.</p><p>Nincs szükség folyamatos fejlesztésre! <strong>Ha megtaláltad azt a rendszert, ami jól működik, akkor használd.</strong> Élvezd, hogy jól működik és tehermentesíti a fejed, megkönnyíti a napjaid.</p><h3>Az ajándék</h3><p>Ígértem néhány kézzel fogható tippet, amivel fel tudod turbózni a rendszeredet pillanatok alatt.</p><p>Először is lépj be az IF-be, majd kösd össze az általad használt programokkal (ToDoist, Asana, Trello, Evernote, Pocket, Google Drive, Twitter, stb.)</p><p>Másodszor klikk az alábbi receptekre (amelyik tetszik) és mentsd el magadnak. Ha van olyan program, amit még IF-en belül nem kötöttél össze a profiloddal, akkor azt meg kell még tenned.</p><p>Harmadszor: az alábbi recepteket mentsd el magadnak és használd.</p><p>Ez csak pár példa, hogy könnyebben érezz rá. Az adatokat pedig igazítanod kell a saját igényeidhez (pl. RSS feed url).</p><p>Ha van neked is valamilyen csoda IF recepted, akkor oszd meg velem!</p><p>Produktív napot!</p><p><em>Originally published at </em><a href="http://thecoffeebreak.hu/automatizalt-gtd/"><em>thecoffeebreak.hu</em></a><em> on August 1, 2016.</em></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=c5b75f6af19d" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Evernote — a jegyzetelés királya]]></title>
            <link>https://medium.com/@tczpeti/evernote-alapok-a26b15b5ff2e?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/a26b15b5ff2e</guid>
            <category><![CDATA[productivity]]></category>
            <category><![CDATA[evernote]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tóth-Czere Péter]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 01 Aug 2016 00:00:04 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-02-28T07:02:00.887Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*MgMcIufpF-z44T2BCpRYpA.png" /></figure><p>Számomra komoly dilemmát okozott a kezdetekkor, hogy mi legyen az a központ, ami rendszert tud vinni a munkahelyi infó áradatba, amivel nap mint nap szembe kellett néznem.</p><p>Erre a megoldást nekem nem 1 program hozta el, hanem egészen pontosan 3.</p><p>Az első a ToDoist, amivel minden bejövő/megoldandó feladatomat szuperül tudom adminisztrálni, priorizálni, akár archiválni is későbbre. E nélkül a multitasking áldozata lennék én is.</p><p>A második egy jegyzetelő szoftver, ami elbírja az ötleteket, meeting jegyzeteket, projekt tervezéseket, stb. Itt első körben a hagyományos jegyzet füzet vált be nekem, valahol meglepő módon. Ennek 2 oka van: szeretek írni, a szabadkezes írás szerintem jó hatással van a kreativitásra is; másrészt egy jó színkódolt rendszerrel egy papír alapú jegyzet tömb is nagyon jól átlátható marad.</p><p>Végül mégis a digitális megoldás felé vitt a sors, mert sok esetben nem volt nálam a füzet, így elkallódtak ötletek, adatok. A végső befutó az Evernote lett, erről fogok lassacskán írni is, egy nekem fontos aspektusból.</p><h3>Miért az Evernote?</h3><p>Összeszedni nehéz inkább, hogy mi minden szólt mellette a jól átgondolt, racionális okoktól kezdve a klasszikus impulzus vásárlói benyomásokig. Lényegében majd minden tökéletes az Evernote-ban, ami nem, annál pedig látszik, hogy egyszerűen máshogy gondolkozok, mint a fejlesztői…</p><p>Az Evernote legfőbb előnyei:</p><ul><li>Online felület, azonnal szinkronizál mindenhonnan.</li><li>Minden általam használt platformon elérhető.</li><li>Jól integrálható a félautomatizált rendszerembe. (erről itt írtam)</li><li>Kiváló eszköztár jegyzeteléshez. Ha nem is tökéletes megoldások — még -, akkor is minden lehetőség adott. Gépelt szöveg, kézzel írott, kép mentés jegyzetbe, hogy csak a kedvenceimet említsem.</li><li>Jól rendszerezhető. Mappákba lehet a jegyzeteket rendezni, azokat gyűjteményekbe, lehet kiemelt jegyzeteket megadni, minden jegyzetet egyesével tag-elni. Ezek a legfontosabbak.</li><li>Nekem fontos, hogy amit használok, az ne okozzon vizuális sokkot és az Evernote design megoldása nekem ezt az élményt is megadja.</li></ul><h3>Mire használom én?</h3><p>Gyakorlatilag mindenre, aminél szükség van arra, hogy írásba legyen foglalva valamilyen adat. Munkahelyen, otthon, vagy a kettő között, mobilon.</p><p>Ami viszont számomra különlegessé tette, hogy <a href="http://thecoffeebreak.hu/produktiv-munkavegzes-gtd/">tökéletesen illeszthető volt a saját GTD rendszeremhez</a>. Ez egy fontos kritérium volt a keresésnél, de erről majd külön legközelebb, mert megérdemel egy önálló témát.</p><p>Amiről most lesz szó, az Evernote általános bemutatása és tippek a hatékony használathoz.</p><h3>Kezdd el te is. Így!</h3><p>Miután regisztrálsz, a rendszer ad egy rövid bemutatót, hogy mire is lehet használni. Ezeket fogod látni a jegyzeteid között:</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/331/1*zwbmSQ_kd-4aOpNi_OPaiQ.png" /></figure><p>A sorrend kicsit fura, mert a programot legelőször is jegyzetelésre tudod használni, a többi már az extra, de haladjunk sorban.</p><h3>1. To-do list készítés</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/975/1*HnzAQf2Z31TBCx9UIF37gg.png" /></figure><p>Lehetőséged van arra, hogy egy jegyzeten belül létrehozhass olyan listát, ami előtt egy pipálható box van, így látod, hogy a listából mit fejeztél már be. Plusz, mivel jegyzeten belül van, így elég jól lehet témánként feladat listákat készíteni és azokkal fókuszáltan foglalkozni.</p><p>Alapvetően nekem nem volt ezzel kapcsolatban nagy “wow” élményem, mert a funkció gyakorlatilag annyit tud, amit leírtam, de azt viszont jól tudja.</p><p><strong>Pro:</strong></p><ul><li>Egyszerűen és gyorsan tudsz téma specifikus checklistet készíteni.</li><li>Minden eszközön tudod vezetni, pipálni.</li></ul><p><strong>Kontra:</strong></p><ul><li>Kevésbé testre szabható. Csak egy szintű listát tudsz vezetni könnyen, nem jól kezeli le a rendszer, ha több szintű checklistet szeretnél.</li><li>Nem lehet emlékeztető beállítani checklist elemenként</li></ul><p>A fenti pro-kontra alapján: a lista funkció szerintem egy kötelezően használandó eleme az Evernote-nak, de arra nem alkalmas, hogy ez legyen a központi feladat management platformod. Ehhez egy kifejezetten erre a célra dedikált programot használj inkább. Nálam ugye ez a ToDoist.</p><h3>2. Emlékeztető beállítása</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/982/1*8h-XDnTbJkp9R243GGaOug.png" /></figure><p>Ez egy nagyon hasznos funkciója programnak. Egy-egy jegyzethez (, vagy csak önmagában, jegyzet nélkül) be tudok állítani egy emlékeztetőt, megadott időpontra, hogy ne felejtkezzek meg róla, vagy szükséges lesz elintéznem valamit.</p><p>Az Evernote még megfejeli a tippeket: Az emlékeztető jegyzetében tudsz to-do-listet hozzáadni, így ha csipog az értesítő, akkor van egy kipipálandó listád is. Ezt nagy szeretettel használom én is, remek megoldás. Amivel ez több, mint a legtöbb emlékeztető, hogy nem egy szöveg lesz az, ami megjelenik, hanem egy szabadon kitöltött teljes jegyzet. Ennek a legnagyobb haszna pedig a munkahelyemen van számomra.</p><p>Ha lesz egy megbeszélésem, amihez vannak jegyzeteim, akkor a legkényelmesebb megoldást az Evernote emlékeztető fogja adni. Mikor elkészülök az anyaggal, beállítok egy emlékeztetőt a meeting kezdetére. (Igazából 5 perccel azutánra, mert valójában csak akkor fog kelleni leghamarabb.) Így akármelyik eszköz van nálam, laptop, tablet, vagy mobil, egy mozdulattal meg van nyitva a jegyzetem és kezdhetjük is.</p><p>Tapasztalataim szerint van olyan program, ami kényelmesebb és hasznosabb megoldás emlékeztető használatára, de ki kell emelnem, hogy például vannak olyanok, akik a<a href="http://thecoffeebreak.hu/mi-a-gtd/"> teljes GTD módszerüket</a> Evernote-ban alakították ki, így a feladat management részt is, tehát erre is alkalmas!</p><p><strong>Pro:</strong></p><ul><li>Vitathatatlan tény, hogy a jegyzethez kötött emlékeztetők nagyon hasznosak.</li><li>Az emlékeztetők, mint jegyzetek nagyon hasznosak az egyszerű szöveges riasztások helyett.</li></ul><p><strong>Kontra:</strong></p><ul><li>Vannak ennél könnyebben használható programok erre a funkcióra.</li><li>Nem olyan átlátható, ha sokat használsz egyszerre.</li></ul><h3>3. Mentés a webről</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/880/1*gS_IXG10cXQiy6_LLjm8-Q.png" /></figure><p>Ez talán az Evernote egyik leginkább olyan funkciója, ami egyedivé teszi a több jegyzetelő app-pal szemben.</p><p>A „<a href="https://evernote.com/webclipper">Web clipper</a>” egy multifunkciós eszköz, amivel tartalmat tudsz lementeni a jegyzeteid közé, méghozzá több féle formában is.</p><p>Az egyszerű képernyő részlettől kezdve a teljes weboldalon át a weboldal tartalmának egyes részeinek a mentéséig minden van, sőt kérheted, hogy csak a szöveget mentse le, így sokkal olvashatóbb lesz majd visszanézéskor az elmentett tartalom.</p><p>Mentéskor van egy default mappa, amibe mentesz, de ezt módosíthatod, ill. a beállításokban meg is adhatsz egy neked tetszőt, a mentést elláthatod tag-ekkel, hogy később tematikus keresésnél is megtaláld könnyen. Mi kellhet még, nem?</p><p><strong>Pro:</strong></p><ul><li>Könnyű használni és sokoldalú tartalom mentést ad.</li><li>Chrome beépülő modullal a használata nagyon egyszerű.</li></ul><p><strong>Kontra:</strong></p><ul><li>Csak Chrome alatt érhető el, onnan tudsz tartalmat lementeni.</li><li>Meglévő jegyzetbe nem tudsz egyből menteni, Evernote-on belül kell egyesíteni őket.</li></ul><h3>4. Képek mentése</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/882/1*5iE2iIMfm8o7Bt_EL6zcgQ.png" /></figure><p>Nem csak screenshotokat tudsz, webclipperrel lementeni, hanem direkt feltöltéssel tudsz képeket is hozzáadni a jegyzetekhez.</p><p>Ezt is sok dologra lehet használni. Inspirációs célra egy későbbi projekt előtt anyagokat gyűjtesz. Meglévő feladathoz design terveket felmentesz. Egy meeting jegyzethez a flipchart fotóját mellékeled. Rengeteg dologra hasznos.</p><p>Ebben a funkcióban nincs semmi extra, tud mindent, amit kell és semmi többet, de nem is kell.</p><p><strong>Pro:</strong></p><ul><li>Minden kép mentéssel kapcsolatos igényt kielégít.</li><li>Gyors és könnyen kezelhető funkció</li></ul><p><strong>Kontra:</strong></p><ul><li>Nagy felbontású képek feltöltése után kicsit macera újra összehúzni a dolgokat és egységesíteni a jegyzetet, mert szétcsúszik eléggé.</li></ul><p>Ezek az alap funkciók, melyekkel minden helyzetben segítségünkre lesz az Evernote, ha fel kell jegyezni valamit. Lehet, hogy vannak olyan programok, melyek 1–1 részt jobban tudnak, de az mindenképp az Evernote mellett szól, hogy ezt mind egyben ő tudja a legjobban.</p><h3>5. Jegyzetelj</h3><h4>Jegyzetek</h4><p>Röviden összegezve: majdnem minden olyan funkciót megad, amit egy rendes szövegszerkesztőtől elvárnál:</p><ul><li>Formázás (félkövér, dőlt)</li><li>typo (rengeteg megszokott betűtípus, de akár sajátot is hozzá tudsz adni az asztali kliensben)</li><li>Felsorolás, sorszámozás</li><li>táblázatok</li></ul><p>Plusz még néhány további funkció, szinte minden, ami ahhoz kell, hogy minden írott anyagot itt állíts elő.</p><p>Extraként 4 funkciót ki is emelek, amiktől több lesz, mint egy átlagos jegyzetelő program:</p><ul><li>Hang jegyzet hozzáadása pillanatok alatt</li><li>Fotó hozzáadása, ami egy meeting jegyzetnél kifejezetten hasznos és legfőképp azonnal rendszerezett is tud lenni, nem kell később elő keresni a képet, hozzácsatolni az anyaghoz (de bármilyen más file-t is be tudsz csatolni)</li><li>Lokáció alapú jelző, amivel később akár a jegyzet készítésének helyszíne alapján is tudsz keresni</li><li>Google Drive integráció, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen Google Drive-ban tárolt doksumentumot becsatolj adott jegyzetbe</li></ul><p>Hogy könnyebben rendet tudj tartani és kereshetőbb legyen minden, egy nagyon alap funkció szintén adott: címkézés. Bár eleinte problémás lehet, hogy mindig, minden jegyzethez adj 1–2 címkét, hidd el, később nagyon hálás leszel érte magadnak.</p><p>Komoly Evernote használóként sokszor belefutok abba a hibába, hogy menet közben gyorsan felírok néhány ötletet, vagy egy telefonbeszélgetés fontos részeit, ami után több jegyzetem is lesz hasonló témáról. Ez viszont hosszú távon kaotikus lenne, de erre is van megoldás. Ha több jegyzetet kijelölsz egyszerre, akkor a rendszer felajánlja, hogy egyesítsd őket, így még a copy-paste megoldásnál is egyszerűbben tudod egy helyre pakolni a fontos információkat. Imádom.</p><p>A hab a tortán pedig, hogy ha szeretsz ebben dolgozni, akkor van lehetőség arra, hogy az Evernote jegyzetből egyből prezentálj is. Nem kell átmásolni máshova, hanem a jegyzet maga átáll prezentáció módba és már mutogathatod is a szuper ötleteket, terveket.</p><p>Csapatban dolgozol? Azt is támogatja! Nem olyan profi módon, mint a Google Drive (az egyszerűen tökéletes…), de nagyon közel van hozzá. Meg tudod osztani a jegyzetet a kollégáiddal és közösen tudjátok szerkeszteni ugyanazt a szöveget. Nagyon hasznos tud lenni, főleg ha szembe állítjuk az e-mailen küldözgetett különböző verzió számmal ellátott Word doksi rendszerrel.</p><h4>Jegyzetfüzetek</h4><p>Ami az Evernote igazi ereje, hogy a különböző jegyzeteket nagyon jól kezelhető jegyzetfüzetekbe lehet rendezni. Ezzel kapsz egy tematizált listát a jegyzeteidről, nem kell a munkahelyi jegyzeteid, otthoni kerttervezési ötleteid és a készülő könyved fejezeteinek jegyzetei közül kikeresned az épp szükségeset.</p><p>Készíthetsz “shortcut” listát a leggyakrabban használt jegyszetfüzeteidhez, de a különböző jegyzetfüzeteket gyűjteményekbe is rendezheted (Munka » Projekt 1, Projekt 2), ami megint egy hatásos rendszerezési eszköz, mert egy idő után számolatlan jegyzetfüzeteid lesznek és nem fogod tudni követni. Arra, hogy ezt hogyan tudod elkerülni a GTD módszertan segítségével, a következő Evernote posztban adok is pár lényeges tippet.</p><p><strong>Pro:</strong></p><ul><li>Jól, könnyen kezelhető a jegyzetelés</li><li>Sok formátumot támogat, nem csak írott szöveget</li><li>Jegyzetfüzetek, gyűjtemények a rendszerezéshez</li></ul><p><strong>Kontra:</strong></p><ul><li>Headline formázás nincs benne (H1, H2…), azt máshol kell beilleszteni, ha például blogposzt lesz belőle később 🙂</li><li>A helyesírás ellenőrzés nincs</li></ul><p>Összességében szerintem ha jegyzetelésről van szó, akkor ma az Evernote a király, de folyamatosan érkeznek a kihívók, ezt látni kell, valamint a mostani, ingyenes szolgáltatást érintő változtatása a cégnek szintén nem pozitív dolog, de erről később, plusz szerintem nem egy nagy érvágás, simán megugorható érdemi veszteség nélkül.</p><p>Ha viszont az Evernote nem az igazi, akkor még <a href="http://thecoffeebreak.hu/microsoft-onenote-meeting-notes/">javaslom a Microsoft OneNote platformját, amiről Rátz Tibor már írt a blogon</a> korábban. Ott is adottak a funkciók, van akinek a Microsoft megoldásai jobban kézre állnak.</p><p>Nálam az Evernote az abszolút nyertes.</p><p>Te mit használsz?</p><p><em>Originally published at </em><a href="http://thecoffeebreak.hu/evernote-a-jegyzeteles-kiralya/"><em>thecoffeebreak.hu</em></a><em> on August 1, 2016.</em></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=a26b15b5ff2e" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mi is a GTD (Getting Things Done), hogyan kezdj bele]]></title>
            <link>https://medium.com/@tczpeti/mi-a-gtd-fe770244911f?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/fe770244911f</guid>
            <category><![CDATA[productivity]]></category>
            <category><![CDATA[gtd]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tóth-Czere Péter]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 01 Aug 2016 00:00:02 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-03-01T07:02:00.685Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*3C0OzzR8mJbrZ-ZGeHe-LA.png" /></figure><p>A 3 betű a Getting Things Done rövidítése. Egy módszertant jelöl, aminek a lényege, hogy a feladataid elvégését a lehető leginkább stresszmentesen tudd le. Ez azért elég jól hangzik.</p><p>Az, hogy a GTD mennyire terjedt el szerintem az is elég jól mutatja, hogy csak a tartalommarketing.hu szerkesztői közül ketten, <a href="http://tartalommarketing.hu/rolunk/">Kiss Tamással</a> abszolút erre építjük a napi munkánkat.</p><p>A metodológia David Allen nevéhez kötődik, s az erről szó ló könyvét világszerte több, mint két millió példányban adták el és 30 nyelvre fordították le. (Magyarul a <a href="https://www.hvgkonyvek.hu/hatekonysagnoveles-stresszmentesen-gtd">HVG könyvek</a> között is megtalálod.)</p><p>A könyv és a módszertan alapja a megfelelően szervezett, tervezett feladatmenedzsment-rendszer.</p><h3>A GTD 5 pillére</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/546/1*P7S3YhVuoetgsvVKstbTeA.png" /></figure><p>Ha ellátogatsz <a href="http://gettingthingsdone.com/">David Allan oldalára</a> megtalálhatod a metodológia 5 alap pillérét, ami mentén szervezned kell a feladataidat.</p><p>Részletesn pedig a következőt takarja:</p><h3>1. Capture (Rögzíts)</h3><p>Ha van bármi, ami előjön, mint megoldandó feladat, akkor azt írd fel. Mindegy, hogy mit használsz erre, de tudd, hogy hova kerülnek a feladatait. Az is mindegy, hogy privát, vagy munkahelyi feladatok, legyen minél több minden rögzítve, egy helyen. Ezzel lényegesen tehermentesíted magad!</p><p>Saját tapasztalataim (pro-kontra): egyrészt tényleg megkönnyebbülsz, mert tudod, hogy nem kell mindig, mindent észben tartani, nagyon jól átláthatóvá teszi a napod / heted egy jó lista. Másrészt, ha komolyan gondolod a GTD metodológia használatát (én ajánlom), akkor szembe kell nézni azzal, hogy amit nem jegyzel fel, vagy oldasz meg lényegében azonnal, az a feladat nincs.</p><p>Rögzítéshez 2 tipp:</p><p><a href="http://thecoffeebreak.hu/todoist-bemutato/">ToDoist </a>(nálam, és mint kiderült Tamás szerzőtársamnál is ez az abszolút favorit)</p><p><a href="http://evernote.com/">Evernote</a></p><p><a href="http://trello.com/">Trello</a> (inkább projektmenedzsmenthez)</p><p><a href="http://thecoffeebreak.hu/produktiv-munkavegzes-gtd/">Sőt, akár ezek együttes használata</a> is jól működik.</p><h3>2. Clarify (Tisztázz)</h3><p>Ha már minden feladatot berögzítettél, akkor a következő lépés a feladatok tisztázása. (Erre nálam van egy ismétlődő feladat, minden munkanap reggel 9:00-re ToDoist-ben például)</p><p>2 fő szempont szerint kell átfutni a feladatokat:</p><ul><li>Minden nagyobb feladatot alá kell bontani kisebb akciópontokra, így nem csak annyi lesz ott, hogy “Nagy projekt”, hanem megadsz alá 2–3–10–20 kisebb feladatot, mint “koncepció brainstorming”, “vázlat elkészítése”, “prezentációs anyag elkészítése”, prezentáció begyakorlása”, “jóváhagyatás a főnökkel”, stb… Ez azért fontos, mert így jobban látod, hogy egy adott pillanatban van-e időd valamelyik al-feladatot megcsinálni.</li><li>Vizsgáld meg, hogy melyik feladat az, amit neked kell elvégezned és melyik az, amelyik valaki más feladatköre/szakterülete és ez utóbbi esetben a feladatot delegáld is, így nem áll a feladat nálad megoldásra várva. (Ilyenkor jön jól, ha az egész csapat ugyanazt a feladatmenedzsment-rendszert használja…)</li></ul><iframe src="https://cdn.embedly.com/widgets/media.html?src=https%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fembed%2FXduzwk04l2E%3Ffeature%3Doembed&amp;url=http%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3DXduzwk04l2E&amp;image=https%3A%2F%2Fi.ytimg.com%2Fvi%2FXduzwk04l2E%2Fhqdefault.jpg&amp;key=a19fcc184b9711e1b4764040d3dc5c07&amp;type=text%2Fhtml&amp;schema=youtube" width="854" height="480" frameborder="0" scrolling="no"><a href="https://medium.com/media/9aec7bb844da161dc30c304e88bc0cb1/href">https://medium.com/media/9aec7bb844da161dc30c304e88bc0cb1/href</a></iframe><h3>3. Organize (Rendszerezz)</h3><p>Megvannak a feladataid. A következő lépés, hogy rendezd őket prioritás és téma (projekt) szerint.</p><p>A projekt szerinti rendezés egyértelmű, minden feladat tartozik valahová. A prioritás viszont helyzetfüggő. Függ attól, hogy mikorra kell elkészülnöd vele (részfeladat, vagy teljes projekt), illetve függ a bent lévő feladataid mennyiségétől. (4 feladatnál egyszerű sorrendet felállítani,, 20-nál viszont már nem olyan jó, ha abból 14 top 1. prioritást kap.)</p><p>Adj határidőt a feladatoknak, csatolj hozzá infó anyagot (ha online kezeled ezeket), állíts be emlékeztetőt, hogy felszínen tartsd a dolgokat végig, vagy adj hozzá helyemlékeztetőt, ha tudsz.</p><iframe src="https://cdn.embedly.com/widgets/media.html?src=https%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fembed%2Fv86tGkEJft8%3Ffeature%3Doembed&amp;url=http%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3Dv86tGkEJft8&amp;image=https%3A%2F%2Fi.ytimg.com%2Fvi%2Fv86tGkEJft8%2Fhqdefault.jpg&amp;key=d04bfffea46d4aeda930ec88cc64b87c&amp;type=text%2Fhtml&amp;schema=youtube" width="640" height="480" frameborder="0" scrolling="no"><a href="https://medium.com/media/a9b7f57a4669363a253b6e520bd23949/href">https://medium.com/media/a9b7f57a4669363a253b6e520bd23949/href</a></iframe><h3>4. Reflect (Reflektálj)</h3><p>Miután megvagy a feladatok rendszerezésével, jöhet a kiválasztás, adott esetben felülbírálat, vagy javítás.</p><p>Ha van olyan feladat, amit meg tudsz csinálni, akkor tedd azt, viszont ha valami még mindig túl átfogó, akkor bontsd azt is alá további részfeladatokra.</p><p>Ha jól “tisztáztál” korábban, akkor ez egy nagyon gyors folyamat, mert azonnal át fogod látni a feladataidat. (Ha nem, akkor lépj vissza a 2-es pontra és pontosíts.)</p><p>Erre én egy heti szintű, ismétlődő feladatot használok, amivel középtávon rendben lehet tartani minden projekt feladatait.</p><h3>5. Engage (Csináld meg)</h3><p>Tökéletes lista, rendezett feladatok, átlátható struktúra.</p><p>Nincs más hátra, mint kiválasztani a következő elemet a listáról és megcsinálni. Megvan hozzá minden. Lebontott, apróbb lépések, időbeosztással és elérhető segédanyagokkal. Minden adott a hatékony és fókuszált munkához!</p><h3>A GTD ereje</h3><p>A fentiek leírva nem biztos, hogy egyből meggyőzteleek. Egy csomó plusz feladat, cserébe semmi csodaszer.</p><p>Mégis, a GTD működik. Egyszerűen amiatt, hogy minden feladatot be kell rögzítened, csoportosítanod és elő kell készítened. Ezzel tehermentesíted magad, mert ezeket nem kell folyamatosan észben tartanod és figyelned mindenre, hanem tudsz fókuszáltan dolgozni, ami sokkal hatékonyabb.</p><p>A befektetett idő tehát megtérül a hatékonyság révén, plusz a feladataid karbantartása rövid idő után napi pár percet vesznek csak igénybe!</p><p>Nem kell többet törnöd a fejed azon, hogy mire van időd, mit is kellene először megcsinálnod, nem fog kimaradni egy-egy részfeladat, több időd marad dolgozni. A GTD duplán hozza vissza a befektetett időt!</p><h3>Teendők</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*Vh1-sJbAGsRBbhlgZ82xOA.jpeg" /></figure><p>Első sorban döntsd el, hogy a fentiek érdekesek-e eléggé ahhoz, hogy kipróbáld. Szinte biztos, hogy ezeket már valamilyen szinten most is gyakorlod, hiszen rendszer kell minden munkába, így talán nem is jelentene olyan komoly változást a mindennapjaidban egy kis plusz szervezés.</p><p>Utána döntsd el, hogy mi a neked legmegfelelőbb platform. Én a <a href="https://todoist.com/">ToDoist</a> program mellett kötöttem ki, de egy notesz is tökéletes tud lenni. Ha érdekel <a href="http://thecoffeebreak.hu/todoist-bemutato/">a ToDoist miért a legjobb szerintem, akkor itt olvashatod el.</a></p><p>Alakítsd ki a számodra megfelelő feladat csoportosítást (erről még írok is hamarosan, hogy miket javaslok), projekt rendszert, építsd fel a feladatmenedzsment-rendszered.</p><p>Kezd el használni. Rögzítsd azokat az időpontokat magadban, ahol átnézed, rendszerezed a feladataidat, majd később ellenőrzöd őket.</p><p>Minden csak szép sorjában. Már meg is van az első 4 feladatod! 🙂</p><p>Ha tetszett, oszd meg! Ha neked jobb megoldásod van, írd le pár sorban alább, érdekel!</p><p><em>Originally published at </em><a href="http://thecoffeebreak.hu/mi-a-gtd/"><em>thecoffeebreak.hu</em></a><em> on August 1, 2016.</em></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=fe770244911f" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Nem kell funnel, koncentrálj az igazi értékre!]]></title>
            <link>https://medium.com/coffeebreak-consulting/nem-kell-funnel-koncentr%C3%A1lj-az-igazi-%C3%A9rt%C3%A9kre-71b909e392fd?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/71b909e392fd</guid>
            <category><![CDATA[seethinkdocare]]></category>
            <category><![CDATA[tartalommarketing]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tóth-Czere Péter]]></dc:creator>
            <pubDate>Fri, 18 Mar 2016 08:31:00 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2019-04-25T10:37:35.746Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/810/1*-I5-uxDbpB_qU_DLyGp7jw.jpeg" /></figure><p>Február elején sikerült ott lennem az idei <a href="http://superweek.hu/">Superweek</a> konferencián, ahol sok nagyon érdekes dolgot hallottam.</p><p>Azok között is volt egy olyan előadás, ami nagyon megragadt bennem és ez vezetett a mostani cikkemhez is.</p><p>Az előadást Avinash Kaushik tartotta, amiben egy másik fajta megközelítést fogalmazott meg az ügyfelek csoportosításával, tevékenységük mérésével kapcsolatban és rendkívül inspiráló előadás volt. Nem új gondolata volt, de sokat finomodott az elmúlt pár évben.</p><p>Ez miért fontos itt?</p><p>Alapvetően mutatott egy szebb irányt a stratégiai tervezéshez, mint tartalommarketingesnek (és analitikusnak is), amit szeretnék megosztani veled is.</p><p>Gondolkodj el rajta Te is, építsd be, ha tetszik. Csak gazdagabb lesz tőle a hosszú távú stratégiád.</p><h3>Az alapelv</h3><p><strong>Felejtsd el a Funnel analízist!</strong></p><p>Kicsit erős, de mindjárt megmagyarázom, hiszen ezzel azt javasolom, hogy a legfontosabb alapok közül egyet kukázz ki.</p><p>A funnelt azért felejtsd el, mert eltorzítja a célt, amiért, vagy inkább ahogyan dolgoznod kell.</p><p>Itt már az alap gondolat is arról szól, hogy hogyan tudod az összes vásárlódat átpaszírozni egy folyamatosan szűkülő tölcséren. Ennek pedig következményei lesznek egy masszív vezetői elvárás mellett, ahonnan csak a havi Excel tábla végén levő Szumma sor lesz a fontos. Rosszabb periódusokban ez arra fog mindenkit sarkallni, hogy bevessen olyan eszközöket, amikről tudja, hogy csak rövid távon hoznak hasznot.</p><p>A tölcsér arról szól, hogy erőszakold le a látogatót a tölcsér aljára… Akár bármi áron.</p><p>Ha nálad nem így van, az ritka, másrészt a következőkben egy neked is jobban tetsző megoldást fogok mutatni alternatívaként.</p><h3>See — Think — Do — Care keretrendszer</h3><p>Ez az a négy fázis, amikbe a klasszikus funnel helyett csoportosíts mindenkit, aki neked értékes (lehet) az online térben.</p><p>Hasonló a működése, mint a funnelnek, de mégis egy kicsit más. Ember központúbb és nekem ezért söpört le mindent.</p><p><strong>A fázisok minden felhasználót a szerint csoportosítanak, hogy ők hol tartanak egy vásárláshoz vezető úton és annak megfelelő tartalmat kell biztosítani neki, a megfelelő időben, helyen és eszközön. A felhasználó szándéka a fontos, nem a tiéd.</strong></p><p>A klasszikus funnel viszont azt határozza meg, hogy milyen típusú üzenetet fogalmazz meg, hogy az hasson az ügyfélre és egy szinttel lejjebb tudd vinni a tölcsérben.</p><p>Érezhető a különbség? Az egyik oldalon egy ügyfél igény, egy vásárlási szándék fázis van, míg a másikon egy marketing üzenet típus. Más a megközelítése ugyanannak a feladatnak és ez óhatatlanul is eredményez eltérést, még akkor is, ha alapvetően ugyanaz a cél és az eszköztár is.</p><p>A lényeg itt most viszont a “szándék”! A felhasználóban már elő, vagy még fel sem merült vásárlói szándék.</p><h3>De mit is takar ez a 4 fázis:</h3><h3>SEE</h3><p><strong>Ez a legnagyobb általad elérhető célközönség.</strong></p><p>Tekintsd szűretlen listának. Semmilyen szempont alapján nincsen szűkítve az adatbázis, így benne van az is, aki már vásárolt nálad és aki nem, aki szokott online böngészni, vásárolni és az is, aki alig használja a netet.</p><p>Ez a fő célcsoportod, akiknek szeretnéd eladni a termékedet hosszú távon. Aki ebben nincs benne, az nem is lesz számodra potenciális vásárló.</p><h3>THINK</h3><p><strong>A legnagyobb általad elérhető közönség, akikben már van minimális vásárlási szándék.</strong></p><p>Már gondolkozik, hogy be kellene szereznie valamit, de még nem igazán tett ennek érdekében semmit, maximum tájékozódott a termék tulajdonságairól, árairól, esetleg pár vásárlói értékelést, vagy tesztet elolvasott róla. Őt még bőven meg kell győzni, de már egy lépéssel közelebb van a célhoz, viszont terv nélkül. Egyszerűen csak a szándék felmerült benne, hogy lépjen majd valamikor.</p><h3>DO</h3><p><strong>A legnagyobb általad elérhető közönség, akikben már erős vásárlói szándék buzog.</strong></p><p>Itt már konkrét terméket keres a vevő, vagy határozott elképzelése van arról, hogy mit szeretne. Ebben a szakaszban történik meg a vásárlás is. Ha sikerül elvezetned őt a számára tökéletes termékhez, akkor nálad.</p><p>Ez a 3 csoport az alapja a keretrendszernek, amikbe a célközönségedet tudod csoportosítani.</p><p>Mint az látható, a 3 csoport létezik egymásban, ahol a SEE csoportból kerül ki a THINK, amiből pedig majd a DO, de nem törvényszerűen, hiszen beléphet valaki egyből a 2., vagy 3. szintre is, ha hirtelen felindulásból dönt, spontán vásárlói szándék hatására.</p><p>A Superweek alatt már egy további szinttel bővített keretrendszert ismerhettünk meg, nagy örömömre, ahol azok is bekerültek, mint fő közönség, akik már túl vannak a vásárláson. Jelenleg nincs vásárlói szándék közelében se az ügyfeled.</p><p>Viszont vétek lenne elengedni valakinek a kezét, aki egyszer már a te terméked / szolgáltatásod mellett tette le a voksát.</p><h3>CARE</h3><p><strong>Ők a meglévő vásárlóid, akik már vásároltak nálad korábban</strong>, külön kiemelendő azok, akik többször is vásároltak nálad, tehát visszatérő vevők. Velük is foglalkoznod kell, mert szükség van a vásárlóid megelégedettségére és biztosítani kell őket arról, hogy nálad mindig megtalálják, amire szükségük van, akár a boltodról van szó, akár segítségről a terméked használatával kapcsolatban. Ők azok, akik potenciálisan a te nagyköveteid lehetnek majd.</p><h3>Feladat: Mérd fel az eddigi tevékenységeidet!</h3><p>ézd meg, hogy a mostani működésed mennyire fedi le a 4 csoport igényeit. Mennyire képes tartalmat biztosítani ahhoz, hogy szándék ébredhessen, vagy erősödjön bennük? Ami még fontosabb: mennyire biztosít számukra kielégítő tartalmat?</p><p>Ma már nem lehet tisztán értékesítés központú marketinget végezni a “love brad”-ek és “engagement” mutatók korszakában, ahol tény, hogy a cégedet IS el kell adnod, hogy tőled vásároljanak.</p><p>Ez pedig minden marketing előtt kell, hogy szerepet kapjon a tervezés során.</p><p>Ha nem foglalkozol azzal, akit még meg kell győzni, akkor nem is fogod. Ha azzal nem foglalkozol, aki már szeretne vásárolni, akkor nem tőled fog. Ha foglalkozol velük, de csak azzal, hogy ismerjék meg a termékedet, akkor semmivel sem leszel jobb helyzetben, mint a versenytársad, aki ugyanezt teszi.</p><h3>Mérlegelés: Mi neked a legfontosabb?</h3><p>Amit még el kell döntened, mert az erőforrásaid neked is végesek, hogy melyikre kell fókuszálnod első körben.</p><p>Ha növekedned kell leginkább, akkor a SEE és a THINK célcsoportra fókuszálj.</p><p>Ültesd el a nevedet már jó előre, még mielőtt gondolkoznának vásárláson!</p><p>Ha a mennyiségi látogatás már megvan és inkább a minőségre fókuszálsz, akkor a THINK — DO (főleg ez utóbbi) felé kell aktívabban mozdulnod.</p><p>Ha a vásárlói köröd is megfelelő a terveidnek, akkor viszont a CARE fázisban levők felé nyiss erőteljesebben, hogy majd, ha odaérnek, akkor megint nálad vásároljanak.</p><p>Mindez persze nem azt jelenti, hogy ezeket önállóan kellene kezelned, csak az erőforrás elosztást hivatott megkönnyíteni!</p><h3>Tervezés: Mit akarsz adni, melyik fázisban?</h3><p>Egyszerűbb, mint amilyennek a fent leírt pár sor sugallja és ez ennek a célcsoport kialakításnak a legszebb része!</p><p>Haladjunk most visszafelé:</p><h3>DO</h3><p>Itt már elsődleges cél, hogy tereld a látogatót a “Megveszem” gomb felé.</p><p>Szituáció: Tudja mit szeretne, te is rajta vagy a térképen már, ha választania kell.</p><p>Tegyük fel, hogy behoztad már az oldaladra, arra az oldalra, ahonnan könnyen tudod már a cél felé terelni. (Ez alapvetően 3 embernek a feladata: a PPP-s, a SEO-s szakértőké, ill. azé, aki a weboldalad megjelenéséért felel — ez lehet cro, vagy akár ux specialista, de egy jól szituált webmester is sokat tud tenni itt, de ezekről részletesen egy másik alkalommal)</p><p>Annak, aki DO fázisban van, már nem kérdés a márka ismertség, vagy a termék kiválasztás. Ennek megfelelően, ha megérkezik az oldaladra, akkor egyből a kiválasztott terméket (vagy annak egy tökéletes alternatíváját) kell látnia. Jól elhelyezve az oldalon, CTA-val ellátva.</p><p>Nincs különösebb tartalom igénye, mint egy utolsó lökés a cél felé. Ez lehet több féle is, itt elég nagy alkotói szabadságod van:</p><p>– egy gyönyörű kép a termékről</p><p>– egy utolsó tulajdonság, ami kiemeli, hogy mennyire tökéletes az áru</p><p>– egy online USP, ami megerősít abban, hogy itt kell vásárolni</p><p>– egy online kedvezmény, ami sürget is, hogy ne várjon tovább az ember</p><p>A lényeg, hogy szexi legyen és meggyőző.</p><p>TIPP: egy jól kitalált mobil applikáció tökéletes eszköz a DO (és a CARE) fázisra! Nyitvatartási idő, legközelebbi bolt, direkt ajánlat, mobil kupon, friss hírek, termékek. /A mobilok lehetőségeiről részletesebben később, mert szintén sokoldalú téma./</p><h3>THINK</h3><p>Ezt megközelítheted két oldalról is: már megtalálta mondjuk a terméket, de még nem határozta el magát, hogy tényleg az a tökéletes; vagy még nincs konkrét termék, inkább azt tudja, hogy neki kell valami, ami tud konkrétan valamit és az neki kellene.</p><p>Az első esetben jó eséllyel köt ki a termékoldaladon (vagy érkezik egyből oda egy hirdetésből), nagyon fontos a termékoldal felépítése itt is, pedig még nem az értékesítés a cél, csak a meggyőzés. Ennek érdekében a hatalmas “Megveszem” gomb mellett szükség van még egyéb lehetőségekre, amik kiszolgálják az Ő igényeit is: kosárba teszem, elmentem a kedvencek közé, megosztom a terméket közösségi médiában, elolvasok róla egy céges / független tesztet és hasonlók.</p><p>A második esetben nagyobb esély van arra, hogy egy termékcsoport oldalon, vagy GYIK oldalon is kiköthet, mert inkább a funkciókat kutatja, mint a konkrét terméket. Itt az a lényeg, hogy legyenek akció gombok, amik szintén adott fázisnak megfelelő reakciót ajánlanak, pl egy “Kérdezz tőlünk”, vagy “Iratkozz fel a legfrissebb termék híreinkre”, vagy “Oszd meg” gombok. Mindamellett ott kell, hogy legyen ezeken az oldalakon az átjáró a kapcsolódó termék oldaladra!</p><p>Itt meg kell győznöd, hogy helyes úton jár, vagy épp nem helyesen, mert neki nem ez a tökéletes termék, hanem egy másik. Ehhez idő kell viszont a vevőnek, ami persze a néhány másodperctől terjednek az 1–2 hetes időtartamig is.</p><p>A THINK fázishoz van a legtöbb lehetőség egy jól átgondolt webshopnak.</p><p>A termékoldal, GYIK, termékhez kapcsolódó oldalak, termék tesztek, alternatív gombok, hogy később még át tudja gondolni, egy szolgáltatás kalkulátor, hogy tervezhessen, ahonnan akár tudod egyből tovább is vinni a fentiek közül valahova, vagy ha meggyőzted, akkor már a DO fázisnak megfelelően más irányba.</p><p>Legyél kreatív!</p><h3>SEE</h3><p>Itt lényegében még nem kell semmit promótálnod, csak magadat. Tereld a termékkel kapcsolatos értékelések felé, mutass neki egy oldalt, ahol azt láthatja, hogy mi az, amit megkaphat, ha csatlakozik a terméked tulajdonosai közé. Hívd meg a közösségi média oldalad rajongói közé, hogy gyakrabban tudjatok kontaktálni. (Ez utóbbi az egyik legerősebb pont ebben a fázisban!)</p><p>Ezen a ponton még csak ismerkedtek. Vedd fel vele a kapcsolatot és mutasd be magadat, a boltot (webshopot), adj neki érdekes tartalmat. Olyan tartalmat, amiben nincs ár, vagy hűségidő, csak érdekességek a termékedről. Vagy lépj akár egy még hátrébb és adj tartalmakat olyan tevékenységről, amihez a te terméked kapcsolódik. Erre jó példa, ha horgász felszerelést árulsz, akkor írj a horgász szezonokról, kedvenc tavaidról, mire hogyan érdemes menni, stb.</p><p>Éreztesd át vele a dolgot. Itt még CSAK érzést, élményt kell, hogy átadj. Ha sikerül, akkor a céged elkezd bekerülni abba a körbe, akiknek a véleménye érdekes lesz.</p><p>Ehhez nem kellenek bonyolult dolgok, egy közösségi média profil, amit követhet, egy blog, ahol olvashat a friss hírekről, újdonságokról, talán termék tesztekről is. Ide tartozik még az is, ha bemutatod, hogy nálad élmény vásárolni és mi vár majd rá, mint meglévő ügyfélre, ha téged választ.</p><p>NEM fogsz tudni eladni itt semmit, ne is ezt tűzd ki célul. Csak siralmasak lesznek a havi riportok…</p><p>Gyűjt követőket, szerezz forgalmat, hírlevél feliratkozókat, márka ismertséget és bizalmat.</p><h3>Ápold a kertedet: CARE</h3><p>Eddig külön erről a fázisról nem ejtettünk szót, mert ez egy plusz elem az üzleti modellhez, de legalább olyan fontos, hogy az előző 3!</p><p>Azt is tudnod kell, hogy mire van szüksége egy meglévő vásárlónak, őt hogyan tudod elérni a számára legmegfelelőbb helyen, időben és eszközön, azzal a tartalommal, ami leginkább kiszolgálja az ő speciális igényeit is.</p><p>Nem atomfizika… A legegyszerűbbeket is, ha végig gondolod, akkor látni fogod, hogy megadsz-e neki mindent.</p><p>Mikor éred el? Erre a marketinges válasza, hogy az aktuális vásárlói ciklus végén kell és ez így helyes megfogalmazás is.</p><p>Írd össze, hogy akkor milyen tartalommal kell találkozzon.</p><p>E mellett a ciklus alatt bármikor kellhet neki még tartalom, ami nem a direkt eladás felé fogja őt terelni, hanem csak a márkádnak szerzel vele plusz pontokat! Problémája van, kérdése van, elakad, elromlik, nem tudja használni, bármi. Ezekre is kell, hogy legyen kész tartalmad!</p><p>Hol éred el? Meglévő ügyfelek kezelésére vannak olyan platformok, eszközök, amik kifejezetten alkalmasak.</p><p>Ilyen például, ha az oldaladon van egy fiókja az ügyfélnek, ahol hasznos információkat talál a saját vásárlásai, előfizetéseivel kapcsolatban és ami fontos: számára fontos tartalmakról, amik már inkább a jövőbe mutatnak és előre kiszolgálják a már kialakult, vagy még meg sem fogalmazódott igényt!</p><p>Ami még ennél is jobb, ha adsz az Ügyfélnek egy mobil applikációt, amivel helyhez, időhöz kötötten kaphat mindig személyre szabott tartalmakat, tájékoztatást a számára elérhető prémium szolgáltatásokról. A lehetőségek száma ma már szinte végtelen.</p><h3>A tettek mezeje: tartalomstratégia</h3><p>Készíts tartaom stratégiát a SEE-THINK-DO-CARE fázisoknak megfelelően. Mérd mindegyiket a megfelelő mutatók révén és tökéletesítsd a rendszert.</p><p>Ahogy azt korábban is írtam, tartalomstratégiát egy egyszerű, 7 lépéses modellel el lehet kezdeni építeni bármikor. Ami azonban a mostani keretrendszernél kiemelten fontos: a 4 fázis sikerét mindig az annak megfelelő mutatókkal kell mérni! Egy SEE fázisban levő felhasználóval folytatott interakciót nem értékelhetsz makro konverzióval, mert nem fog vásárolni (kivétel erősíti persze a szabályt — impulzus vásárlás).</p><p>Egyszeri vásárlót, vagy lelkes nagykövetet akarsz?</p><p>Ez a legfontosabb kérdés, amit el kell döntened.</p><p>Előbbi gyorsan megvan ugyan, viszont folyamatos hajsza lesz az újabb vevők után.</p><p>Utóbbi hosszabb kifutású, viszont sokkal értékesebb eredményt hoz, ráadásul nem csak neked, hanem a vevőidnek is.</p><h3>Összegzés</h3><p>Mint azt te is láthatod, a modell használható funnelként. Nem tagadom meg azok hasznát ezzel a cikkel én sem!</p><p>Viszont alapjaiban más a motiváció és a mód, ahogyan közelítesz az Ügyfél felé. Az érték a fontos, amit kap tőled és a vásárlásban sokkal inkább a benne létrejövő valós igény fog dönteni, mintsem a marketing üzenetek dömpingjének a hatása.</p><p><strong>Gondold át. Valósítsd meg!</strong></p><p>És persze oszd meg másokkal is!</p><p><strong><em>Az üzleti keretrendszerért és a mérhetetlen inspirációért köszönet Avinash-nak! Az eredeti cikket, amiről a Superweek előadása is szólt, </em></strong><a href="http://www.kaushik.net/avinash/see-think-do-content-marketing-measurement-business-framework"><strong><em>itt tudod elolvasni!</em></strong></a></p><p><a href="http://www.irie-web.com/superweek-2016/">A idei Superweek élménybeszámolómat pedig itt találod.</a></p><p><em>Originally published at </em><a href="http://www.thecoffeebreak.hu/"><em>www.thecoffeebreak.hu</em></a><em>.</em></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=71b909e392fd" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/coffeebreak-consulting/nem-kell-funnel-koncentr%C3%A1lj-az-igazi-%C3%A9rt%C3%A9kre-71b909e392fd">Nem kell funnel, koncentrálj az igazi értékre!</a> was originally published in <a href="https://medium.com/coffeebreak-consulting">CoffeeBreak Consulting</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[ToDoist bemutató, hogyan kezd el használni és miért!]]></title>
            <link>https://medium.com/@tczpeti/todoist-bemutato-84dd9eb588f3?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/84dd9eb588f3</guid>
            <category><![CDATA[todoist]]></category>
            <category><![CDATA[bemutató]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tóth-Czere Péter]]></dc:creator>
            <pubDate>Fri, 01 Jan 2016 00:10:00 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-03-06T07:02:00.561Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*Wnv2BdHZw-f0OWO4f8Ujtg.jpeg" /></figure><p>Többen tudjátok rólam, hogy a napi feladatok megoldásához nekem a GTD (Get Things Done). A GTD egyik alapja a jó task management, ehhez meg kell találni a megfelelő eszközt a saját magad számára. Nekem ebben hosszas válogatás után, amiről egy korábbi posztban is megemlékeztem, a Todoist lett. Most ezt a programot fogom részletesen bemutatni, ill. azt, hogy én hogyan használom.</p><h3>Todoist</h3><p>Ha röviden kellene bemutatnom, akkor: <a href="https://todoist.com/">ez egy professzionális feladat management eszköz.</a> Elérhető böngészőből, laptopra telepítve, vagy mobil applikációként, plusz beépülő modulként még számos, gyakran használt helyen, pl. Gmail, Outlook, vagy Chrome. Tehát mindenki megtalálja azt, ami neki a legkényelmesebb.</p><iframe src="https://cdn.embedly.com/widgets/media.html?src=https%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fembed%2F3Ykm0rkrXmc&amp;display_name=YouTube&amp;url=https%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3D3Ykm0rkrXmc&amp;image=http%3A%2F%2Fi.ytimg.com%2Fvi%2F3Ykm0rkrXmc%2Fhqdefault.jpg&amp;key=a19fcc184b9711e1b4764040d3dc5c07&amp;type=text%2Fhtml&amp;schema=youtube" width="854" height="480" frameborder="0" scrolling="no"><a href="https://medium.com/media/209bcdbec426ac67a5f02db3b98e468c/href">https://medium.com/media/209bcdbec426ac67a5f02db3b98e468c/href</a></iframe><h3>Funkciók</h3><p>Minden alap elvárást kiszolgál funkciók terén, így:</p><ul><li>Létre tudsz hozni projekteket a nagyobb tennivalókat, amikbe össze tudod gyűjteni a hozzá tartozó feladatokat.</li><li>Projektekbe ágyazott projektek, ha komolyabb dologról van szó, ami több szálon is fut. Pl. egy nagyobb volumenű fejlesztés.</li><li>Task kezelés egyszerűen (részletesebben lentebb)</li><li>Határidők beállítása</li><li>Emlékeztetők, ha esetleg elfelejtenél valamit, vagy nagyon határidős</li></ul><p>Szerintem ezeket kell tudnia mindenképp még a legegyszerűbb task management programnak is.</p><p>Ezen felül a Todoist (nem csak a Todoist) még az alábbiakkal kényeztet el:</p><ul><li>Címkézés, ennek használhatósága az egyedi összeállítástól a teljes használhatatlanságig terjed, embere válogatja, de adok rá majd egy tippet, hogy hogyan használd.</li><li>Színkódolás. Minden projektnek külön színkódot tudsz beállítani, így végig nézve a projektjeidet, pár pillanat alatt szét tudod választani őket és megtalálod, hogy melyik kell most. Én pl. egyszerűen munkahely (3 szín árnyalat ugyanabból a színből), privát és tanulás színeket használok.</li><li>Kooperáció. Projektenként tudsz meghívni munkatársakat, akikkel közös projekten dolgoztok, így együtt tudjátok pusztítani a taskokat, látjátok a közös munka aktuális állapotát.</li><li>Komment. Minden task alá tudnak a résztvevők kommentelni, így akár itt is tudtok egyeztetni fókuszáltan, 1–1 feladathoz kapcsolódóan.</li><li>Sub-taskok, amivel még tovább lehet szofisztikálni a használatot, mert egy feladat alá is be tudsz tenni számos kisebb feladatot.</li></ul><p>Kiemelendő, a teljesség igénye kedvéért, hogy a fentiek közül több is csak akkor érhető el, ha kifizeted a Todoist Premium éves díját, ami ~7200,- forint, ami azért nem egy komoly összeg 1 évre.</p><p>Viszont az is lényeges, hogy a program tökéletesen használható ingyenes verzióban is, nekem onnan összesen két funkció hiányozna csak: az emlékeztető és a címkézés. Minden más ott van, így ha kipróbálnád, akkor szerintem kezd az ingyenessel.</p><p>Kis apróság, de jól eső plusz: a színeit valamennyire testre tudod szabni, így a szemnek is kellemesebb kicsit a látvány…</p><h3>Tervezd meg a projektjeidet</h3><p>Ahhoz, hogy hatékonyan tudd használni, nem árt, ha megtervezed a struktúráját. Alább két megoldást fogok leírni, én mindkettőt kipróbáltam, végül az első mellett kötöttem ki.</p><h3>Kevés projekt, nagy hatékonyság</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/267/1*tyViZ1TYHVBgJ_wedi-x_w.png" /></figure><p>Az egyik megközelítés szerint egyszerre max 5 projektet hozz létre (privát dolgok is beletartoznak), mert akkor fogsz csak hatékonyan dolgozni, ha egyszerre csak 3–5 projektre koncentrálsz.</p><p>A max 5 projekt kicsit azért csalás, mert ez konkrét feladatokra vonatkozik, viszont alapvetően vannak rendszeres dolgok, amiket projekttől függetlenül el szoktál végezni. Ezeket külön projektben, az 5-ön felül kell vezetni.</p><p><a href="https://blog.todoist.com/user-stories/how-to-prioritize-your-todo-list/">Az általam olvasott cikkben</a> (micsoda véletlen, a Todoist oldalán) összesen 3 projekt van megadva. Munka, Privát és Rutin. Ez utóbbi az, ahova a napi/heti/havi szinten ismétlődő feladatokat pakolod be, munkahelyi és privát vegyesen, így a Munka projektbe csak az kerül be, aminek aktuálisan el kell készülnie és kifejezetten egy projektre vonatkozik.</p><p>Pro/kontra:</p><ul><li>Jó megoldás arra, hogy csak egyszeri feladatok kerüljenek mindenhova máshova, amiket az adott feladat megoldásához el kell végezned, a folyamatos munkát külön követed.</li><li>Cserébe a Rutin mappába vegyesen kerülnek be a feladatok. (Ezt címkék használatával tudod orvosolni, de szerintem azt jobb másra használni.)</li></ul><p>A Munka és a Privát mappákba természetesen tudsz alárendelt projekteket létrehozni, így szegmentálni a feladataidat. Az elmélet leginkább inkább itt valósul meg: igyekezz fő projektként egyszerre hármat kezelni mindig, hogy tudj fókuszálni. Ha több van, akkor pl lehet egy “Következő” projekted, ahova felveszel minden feladatot, aminek nekifogsz, ha szabadul fel hely.</p><p>Sok projekt létrehozása helyett nálam a címkék használata vált be végül. Minden Munka projektbe kerülő feladathoz hozzárendeltem egy pontosító címkét, hogy milyen konkrét projekthez is tartozik, így sokkal átláthatóbb lett például az ömlesztett “Rutin” projekt is.</p><h3>Több projekt, átlátható struktúra</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/242/0*4t0Ev0EYZiugu0d4.png" /></figure><p>A másik lehetőség, hogy minden feladatot a neki való projektbe helyezel és egy nagyon pontos projekt fát építesz fel. Például Munka projekt, azon belül Weboldal, Az alatt Karbantartás, UX teszt, Webdesign, Analitika, stb. projektek. Vagy ha agilisan dolgozol, akkor a Fejlesztés projekt x alatt lehetnek a Sprint 1–2–3-x projektjeid.</p><p>Ez első ránézésre bonyolult. Az is, viszont pont ez az ereje! Ha jól átgondolt struktúrát építesz fel, akkor átlátható marad és mindent azonnal meg fogsz találni, amivel foglalkozni szeretnél.</p><p>Pro/Kontra:</p><ul><li>Mellette szól a szervezettség, amivel funkcionálissá tudod tenni az egészet, adott időben tudod nézni az összes feladatodat, vagy mindent ami munka, vagy minden egy adott projektről.</li><li>Ellene szól, hogy kicsit több odafigyelést igényel a struktúra felépítése és karbantartása.</li></ul><p>Az, hogy a fenti két megoldás közül neked melyik a legjobb, az fogja eldönteni, hogy milyen kifutású feladataid vannak. Ha sok, gyorsan kipörgő feladatod van, akkor jobb az első, de ha nagyobb projektjeid vannak, amiket érdemes akár alábontva kezelni, hosszabb időn keresztül, akkor egy stabilabb struktúra előnyösebb. (Vagy egy harmadik megoldás, amit kitalálsz — és megosztasz velem kommentben 🙂 — mert neked az még jobb)</p><h3>A GTD a Todoist motorja</h3><p>Ha megvan a struktúra és fel is töltötted az első adag feladattal a projekteket, akkor jön a napi szintű használat. Ez a legkritikusabb része a Todoist használatának is, sőt az egész GTD metodológiának. Ha nem rögzítesz minden feladatot mindig ugyanoda (Todoist, Asana, kockás füzet, bármi), akkor egyik sem lesz pontos, így nem is támaszkodhatsz rá a mindennapokban.</p><p>Személyes tapasztalatom az, hogy ezt az ugrást az segít megtenni, ha nem csak a munkahelyi dolgokat viszed ide fel, hanem az otthoniakat is. Persze nem kell minden napra egy-egy reggeli-ebéd-vacsora feladatot felvinni (persze lehet…), de vannak olyanok, amiket akár el is felejthetsz, így érdemes felírni (bevásárlás, számlák, lotto, autószerelő). Ezzel tulajdonképpen csak mélyíted magadban az alkalmazás használatát és hamarabb válik rutinná.</p><p>Mivel nálam a GTD a munkám alapja, így a ToDoist kiválasztása egy fontos döntés volt.</p><p><a href="http://tartalommarketing.hu/mi-az-a-gtd-miert-lesz-jo-neked/">Ha érdekel a GTD, akkor itt tudsz utána olvasni, hogy mi is az.</a></p><h3>Tippek ToDoist használathoz</h3><h3>Platformok</h3><p>A legelső, hogy keresd meg a neked leginkább megfelelő elérési pontot. Mobilon mindenképp fent kell lennie, de ezen felül van desktopra telepíthető verzió, böngészőbe beépülő modul, Outlook modul, de még Gmail modul is.</p><p>Az Outlook (ha azt használsz) szerintem kötelező, mert a leveleidet direkt módon hozzá tudod adni a feladataidhoz és később meg is nyithatod őket, ha foglalkozni akarsz velük.</p><h3>Shortcuts</h3><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/617/1*PXf5j8a_-CsL5eOFIw65wg.png" /></figure><p>A gyors feladat rögzítéshez mindenképp érdemes áttanulmányozni a különböző shortcut lehetőségeket is.</p><p>Pl. !!Fontos feladat:!! tom at 9 p1 gyereket kitenni az iskolában @suli</p><p>Ez a Todoist számára azt jelenti, hogy: <strong>Fontos feladat</strong>: holnap 9-kor kitenni a gyereket az iskolában. Prioritás 1, címke: suli.</p><p>Nagyon jól működik a programban a szövegértés, így rövidítéseket használva egy csomó dolgot meg tudsz adni gyorsabban, ill. pár extra funkcióval elérheted, hogy szinte mindent be tudsz állítani 1 begépelt sorral.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/627/1*J5rrV2BSQ-54-n4jTrsbHw.png" /></figure><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/598/1*IjY5owyGdWd6zalHDMw4XQ.png" /></figure><p>A fentiek csak a fontosabb példák, <a href="https://support.todoist.com/hc/en-us/articles/205378051-Quick-Guide">még találsz jó pár opciót itt.</a></p><h3>Rutinok</h3><p>Még egy dolog van, ami szerintem nagyon lényeges. A rendszeres rutinok, amik mentén ellenőrzöd és priorizálod a feladataidat. Ez szintén egy GTD alaptézis, mert így tudod mindig fókuszálni adott időszakra az energiáidat.</p><p>Nálam erre két időpont vált be:</p><ul><li>heti rutin: minden hétfő reggel a meglévő feladataimat prioritás és határidő szerint, amennyire lehet elosztom a hétre. Beállítok emlékeztetőket, alábontok egy-egy feladatot, amiknek külön határidőt adok meg, hogy a végén pontosan legyen kész az egész. Ez minden hétfőn körülbelül 20 perc.</li><li>Napi rutin: minden reggel (egy kávé mellett) megnézem az aznapi listát és felosztom őket aznapra. Ha szoros lesz a napirend, akkor még időpontokat is be lehet állítani, hogy tartani tudjam a tempót. Ez körülbelül napi szinten 5–10 perc.</li></ul><p>Nap végén, fakultatív jelleggel, ami esetleg nem lett kész feladat, azt átütemezem egy mozdulattal másnapra. De ez annyira nem elegáns, mert ezzel felrúgom a heti tervet is, így igyekszem pontosan tervezni a hetemet.</p><h3>ToDoist rendszer, az összefűzések</h3><p>Azon felül, hogy a program önmagában működik számos platformon, plusz beépül sok másik programba, vagy egy további előnye is.</p><p>Aktív kapcsolatot lehet kiépíteni rengeteg másik program és a ToDoist között. Erről írtam korábban, hogy nálam ez hogyan épül fel.</p><p>Egy rövid és nem teljes lista, kedvcsinálónak:</p><ul><li>Evernote</li><li>Trello</li><li>Outlook / Gmail</li><li>Google calendar</li><li>Youtube</li></ul><p>A végére a legjobb, amivel a legtöbbet össze tudod kötni: az <a href="https://ifttt.com/">IF</a> egyre több kapcsolatot ad, folyamatosan bővül és a ToDoist is benne van már.</p><p>A legfrissebb és számomra egy nagy öröm volt: múlt héten jelentették be, hogy direkt módon össze lehet kapcsolni a Slack-kel is (egy csatornával). Mivel ezt aktívan használom, így jól jött, hogy már Slack-ből is tudod ToDoist feladatokat felvenni, ha kiderül valami a munka során.</p><p>Remélem meghoztam a kedved és találtál hasznos infot. Ha tetszett oszd meg, ha már használod, akkor írj nekem pár tippet hozzá!</p><p><em>Originally published at </em><a href="http://thecoffeebreak.hu/todoist-bemutato/"><em>thecoffeebreak.hu</em></a><em> on January 1, 2016.</em></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=84dd9eb588f3" width="1" height="1" alt="">]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Webanalitika, ébredj!]]></title>
            <link>https://medium.com/coffeebreak-consulting/webanalitika-ebredj-16ecff34e5d5?source=rss-f2eda7caf634------2</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/16ecff34e5d5</guid>
            <category><![CDATA[webanalitics]]></category>
            <category><![CDATA[analytics]]></category>
            <category><![CDATA[visualization]]></category>
            <category><![CDATA[data]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tóth-Czere Péter]]></dc:creator>
            <pubDate>Fri, 01 Jan 2016 00:00:13 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-03-02T07:02:02.339Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*HOY3TFh0_M7F5ik45k6Zhw.png" /></figure><p>Mint olyan embernek, aki otthonosan mozog a webanalitikában, nehéz volt anno belátnom, hogy önmagában a webanalitika kevés. Nem elég, ha mindent mérsz, mindent riportolsz és minden ott van feketén, fehéren.</p><p>Az, hogy mi hiányzott, igazából az elmúlt pár évben találtam meg, s az elmúlt időben fogalmazódott meg bennem egy pontos válasz erre.</p><h3>Az analitika önmagában semmi!</h3><p>Lehet mérni a tudásodat abban, hogy milyen könnyen tudsz kinyerni bizonyos adatokat a rendszerből. vagy hogy azonnal megmondod a látogatók hány százaléka érkezett mobilról, abból mennyi volt a férfi és a 18–24 év közötti.</p><p>Ez lehet egy szempont. Ha ez a fő elv, akkor rossz hírem van: egy idő után mindenki meg fogja (ha tényleg akarja) tanulni a webanalitika minden trükkjét és már nem lesz kérdés, hogy valamit meg tudsz-e mondani, amiről alapvetően a rendszer képes adatot gyűjteni. Ha ezt eléred, akkor… hátradőlsz és stagnálsz, élvezve a hihetetlen mennyiségű tudást és rutint? Ez a kérdést zavart engem kezdetektől fogva (nem, nem tudok mindent és terveim szerint nem is fogok), mert láttam, hogy véges számú kombinációra képes pl. az általam használt Google Analytics rendszere is. Temérdek kombinációra, de véges számúra.</p><p>Így gyakorlatilag biztosítani tudnám azt, hogy bárkit szétbombázzak emészthetetlen mennyiségű adattal és várjam, hogy mit mond rá.</p><h3>A webanalitika több mint adatok gyűjtése és rendszerezése</h3><p>Benne van a nevében is a megoldás… Analitika. Ne csak begyűjtsd és átadd az adatokat, hanem értelmezd azokat, rendszerezd. Ha kell, akkor válogass a mutatószámok között, hogy ténylegesen mire van szükség. Tudnod kell, hogy ki fogja olvasni a riportot. Az ő szintjének megfelelő mennyiségű és minőségű anyagot kell kiadni, hogy megértse azt, amit te már külön rendszerezés nélkül is látsz.</p><p>Egy jó webanalitikai szakember értelmezi is az adatokat és mindenki máshoz már egy feldolgozott, megszűrt csomag érkezik.</p><p>Egy jó analitikus látja, hogy mikor kérnek tőle hibás riportot, mert nem azt fogják végül kapni, amire tényleg szükségük van.</p><p>Egy jó analitikus a beérkező kérésekből látja, hogy milyen típusú tevékenységről van szó és annak méréséhez milyen mutatókra van szükség.</p><p>Őszintén szólva a fent leírtak nem kevés munkát igényelnek tőled, viszont megéri. Ha eléred azt, hogy át tudd adni a változatos mutatók és mérőszámok miért is szükségesek egy-egy kampány mérésénél, akkor már nyertél.</p><p>Munkahelytől / szervezettől függően ez a könnyűtől a kvázi lehetetlenig (lehetetlen igazából nincs…) változhat, hogy mennyire is lesz nehéz ezt a gondolatot átadni a többieknek. Cserébe nagyon megéri.</p><h3>Az analitika minden üzleti döntés alapja</h3><p>Reméljük mindenhol…</p><p>Ez miért fontos itt és most nekünk? Mert minden adat nálad van. Az analitikusnál. Mindenki más azt látja, amit te megszűrtél már egyszer. Ha nem akarod, akkor is.</p><p>Ezt belátva akkor a kérdés csupán ennyi: Miért ne lássák akkor a tökéletes képet, ami nekem amúgy is egyértelműen látszik?</p><p>Ehhez azonban több minden is szükséges.</p><h3>Tökéletes bizonyosság</h3><p>Minden másnál fontosabb!</p><p>Ha azt el tudod érni, hogy neked mindig higgyenek és elfogadják a meglátásaidat, akkor egy dolgot nem nagyon tehetsz meg: nem hibázhatsz (sokszor).</p><p>Ha valahol megadják neked a jogot, hogy mint webanalitikai szakértő átadd adott kérdéssel kapcsolatban a tudásodat, javaslataidat és adnak a szavadra, akkor finoman fogalmazva is irtó blama, mikor kiderül, hogy tévedtél (és ezen elúszott egy szép kis summa mondjuk keresőhirdetésekre).</p><p>Szóval mielőtt nekivágsz ennek, legyen 100%-ig biztos, amit mondasz.</p><p>Ha nem megoldható, akkor emeld ki, hogy bizonyos szintű következtetéseket is belevettél az anyagba. Ez teljesen rendben van.</p><h3>Bátorság</h3><p>Odaállni pár rendkívül magabiztos és nagyhangú marketinges guru elé és felvázolni nekik, hogy bár a tervet imádod, támogatod, a kért célszámokkal egyáltalán nem értesz egyet, mert marhaságot szeretnének… Nem lehetetlen, sőt adott esetben még szórakoztató is lehet, de mindenképp kemény dió.</p><h3>Kreativitás és elemzés</h3><p>A kreativitás az, amit nagyban tudja támogatni a fenti két pontot. Egyszerűen azért, mert egy adott kérdést nagyon féleképpen lehet megközelíteni analitikai oldalról is. Ha találsz egy olyan megközelítést, ami fedi az igényeket, tehát meg fogják látni benne, amit keresnek, de ezt kombinálni tudod más mérőszámokkal, amik az egész képet új alapokra helyezik, akkor sokkal könnyebb dolgod lesz.</p><p>Ha ez megvan, akkor a következő kérdés, hogy ezt hogyan akarod megmutatni. Alább egy példa, hogy ugyanazt a megoldást hogyan lehet több féleképp vizualizálni.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*LNul4nVykqdHKldxKSheEQ.png" /></figure><p>Eléggé átláthatatlan nem? Kicsit egyszerűsítve:</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/990/1*5gFzpyO5w1uVRI-k219TaQ.png" /></figure><p>Egy fokkal jobb, de még mindig kaotikus. Próbáljunk mást!</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/942/1*KABjPWbajdG9fYZu_GZlfQ.png" /></figure><p>Ezen már tisztábbak az adatok. Átláthatóbb, egyértelmű az eredmény, de sok a kvázi felesleges adat.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/516/1*O6YdoxM9am4Bssso_G-ZLA.png" /></figure><p>Itt is hasonló a végeredmény, de egyből látszik, hogy mit is akarsz megmutatni.</p><p>Szerintem ebből tisztán látszik, hogy milyen hatalom van a<br> kezedben. Te döntöd el, hogy mit lássanak, még ha ugyanazt az adatot is mutatod meg nekik!</p><h3>Jó helyzet felismerés</h3><p>Ha a fentiek megvannak, akkor még egy feladat van hátra: át kell látni, hogy az adott mérőszámok mellett hogyan érdemes megmutatni az eredményt.</p><p>Csak hogy a legkézenfekvőbb példát hozzam:</p><p>Ha egy adott kampány visszamérést kérték tőled, akkor azt szerencsésebb idővonal alapon megmutatni, így látszik az ingadozás, folyamatos emelkedés (remélhetőleg).</p><p>Ha viszont az a kérdés, hogy hogyan teljesített az előzőhöz képest, akkor is megmutathatod így, de ott már nehezebb a pontos értékeket megmutatni, hiszen duplán mutatod őket. Itt már szerencsésebb egy, csak a legfontosabb mutatókat tartalmazó táblázat. 2 sor a kampányoknak, és a 2–3–4 fő mutató. Egyértelmű, átlátható és mutatja a kért összehasonítást tisztán. Ehhez mellékelni lehet egy grafikont is, de az már csak a hab lehet a tortán, ott csak akkor érdemes kiemelni valamit, ha történt valami szokatlan, pl. hatalmas kiugrás az egyiknél, vagy bezuhanás és azt meg lehet ott indokolni egy szöveg buborékkal pl.</p><h3>Gyakorlat</h3><p>Mint sok minden más, ez sem megy azonnal és tökéletesen. Gyakorlat kell hozzá.</p><p>Egyrészt te is fejlődsz. Mind előadásmódban, mind kreativitás terén, hogy miként is lehet mérni adott típusú dolgokat és azokat milyen módon lehet megjeleníteni.</p><p>Másrészt megismered a kollégák, vezetők igényeit. Ez azért fontos, mert tapasztalataim szerint mindenkinek megvan a maga igénye, hogy mit szeretne látni. Ha ez nem is, a megjelenítésre vonatkozóan vannak elvárások. Van, aki inkább a táblázatokat szereti, van, akinek csak grafikonok, szép ábrák kellenek. Ezt ki kell tapasztalni és észben kell tartani.</p><p>Idővel az egész sokkal könnyebben, gördülékenyebben fog menni, aminek két haszna is van: egyrészt neked sem fog annyi fejfájást okozni a tervezés, sőt iszonyatosan szórakoztató is lehet. Másrészt megszokja a szervezet is, hogy hatékonyabb és sokkal érthetőbb javaslatok érkeznek tőled, mint amire várnak.</p><h3>Verdict</h3><p>Amiért ezt a bejegyzést meg kellett írnom:</p><ul><li>Az igény bennem arra, hogy az adat egyre fontosabb legyen az üzleti döntések minden szintjén, a tervezési fázis inputjainál és a visszamérések intuitív megvalósításánál egyaránt.</li><li>Kollégámmal folytatott inspiráló beszélgetés nyomán, aki nálunk az analitika ura és kiváló ötletei vannak. (Köszi, Gyuri!)</li></ul><p>Kezeljétek az adatot önálló entitásként és engedjetek neki teret, hogy mindig izagodhasson az üzleti igényekhez és úgy tekintsetek rá, mint kreativitást igénylő feladatra. Sokkal szórakoztatóbb lesz vele dolgozni!</p><p><em>Originally published at </em><a href="http://thecoffeebreak.hu/webanalitika-ebredj/"><em>thecoffeebreak.hu</em></a><em> on January 1, 2016.</em></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=16ecff34e5d5" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/coffeebreak-consulting/webanalitika-ebredj-16ecff34e5d5">Webanalitika, ébredj!</a> was originally published in <a href="https://medium.com/coffeebreak-consulting">CoffeeBreak Consulting</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
    </channel>
</rss>