<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" version="2.0" xmlns:cc="http://cyber.law.harvard.edu/rss/creativeCommonsRssModule.html">
    <channel>
        <title><![CDATA[CodeVisionHU - Medium]]></title>
        <description><![CDATA[Your vision is our reality - Medium]]></description>
        <link>https://medium.com/codevisionhu?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
        <image>
            <url>https://cdn-images-1.medium.com/proxy/1*TGH72Nnw24QL3iV9IOm4VA.png</url>
            <title>CodeVisionHU - Medium</title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
        </image>
        <generator>Medium</generator>
        <lastBuildDate>Thu, 19 Nov 2026 17:04:40 GMT</lastBuildDate>
        <atom:link href="https://medium.com/feed/codevisionhu" rel="self" type="application/rss+xml"/>
        <webMaster><![CDATA[yourfriends@medium.com]]></webMaster>
        <atom:link href="http://medium.superfeedr.com/" rel="hub"/>
        <item>
            <title><![CDATA[Backlog handling — a possible way of usage]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/backlog-handling-a-possible-way-of-usage-53db77b28ffb?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/53db77b28ffb</guid>
            <category><![CDATA[app-development]]></category>
            <category><![CDATA[agile]]></category>
            <category><![CDATA[backlog]]></category>
            <category><![CDATA[requirements]]></category>
            <category><![CDATA[product-development]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Wed, 09 Oct 2019 11:55:23 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2019-10-09T11:55:23.417Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h3>Backlog handling — a possible way of usage</h3><p>Lately I’ve bumped into more and more articles about backlog handling with high-flown titles like <em>„Epics are dead”</em> or <em>„The Scrum Backlog is where Features go to die”,</em> etc. Even I’ve already seen a lot of misconceptions or impractical ways of usage, on the whole I’ve gained more or less good experiences about the backlog management. So I decided to present how we manage the backlog.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*GH3uc7TElGCFbEUjn-m0KA.png" /><figcaption><a href="http://www.agile-scrum.be/wordpress/wp-content/uploads/2014/08/User-stories-Agile-Scrum-Belgium-Training.png">Image source</a></figcaption></figure><p>First of all, I‘d like to state that <strong>this article is not a “single version of truth”</strong> about this topic, it just summarises our professional experiences at CodeVision. Our consequences are based on two very different approaches: the enterprise one which we’re working with every day in collaboration with one of the largest telecommunication companies of Hungary and the “agile waterfall” one meaning the agile collaboration with partners not having the agile mindset that we use with several mid-size companies. <em>(In practise the absurd combination of words agile and waterfall means projects, where the partner instead of providing a PO and writing the backlog directly, treats the project as a waterfall delivery, but our team tries to stay agile with iterative implementations, ceremonies and a dedicated proxy product owner.)</em></p><p>Secondly, I do believe that <strong>every product and every agile team is different</strong>, so I’m pretty sure that you might not agree with me about these arguments. But it’s not a problem at all. I think the point is just to get to know different understandings and best practices to be able to learn from them and to adopt them in case of facing similar situations.</p><h3>So what is a product backlog?</h3><p>There are several exact and professional definitions of a Product Backlog on the internet (e.g. on <a href="https://www.scrum.org/resources/what-is-a-product-backlog">Scrum.org</a> or at the <a href="https://www.agilealliance.org/glossary/backlog/">Agile Alliance</a>), but the most important factors are:</p><ol><li>The backlog is the single and exclusive list of tasks and issues related to the product.</li><li>It might contain everything required to be done or to be investigated in order to develop the product. These are called Product Backlog Items (PBIs)</li><li>It’s prioritised and all elements have a different priority.</li><li>It’s a living list and it’s continuously maintained by the PO (directly) and the team (indirectly).</li></ol><p>These statements seem to be quite obvious, but in fact there are some basic questions to be answered before creating the backlog of a product.</p><h3>What is a PBI?</h3><p>To put it in a nutshell everything you need to make your product better can be managed by your agile team. Even if it’s a functionality, a third party dependency, a documentation, a certification, a design guide, a resource, end so on. But this definition leads to a longlist of PBIs containing several typical elements, so you need a proper classification to organise the chaos. Let me present how we do it.</p><p>Usually our backlogs have a structure of 3 levels:</p><ol><li>The top level contains the <strong>Epics</strong> (in Jira) or <strong>Features</strong> (in Azure DevOps), which are the collection of correlated second-level PBI-s realising a business goal or functionality. E.g. feature of User management can be treated at the top level as the collection of partial functionalities placed at the second level like onboarding, forgotten password flow, rights handling, profile management and accounting.</li><li>The mid-level contains all PBIs that can be implemented separately and might add business value to the product. At the mid-level PBIs are separated by their effect one the product. A <strong>User Story</strong> directly affects the product by realising a functionality (like the list above). <em>For example, I as an invited person to this system knowing nothing about it want to get informed about the product itself and the benefits I can realise by performing the registration, so then I can decide whether I want to sign up and whether it is worth giving my personal data to the provider.</em> <em>(For more examples with I-sentences please visit </em><a href="https://www.mountaingoatsoftware.com/agile/scrum/scrum-tools/product-backlog/example"><em>this</em></a><em> website)</em>. But an <strong>Improvement</strong> (in Azure DevOps) or a <strong>Task</strong> (in Jira)<strong> </strong>usually has an indirect effect on the product itself from the end-user point of view. <em>For instance, a framework upgrade, the solution design, performing the certification process of the security department, the usability test, the proof of concept before the implementation of a future-proof technology, etc.</em></li><li>The bottom level contains <strong>Tasks</strong> (in Azure DevOps) and <strong>Sub-Tasks</strong> (in Jira): the technical parts of the implementation of the mid-level PBIs that can be managed by the team members (or experts involved) and which are small enough to be finished in maximum one manday. <em>E.g. creating the mock services, implementing the data transformation, writing the test cases, defining the unit tests, performing the code-review, drawing the sequence and use-case diagrams, etc.</em></li></ol><p>In general the first two levels are managed and prioritised by the Product Owner (and the PO team if exists) and the third level is managed by the Development Team.</p><p>According to this way of thinking most of the issues can be classified except one: the bugs.</p><h3>Dealing with bugs</h3><p>Bugs are the necessary evil of IT development meaning you must be able to handle them on a proper way. Basically the main question is whether you should manage bugs in the backlog or not?</p><p>Our answer is simple and clear: <strong>hence you need to get the bugs fixed in the lifecycle of the product and they can be managed by the agile team, bugs definitely belong to the Product Backlog</strong> — no doubt about it. But do not forget, that not all the bugs are equal.</p><p>Based on our concept there are two main types of bugs. Development bugs occur and exist during the development phase so fixing them is a prerequisite of closing the second-level PBI. Consequently they are administered as <strong>Sub-bugs</strong> (in Jira) or <strong>Bugs </strong>(in Azure DevOps) at the third level and evidently they are connected to a well-known PBI. But the so called production bugs are detected after the team has done the second-level PBI (during the integration or end-to-end testing phases or even in production). Once the agile team has already finished and demonstrated the feature, in most cases these bugs can’t be connected to an open second-level PBI. Maybe they’re related to more backlog items that might have already been finished by the team. Moreover, at the moment of capturing the bug it might not be known, what activities will be required from the team to implement the bugfix. Apparently, there are at least two parts of it: the investigation and the solution. But usually no one knows at the beginning, how many subtasks will be required to have the problem solved. If it’s just a misconfiguration, one subtask might be enough. But if it’s a solution gap, a lot of activities (even by different experts) might be necessary to have it fixed. Therefore we prefer dealing with production bugs at the second level in form of <strong>Bugs</strong> (in Jira) and <strong>Faults</strong> (in Azure DevOps).</p><p>This approach lets the Development Team to prioritise the development bugs according to the decisions of the experts, but also provides the chance and the responsibility to the Product Owner to rank new user stories and existing production bugs.</p><h3>Same functionality, but different channels and platforms</h3><p>Sometimes it happens that a product has the same or very similar functionality on different channels. Suppose developing a product having a website and a mobile application on Android and iOS providing almost the same functionality and user experience. In this case the backlog can be treated separately: one for the website, one for the Android application and another one for the iOS application. But in most of the cases, functionality is kept parallel on all of the platforms — because in case of a digital product it might be indifferent on which channel it is used. So the <strong>product should have just one product backlog, but it has to be described in every PBI, which platform it is related to</strong>. Typically, user stories are identical on the channels and improvements/tasks containing framework upgrades are rarely the same on different platforms. But some certain user stories may also differ among the platforms: e.g. biometric identification on iOS, NFC handling on Android or PWA functionalities on a website.</p><p>All in all, by realising this concept backlog can be not the slaughterhouse but the incubator of features.</p><p><strong>Did you find this article interesting?</strong> If yes, please express your opinion by using the claps functionality.</p><p><strong>If you are interested in this topic</strong>, we’d love to hear from you on:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>For more information please visit <a href="https://www.codevision.hu/en/">https://www.codevision.hu/en/</a></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=53db77b28ffb" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/backlog-handling-a-possible-way-of-usage-53db77b28ffb">Backlog handling — a possible way of usage</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mobil weboldalak gyorsítása és az AMP]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/mobil-weboldalak-gyors%C3%ADt%C3%A1sa-%C3%A9s-az-amp-14ade7a2e885?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/14ade7a2e885</guid>
            <category><![CDATA[mobile-web]]></category>
            <category><![CDATA[mobile]]></category>
            <category><![CDATA[amp]]></category>
            <category><![CDATA[web-development]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Thu, 13 Sep 2018 07:53:55 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2018-09-14T05:59:55.435Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Az elmúlt években folyamatosan olyan statisztikák látnak napvilágot, amely szerint a weboldalak megtekintése egyre jobban tolódik a mobil eszközök irányába. Mi több, napjainkra a mobil telefonokon és tableteken végzett böngészés szinte minden jellemző mutatóban megelőzi a laptopos és asztali számítógépes internetezést. Íme egy egyszerűbb, a 2018-as évet is tartalmazó statisztika a <a href="https://www.statista.com/statistics/241462/global-mobile-phone-website-traffic-share/">statista</a> oldaláról és egy részletesebb, tartalmi osztályozást is bemutató elemzés a <a href="https://www.stonetemple.com/mobile-vs-desktop-usage-study/">Stone Temple</a>-től.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/800/1*3Jr1s_eX4WWPakm7U-GAlA.jpeg" /><figcaption><a href="https://www.stonetemple.com/mobile-vs-desktop-usage-study/">https://www.stonetemple.com/mobile-vs-desktop-usage-study/</a></figcaption></figure><p>Ez a tendencia azt eredményezi, hogy meg kell változzon a weboldalak tervezésénél kialakult és az elmúlt 20 évben bebetonozódott gyakorlat, mely szerint a weboldal megjelenését és működését desktopra kell tervezni és a mobil nézetet az így elkészült koncepcióból kell kialakítani. Ennek a tervezési kérdésnek számos aspektusa van, amelyek közül jelen cikkben csak egyet vizsgálunk: a performanciát.</p><h3>Mobil weboldalak sebessége</h3><p>A weboldalak betöltési és működési sebességét alapvetően a mobil készülékeken elérhető sávszélesség korlátozza, de az olcsóbb (ún. low-end) okostelefonok esetén a letöltött webtartalmak megjelenítéséhez szükséges hardveres erőforrás (processzor számítási kapacitása, memória) is gátló tényező lehet. Ezért a sebességnövelésre a legkézenfekvőbb irányelv így hangzik:</p><blockquote>“Mindig csak annyi tartalmat töltsünk le, amelyre feltétlenül szükségünk van.”</blockquote><p>A tartalom alatt elsősorban nem arra kell gondolni, hogy a weboldalnak mindig csak azt az egy oldalát töltsük be, amelyet a látogató éppen megtekint; hanem:</p><ul><li>csak akkora képet töltsünk le, amekkora feltétlenül szükséges (hiszen a nagy kép nem feltétlenül jeleníthető meg a kijelzőn ugyanakkor adatforgalmat emészt fel)</li><li>a weboldal forráskódjának csak olyan részeit töltsük le, amely az adott oldalon szükséges lehet (kerüljük a nagy méretű, a teljes website működését lefedő script állományokat és stíluslapokat)</li></ul><p>Ezen felül látványos performancia-növelő tervezési minta lehet, hogy:</p><blockquote>“A lehető leghamarabb mutassuk meg a látogatóknak, amit le tudtunk tölteni.”</blockquote><p>Ebben az esetben a megvalósítás kulcsa, hogy a nagy méretű, de rövid ideig nélkülözhető tartalmakat csak utólag (aszinkron módon) töltsük be. Ha például néhány kép vagy a weboldalon elhelyezett egyedi betűtípus nélkülözhető, akkor az oldal struktúráját leíró forráskód és a szöveges tartalmak letöltődését követően mutassuk meg a weboldalt a látogatónak. Legfeljebb a szövegek egy alapértelmezett betűtípussal jelennek meg, illetve a multimédia tartalmak helyén helykitöltő elemek látszanak, melyeket idővel sorra kivált a letöltődő valódi tartalom.</p><p>Természetesen további “praktikák” is alkalmazhatók egy weboldal gyorsítására, de ez a kettő elegendő a cikkben foglalt gondolatok bemutatására.</p><h3>AMP — a Google megoldása</h3><p>Felismerve a mobil weboldalak térhódítását, a Google 2016-ban egy sztenderd eszköztár kialakításába kezdett. Az volt a céljuk, hogy olyan eszközkészletet adjanak a fejlesztők kezébe, amelyeket használva egyszerűen és szabványosan készíthetnek mobil eszközön is gyorsan betöltődő weboldalakat. A projekt az <a href="https://www.ampproject.org/">Accelerated Mobile Pages</a> (AMP) nevet kapta. Az AMP ígérete, mely szerint az általam készített weboldal automatikusan mobilra optimalizált sebességgel bír, önmagában is kecsegtető. De mindezen felül további előnyöket élvezhet az AMP használó. Például a projekt az IT világban kiemelkedő dokumentációval rendelkezik: a részletes írásos dokumentáció, a tutorialok, a példakódok és a playground segítségével a fejlesztők nagyon könnyen elsajátíthatják az új technológiát. Ráadásul a Google keresőmotorja is “jutalmazza” saját technológiájuk prófétáit, ugyanis a találati listában az AMP ikonjával jelöli az AMP technológiát használó oldalakat. (Sőt, egyes feltételezések szerint a Google rangsorolási algoritmusának értékelésében is pozitív tényező az AMP működés).</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/350/1*iqBu4kIzLLpjzYYb8sFk3w.png" /><figcaption>Organikus találat AMP ikonnal a Google keresőjében</figcaption></figure><p>A technológia az alábbi pilléreken nyugszik:</p><ol><li>Minden AMP tartalmazó weboldal forráskódjában el kell helyezni egy speciális kódrészletet (ún. boilerplate), amely a működéshez nélkülözhetetlen külső függőségeket (dependencies) készíti elő.</li><li>Az AMP-t támogató oldalak esetében a weboldal struktúrája és forráskódja csak és kizárólag az AMP által tett megszorítások mentén készülhet el (AMP kompatibilitás).</li><li>Nem kötelező, hogy a website minden egyes oldala AMP-t támogasson, a weboldal felépítése lehet AMP szempontjából heterogén.</li><li>Az AMP nem tesz megkötést sem a weboldal frontend technológiájára (HTML, CSS, Scriptek), sem pedig a frontendet kiszolgáló backend technológiára (PHP, ASP, Java, stb.)</li></ol><p>Az alábbiakban kiemelünk a 2. pontban említett, a weboldal struktúrájára és forráskódjára tett néhány megkötést, a teljesség igénye nélkül:</p><ul><li>Az oldal csak inline stílus osztály definíciókat tartalmazhat, a stíluslapok (.css állományok) és a tag attribútumként elhelyezett inline stílusdefiníciók használata tilos. Ráadásul a stílus osztály definíciókat is egyetlen <em>&lt;style&gt;&lt;/style&gt;</em> blokkban kell tömöríteni.</li><li>Az oldal nem használhat külső script file-okat (.js), script library-kat — az AMP boilerplate kivételével.</li><li>A HTML elemeken nem használhatóak egyes script esemény-kezelők (pl. onmouseover). A hivatkozások nem tartalmazhatnak a <em>href</em> attribútumban script utasítást (<em>href=”javascript:…”</em>).</li><li>A képeket <em>img</em> helyett <em>amp-img</em> tag-ben kell leírni, melynek paraméterezési lehetőségei kötöttek.</li></ul><p><strong>A fenti és a fel nem sorolt </strong><a href="https://www.ampproject.org/docs/fundamentals/spec#the-amp-html-format"><strong>egyéb megszorítások</strong></a><strong> betartásával az elkészített weboldal gyors(abb) lesz, mint az AMP technológia használata nélkül.</strong></p><h3>Ismerkedés az AMP-vel - a Durex Football promóció</h3><p>Az idei labdarúgó világbajnokságot megelőzően megbízást kaptunk egy promóciós weboldal készítésére a Durex számára, amely 3 európai országban segítette egy a világbajnoksághoz kapcsolódó nyereményjáték lebonyolítását. Mivel a teljes website csupán néhány oldalból épült fel és jellegéből kifolyólag az oldalakon található tartalmak jelentős része képként jelent meg; ezt az oldalt választottuk az AMP technológia kipróbálására.</p><p>A weboldal elkészült és <strong>mind a megrendelői oldal, mind pedig az IT csapat elégedett volt az AMP nyújtotta felhasználói élménnyel</strong>. A fejlesztés közben azonban rá kellett eszmélnünk, hogy azon kötöttségek, amelyek betartása látszólag nem nagy kompromisszum, a gyakorlatban igencsak megnehezítik a kódépítést. Rontják az áttekinthetőséget, az újrafelhasználhatóságot és a karbantarthatóságot.</p><p>Az egyik legnagyobb problémát a stílusok kezelése okozta. Mivel a tagek szintjén az inline stílus definíció az AMP technológia alkalmazása esetén nem megengedett, a csupán 1–2 beállítást tartalmazó stílus osztályok megszaporodtak. Ráadásul a különböző aloldalakon használandó stílusokat egyetlen style-blokkban kellett elhelyezni, ezért a temérdek stílus osztály definíció egy helyen került implementálásra. Végeredményben a fentiek következtében a (ASP.NET) MasterPage-ben elhelyezett 204 db stílus osztály definíció közel 1700 sornyi helyet foglalt — az egyébként 13 egyszerű oldalból felépülő website esetében. A számokból kiolvasható, hogy a stílus definíciók kezelésére vonatkozó megkötések már egy egyszerű weboldal esetén is indokolatlanul sok osztály létrehozását követelték meg, melyeket ráadásul átláthatatlan módon kellett implementálni.</p><p>Hasonlóan nehézkessé tette a fejlesztést például a harmadik feles script library-k használatának tilalma. Ennek hatására egyes problémák megoldásakor nem támaszkodhattunk a bevált osztálykönyvtárakra, hanem a saját kód előállításával “újra fel kellett találnunk a spanyol viaszt”. Ráadásul a Google Analytics és a Re-Captcha integráció is bonyolultabbá vált, jóllehet mindkét integrálni kívánt technológia Google termék.</p><h3>Tapasztalatok</h3><p>Összegezve tehát a Durex promócióban szerzett tapasztalatokat: habár a felhasználói élmény javul az AMP technológia alkalmazásával, az AMP a forráskód felépítésére és tartalmára vonatkozó megszorításai egyelőre alkalmatlanná teszik a gyakorlati használatra.</p><p>Mivel mi a Google által hosszadalmasan kifejlesztett és jelentősen támogatott technológiával összességében negatív tapasztalatokat szereztünk, kétségeink támadtak afelől, hogy megfelelő helyen és megfelelő módon alkalmazzuk-e a technológiát. Ezért szakmai fórumokon olvastunk utána annak, hogy milyen fejlesztői tapasztalatok, visszajelzések alakultak ki az AMP-ről a szakmában. Keserédes örömmel fogadtuk, hogy a nemzetközi fórumokon publikáló kollégák is hasonló problémákról számolnak be. Íme egy kapcsolódó cikk a sok közül: <a href="https://medium.com/the-set-list/google-amp-a-70-drop-in-our-conversion-rate-35fe3cb69c59">Google AMP — A 70% drop in our conversion rate</a>.</p><p>A tapasztalatok alapján a fejlesztő csapat úgy döntött, hogy a sebességnövekedést és a felhasználói élmény javulását az AMP által felvetett területeken, de az AMP használata nélkül fogják megoldani. Azaz úgy alakítják a webes fejlesztési gyakorlatunkat, hogy:</p><ul><li>kerülik az inline stílusdefiníciók használatát, kivéve ott, ahol felesleges a stílus osztály definíció</li><li>a stílus osztály definíciókat (továbbra is) megfelelően tagolt css állományokban fogják elhelyezni</li><li>a képi és multimédia tartalmak betöltésére saját fejlesztésű, a csapat számára kényelmesen használható aszinkron betöltő komponenseket alakítanak ki</li><li>a képfájlokat a sztenderd képernyőméretekre skálázva töltik le — ezzel optimalizálva a letöltött adatmennyiséget, az <em>amp-img</em> mintájára</li><li>a script és css állományok fájlméretét korlátozzák (50 kB-ban)</li></ul><p>Meglátásunk szerint idővel ezek a visszajelzések eljutnak a Google-höz is, de amíg az AMP nem ad nagyobb szabadságot az implementációs kérdésekben, mi maradunk a saját eszköztárunknál.</p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek a taps funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésed alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>Tevékenységünkről további információkat a <a href="http://www.codevision.hu/">http://www.codevision.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=14ade7a2e885" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-weboldalak-gyors%C3%ADt%C3%A1sa-%C3%A9s-az-amp-14ade7a2e885">Mobil weboldalak gyorsítása és az AMP</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Tanuljunk az óévből — széljegyzet a 2017-es naptár sarkára]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/tanuljunk-az-%C3%B3%C3%A9vb%C5%91l-sz%C3%A9ljegyzet-a-2017-es-napt%C3%A1r-sark%C3%A1ra-4dc3f2269d33?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/4dc3f2269d33</guid>
            <category><![CDATA[alkalmazás-fejlesztés]]></category>
            <category><![CDATA[agilis-módszertan]]></category>
            <category><![CDATA[mobil-alkalmazás]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 29 Jan 2018 08:18:27 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2018-01-29T08:18:27.113Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p><em>TL;DR: 2017 két legnagyobb tanulsága számunkra: 1. Használjunk agilis módszertani elemeket a munkában, még ha nem is dolgozunk konkrét agilis módszertannal 2. Áldozzunk a keretrendszerre és eszközökre, amelyek megkönnyítik a napi munkánkat.</em></p><p>A naptári év végéhez közeledve a vállalkozásoknál általában summázzák az elmúlt egy évet: leporolják év eleji, már-már feledésbe merült emlékeiket, áttekintik az adott évben elért eredményeiket és jó esetben következtetéseket, tanulságokat vonnak le a történtekből. Mi sem tettük ezt másképpen és több olyan pontot is találtunk, melyből sokat tanulhatunk. Számtalan sikert tudhatunk magunkénak a 2017-es évből, melyekre tényleg büszkék vagyunk, de a cikk szempontjából ezek lényegtelenek — hiszen jellemzően nem a sikerekből lehet a legtöbbet tanulni.</p><p>A következő sorokban a két legjelentősebb tanulságot szeretném bemutatni, melyek alapvetően meghatározzák, hogyan szeretnénk dolgozni a 2018-as évben.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/571/1*8T0WSdzSEcp0EPB5cjZ9_Q.png" /><figcaption><a href="http://www.happynewyearshayari2018.in/bye-bye-2017-welcome-2018-status-quotes-images/">http://www.happynewyearshayari2018.in/bye-bye-2017-welcome-2018-status-quotes-images/</a></figcaption></figure><h3>1. Agilis működés nem agilis környezetben</h3><p>Ahogyan az agilis módszertanok vagy legalábbis az agilis működést támogató eszközök és technikák egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az informatikai projektekben, úgy természetesen számunkra sem megkerülhető ez a fajta megközelítés megismerése és adaptálása. Ez persze nem azt jelenti, hogy 2017-ben kezdtünk először foglalkozni a témával, de ebben az évben nyílt lehetőségünk arra, hogy egy hosszú életciklusú mobil alkalmazás fejlesztését agilis módszertan szerint folytassuk, on-site munkavégzéssel. Habár házon belül a szigorú ütemezésű és sokszor több ezer emberórás projektek feladatainak elvégzésekor már alkalmaztunk agilis technikákat, de a “valódi agilis módszertan” megismerésének <strong>lehetőségét és kihívásait</strong> láttuk ebben az újraformált feladatban.</p><h4>Várakozások</h4><p>Az agilis folytatásban számos pozitívumot vizionáltunk, melyek közül a legfontosabbakat összegeztük:</p><ul><li>Csak a módszertan új, a terep ismert: ezt az alkalmazást ebben a nagyvállalati környezetben már évek óta fejlesztjük, így a módszertan adaptációjára is koncentrálhatunk az operatív munkavégzés mellett</li><li>Személyes kapcsolat: a partnerünk által az együttműködésbe delegált munkatársak döntő többségével több éve dolgozunk közösen, így az együttműködéshez szükséges bizalom fennáll</li><li>A partneroldali problémák elhárítása egyszerűbb lesz: a nagyvállalati környezetben előforduló menedzsment-folyamati illetve szoftver/hardver problémák megoldásában a partneroldali csapattagok gyorsan és hatékonyan lesznek a segítségünkre</li><li>Vezetői támogatás: mivel az agilis transzformáció felső vezetői támogatást élvez, a csapat valódi agilis működéséhez szükséges szervezeti/folyamati átalakulások megvalósulhatnak (pl. light-weight releasing)</li></ul><p>Végezetül pedig szintén reményt keltett bennünk a tény, hogy a vállalat az agilis transzformációt tanácsadó bevonásával kezdte meg. Így azt vártuk, hogy az agilis keretrendszer megismerésében és adaptációjában segítségünkre lesz egy tapasztalt és kompetens tanácsadó.</p><p>A fentiek fényében azt hiszem egyértelmű, miért örültünk a kihívásnak: azt vártuk, hogy egy általunk már jól ismert termék fejlesztési metodikáját egy szakmailag és vezetői szinten is támogatott transzformációs folyamatban, partnerünkkel közösen formálhatjuk át egy hatékonyabb és motiválóbb munkamódszerre. (Nyilván láttuk ennek árnyoldalait is, mint például a saját csapatunk kettészakadását vagy a munkakörülmények kedvezőtlen változását, de úgy gondoltuk, van eszköz a kezünkben ezen problémák orvosolására).</p><h4>Tapasztalatok</h4><p>Habár alapvetően pozitívan álltunk a változáshoz (mind vezetői, mind pedig a csapattagok szintjén), sajnos az új felállás nem mindig váltotta be a hozzáfűzött reményeket.</p><p>Ennek főbb okai esetünkben az alábbiak voltak:</p><ol><li>Szervezeti sajátosság miatt a budgeting és a priorizálás lehetősége és felelőssége a SCRUM Masterre hárult. Ennek eredményeképpen a Product Owner szerepe pedig névleges maradt, a döntések nem a termék középpontba helyezése mentén születtek meg.</li><li>A SCRUM Master lényegében semmilyen agilis tapasztalattal nem rendelkezett, ezért mikromenedzsmentet folytatott: a szakmaiság háttérbe szorult, az agilis munkavégzéshez szükséges eszközök kialakítása (pl. automata tesztelés, continuous integration és deployment, stb.) valamint a maintanance jellegű (refactoring, újabb és hatékonyabb háttérrendszeri interface-ek felhasználása, stb.)tevékenységek háttérbe szorultak (function first).</li><li>Nem állt valódi vezetői támogatás az agilis csapat mögött, így a vállalat waterfall-ra kihegyezett folyamatiban nem sikerült jelentős változást elérni. Így például a csapatnak release calendar szerint kellett volna verziót élesítenie, a sprintek feladatainak scope-ját 4–6 sprintre előre be kellett volna fagyasztania, a fejlesztésekre 4–6 hetes támogatást kellett volna nyújtania a megfelelő szervezet irányába.</li></ol><p>Mindezek ellenére egy közel háromnegyed éves “agilis botorkálást” követően egy új szakértő bevonásával másodszor is neki tudtunk veselkedni az agilis transzformációnak. Az új szakértő világossá tette partnerünk számára is, hogy <strong>az agilis működésnek környezeti és szervezeti feltételei is vannak, egy csapat önmagában tud agilisan dolgozni</strong>. Ez valamelyest változást hozott a hétköznapokban: jobban a helyükre kerültek az agilis csapaton belüli szerepek, a csapat nagyobb szakmai önállóságot kapott (és élvezett), a SCRUM Master személyében történő változás pedig jó hatással volt a motivációra és megszüntette a mikromenedzsmentet. Sajnos azonban a PO szerepköre nem tudott megerősödni, valamint a környezeti problémák elhárítása sem lett egyszerűbb.</p><p>Az újrakezdést követően az agilis csapat tagjai közös sikereket értek el. A csapatnak lett egy kialakult sebessége, viszonylag nagy biztonsággal működtek a komparatív becslések, a termék szállítása egyenletesebbé és költséghatékonyabbá vált, ráadásul az újra felosztott szerepekben a Dev Team, a PO és a SM egyaránt úgy érezhette, hogy jól/jobban végzi a dolgát. Azaz elindult mindaz, amit az agilis működéstől vártunk.</p><h4>Tanulság</h4><p>Természetesen az eddigiekben csak zanzásítva írtuk le a történéseket, számos tanulságos részlelet és történést feláldoztunk a terjedelem oltárán. A legfontosabb következtetés azonban az, hogy <strong>nem agilis környezetben nem lehet agilisan dolgozni</strong>. Bár ez a kijelentés trivialitásnak tűnhet, tapasztalataink szerint számos magyarországi példát láthatunk arra, hogy az agilis módszertan eredményeit csupán egy-egy szabály átemelésével, de nem a teljes keretrendszer adaptálásával próbálják meg adaptálni a vállalkozások. Mi több, az internet számos hasonló negatív példát és keserű tapasztalatot sorakoztat fel nemzetközi szinten is.</p><p>Fontos, hogy ránk nézve önmagában nem ez a következtetés adja a tanulságot. Nyilvánvaló, hogy megfelelő partneri támogatás nélkül meg sem próbálunk ténylegesen agilisan dolgozni és ezért nem is várjuk el az agilis működés eredményeit. Elengedhetetlennek tartjuk ugyanis, a vállalati környezet agilissá transzformálását az összefonódások szintjén (tipikusan igény-menedzsment, produkcióba állítás és DevOps folyamatok), valamint egy dedikált, felelős és döntésre jogosult kapcsolattartó létezését (ez esetben már szállítói oldalon kijelölésre kerülhet egy ún. Proxy Product Owner).</p><p>Az igazi tanulságot éppen azok a sikerek világították meg számunkra, amelyeket az újrakezdés után éltünk meg.</p><p>A két legfontosabb tanulság számunkra:</p><ul><li>a Backlog Refinement (korábbi terminológiában Grooming) ceremónia szükségessége. Egyértelműen előnyét élvezte ugyanis mind a csapat, mind pedig a termék, hogy az üzleti szempontú elvárásokkal (acceptance criteria) és a magas szintű megoldással (high-level solution) a csapattagok idejekorán megismerkedtek és kialakulhatott a csapatra vonatkozó ún. “közös értés”.</li><li>a Retrospective jelentősége, vagyis az elmúlt időszak pozitív/negatív tapasztalatainak összegzése, átbeszélése és a tanulságok levonása. Habár egy agilisan dolgozó csapat viszonylag kis létszámú (optimális esetben maximum 8 fő), a problémák előtérbe kerülése és megítélése még ilyen kis közösségben sem megy automatikusan. Kiváló technikák ismertek az agilis keretrendszerben a problémák feltérképezésére és priorizálására, ráadásul ezen módszerek kellően változatosak ahhoz, hogy a csapat ne fásuljon bele az önelemzésbe.</li></ul><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/300/1*xbDd0CkAOP1SoGuzSu6e1A.png" /><figcaption><a href="https://www.becker.edu/academics/undergrad/division-of-humanities/agilemindset">https://www.becker.edu/academics/undergrad/division-of-humanities/agilemindset</a></figcaption></figure><h3>2. Élezzük meg a baltát, mielőtt fát aprítanánk!</h3><p>“Nem érek rá megélezni a baltát, mert fát kell aprítanom!”, “Nem tudom hajtani a biciklit, mert tolnom kell” — többféle változatban is hallottuk már ezt a mondást, mely az élet számos területén frappánsan bevethető. Nincs ez másképp a mi munkánkban sem, így hát igyekszünk tanulni belőle.</p><p>Már a CodeVision megalapításától kezdve fontosnak tartottuk, hogy a szoftvereinket saját sztenderdek mentén implementáljuk. Általános képernyőszerkezetet találtunk ki, konkrét funkcióhalmazt megvalósító manager-objektumokat dedikáltunk a típusfeladatokra, jól paraméterezhető képernyőkomponens palettát készítettünk, stb. Az évek során a különböző projektjeinkben folyamatosan csiszolgattuk az eszközkészletünket és élveztük azok előnyeit, mint az újrafelhasználhatóság illetve a megvalósítások közötti sztenderdizáció. Az új kollégák és a szakmai gyakorlatos hallgatók szintén profitáltak a szabványosított munkavégzésből, hiszen ha megtanulták használni a keretrendszereinket, akkor hatékonyan és nagy biztonsággal építkezhettek a létező elemekből a feladatok megoldásakor. A tapasztaltabb kollégák számára pedig szakmai kihívást jelentett az olyan keretrendszeri funkcionalitás megtervezése és megvalósítása, amelyet a többiek a jövőben jól fognak tudni használni olyan feladatokon, amelyeket ma még nem is ismerünk. Azt természetesen nem állítjuk, hogy tökéletesen alkottuk meg az elemkészletet, de az nyilvánvaló volt, hogy a látókörünkbe tartozó szoftverfejlesztő vállalkozások legtöbbjénél nagyobb hangsúlyt fektetünk a szabványosított munkavégzésre.</p><p>Idővel az elemkészlet elért egy közel végleges állapotot: a legtöbb tipizálható problémára már megalkottunk egy egészen jól használható megoldást, így hiányzott a továbblépés lehetősége. Ezért kezdtünk el gondolkozni azon, hogyan fejlődhetnénk tovább ezen a téren.</p><p>A gondolkodás során a következőkre jutottunk (röviden):</p><ul><li>az Android és iOS szoftverarchitektúránkat közelíteni kellene egymáshoz azért, hogy a két platformon megszülető megoldások hasonlóak lehessenek, illetve a fejlesztők ugyanazt értsék a feladatok alatt</li><li>a kollégák körében széles körben meg kellene ismertetni a a Clean Code alapelveit és a vezető-fejlesztők segítségével adaptálni kellene azokat</li><li>tervezetten be kell vezetni a peer-review és a vezető fejlesztői review intézményeit, mellyel javulhat a kódminőség illetve a vezető-fejlesztők is nagyobb betekintést kaphatnak a fejlesztői munkába</li><li>feladattól és projekttől függetlenül be kell építeni a unit testinget a napi munkába</li><li>teljesen újra kellene építeni az implementáció elkezdésekor használt alapprojektet illetve a kiegészítő library-ket a fentiek alapján</li><li>ki kell építenünk a Continuous Integration (és később akár a Continuous Deployment) folyamatokat ahhoz, hogy a tesztverziózás illetve a produkcióba állítás hibamentes, pehelysúlyú folyamatok lehessenek</li><li>minimalizálni kell a fejlesztéskori függőségeket a projektekben ún. feature branchek használatával</li><li>lehetőség szerint mockolással kell csökkentenünk a külső rendszeri- illetve hardver függőségeket</li><li>a fejlesztés folyamatában automatikus tesztfuttató és kódminőség ellenőrző eszközöket kell elhelyeznünk</li><li>és még sorolhatnám…</li></ul><p>A lista hosszából látszik, hogy ezen ötletek elemzése, a megvalósításukhoz szükséges szoftver/hardver környezet kialakítása és a napi szintű adoptációhoz szükséges tudás terjesztése a kollégák körében rengeteg időt igénylő, ambiciózus feladat. Ámbár kétség kívül elengedhetetlen a hosszútávú céljaink megvalósításához.</p><p>Ezért 2017 tavaszán a vezető-fejlesztőkkel közösen priorizáltuk a listánkat és meghatároztuk, mely pontokat dolgozzuk ki először. Az egyes pontok tekintetében végigvettük az alternatívákat, illetve egyes kollégák elkezdték kialakítani az eszközöket, mások tananyagot állítottak össze a többieknek. Az újabb és újabb projekteken mindig bevezettünk 1–2 új elemet, melyet a tapasztalatok mentén finomítottunk és beépítettünk a cég közös tudásába. Olyan ötlet is akadt természetesen, melyet idővel jobbnak láttunk elvetni.</p><p>Mára a legtöbb ponton van előrelépés: egyes esetekben elértük a célunkat, míg más esetekben még köztes állapotban állunk. Egy biztos: 2018 januárjában a CodeVision még módszeresebben és több eszköz felhasználásával dolgozik, mint 2017 januárjában. Ez egy hatalmas dolog, mert <strong>habár 2017-ben másfélszer annyit dolgoztunk, mint 2016-ban, mégis szántunk időt a munkaeszközeink és munkamódszereink továbbfejlesztésére</strong>. Azaz megálltunk aprítás közben, és megéleztük a baltánkat.</p><p>Természetesen a 2017-es évből nem csak a fent bemutatott 2 tanulságot hoztuk magunkkal 2018-ra, de ezeket alapvető direktívaként fogjuk használni az idei munkavégzésünkben. Hangsúlyt fogunk fektetni mind az agilis tapasztalatokból átemelhető pozitívumokra (közös értés kialakítása, visszatekintések, nagyobb bevonódás és mélyebb megértés), valamint idén is időt fogunk szorítani az eszközeink, módszereink továbbfejlesztésére (automatizmusok, kódminőségi metrikák továbbfejlesztése, tooling).</p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek a taps funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésed alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>Tevékenységünkről további információkat a <a href="http://www.codevision.hu/">http://www.codevision.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=4dc3f2269d33" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/tanuljunk-az-%C3%B3%C3%A9vb%C5%91l-sz%C3%A9ljegyzet-a-2017-es-napt%C3%A1r-sark%C3%A1ra-4dc3f2269d33">Tanuljunk az óévből — széljegyzet a 2017-es naptár sarkára</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Ipari mobil alkalmazások]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/ipari-mobil-alkalmaz%C3%A1sok-9825ec480259?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/9825ec480259</guid>
            <category><![CDATA[ipari-applikáció]]></category>
            <category><![CDATA[mobil-alkalmazás]]></category>
            <category><![CDATA[ipari-alkalmazás]]></category>
            <category><![CDATA[ipari-informatika]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Wed, 29 Nov 2017 08:51:11 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-11-29T08:51:10.606Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>A mobil alkalmazásokról a legtöbb embernek a játék, a közösségi élmény, az ügyintézés, az irodai funkcionalitás illetve a multimédia jut eszébe. Ez nem is csoda, hiszen az átlagember az applikációk ilyen jellegű felhasználásával találkozik: mint például mobil bank, újság, könyv, fényképezés és videó, közösségi élet, kommunikáció, időjárás stb. Ezért nem merül fel benne, hogy az alkalmazások más területen is kiválóan használhatóak. <strong>Az egyik ilyen terület az ipar.</strong></p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/225/1*A4tCMwUI0Vn9KQCdOv-Z5A.png" /></figure><h3>Miért használhatóak a mobil alkalmazások ipari területen?</h3><p>A legfőbb válasz talán a mobilitás. A megfelelő mobil eszközön futtatott mobil alkalmazás lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy akár a gyártási területen, logisztikai központokban vagy egy külső helyszínen közvetlenül hozzáférjen a központi adminisztrációhoz vagy kontrollt gyakoroljon folyamatok és eszközök felett. Képzeljük csak el, ahogy a műszakvezető a futószalagok között sétálva a kezében látja a gyártósor egyes gépeinek állapotát, az azok által végzett munkák készültségét, a kellékanyag információkat, továbbá azonnali értesítést kap a hibákról, szükséges beavatkozásokról. Egy ilyen funkcionalitás eléréséhez nyilvánvalóan csak egy megfelelő mobil eszköz jöhet szóba.</p><h4>Mitől megfelelő a mobil eszköz?</h4><p>Először is Android platformot futtat. Ez azért fontos kérdés, mert:</p><ul><li>az Android rendszer lehetővé teszi az ipari területeken is használt perifériás eszközök elérését (erről bővebben a cikk további részében írunk)</li><li>az Androidos eszközök költséghatékonyan beszerezhetőek — szemben a beágyazott Windows rendszert futtató célhardverekkel</li><li>az eszköztámogatás biztosított (szemben egyes Windows CE eszközökével)</li><li>az eszköz értéke alacsony, így kisebb az eltulajdonítás veszélye és kevesebb az anyagi kár elvesztése, sérülés esetén</li><li>számos mobil telefonhoz és tablethez érhető el ipari védelmet (IP-67) biztosító tokozás</li><li>az Android rendszer nyitottabb a fejlesztők számára, mint a versenytársai</li><li>a legtöbb speciális ipari eszköz (pl. robbanásbiztos készülékek) elérhetőek Android platformon is, így az elkészített szoftver könnyebben portolható</li></ul><p>Másodszor az eszköz megfelelőségénél szempont lehet továbbá a megfelelő perifériák rendelkezésre állása. Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül:</p><ul><li>lézeres barcode olvasó (small/wide range, gyorsabb mint a kamera, rosszabb fényviszonyok esetén is pontosan olvas).</li><li>RFID író/olvasó egység</li><li>szabványos kimenetek és bemenetek</li><li>biometrikus azonosító</li><li>Bluetooth Low-Energy</li><li>kamera</li><li>GPS</li><li>pisztoly-markolat</li></ul><p>A fentiek alapján kiválasztható egy megfelelő kijelző méretű és a szükséges perifériákkal felszerelt eszköz, amelyre az ipari alkalmazások követelményeinek megfelelő egyedi alkalmazás fejleszthető. Az ipari mobil alkalmazások általános követelményei:</p><ul><li>tökéletesen végigvezeti a felhasználót az üzleti folyamatokon (az egyes felhasználóknak, a szükséges tartalmat a számára megfelelő formában mutatja és segíti a napi munkavégzést a folyamatok végrehajtásában)</li><li>ergonomikus (a szakemberek napi 8 órában használják ezt a munkaeszközt)</li><li>hibatűrő (hiányos internet lefedettség, szinkronizációs problémák, programhibák)</li><li>konténerizálható (az alkalmazás bevonható a vállalati szinten használt eszközfelügyeleti rendszerbe)</li><li>biztonságos (authentikáció, authorizáció és adatbiztonság)</li></ul><h3>Mire használható egy ipari mobil alkalmazás?</h3><p>Az ipari mobil alkalmazások a legkülönbözőbb célokkal alkalmazhatóak. Ezek közül az első a <strong>vizualizáció</strong>, azaz amikor az alkalmazás valamilyen eszközök állapotát teszi bárhonnan elérhetővé. Az egyik magyarországi kábelgyárban például, a CodeVision által fejlesztett Android alkalmazás a gyártósorokon használt ipari jelfeliratozó egységek állapotát, kellékanyag szintjét és az aktuálisan végzett nyomtatási feliratot mutatja. A rendszer úgy működik, hogy a különböző gépek ugyanabban az alkalmazásban is megtekinthetők, így a műszakvezető egy helyen, a csarnok tetszőleges pontján állva felügyelheti a feliratozó gépeket. Ehhez az alkalmazás egy a jelfeliratozó gépek gyártója által meghatározott egyedi, HTTP kommunikáción alapuló protokollt használ.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/224/1*-xO3HX-5IMxRSa416NQHIw.png" /><figcaption>A képernyő megjelenése egyezik a gép kijelzőjével</figcaption></figure><p>Az ipari applikációk egy másik jellemző alkalmazási területe az <strong>irányítás</strong> — hiszen a vizualizációt számos esetben manipuláció követi. A kábelgyárban is használt alkalmazás esetében például az ipari jelfeliratozó egységek által végrehajtandó, az SAP rendszerből érkező feladatok a mobil eszközről betölthetőek illetve tetszőlegesen módosíthatóak.</p><h3>Mely területeken alkalmazható egy ipari mobil alkalmazás?</h3><p>Ahogy az előbbi példából is látszik, az ipari mobil alkalmazások lehetőséget adhatnak <strong>gyártósorok, gépek vezérlésére</strong>, illetve HMI (Human Management Interface) kialakítására.</p><p>Ezen felül az ipari applikációk <strong>logisztikai folyamatok</strong>ban is jól használhatóak. Például egy nagy magyarországi olaj- és kenőanyag gyártó cég közel 7 km²-es raktárterületén a targoncák irányítása mobil alkalmazással történik. Az applikáció az alábbiak szerint működik:</p><ul><li>az alkalmazásba a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók léphetnek be, az authentikáció felhasználónév és jelszó megadásával történik</li><li>a rendszer biztonságát az intranetes hálózat, illetve a mobil eszközökre telepített eszközfelügyeleti rendszer garantálja</li><li>a felhasználó bejelentkezettségi szintjének megfelelően 14 raktári folyamat közül választhat (többek között betárolás, komissiózás, raktárrendezés, termék ellenőrzés, leltározás, stb.)</li><li>valamely raktári folyamatot kiválasztva, az alkalmazás a felhasználót egy az adott folyamathoz tartozó képernyősorozaton vezeti keresztül</li><li>az egyes képernyőkön a felhasználó az adott képernyőhöz tartozó utasítás végrehajtását egy datamátrix kód beolvasásával igazolja (például a rendszer a “Vidd el az árut az M2-es manipulációs területre” utasítást az M2-es manipulációs területhez tartozó kód beolvasásával tekinti elvégzettnek)</li><li>az elvégzendő feladatokat a kiszerelő sorok és az elszállítást végző kamionok adatain alapulva egy háttérrendszer generálja</li><li>a nagyobb felelősséggel járó feladatokat csoportvezető zárja le egy az alkalmazásban végigvezetett ellenőrzési feladat végrehajtásával</li><li>az alkalmazás egy robbanásbiztos Androidos mobil eszközön üzemel, amely pisztollyal és widerange laser vonalkód olvasóval is rendelkezik (azért, hogy a felhasználó a targoncában ülve olvashassa a hordókon, helyszíneken és a polcokon elhelyezett datamátrix kódokat)</li></ul><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1000/1*0GTS58SwUBWz2kdNPRw8cA.png" /><figcaption>A betárolás folyamatának mockupja (Fluid UI)</figcaption></figure><p>Az alkalmazás képernyőinek megtervezésekor nagy hangsúlyt fektettünk az ipari felhasználás generálta ergonómiai szempontokra:</p><ul><li>egyszerű színvilág, információt hordozó színkonvenciók (folyamattól és szerepkörtől függetlenül mindig a zöld jelenti a feladatot, kék az utasítást és szürke a segítséget nyújtó információt)</li><li>az egyes képernyőkön pontosan azok a metainformációk szerepelnek, ami az adott feladat elvégzéséhez szükséges</li><li>a minden képernyőről elérhető funkciók a képernyő tetején, állandó helyen kaptak helyet</li><li>a felhasználók akár érintés nélkül, kizárólag az eszköz hardveres billentyűzetével is dolgozhatnak (ehhez a képernyő kattintható elemei sorszámot kaptak, a beviteli mezők alapértelmezetten kiválasztásra kerülnek, a görgetés valamint a navigációs gombok pedig dedikált funkciógombokhoz vannak kötve)</li><li>a folyamat képernyőin mélységet jelző ikonok jelennek meg azért, hogy felhasználó tudja, az adott folyamat hányadik képernyőjén tart és hány lépés szükséges még a befejezéshez</li></ul><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*y9_5t6LGqJ3gQEgZMn53oA.png" /><figcaption>Az egyik kiszállítási folyamat egyes képernyői</figcaption></figure><p>Az ipari mobil applikációk kiválóan hasznosíthatóak külső <strong>helyszíni munkavégzésnél</strong> is. A CodeVision által fejlesztett mobil alkalmazás üzemel az egyik nagy energiaszolgáltató hálózati infrastruktúrát karbantartó alvállalkozóinak készülékein is. A mobil alkalmazásban a szerelők az adminisztrátorok által területi illetékesség, prioritás és esedékesség alapján kiosztott munkalapokat láthatnak. A munkalapokon az időpont egyeztetéshez szükséges ügyféladatokon túl számos az ügyfélnél elérhető infrastrukturális információ megjelenik. Így többek között az infrastruktúra különböző hardverelemeiről minden olyan információ azonnal elérhető, amely a szerelés elvégzéséhez szükséges (sorszámok, mérők, áramváltók, feszültségváltók és plombák adatai, stb.). Ráadásul az ügyfélhez tartozó dokumentáció is hozzáférhető, így a korábbi szerelések alkalmával készített fényképek, a szerződéses feltételek szintén a szerelő rendelkezésére állnak a helyszínen.</p><p>Az alkalmazás fejlesztésekor kihívást jelentett, hogy a szerelés sokszor olyan helyen történik, ahol nincs mobil hálózat vagy mobil internet. Ezért kiemelkedően fontos volt, hogy az alkalmazás offline is működőképes legyen. Ehhez az alábbiakat kellett megvalósítani:</p><ul><li>A munkalapokhoz tartozó adatok mindig legyenek elérhetőek a készülékeken. Ehhez egy algoritmus meghatározza, hogy mely munkalapok mely adatai lehetnek szükségesek és az alkalmazás ezen adatokat előre letölti.</li><li>A helyszínen rögzített adatokat és fényképeket kliensoldalon kell tárolni, majd megfelelő internetkapcsolat esetén továbbítani kell a háttérrendszerre (a háttérrendszeren pedig szinkronizációt és konkurencia kezelést kell megvalósítani).</li><li>A kliensoldali adatokat megfelelően karban kell tartani.</li></ul><h3>Esettanulmány — ipari alkalmazás a tejiparban</h3><p>A továbbiakban egy olyan példát szeretnénk bemutatni, melyben egy konkrét probléma terén egy magas szinten vázolt, majd első körös módon megvalósított mobil alkalmazás és a hozzá kapcsolódó iOT megoldás mérhető eredményt hozott.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/300/1*7OsEtOMLWut7SLcrs-KGtQ.png" /></figure><h4>A probléma</h4><p>Magyarországon a tejipar nagyságrendileg az ország GDP-jének 0,5%-át teszi ki, ami a 2016-os évben 1867 millió liter megtermelt tejet jelent, melynek felvásárlási értéke nagyságrendileg 168 milliárd Forint. A tehenek fejése alapvetően fejőgép használatával történik, amely jelenleg nem optimális. A fejőgép hardveres adottságai és beállításai jelentősen befolyásolják a tejhozamot. A tejhozamot negatívan befolyásoló tényezők alapvetően a tőgybetegségek, melynek kialakulásának főbb okai jellemzően:</p><ul><li><strong>Nem megfelelő hardverelemek használata</strong>: az egyes tehénfajták tőgymérete eltér, ezért a szívófej méretezésének igazodnia kell(ene) a tőgy méretéhez</li><li><strong>Tehenenként eltérő fejési igény és hozam</strong>: az állat fajtája és az ellés óta eltelt idő döntő befolyásoló tényezők</li><li><strong>Túlfejés, vakfejés</strong>: a tőgy elülső és hátsó részén található bimbók eltérő fejési görbét igényelnek</li><li><strong>Bakteriális fertőzések</strong>: ha a tőgyben a pulzáláskor nincs megfelelő mennyiségű tej (túlfejés, vakfejés esetén), akkor a szívófejből tej áramolhat vissza a tőgybe, mely jelentősen növeli a bakteriális fertőzések és a tőgygyulladás esélyét</li></ul><h4>A megoldás</h4><p>A megoldás magas szinten egyszerűen hangzik: <strong>minden tehenet fejjünk az egyedi igénye szerint</strong>. Ehhez nyilvánvalóan a tehénfajta tulajdonságainak megfelelő hardverelemeket kell használni, de ez önmagában nem elegendő. Célszerű lenne valahogy tudni, hogy az adott egyedet milyen gépbeállítás mellett célszerű fejni. A tejhozam egyik meghatározója az ellés óta eltelt idő: ez alapján határozható meg, hogy egy adott tehénfajtánál az ellés óta eltelt x-edik napon nagyságrendileg mennyi tej várható. Ezt vizualizálja a különböző tehénfajtákra az ún. laktációs görbe.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/600/1*9glAg9sEN_4CG4uepP0LUQ.png" /></figure><p>A lehető legjobb megoldás kialakításához az alábbiakra van szükség:</p><ul><li>a fejés aktuális állapotának vizualizálása</li><li>adaptivitás (fajta, laktációs görbe és apasztás figyelembe vétele egyedenként)</li><li>tehenek egyedenkénti azonosítása, az adott egyedre vonatkozó baseline meghatározása</li><li>folyamatos finomhangolás</li></ul><h4>Az eredmény</h4><p>A fent bemutatott megoldás nagy mennyiségű fejlesztést igényel, ezért több lépcsőben valósul meg. Az első verziós megoldás alapvetően két részből áll:</p><ol><li>iOT: a jelenlegi fejőgépeket “felokosítjuk” egy a szívófejen elhelyezett nyomásszenzorral, amely képes Bluetooth Low Energy kapcsolaton keresztül továbbítani a mért nyomásértékeket (250 db/msp). A szívás hatására a szívófejben kialakuló folyadéknyomásból lehet következtetni az átáramló tej mennyiségére.</li><li>Mobil: használjunk egy mobil alkalmazást, amely vizualizálja az aktuálisan mért értékeket, így a fejést végző szakember pontosabb képet kaphat a fejés állapotáról. Az alkalmazás fejőházanként és fejőgépenként lebontva továbbítja a mérési adatokat egy központi szerverre, ahol azok különböző metrikák szerint kiértékelésre kerülnek. A fejés állapotáról alkotott vizualizáció lehetővé tette egyúttal egy új fejési eljárás kikísérletezését is.</li></ol><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/300/1*WHs8kHKoUu8WO7fRNnZrvQ.png" /></figure><p>Az alkalmazás első verziójának tesztüzeme 4 hónapja tart, melyben több országban, több száz egyed bevonásával tesztelnek a szakemberek. Az új fejési eljárás és a csökkenő számban előforduló tőgybetegségek együttesen eddig a tesztek alapján mintegy +30%-os tejhozam növekedést eredményeznek. Ez a tavalyi magyarországi tejipari adatokra vetítve mintegy 5600 millió literes tejhozam növekedéssel érne fel, ami jelentősnek mondható.</p><h3>Tovább fejlesztés</h3><p>A rendszer jelenleg csak a vizualizációt teszi lehetővé, a beállításokat továbbra is szakemberek eszközölik a gépen. Ezért a rendszer egy triviális továbbfejlesztése volna a fejőgépek további “okosítása” iOT eszközökkel és a mobil vezérlés megvalósítása. Ezt követhetné az egyedek azonosítása (pl. RFID technológiával) és az egyedre vonatkozó fejési beállítások automatikus meghatározása és beállítása (baseline, fajta, laktációs görbe figyelembe vételével). Végezetül pedig a rendszer képes lehetne riasztások, figyelmeztetések kezelésére (például ha egy egyed tejhozama jelentősen eltér a várható hozamtól, akkor orvosi vizsgálat szükséges).</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/400/1*2uRJfSj-aR4BCiH0dcfE3g.png" /></figure><p>A cikkben foglaltakhoz a <a href="https://rendezveny.hwsw.hu/mobile/6"><em>HWSW mobile!</em></a> konferencián előadás is kapcsolódott, melynek tartalma elérhető a <a href="https://www.slideshare.net/AndrsDoor/ipari-mobil-alkalmazs-fejleszts-82916614"><em>SlideShare</em></a>-en.</p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek a taps funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésed alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>Az ipari mobil alkalmazás fejlesztési tevékenységünkről további információkat a <a href="http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu/">http://www.ipariinformatika.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=9825ec480259" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/ipari-mobil-alkalmaz%C3%A1sok-9825ec480259">Ipari mobil alkalmazások</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mobil alkalmazás fejlesztés — Hogyan térülhet meg az invesztíció?]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-hogyan-t%C3%A9r%C3%BClhet-meg-az-inveszt%C3%ADci%C3%B3-f49f22fe6b92?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/f49f22fe6b92</guid>
            <category><![CDATA[mobile-apps]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[ios-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[service-design]]></category>
            <category><![CDATA[android-app-development]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 14 Nov 2017 13:01:03 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-11-14T13:43:50.064Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Cikksorozatunk <a href="https://medium.com/codevisionhu">előző részeiben</a> a saját mobil alkalmazás fejlesztés különböző aspektusairól írtunk. Szó esett többek között a vízió kialakításáról, a szakértő csapat kiválasztásáról, valamint a vízió próbatételéről. Egész eddig azonban nem részleteztük, hogyan termelhet profitot egy mobil alkalmazás. A továbbiakban ezért ezzel kapcsolatban fogunk néhány gondolatot megosztani.</p><p>Az kétségtelen, hogy egy mobil alkalmazás bevezetése rengeteg invesztícióval jár. Hacsak nem áll rendelkezésre “házon belül” megfelelő kompetencia, akkor a service design, a szoftverfejlesztés és az üzemeltetés folyamataihoz bevont alvállalkozók költsége magas. Ehhez társul még a belső erőforrások (munkatársak időráfordítása, licence-ek, infrastruktúra használat, stb.) felhasználására jutó költség. Ráadásul a mobil alkalmazások utókövetése (támogatás, ügyfélszolgálat fenntartása, adatelemzés) állandó költséget jelent. Ezek következtében a mobil fejlesztése a legtöbb esetben nem olcsó mulatság.</p><p>Nyilván azt kell megvizsgálni, milyen ellentételezésre számíthat az a “befektető”, aki saját mobil alkalmazással lép a piacra.</p><h3>Alkalmazáson belüli szolgáltatás értékesítése</h3><p>A megtérülés egyik legkézenfekvőbb módja, ha <strong>a mobil alkalmazásban értékesített szolgáltatás termel bevételt</strong>. Erre nagyon jó példa, amikor egy játék prémium változatáért, vagy például egy nyelvtanulást segítő szótanító alkalmazásért fizetnek a felhasználók. Ezen esetekben a megtérülés mértéke nagyon egyszerűen számítható: mivel a szolgáltatás esetében a mobil beruházás az egyetlen valódi költség, a megtérülést a mobil alkalmazás számaiban kell látni.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/240/1*Wq83k-Etyau-8UN_MpAC9g.png" /><figcaption><a href="https://androidfunz.com/wp-content/uploads/2016/07/inapp-purchases.png">https://androidfunz.com/wp-content/uploads/2016/07/inapp-purchases.png</a></figcaption></figure><p>A képet árnyalja természetesen, hogy az ilyen virtuális szolgáltatások esetében a Google és az Apple kizárólagosan az alkalmazáson belüli fizetést (In-App purchase) kötik ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felhasználók a szolgáltatást a Google illetve Apple fiókjukban rendelik meg és az ott regisztrált bankkártyájukkal fizetik ki egyszeri vagy megújuló előfizetés (subscription) formájában.</p><p>Az alkalmazáson belüli fizetés fontosabb jellemzői:</p><ul><li>A felhasználók egy számukra megszokott fizetési felületen fizethetnek — hiszen az operációs rendszer szintjén megvalósított fizetési folyamat minden alkalmazásban ugyanúgy néz ki. Ez a tapasztalatok szerint jelentősen javítja a felhasználók bizalmát és biztonságérzetét a fizetési folyamatban — ezáltal közvetve a fizetési hajlandóságot.</li><li>A fizetési tranzakciók adatait, a számlázást és a számviteli megfelelőséget a Google illetve az Apple garantálja.</li><li>A fizetéssel kapcsolatos adminisztrációt (panaszok, lejárat előtti lemondás és visszatérítés) és a szükséges telefonos ügyfélszolgálatot a Google és az Apple biztosítja.</li><li>Ez a fizetési mód némi tapasztalattal “könnyen integrálható” az alkalmazásokba, azaz nem igényel speciális biztonsági követelményeknek megfelelő háttérrendszeri kommunikációt és adattárolást.</li><li>A fent felsorolt előnyöknek azonban (súlyos) ára van, ugyanis ezen szolgáltatásért mind az Apple, mind a Google 30%-os jutalékot kér minden egyes tranzakcióból.</li></ul><p>A lenti grafikon azt mutatja, hogy az egyes években mennyi volt az alkalmazástárakon belüli (fizetett hirdetések nélküli) bevétel világszerte 2015 és 2016-os évben, valamint hogy a trendek alapján milyen árbevétel várható 2020-ra.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*3cIVc7mrL76Xmi1KIk6qzQ.png" /><figcaption>Forrás: <a href="https://www.statista.com/statistics/220186/total-global-in-app-revenue-forecast/">https://www.statista.com/statistics/220186/total-global-in-app-revenue-forecast/</a></figcaption></figure><p>Azt hiszem a számok alapján egyértelműen látszik, hogy az In-App purchase egy igen népszerű fizetési forma.</p><h3>Szolgáltatás vagy termék vásárlása mobilon</h3><p>A mobil fizetés az alkalmazáson belüli, de nem a platformon alapértelmezett felhasználói fiókkal történő fizetést jelenti. Ez a fizetési mód csak olyan esetben alkalmazható, amikor <strong>a vásárló az alkalmazáson kívüli szolgáltatásért (pl parkolás) vagy termékért (pl könyv vásárlás) fizet az alkalmazásban</strong>. A mobil fizetés számos különböző szolgáltató segítségével kivitelezhető, a fizetés folyamata a legtöbb esetben az alábbi sémára épül:</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/687/1*eHeUYWPA4vZ6IJaDqh5VpA.png" /></figure><p>Magyarországon a két talán legnépszerűbb mobil alkalmazásba integrálható fizetési mód, az OTP Bank mobilra optimalizált weboldala és a PayPal. Az OTP esetén a fizetéshez egyedi megállapodás szükséges a szolgáltatóval, PayPal viszont a hivatalos API-k mentén viszonylag egyszerűen integrálható. Ami mindkettőnek előnye, az a hátránya is: alkalmazástól függetlenül ezek felhasználó felülete mindig ugyanolyan. Ez előny a korábban is említett felhasználói biztonságérzet szempontjából, hátrány viszont, hogy az alkalmazás felhasználója számára egyfajta kontextusváltást jelent, amikor az alkalmazás például lilás tónusú képernyőinek folyamatában megjelennek az alábbi kék képernyők.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/400/1*LtNPc9nLRtMvu5AjPRXYgQ.png" /><figcaption>Forrás: <a href="https://techcrunch.com/2014/07/09/paypal-makes-good-on-its-braintree-acquisition-with-launch-of-new-developer-tools-the-braintree-v-zero-sdk/">https://techcrunch.com/2014/07/09/paypal-makes-good-on-its-braintree-acquisition-with-launch-of-new-developer-tools-the-braintree-v-zero-sdk/</a></figcaption></figure><p>Az alkalmazáson belüli bankkártyás fizetés ennek ellenére a gyakorlatban sokat alkalmazott fizetési mód. Elsődlegesen akkor kiváló, amikor az ügyfél rendszeresen (például havonta) hasonló összegű számlákat egyenlít ki, ilyenkor ugyanis az ügyfél akár a számlakép megtekintése nélkül, mentett kártya esetén akár egy gombnyomással kezdeményezi a fizetést. Tipikusan jó példa erre a közüzemi számlák fizetése vagy az egyéb rendszeres díjak megfizetése.</p><h3>Alkalmazáson belüli hirdetések</h3><p>A weboldalakon értékesített népszerű hirdetési helyek mintájára a mobil alkalmazásokon belül is lehetőség van hirdetési helyek elhelyezésére. A mobil appok esetében is használható valamely saját értékesítési struktúra: <strong>a design terveken előre meghatározott üres slotokat kell hagyni a bannerek, képek, szövegek számára és ezeket a normál tartalmak mellett tölteni kell hirdetésekkel</strong>. De a webes megoldáshoz hasonlóan a hirdetési helyeket át lehet adni a Google AdWords gondozásába, ilyenkor a hirdetések töltését a Google hirdetéskezelő rendszere intézi és a mobil alkalmazás tulajdonosának a megjelenítések alapján fizet. Ez utóbbinak hátránya, hogy bár a hirdetések megszerzésével és adminisztrációjával a mobil alkalmazás tulajdonosának nem kell foglalkoznia, azonban azok tartalmára sincs hatással. Így könnyen előfordulhat, hogy olyan hirdetések láthatóak az alkalmazásban, amelyet a tulajdonos magától nem engedett volna megjelenni.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*ueDymdLSdYvVONjlDsklZw.png" /><figcaption>Forrás: <a href="https://www.slideshare.net/PozitronMobile/mobile-ecosystem-marketing-and-advertisement-past-present-future">https://www.slideshare.net/PozitronMobile/mobile-ecosystem-marketing-and-advertisement-past-present-future</a></figcaption></figure><p>Mobil alkalmazások esetén a fizetett hirdetési helyek alkalmazása közel sem olyan elterjedt, mint a weboldalak esetében. Ennek talán egyik legfőbb oka, hogy egy mobil alkalmazás képernyője olyan kicsi, hogy a tulajdonosa nem szívesen mond le egy kellően nagy területről (25–30%). Másrészt számos olyan weboldal létezik, amelyen a generált nem annyira fontos, de sokak számára érdekes tartalmak (like-vadász oldalak, álhír portálok, stb.) kifejezetten látogatóforgalmat generálnak a hirdetéseknek. Ez mobil alkalmazás esetén nehezen kivitelezhető, ugyanis a felhasználók jellemzően nem böngésznek tartalmakat órákon keresztül a mobil telefonjukon. A mobil hirdetések leggyakoribb előfordulási helyei a játék alkalmazások.</p><h3>Közvetett értékek</h3><p>A fent bemutatott eszközök lehetőséget adnak a mobil alkalmazással történő pénzkeresésre. <strong>A cikk elején említett invesztíció megtérülése nem feltétlenül csak pénzben mérhető</strong>. A továbbiakban erre szeretnénk néhány példát mutatni.</p><h4>Ügyfél elégedettség növelés</h4><p>Számos olyan mobil alkalmazás létezik, amely nem nyújt valódi többletszolgáltatást a felhasználók számára, például az alkalmazástulajdonos weboldalához képest. Ha a felhasználó számára amúgy is szükséges, hogy rendszeresen “érintkezzen” például egy szolgáltatójával, akkor miért ne tehetné ezt meg a személyes eszközén, kényelmesen, akár üres idejében. Erre talán a személyes példámat tudom hozni, ugyanis a mai napon a piros lámpánál várakozva (üres időben) a mobil telefonomon (kényelmesen) befizettem a közüzemi számláimat egy mentett kártyás tranzakcióval (egy kattintással). Ezt megtehettem volna otthonról vagy a munkahelyemről a weboldalon is, de az egyrészt értékes időt vett volna el az életemből, másrészt lassabb lett volna (több kattintás).</p><p>Az ilyen alkalmazások tehát nem azért közkedveltek, mert új, a felhasználó számára más online/offline csatornán nem elérhető funkciókat nyújtanak; hanem azért, mert egy meglévő funkciót tesznek kényelmesebbé. Azaz kedvező hatással vannak az ügyfél elégedettségre.</p><h4>Megtakarítás az adminisztrációban (self-care)</h4><p>Egy ügyfélszolgálat fenntartása tipikusan jelentős költséggel jár, függetlenül a szolgáltatási területtől:</p><ul><li>alkalmazottakat kell foglalkoztatni (bérezés, képzés, számfejtés, HR-költségek)</li><li>helyiséget kell fenntartani (ingatlanok, eszközök, állagmegóvás)</li><li>pénzt kell kezelni (váltás, elszállítás)</li><li>dokumentumokat kell mozgatni</li><li>stb.</li></ul><p>Ezen költségek sok esetben lefaraghatóak azzal, ha a felhasználó számára online (webes és mobil) önkiszolgáló ügyfélszolgálatot (ún. self-care csatorna) alakítunk ki. Ez nyilván nem feltétlenül jelentheti az összes fizikai ügyfélszolgálat felszámolását, de megfelelően kirakott folyamatok jelentősen csökkentheti az ügyfélszolgálatok számát és a kapcsolattartók létszámát — azaz a költségeket. Ennek hatékony működéséhez “csak” azt kell megoldani, hogy a felhasználók számára egyértelműen tudják hol és hogyan tudják ügyeiket intézni.</p><p>Egyre több és több jó példát láthatunk erre a mobil világban (banki alkalmazások, telekommunikációs szolgáltatók, biztosítók), sőt Nyugat-Európában léteznek olyan online bankok, amelyeknek egyetlen fizikai ügyfélszolgálatuk sincs. (Magyarországon is van olyan bank, amelynek csak egyetlen ügyfélszolgálata van, ettől eltekintve csak digitálisan kommunikál ügyfeleivel).</p><h4>Presztízs</h4><p>Ahogy azt előző cikkeinkben is pedzegettük, egy mobil alkalmazás megtervezése, megvalósítása és gondozása jelentős költség. Éppen ezért egy létező, többnyire jól működő mobil alkalmazás presztízsértékkel is bír. Amennyiben a versenytársaknak nincs saját alkalmazásuk, akkor ez egyediséget jelent a piacon. Ha viszont a versenytársak egy részének van saját alkalmazása, akkor az ügyfelek előbb-utóbb minden piaci szereplőtől el fogják várni azt.</p><p>Cikkünkben nem tudtunk kitérni az összes lehetséges megtérülési módról, de ezt nem is ígértük a bevezetőben :) Bízom benne azonban, hogy így is betekintést engedtünk abba, milyen lehetőségek vannak akkor, amikor valaki egy mobil alkalmazás beruházási és várható megtérülési mutatóit szeretné mérlegre tenni.</p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek a taps funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésed az alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>A mobil alkalmazás fejlesztési üzletágunkról további információkat a <a href="http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu/">http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=f49f22fe6b92" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-hogyan-t%C3%A9r%C3%BClhet-meg-az-inveszt%C3%ADci%C3%B3-f49f22fe6b92">Mobil alkalmazás fejlesztés — Hogyan térülhet meg az invesztíció?</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mobil alkalmazás fejlesztés — A vízió próbatétele]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-a-v%C3%ADzi%C3%B3-pr%C3%B3bat%C3%A9tele-6c2b84b8d8ad?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/6c2b84b8d8ad</guid>
            <category><![CDATA[mobile-apps]]></category>
            <category><![CDATA[service-design]]></category>
            <category><![CDATA[android-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[ios-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-app-development]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 24 Oct 2017 11:15:43 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-10-24T11:15:42.808Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Cikksorozatunk <a href="https://medium.com/codevisionhu">előző részeiben</a> a mobil alkalmazás fejlesztés folyamatát igyekeztünk bemutatni a megrendelő/ötletgazda szempontjából. Habár a cikkek támpontot adtak néhány a vízióval és a szakértő csapattal kapcsolatos kérdéskörben, nyilván nem adtak minden problémára alkalmazható, univerzális megoldást. Ez alkalommal az üzleti célok és igények kidolgozásának néhány aspektusát igyekszünk megvilágítani.</p><p>Kezdjük jelen esetben a folyamatunkat arról a pontról, hogy adott egy mobil alkalmazás víziója (a víziókkal kapcsolatos elvárásokról <a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-van-egy-v%C3%ADzi%C3%B3m-2629306d879d">korábbi cikkünkben</a> írtunk). Ugyan az egyes üzleti területeken, a különböző múltú és méretű vállalkozások esetén a víziók merőben eltérhetnek egymástól, de az igazi víziók megvalósítása mindig nagy erőfeszítést igényel. Legyen a vizionált mobil alkalmazás akár egy startup vállalkozás üzleti modelljének kulcsfontosságú eleme, akár egy tőkeerős multinacionális vállalkozás online stratégiájának szerves része; a vízió életre keltése jellemzően sok időt és jelentős összeget emészt fel. Mivel a vízió esetleges kudarca mind a startup, mind pedig a nagyvállalat esetében tetemes veszteséget jelentene, célszerű a víziót a lehető legjobban “próbára tenni”, hogy <strong>az esetleges koncepcionális illetve tervezési hibákra a lehető leghamarabb fény derüljön</strong>.</p><h3>Az alapkoncepció meghatározása</h3><p>Egy mobil alkalmazás koncepciója esetén alapvető kérdéseket kell megválaszolni, mielőtt akár a tervezés megkezdődne.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/960/1*MAX3sTLMaunSKXkEqqUusw.jpeg" /><figcaption><a href="https://pixabay.com/en/question-mark-note-duplicate-2110767/">https://pixabay.com/en/question-mark-note-duplicate-2110767/</a></figcaption></figure><ol><li><strong>Kinek szánom az alkalmazást?</strong> A válaszadáskor célszerű a földrésszel és az országgal kezdeni. Például egy újfajta közösségi alkalmazás esetén a fejlett ázsiai országok, illetve az Egyesült Államok potenciális célterület lehet; míg mondjuk egy prémium égetett szeszekkel kapcsolatos alkalmazás a muzulmán országokban aligha lesz népszerű (az Iszlám tiltja az alkoholfogyasztást). De nem csak a földrajzi elhelyezkedést, hanem a korcsoportot és a nemek megoszlását is érdemes számításba venni. Az iménti közösségi alkalmazás esetén nyilván a 12–35 éves korosztály lehetne a favorit, míg a prémium kategóriájú italokat valószínűleg a 40–65 éves férfiak keresnék jobban egy mobil alkalmazásban.</li><li><strong>Miért fogja letölteni a felhasználó az alkalmazást?</strong> Az egyik legalapvetőbb kérdés, hogyan fog értesülni a célközönség az alkalmazás létezéséről. Nos, erre már számos megoldás létezik. A jól behatárolt célcsoportok általában elérhetőek célzott online kampányokkal, pl. Facebook vagy Google hirdetések segítségével. Ezen felül a már elért felhasználók kapcsolati hálója is felhasználható újabb felhasználók bevonzására valamilyen jutalom fejében. Például a Dropbox felhő tárhely szolgáltató a meghívott felhasználókért 500 MB ingyenes tárhelyet ajándékozott egy időben.<br>Ügyfeleink egy része meglepődik, de az alkalmazástárakban is igen sokat tehetünk azért, hogy a felhasználók számára szimpatikus legyen az alkalmazásunk. Egyrészt mindkét alkalmazástárban kialakítható egy vonzó bemutatkozás (szöveges-, képi- és videóanyagokkal), másrészt a megfelelő kulcsszavak használata elősegíti az alkalmazás megtalálását a keresőkben.</li><li><strong>Miért fogja használni a felhasználó az alkalmazást?</strong> Szintén alapvető kérdés, hogy ha a felhasználó már letöltötte az alkalmazást, akkor miért fogja újra és újra elindítani azt. Míg egy Facebookhoz, Instagramhoz és Twitterhez hasonló mobil alkalmazást a felhasználók naponta akár többször is használnak, addig például egy Taxi rendelő alkalmazás esetén a heti egyszeri használat is gyakorinak mondható. Az egyes alkalmazások esetén tehát a vélhető felhasználói szokásoknak megfelelően kell kitűzni a visszatérő látogatások számára, gyakoriságára és hosszára vonatkozó célokat. Nyilván egészen mások az imént említett mutatók egy olyan alkalmazás esetében, amit a felhasználó naponta, rendszeresen használ (pl. nyelvoktató alkalmazások, játékok); szemben például egy önkiszolgáló ügyfélszolgálat alkalmazással, amelyet számos felhasználó csak havonta egyszer, a számlafizetés idejére indít el. A mutatókkal szembeni elvárások meghatározása első pillantásra könnyebb feladat, amennyiben a vizionált alkalmazás hasonlítható egy már bevezetett alkalmazáshoz. Ám vadonatúj ötlet esetén célzott kutatással kell mérni a koncepcióra adott felhasználói reakciókat.</li><li><strong>Van/volt már hasonló? </strong>Fel kell deríteni, hogy a célterületeken milyen hasonló alkalmazások érhetőek el, illetve hogy tett-e már kísérletet valaki hasonló alkalmazás bevezetésére. Létező és jól működő alkalmazás esetén, a felhasználói vélemények és az esetleges alkalmazással kapcsolatban publikált cikkek segíthetnek az alkalmazás sikerének megértésében, de nem szabad túlzásokba esni a “bevált ötletek adaptálásakor”. Ellenkező esetben csak lemásoljuk a működő alkalmazást. Ha viszont korábban egy hasonló koncepciójú alkalmazás kudarcba fulladt, akkor kulcsfontosságú a rendelkezésre álló információk alapján a kudarc okainak feltérképezése és megértése. Enélkül nagyon kockázatos belevágni a saját alkalmazás fejlesztésébe.</li><li><strong>Milyen platform és eszköz?</strong> Jelen pillanatban világszinten az Android és az iOS platformok a legelterjedtebbek, ezért a cikkben csak ezekre térünk ki. Habár a fejlesztés nagyságrendben hasonló a 2 platform esetén, a felhasználói bázis nagymértékben eltér. Míg az Android platform penetrációja jelenleg 80% körüli, addig a felhasználók jelentős része alacsony- és közepes árfekvésű készülékkel rendelkezik. A statisztikák szerint készüléküket ritkábban cserélik, kevesebb mobil alkalmazást használnak. Ezzel szemben az iOS platform felhasználói habár csak 16% körüli arányban vannak, a készülékek ára miatt eleve más célcsoportot testesítenek meg. Jellemzően több mobil alkalmazást használnak és a felmérések szerint nyitottabbak a fizetős alkalmazásokra, illetve az alkalmazáson belüli vásárlásokra. Ezen felül jelentős eltérés mutatkozhat az alkalmazás életciklusának követésében a 2 platform esetében, ugyanis míg az Apple egy időben csak jellemzően 6–8 készüléktípust támogat, addig az Android-világ készülékei mind operációs rendszer verziók, mind fizikai tulajdonságok tekintetében (fizikai kijelző méret, felbontás, kamera, Bluetooth támogatás, stb.) sokkal szerteágazóbbak. Egyes statisztikák 20–30 000 különböző Android eszköz létezéséről számolnak be, amely a forgalomban lévő mintegy 2 milliárd példányra nézve is jelentős változatosságot jelent.</li><li><strong>Milyen kijelző méret? </strong>A mobil alkalmazások világában egy jelentős szempont a kijelző méret, hiszen egy tablet kijelzőjén sokkal több információ jeleníthető meg. Ráadásul más elrendezésben, mint egy mobiltelefon esetében. Az eszközök méretére vonatkozó döntéseket már a tervezés megkezdése előtt meg kell hozni, ugyanis a különböző eszközök támogatása mind a grafikai tervezésben, mind pedig az implementációban jelentős többletköltséget jelenthet. Bár többségében a CodeVision-nél is inkább mobiltelefonra optimalizált alkalmazásokat fejlesztünk, de készítettünk már nem egy, csak tableten futó alkalmazást. Ezek esetében az információ mennyiség és a funkcionalitás kizárta a mobiltelefon támogatását. Például egy beléptető rendszer munkaidő terminálja esetében, a kényelmesen nyomható felhasználói felület indokolta a tablet használatát; de az egyik fintech ötleteket a potenciális befektetők számára felsorakoztató alkalmazásunk esetében, az információ mennyisége zárta ki a kis kijelzőt.</li><li><strong>Milyen nyelvkészlet?</strong> Számtalan esetben döbbennek meg ügyfeleink a kérdés hallatán, ugyanis elsőre nem világos számukra, hogy az idegen nyelvek támogatása komoly fejtöréseket okoz a grafikai munkában. Nem csak arra kell figyelni, hogy a különböző szavak hossza jelentősen eltérhet a különböző nyelveken (gondoljunk csak a Szolgáltatások-Services-Dienstleistungen hármasra), de a feliratot tartalmazó grafikai elemeket is többszörözni kell a különböző nyelvek kedvéért. A dátum-, telefonszám- és összegformázásokról nem is beszélve.</li></ol><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*QACZY9yp3uUB_fTIzBfc2A.jpeg" /><figcaption>Forrás: <a href="http://www.techjini.com/blog/proof-of-concept/">http://www.techjini.com/blog/proof-of-concept/</a></figcaption></figure><h3>Proof of Concept — avagy a koncepció próbatétele</h3><p>Egy informatikai fejlesztés (és ezáltal egy mobil alkalmazás fejlesztése) során kulcsfontosságú, hogy a feltételezések, tapasztalatok és ötletek mentén megfogalmazott koncepciónkat próbára tegyük. <strong>A próbatétel célja minden esetben az, hogy</strong> az esetleges kockázati tényezőket, későbbi negatív felhasználói tapasztalatokat és a megvalósítási költségek jelentős megnövekedését — ezáltal <strong>a projekt bukását, a lehető leghamarabb, még a tervezési fázis legelején kiszűrjük</strong>. Mivel a szakemberek a PoC jelentőségét már régen felismerték, számos olyan technika és eszköz létezik, ami segíti ennek végrehajtását. A továbbiakban ezek közül mutatunk be néhányat, a teljesség igénye nélkül.</p><ol><li><strong>Piackutatás</strong>: a valós igények feltárása. Nincs kétség afelől, hogy a koncepció megalkotásakor a résztvevők a lehetőségnek megfelelően körültekintően, objektívan és legjobb tudásuk szerint jártak el. Még az is lehet, hogy az ötletekkel, alternatívákkal kapcsolatban érdeklődtek ismerőseiknél. De a kis létszámban megejtett kérdezősködéssel nem alkotható olyan pontos kép, mint egy célzott fókuszcsoporton végrehajtott, módszeres piackutatással. Így ellenőrizhető, hogy az ismerősök körében népszerű funkció megállja-e a helyét a társadalmilag más célcsoportban is, ezáltal az alkalmazás valódi igényeket illetve szükségleteket fog kielégíteni. Ugyan a különböző kutatások jellege és ebből kifolyólag költségvetése is nagymértékben eltérhet (online kérdőív, személyes kérdőív, egyéni megkeresések, nyereménnyel jutalmazott aktivitás, mint például ötletpályázat, stb.), de a szakértők által elvégzett kutatás valódi képet festhet arról, mit is akar a felhasználó — azaz a leendő fogyasztó.<br>Bár nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy napjainkban a televízióban sokat reklámozott online cipőáruház is végzett arra irányuló kutatásokat, hogy a vásárlók hajlandóak-e cipőt vásárolni webáruházban. Személy szerint elképzelhetetlennek tartom, hogy online vásároljak cipőt, hiszen nem tudok meggyőződni arról, hogyan áll a cipő illetve mennyire kényelmes. Ám nemrégiben egy ismerősöm a legnagyobb természetességgel rendelte be a cipőt, hiszen ugyanolyan modellt keresett, amit az elmúlt időben viselt. Azaz pontosan tudta a méretét az adott márkánál és fazonnál, illetve tudta, hogy jól fog állni neki. Az ő esetében tehát nem álltak fent azok a tényezők, amik engem eltántorítottak volna a vásárlástól. Így ha például a cég által végzett piackutatásban szerepelt kérdés arra vonatkozóan, hogy “Ön milyen feltételekkel vásárolna cipőt webáruházban?” gyanítom, hogy ez a feltételhalmaz kialakult a kiértékelés során.</li><li><strong>Solution design draft</strong>: nagyjából hogyan szeretném megvalósítani? A tervezés egyik előfeltétele, hogy a koncepcióban meghatározzunk olyan sarokköveket, amelyek alapján a tervezés megkezdhető. Tételezzük fel a fenti online cipőbolt esetében, hogy a piackutatás tényleg azt hozta ki, hogy a potenciális felhasználók akkor vásárolnak a legnagyobb valószínűséggel, ha olyan modellt választhatnak, amellyel már pozitív tapasztalatuk van. Ezen értékes információból kiindulva megfogalmazható, hogy a vásárló számára biztosítani kell a folyamatosság élményét. Az üzleti folyamatok és azok adaptációinak megtervezésekor keresni kell az olyan ötleteket, amelyek ezt szolgálják. Például: csak azonosított (fiókkal rendelkező) vásárlókat szolgáljunk ki és a fiókokban kumuláljuk a korábbi vásárlásokat. Adjuk meg a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb újrarendelés lehetőségét. Keressünk mintákat az egymást követő vásárlásokban: például ha X őszi cipő sok vásárlója választja az Y téli cipőt, akkor célszerű a hűvösebb idő beköszöntével azon felhasználókat EDM-kampánnyal és kuponakciókkal felkeresni, akik X őszi cipőt vásároltak és még nem vásároltak téli cipőt a webshopban. Ha pedig a rendszerünk ilyen minták felismerésére képes, iktassunk be az értékesítési folyamatba egy upsell képernyőt, melyen a felhasználónak egy számára relevánsnak vélt, kapcsolt terméket mutatunk be. Ezzel a gondolatmenettel pedig el is jutottunk oda, hogy míg az értékesítési folyamatok esetében az online világban a lehető legkevesebb kattintást preferálják a szakemberek (kevesebb kattintás = kevesebb lemorzsolódás), mégis a konkrét esetben számolni kellene egy upsell képernyővel a megoldásban.</li><li><strong>High-level design vagy megvalósíthatósági tanulmány</strong>: technológiailag egyáltalán megvalósítható-e és milyen áron? Akár új, akár létező (legacy) rendszerek esetében mérlegre kell tenni, hogy a koncepció milyen áron valósítható meg. Sokszor előfordul például, hogy egy-egy perifériás vagy nem jelentős felhasználói élményt nyújtó funkció megvalósítása az adott környezetben aránytalanul sok költséggel járna. A termékfejlesztésben és ezáltal szoftverfejlesztésben általánosan elfogadott, hogy a felhasználók 80%-a jellemzően a funkciók 20%-át használja (Pareto-eloszlás). A high-level design segíthet abban, hogy az egyes funkciókhoz a megvalósításhoz szükséges erőforrások becslése is megszülessen. Így az üzleti érték és a bekerülés aránya segítsen a döntési pontok meghatározásában. Az ilyen függőségeket célszerű még a tervezés elején felderíteni és a lehetőségekhez mérten vagy meg kell kötni a szükséges kompromisszumokat vagy el kell hárítani a problémákat.</li><li><strong>Prototyping és user test: </strong>nagy általánosságban igaz, hogy egy ember jobban meg tudja ítélni azt, amit megtapasztalhat szemben azzal, amiről csak beszélnek neki. Gondoljunk csak bele, hogy egy kisgyermek mindent meg akar érinteni, a szájába akar venni azért, hogy megtapasztalhassa az adott dolgot. Képzeljük el, hogy akár szakértőként, akár potenciális felhasználóként kikérik a véleményünket a korábban említett webáruház értékesítési folyamatáról. Ha a véleményünket egy solution designer elmondása vagy egy megfelelő részletezettségű szöveges dokumentáció alapján kell megformálnunk, az kifejezetten nehéz, hiszen a folyamatot a hallottak/olvasottak alapján el kell képzelnünk. Nyilván az egyéni képzelőerő mértéke és a hallás/olvasás utáni megértésből fakadó információtorzulások valamilyen (ismeretlen) mértékben befolyásolni fogják a véleményt. Ezzel szemben, ha a véleményt egy nem tökéletes, de kézzel fogható, vizualizált koncepcióról kell megformálni, az nyilván sokkal könnyebb, ráadásul kisebb az információtorzulás kockázata is. Gondolunk itt például A4-es lapokra, melyen tollal rajzolt képernyővázak szerepelnek egymás után elhelyezve. Ez a vizualizáció valószínűleg nem szép (hiszen csak sematikus), pontatlan és teljesen offline, mégis sokkal könnyebben értelmezhető, mint bármely online elérhető szöveges dokumentáció.<br>Természetesen a prototípus alkotásához az A4-es papírnál sokkal modernebb és hatékonyabb eszközök is rendelkezésre állnak(pl. drótváz készítő alkalmazások, mockup készítő rendszerek), melyek segítségével a koncepció akár mobil eszközön is vizualizálható. Az ilyen eszközökkel elkészült, kézzelfogható és megtapasztalható prototípusok (modellek) pedig nagyon sokat segítenek a koncepció megértésében mind a résztvevők, mind pedig a potenciális felhasználók számára. Az ilyen prototípusok egyébként a gyakorlatban megfelelő fókuszcsoportba szervezett felhasználók számára is megmutathatóak azért, hogy a felhasználói visszajelzések minél hamarabb megérkezzenek. Ez esetben beszélünk user testről.</li><li><strong>A/B testing</strong>: az A/B testing lényege, hogy a felhasználók egy-egy csoportja más elrendezésben vagy megjelenéssel kapja kézbe ugyanazt a funkcionalitást és a visszajelzésekből mérhető, hogy melyik megoldás áll közelebb a felhasználói igényekhez. Fontos, hogy míg a fenti módszerekkel teljes mobil alkalmazás koncepciókat vizsgálunk, addig A/B testing segítségével jellemzően képernyőket vagy maximum képernyőfolyamatokat szoktunk tesztelni. (Ennek legfőbb oka, hogy ugyanazt a funkciót kétféleképpen kell megtervezni, fejleszteni és tesztelni — ami költséges lehet.) Meg kell említenünk továbbá, hogy sokfelhasználós rendszerek esetén a nagy cégek nem feltétlenül csak két opciót hasonlítanak össze, ilyenkor 3 opció esetén értelemszerűen A/B/C testingről beszélünk.</li></ol><p>Nyilván önmagukban a fenti PoC módszerek sem adhatnak garanciát a koncepció sikeres bevezetésére, hiszen ezek általában modellezésen alapulnak. A modell előnye pedig egyben a hátránya is: a modellalkotás során az egyes aspektusok figyelmen kívül hagyása nyilván gyorsítja és költséghatékonnyá teszi a PoC folyamatát, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy valamely lényegtelennek vélt és éppen ezért a modellből kihagyott aspektus jelentősen befolyásolja a végeredményt.</p><h3>A vízió közvetítése</h3><p>Ha a PoC folyamat végén arra jutottunk, hogy a víziót érdemes megvalósítani, akkor közvetíteni kell a megvalósítás résztvevőinek. Az IT szakterületen (is) kiemelkedően fontos, hogy a kollégák azonosulni tudjanak a vízióban megfogalmazott célokkal. Együtt éljenek a fejlesztett termékkel: magukénak érezhessék annak sikereit, nyitottak legyenek a visszajelzésekre és ne legyenek közömbösek a terméket ért kritikák és kudarcok iránt. Egy komoly szervezeti hierarchiában (ahol az üzleti és IT területek jellemzően “nagy távolságban vannak egymástól”), kiemelkedően fontos, hogy a megvalósítást végző IT terület tudjon azonosulni az üzlet által kitűzött célokkal. Amennyiben ez nem sikerül már a tervezési fázisban, úgy a feladat megoldása csak az “üzlet hülyesége” lesz és ez a hozzáállás mindvégig kísérteni fogja a projektet. De hasonlóan fontos a vízió közvetítése egy startup vállalkozás esetén is, ahol a résztvevőknek teljes mértékben hinniük kell a fejlesztett termékben vagy nyújtott szolgáltatásban.</p><h3>Az üzleti modell kérdése</h3><p>A fentiekben áttekintettük, milyen kérdéseket kell megválaszolni a vízió koncepcióvá alakításakor, illetve sorra vettünk néhány olyan technikát, amely a koncepció próbatételében segít. Egy nagyon fontos kérdésről azonban nem beszéltünk: “Milyen üzleti modellre épül az alkalmazás?” — másképp megfogalmazva “Hogyan fog megtérülni az invesztíció?”. Az üzleti modell megalkotása egy a konkrét víziótól, koncepciótól, vállalkozástól, portfóliótól és egyéb piaci tényezőktől jelentős mértékben függő kérdés, amelyre nem adható univerzális válasz. Éppen ezért nem is próbáljuk megfogalmazni a nem létező megoldást, de következő cikkünkben bemutatunk néhány modellt arra, hogy egy alkalmazás hogyan termelhet hasznot.</p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek a taps funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésed az alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>A mobil alkalmazás fejlesztési üzletágunkról további információkat a <a href="http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu/">http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=6c2b84b8d8ad" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-a-v%C3%ADzi%C3%B3-pr%C3%B3bat%C3%A9tele-6c2b84b8d8ad">Mobil alkalmazás fejlesztés — A vízió próbatétele</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Pulzus mérés mobil alkalmazással]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/pulzus-m%C3%A9r%C3%A9s-mobil-alkalmaz%C3%A1ssal-cb003bb2869b?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/cb003bb2869b</guid>
            <category><![CDATA[mobile-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[android-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[ios-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-apps]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 03 Oct 2017 14:10:28 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-10-03T14:10:27.586Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Az alábbiakban egy szokatlan feladatra adott megoldásunkat szeretnénk megosztani, amit érdekesnek találtunk.</p><p>Ügyfelünk alapigénye egy olyan promóciós weboldal és mobil alkalmazás fejlesztése volt még 2014-ben, mely adatokat gyűjt az “ország szívhangjának” előállításához. A modell kifejezetten egyszerű: egy minél szélesebb felhasználói kör számára elérhető, ingyenes mobil alkalmazással a felhasználók gyűjtik a pulzus információikat a “szívnaplóba”, melyeket egy weboldal a rendszer egészére nézve kumuláltan gyűjt — ennek átlagos értéke adta az ország szívhangját. Az egyes felhasználók különböző mért értékeit a mobil alkalmazásokban, az ország szívhangját pedig a weboldalon vizualizáltuk.</p><p>A vizualizáció a szív sinus-ritmus görbéjének animált kirajzolásával és a szívdobbanás hangjával történt. A vizualizáció során mind a képi, mind pedig a hangeffektusnál fontos volt, hogy az effekt kövesse a tényleges periódust.</p><p><a href="https://youtu.be/G2TICTTpwwA">https://youtu.be/G2TICTTpwwA</a></p><p>A megvalósítás során alapvetően 3 problémát kellett megoldanunk:</p><p><strong>1. Hang effekt</strong></p><p>A hang effekt elkészítése jelentette a legkisebb problémát, ugyanis az alap hangot egy átlagosnak tekinthető 70 dobbanás/perces frekvenciára készítettük el. Az így elkészített hangfájl lejátszási sebességét a mért pulzusértékkel egyenes arányban tudtuk gyorsítani/lassítani úgy, hogy nem okozott hangminőség vesztést sem Android, sem iOS platformon. Ezzel az egyéni szívhangok visszajátszása tetszőleges mért értékre, egyszerűen megvalósult.</p><p><strong>2. Animáció</strong></p><p>Az animáció implementációjában azt a megoldást választottuk, hogy a piros körlapról kivágtuk a sinus görbe helyét, mely mögött vízszintes gradiens áttetszőséggel mozgattuk a fehér hátteret. Mivel a szívritmust egy függvény írja le, a körlap egy olyan maszkként szolgált a fehér háttér felett, mely mögött megfelelő sebességgel mozgatva egy gradiensen áttetsző fehér hátteret a mozgó függvénygörbe hatását tudtuk életre keltetni a kijelzőn. Ráadásul mivel ez a megoldás nem igényelt jelentős grafikai teljesítményt sem, a 2.2-es low-end Android eszközökön is kiválóan működött az animáció.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/300/1*jgLA41Lq6YCIqZhYzkc9ew.png" /><figcaption>Maszk</figcaption></figure><p><strong>3. A mérés</strong></p><p>Az alkalmazás megvalósításában az igazi kihívást a pulzusszám megállapítása jelentette. Mivel elsődleges szempont volt, hogy a promóciós alkalmazást a lehető legtöbb felhasználó egyszerűen használni tudja, ezért nem jöhetett szóba külön mérőeszköz vagy speciális hardverkövetelmény. Így hát kénytelenek voltunk a készülékek alapvető hardvereszközeihez fordulni.</p><p>Egy lehetséges megoldásként merült fel, hogy a csuklón próbáljuk meg a készülék mikrofonja segítségével “meghallgatni” a szívritmust, ez azonban nem bizonyult megvalósíthatónak. Vagy a mikrofonok nem voltak elég érzékenyek, vagy a környezeti zajokat nem tudtuk megfelelő mértékben redukálni, de az is lehet, hogy eleve nem jó ötlettel próbálkoztunk. A végeredmény szempontjából mindegy, a hangrögzítés ötlete hamvában halt el.</p><p>Így a következő perifériához, a kamerához fordultunk. Az alapötletet az adta, hogy ha egy iPhone 5 kameráján bekapcsoltuk a vakut és “jól” odaillesztettük a mutató vagy középső ujjunkat, akkor a kijelzőn szabad szemmel is lehetett látni a vér lüktetését a piros tónusok váltakozásából. Ha pedig szabad szemmel látható a szabályosság, akkor megfelelő algoritmussal nyilván mérhető is. Ezen alapgondolat mentén a mérés az alábbi módszerrel valósult meg:</p><ul><li>Bekapcsolva az eszköz vakuját, folyamatosan kamera felvételt készítettünk a felhasználó ujjáról, melyből 10 db/mp-es mintavételezéssel folyamatosan képet rögzítettünk.</li><li>Az így kapott képeknek megállapítottuk a “pirosságát”: ehhez a képet első lépésben 4*6 egyenlő részre osztottuk. Az egyes részeken található pixelek RGB színkódja alapján egy pozitív egész számmal jellemeztük a képrészlet pirosságát. Azért, hogy a piros színbéli eltérés hangsúlyt kaphasson a zöld és kék színek eltéréseivel szemben, a képrészlet pirosságának kiszámításakor egy harmadfokú polinomot használtunk. Az egyes képrészletek átlagos pirosságát tekintettük az adott kép pirosságának.</li><li>Az egyes képek pirosságfaktora egy sorozatot határozott meg számunkra, melyből mindig a legfrissebb 5 másodpercnyi, azaz 50 elemet vizsgáltuk. Az 50 elemű sorozatban a kiugróan magas és kiugróan alacsony értékeket “levágtuk” és az így csillapított függvényen kerestük a lokális szélsőértékeket. A lokális maximum és minimum értékek sorozataira külön-külön kiszámítottuk az elemek időbeli távolságát, az így kapott értékek súlyozott átlagát tekintettük a felhasználó pulzusának. (A súlyozásban a maximum értékek kaptak nagyobb szerepet, ugyanis a pirosabb értékek felderítése pontosabb volt a sötétebb értékek meghatározásánál.)</li></ul><p>A fenti algoritmus implementációjában minden fenti számot paraméterként definiáltuk, a fenti számok a finomhangolás fázisában legjobbnak bizonyult értékek. A paraméterek finomhangolásánál a legmeglepőbbnek azt találtuk, hogy a pirosság értékében a <em>red</em> értéket harmadfokú tényezőként kellett figyelembe vennünk ahhoz, hogy a szemmel látható piros lüktetés a szélsőértékeket kellően eltávolítsa egymástól, ezáltal megkönnyítse azok, meghatározását. Viszont pont ez az “erős nagyítás” tette szükségessé a görbe csillapítását, hiszen az egyes mérési hibák (pl. a felhasználó nagyobbat mozdít az ujján) nagy mértékben torzították a számított eredményt.</p><p>Az alkalmazás tesztelése kifejezetten mulatságos volt, ugyanis amikor a paraméterezés már megfelelőnek látszott, megkezdődött a felhasználói tesztelés. Ennek megfelelően egyrészt idősebb és dohányos rokonokat és ismerősöket vontuk be a kipróbálásba, hiszen a bőr fizikai tulajdonságai befolyásolják a mérést. Másrészről az alacsony és magas pulzusszám elérése a teszteléshez elengedhetetlen volt, így a tesztben résztvevő kollégák a lépcsőházban dolgoztak pulzusuk megemelésén. :)</p><p>A tesztek eredményeképpen megállapítottuk, hogy a mérés természetesen nem tökéletes:</p><ul><li>a fényviszonyok változása erősen befolyásolta a mérést, így például ha a készülékkel az asztal lapját kamerázzuk kb. 10 cm távolságból, akkor előfordulhat, hogy az asztalnak pulzusa lesz (ezt az autofocus és a kézremegés együttesen okozták)</li><li>fiatalabb ujjperceken a mérés számunkra is meglepően pontos: a kollégák körében az Android és iOS alkalmazások átlagos esetben +/- 2 pontossággal mérték a pulzust.</li></ul><p>Végezetül büszkén mondhatjuk el, hogy bár az alkalmazás igazán nagy funkcionalitást és komplexitást nem valósított meg, az alapcélját tökéletesen elérte és mindmáig elérhető az alkalmazás tárakban.</p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek a taps funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésed az alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>A mobil alkalmazás fejlesztési üzletágunkról további információkat a <a href="http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu/">http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=cb003bb2869b" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/pulzus-m%C3%A9r%C3%A9s-mobil-alkalmaz%C3%A1ssal-cb003bb2869b">Pulzus mérés mobil alkalmazással</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mobil alkalmazás fejlesztés — Szakértő csapat]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-szak%C3%A9rt%C5%91-csapat-2b0ec40c0b30?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/2b0ec40c0b30</guid>
            <category><![CDATA[android-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[ios-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[service-design]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-apps]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 26 Sep 2017 11:06:51 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-09-26T11:06:50.722Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Cikksorozatunk <a href="https://medium.com/codevisionhu">előző részeiben</a> ismertettük, hogyan juthatunk el a vízió kialakításáig. Most pedig nézzük meg azt, hogy milyen csapat szükséges a megvalósításhoz.</p><p>Az már egyértelművé vált, hogy a víziók megvalósításakor és formálásakor az átfogó megoldást nyújtó csapatok alkalmazása sokkalta hatékonyabb, mint a több speciális csapat együttműködése. Egy online/mobil alkalmazás esetén a teljes fejlesztési folyamatot felölelő megoldást a legújabb terminológiák, <strong>service design</strong>-nak nevezik. Tekintsük át, mit is ölel fel a service design:</p><ol><li><strong>Business analysis:</strong> alapvetően az üzleti szereplők elképzeléseinek és igényeinek megismerése. A valódi service design-ban a szakértő csapat nem csupán “befogadja” az igényeket, hanem szakmai tapasztalatával segíti annak kiforrását. Például a többéves online termékfejlesztési tapasztalat kiválóan hasznosítható a különböző webes, illetve mobil frontendeken.</li><li><strong>UX/UI design és solution design</strong>: a folyamatosan formálódó üzleti igények mentén kikristályosodik az üzleti folyamatokat megvalósító funkciók felhasználói felületeinek terve és az azok megvalósításához szükséges megoldás. A megvalósítás ezen fázisa bár jellemzően számos workshop keretében történő aktív munkát igényel, de teret enged a különböző szakmai kompetenciával rendelkező szakértők kreativitásának — ezzel biztosítva a megfelelő megoldás megszületését.</li><li><strong>Megvalósítás</strong>: a megvalósítás folyamatában egyrészt kidolgozásra kerülnek a UI aprólékos elemei (például ikonkészlet), másrészt implementálásra és tesztelésre kerül a szoftvertermék.</li><li><strong>Verifikáció</strong>: a verifikáció folyamatában az elkészült (vagy közel végleges) megoldást ismerik meg az üzleti szereplők és lehetőséget kapnak a visszacsatolásra.</li><li><strong>Életciklus követés</strong>: a termék életciklusa az első verzió produkcióba állításával kezdődik, amely kétségkívül a legjelentősebb momentum az online termék életében. A felhasználói szokásokon és visszajelzéseken alapuló állandó termékfejlesztés és optimalizáció hosszadalmas folyamata, ezen a ponton veszi kezdetét.</li></ol><p>Csapatunk számára a service design első gyakorlati adaptálását a mobil területre 2012-ben egy állatkert mobil alkalmazásának teljes megtervezésének és megvalósításának projektje hozta el. Munkánk, a fentiek értelmében valóban az üzleti igény formálásával vette kezdetét, ugyanis partnerünk számára olyan előremutató, addig még ismeretlen megoldásokat javasoltunk, mint például a virtuális séta az élőlények között, a kedveltebb élőlények profil integrációja Facebook-kal vagy pénztárnál sorban álló látogatók szórakoztatása augmented reality (AR) felhasználásával. (Hangsúlyozom, ezen ötleteinket 2012-ben prezentáltuk). Partnerünk számára akkor a 3 kiemelkedő ötlet közül csak a virtuális séta volt kecsegtető, a Facebook profil integráció és az AR-szórakoztatásban nem látott üzleti potenciált. (Természetesen öt évvel később, napjainkban partnerünk döntéshozója már szinte a teljes életét a Facebook-on éli, illetve egy másik cég koncepciójával az AR is megvalósult).</p><p>Visszatérve pedig az eredeti gondolathoz, az üzleti igény formálásával megvalósult a business analysis. A következő lépésben az architekt és UX designer kollégák együttműködésével megszületett a 3 mobil platformon illetve a weben is költséghatékonyan megvalósítható, adminisztrátori felületen konfigurálható virtuális séta funkcionalitásának tervei — partnerünk legnagyobb megelégedésére. Az implementáció során fejlesztőink különös figyelmet fordítottak a kommunikáció hatékonyságára, tekintettel arra, hogy az egyes élőlények esetében nagy mennyiségű szöveges, hang és videó anyag letöltése és offline cache-elése vált szükségessé. Az alkalmazás produkcióba állítását nagy figyelem és ováció övezte, a beépített kliensoldali felhasználói statisztikák pedig kiváló adatokat szolgáltattak az alkalmazás továbbfejlesztési irányainak megállapításához.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/600/1*z6GjG-2TD9pn-AkX-Y0gyA.jpeg" /><figcaption><a href="http://www.jayblock.com/wp-content/uploads/HP_Frame.jpg">http://www.jayblock.com/wp-content/uploads/HP_Frame.jpg</a></figcaption></figure><p>Amodern informatikában tapasztalatunk szerint tehát azon szakértő csapatok tudnak előremutató megoldásokat alkalmazni, amelyek egységként, hatékony együttműködésben a különböző szakterületek aspektusait és szaktudását egyesítve képesek a service design megvalósítására. Ezen csapatokban a szakértők jellemzően nem szerepekkel megbélyegezve dolgoznak (UX designer, motion designer, developer, tester, stb.), hanem szakterületük és kompetenciáik felhasználásával kooperálnak a lehető legjobb megoldás érdekében. Gondoljunk csak bele: miért is ne jöhetne a legfrappánsabb megvalósítási ötlet a tesztelési tapasztalattal rendelkező szakértőtől vagy miért ne adhatná a legjobb tesztelési szempontokat a UX design szakértője? Vétek lenne ezen kompetenciákat és tudást a szerepek okozta kötöttségek miatt kiaknázatlanul hagyni.</p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek a taps funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésed az alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>A mobil alkalmazás fejlesztési üzletágunkról további információkat a <a href="http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu/">http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=2b0ec40c0b30" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-szak%C3%A9rt%C5%91-csapat-2b0ec40c0b30">Mobil alkalmazás fejlesztés — Szakértő csapat</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mobil alkalmazás fejlesztés — Van egy vízióm!]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-van-egy-v%C3%ADzi%C3%B3m-2629306d879d?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/2629306d879d</guid>
            <category><![CDATA[ios-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[service-design]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-apps]]></category>
            <category><![CDATA[android-app-development]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 19 Sep 2017 10:15:32 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-09-19T10:15:32.489Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p><a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-legyen-v%C3%ADzi%C3%B3d-5ad63eccd897">Előző cikkünkben</a> hangot adtunk azon véleményünknek, mely szerint a mobil alkalmazás fejlesztésbe nem lehet vízió nélkül belekezdeni. Magát a víziót úgy azonosítottuk, mint “egy koncepció, egy jövőkép, amelyben magas szintű célok fogalmazhatóak meg”. Azt is hozzátettük azonban, hogy “egy használható vízióban a magas szintű célok nem túl általánosak, de nem is túl konkrétak ahhoz, hogy túl nagy kötöttséget jelentsenek a megvalósításra nézve”. Lássuk hát, hogy mihez kezdjünk egy használható vízióval.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*VqfL4lVIMMg7YkPctE-DHA.jpeg" /><figcaption><a href="http://www.jayblock.com/wp-content/uploads/HP_Frame.jpg">http://www.jayblock.com/wp-content/uploads/HP_Frame.jpg</a></figcaption></figure><p>A vízió mint koncepció nem ér semmit, hogy ha nem tudjuk, mit szeretnénk elérni vele. Másként megfogalmazva: <strong>egyértelműen meg kell határoznunk a vízióval szembeni elvárásainkat</strong>.</p><p>Az elvárások megfogalmazása kulcsfontosságú, ugyanis a vízió életre keltése jellemzően tervezésből, megvalósításból és értékelésből felépülő iterációk sorozata. Már a tervezés korai szakaszában olyan döntési pontokba ütközik a tervező csapat és ezáltal a vízió megálmodója is, amelyekhez szükséges (lenne) az elvárások ismerete. Ha például a víziónak része, hogy az alkalmazásban a felhasználók a kiválasztott termékeket illetve szolgáltatásokat gyorsan meg tudják rendelni, akkor fontos elvárás, hogy a megrendelés folyamata (ún. checkout folyamat) minél kevesebb interakcióval véghez vihető legyen. Ilyen esetben a felhasználói felület tervezésekor fontos szempont, hogy a vásárlónak lehetőleg minél kevesebb képernyőn kelljen keresztüllépnie és az egyes képernyőkön ne kelljen görgetnie. A megvalósítással szemben elvárt kritérium pedig, hogy a felhasználó által valaha is megadott adatokat még egyszer ne kelljen már megadni. Erre lehet jó megoldás a szállítási címek, kapcsolattartási adatok és fizetési információk tárolása és a választott termék függvényében való megajánlása.</p><p>Ha például a felhasználónak több szállítási címe is van egy mobil piactér alkalmazásban, akkor a második ugyanolyan nyomtató festékkazetta megvásárlásakor automatikusan felajánlható az a cím, ahová az előzőt is szállítani kellett. De hasonló heurisztika használható a mentett bankkártyáknál is, nevezetesen több mentett kártya esetén azt ajánlja fel automatikusan az applikáció, amelyikkel a vásárló legutóbb hasonló összegben fizetett. Az ilyen automatikus felajánlások lehetővé tétele bár növelheti a megvalósítás költségeit, ugyanakkor jelentős komfortérzetet biztosíthatnak a felhasználónak. Ráadásul, ha jó az ajánlás, akkor eggyel kevesebb kattintás szükséges, hiszen az alkalmazás “kitalálta”, amire a felhasználónak szüksége van. Ennek eredményeképpen pedig a checkout folyamat rövidebb lett.</p><p>A vízió megvalósítását és a kész termék élesítését követően, az értékelési szakaszban a mért eredmények illetve levont következtetések önmagukban értéktelenek, ha nem vethetőek össze elvárásokkal. Ha a vízióval egyidejűleg meghatározásra kerül például a mobil alkalmazás üzleti teljesítményére vonatkozóan egy elvárás, az az értékelési szakaszban alapot adhat annak eldöntésére, hogy a vízió beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Például a fenti mobil piactér alkalmazás képzelt példájánál maradva egy racionális elvárás lehet, hogy a mobil alkalmazás az offline eladások 10%-át kell bonyolítsa az első évben. Ez az arány pedig a második évben legyen már 40%. Így az első év végén értékelhető, hogy teljesült-e az elvárás és ha jelentős az eltérés (akár felfelé, akár lefelé), akkor azt mi okozta. A megvalósítás nem megfelelő, az elvárás volt irreális vagy akár a piaci helyzet jelentős változása miatt nem teljesült az eredeti elvárás.</p><p>Végül, de nem utolsó sorban, a megfogalmazott elvárások keretet adnak például az üzleti terv megfogalmazásához is. Ha az előbbi bekezdés alapján látszik, hogy az éves offline árbevétel 10%-ának elérése a kitűzött cél, akkor kalkulálható, hogy mekkora invesztíció milyen megtérülési idő mellett szükséges a vízió megvalósításához.</p><p>Ha van egy víziód, abból megfogalmaztad az elvárásaidat és van egy üzleti terved is a megvalósításhoz, akkor pontosan tudod, hogy mit akarsz. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy tudd, mire van szükséged a megvalósításhoz. Viszonylag pontosan látni fogod, milyen szakértő csapat szükséges a vízió életre keltéséhez, valamint lesz elképzelésed arról, hogy mindez nagyságrendileg mennyi időt ölel fel. <strong>Egyszerűen szólva sejted (még ha nem is tudod), hogy mibe vágod a fejszédet.</strong></p><p>Lehet hogy ezt a cikket olvasva trivialitásnak tűnik, hogy “Nyilván mire felkeresek egy informatikai céget, addigra tudom, hogy mit akarok”. Személyes tapasztalataim azonban azt mutatják, hogy ez az esetek döntő többségében nincs így. Mindezt pedig egy nemrég történt esettel szeretném érzékeltetni. A CodeVision-höz érkezett egy megkeresés, melyben a megrendelő az offline ékszerboltjaihoz szeretne egy webáruházat készíttetni első lépésben, később pedig akár mobil alkalmazásokat is a webáruház mellé. Természetesen a részletesebb információkat egy tárgyaláson szerettük volna megszerezni, egyúttal felmérve a megrendelő szándékának komolyságát. Ahogy a személyes megbeszélésünk előre haladt, világossá vált, hogy a megrendelőnek semmilyen üzleti tapasztalata nincs az online világban. A vízió megértésének előrehaladtával kiderült, hogy a megrendelő valójában Magyarországon, Nyugat-Európában és Hong-Kong-ban szeretné forgalmazni a termékeit, raktár kezelési és logisztikai funkcionalitást is szeretne. Ezeket a magas szintű elgondolásokat azonban nem tudtuk konkretizálni: nem jutottunk dűlőre sem abban, hogy mely lokáción kellene üzembe állítani a webáruházat először, milyen szállítási- és fizetési megoldásokat szeretne, stb. Látszott ugyanis, hogy ügyfelünk a konkrét kérdések hallatán értette meg, hogy mekkora IT rendszert is szeretne. Ettől pedig úgy megrettent, hogy azóta sem valósította meg a vízióját. A megbeszélés végén pedig barátságosan meg is jegyezte, hogy cégünk jelen esetben nem “… Tanácsadó Kft.”, hanem inkább “… Kétségbeejtő Kft.”. Azt hiszem ez az eset jól példázza milyen az, amikor valaki nem tudja (és nem is sejti), mibe vágja a fejszéjét.</p><p>Ha viszont sejted, hogy mibe vágtad a fejszédet, akkor jöhet a megfelelő tanácsadó- illetve tervezőcsapat kiválasztása, amely szakmai tapasztalatával és szaktudásával segít a vízió realizációjában. Nyilván van egy elképzelésünk arról, hogy szerintünk milyen egy ilyen jó csapat. Ezen gondolatokat azonban következő cikkünkben fogjuk megosztani.</p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek a taps funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésedet alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>A mobil alkalmazás fejlesztési üzletágunkról további információkat a <a href="http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu/">http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=2629306d879d" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-van-egy-v%C3%ADzi%C3%B3m-2629306d879d">Mobil alkalmazás fejlesztés — Van egy vízióm!</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Mobil alkalmazás fejlesztés — Legyen víziód!]]></title>
            <link>https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-legyen-v%C3%ADzi%C3%B3d-5ad63eccd897?source=rss----8037ea0e062b---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/5ad63eccd897</guid>
            <category><![CDATA[ios-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[android-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-apps]]></category>
            <category><![CDATA[mobile-app-development]]></category>
            <category><![CDATA[service-design]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Andras Door]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 12 Sep 2017 10:40:18 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2017-09-12T19:54:28.342Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Ahogy arra <a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-a-mobil-fejleszt%C3%A9sr%C5%91l-t%C3%B6bb-felvon%C3%A1sban-f7c895fbf5fc">előző cikkünkben</a> már kitértünk, a mobil alkalmazások kezdeti időszakában a döntéshozók nem minden esetben álltak hozzá kellő tapasztalattal illetve körültekintéssel mobil alkalmazásuk elkészítéséhez. A legalapvetőbb probléma talán az volt, hogy nem tudták, mit is várnak el az alkalmazástól — azon kívül, hogy „legyen szép és legyen jó, szeressék az ügyfelek”. Be is bizonyosodott, hogy senki nem fog azért szeretni egy mobil alkalmazást és beengedni a talán legszemélyesebb eszközébe csak azért, mert egy a felhasználó által kedvelt vagy használt brand publikálja azt.</p><p>Az előző kijelentésemben két súlyos állítás is elhangzott, boncolgassuk ezeket egy kicsit önállóan!</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/389/1*_jK7aebGJd3V0WrNJMbaKQ.png" /><figcaption>Forrás: <a href="http://bluzebratech.com/wp-content/uploads/2016/04/five-tips-to-make-your-mobile-phone-more-secure.png">http://bluzebratech.com/wp-content/uploads/2016/04/five-tips-to-make-your-mobile-phone-more-secure.png</a></figcaption></figure><p>Tapasztalataim szerint <strong>a mobiltelefon az átlagos felhasználó legszemélyesebb készüléke</strong>. Egyrészt a telefonokon számos olyan személyes információ található meg egy helyen, mely sokat elárul az illetőről, pl. üzenetek, kontaktok, közösségi alkalmazások fiókjai, fényképek. Másrészről a mobiltelefonok gyakran hordoznak üzleti és pénzügyi titkokat is — mint például levelezések, bankkártya adatok, fizetési fiókok. Éppen ezért számtalan olyan tartozék, kiegészítő illetve szoftveres megoldás létezik, amely az átlagos telefont személyessé teszi.</p><p>Miként ez a felfogás a telefont mint készüléket övezi, úgy lengi körül a telefonra telepített mobil alkalmazásokat is. Nem csoda tehát, hogy <strong>a felhasználó egy mobil alkalmazás letöltésével úgy érzi, hogy beengedte az alkalmazás tulajdonosát a személyes terébe</strong>. Ráadásul ahogy egy párkapcsolatban vagy új lakótárs esetében is, a felhasználó szorong egy kicsit attól, hogy visszaélnek a bizalmával és ezáltal csalódást kell átélnie. Ebből az aspektusból megközelítve a problémát már talán jobban elfogadható, miért jelent dilemmát egy iPhone felhasználónak a következő kérdés megválaszolása: “<em>Az XY alkalmazás hozzá szeretne férni a kontaktjaihoz. Engedélyezi?”. </em>Vagy miért elrettentő, ha egy Android alkalmazás letöltésekor a Google Play áruház egy végtelennek tűnő engedélylistát mutat.</p><p>Ezzel a problémával feltételezhetően szembesült mind az Apple, mind pedig a Google. Előbbi fokozatosan lehetővé tette az engedélykérő popup ablakok szövegének személyre szabását az újabb operációs rendszer verziókban, ezzel lehetőséget adva az alkalmazás kiadójának, hogy barátságosabb hangnemben magyarázza el, pontosan mire is kér engedélyt az alkalmazás. Utóbbi pedig lehetőséget teremtett arra, hogy bizonyos engedélyeket ne kelljen előre megadni az alkalmazásnak a letöltéskor, elegendő legyen azokat csak a felhasználás idejében/helyén megadni. A kérdés ez esetben is az alkalmazás gyártója által szövegezhető. Ezen kis fortély eredményeképpen pedig a Google Play áruházban lévő engedélylisták rövidebbek lehetnek.</p><p>A másik súlyos állítás, amelynek talán érdemes néhány önálló sort is szentelni, hogy <strong>egy brand önmagában nem adhat el egy mobil alkalmazást</strong>, azaz egy felhasználó csak azért nem fogja XY mobil alkalmazását hosszú távon használni, mert viseli XY cipőjét, olvassa XY újságát vagy használja XY szolgáltatásait. A felhasználónak tehát szüksége van egy indokra, hogy miért is nyissa meg az XY alkalmazását újra és újra. Mivel a legnagyobb brandek termékei és szolgáltatásai jellemzően nem köthetőek egyértelműen egy mobil alkalmazáshoz, ezért a mobil alkalmazás önmagában a legtöbb esetben nem is kapcsolható az áruhoz, illetve szolgáltatáshoz. <strong>Meg kell találni tehát azt a hozzáadott értéket, ami motiváló lehet a felhasználó számára, hogy a mindennapokban is személyes mobil eszközén használja vagy legalábbis eseti felhasználás céljából a készülékén tartsa az alkalmazást</strong>. Ehhez szükséges tehát egy olyan vízió, ami ideológiát tesz az alkalmazás használata mögé.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/300/1*z2iUjtKFs6H3SsRS8LesWA.png" /><figcaption>Forrás: <a href="http://1.bp.blogspot.com/-P68sSt8hLE4/UGydyNxgkWI/AAAAAAAAAnw/-wsD5NvLfWA/s1600/have_a_vision_c2.png">http://1.bp.blogspot.com/-P68sSt8hLE4/UGydyNxgkWI/AAAAAAAAAnw/-wsD5NvLfWA/s1600/have_a_vision_c2.png</a></figcaption></figure><p>És ezzel el is jutottunk aktuális cikkünk témájához, mely szerint:</p><h3>“Legyen víziód!”</h3><p>De mi is az a vízió? Informatikai értelemben a vízió semmiképpen sem egy látomás vagy rémkép, sokkal inkább egy koncepció, egy jövőkép, amelyben magas szintű célok fogalmazhatóak meg. <strong>Egy használható vízióban a magas szintű célok nem túl általánosak, de nem is túl konkrétak ahhoz, hogy túl nagy kötöttséget jelentsenek a megvalósításra nézve</strong>. Néhány személyesen megtapasztalt példával szeretnék érzékeltetni olyan víziókat, amelyek a tapasztalatok alapján nem voltak megfelelőek a realizációhoz:</p><ol><li>Például nem egy szerencsés vízió egy webshop megálmodásakor, hogy <em>“Kell egy olyan webshop, amit sokan látogatnak és nagy forgalmat generál”</em>. Első pillantásra is látszik, hogy ez a vízió megfoghatatlan. Túl általános, hiszen nagy valószínűséggel a webshop tulajdonosok 99,9%-a pontosan ugyanezt várja el webáruházától. Ráadásul ez a vízió sem az üzleti terv, sem pedig az informatikai megvalósítás vonatkozásában nem ad támpontot az elvárások megfogalmazásához. Szerencsésebb lenne például egy webshop esetében a potenciális vásárlói kör (célcsoport) meghatározása, a termékportfólió és a vásárlói kör vásárlási szokásai alapján a felhasználói élmény (UX) vizionálása. A személyes tapasztalatomra visszautalva például egy ékszerkereskedés webáruházának vizionálásakor célravezetőbb lett volna a következő vízió: <em>“A (drága) prémium termékeimet egy prémium webáruházban fogom árulni, melyet olyan hirdetési felületeken fogok reklámozni, amelyet a potenciális vásárlóim olvasnak. Ellenben az olcsóbb, kommerszebb termékeimet egy trendy, online felületeken jól kommunikálható áruházban szeretném árulni“</em>. Nyilván egy ilyen vízió már adaptálható a felületi elvárások, az IT követelmények és a potenciális hirdetési lehetőségek meghatározásakor, így a megfelelő szakemberek már ki tudnak indulni a vízióból a tényleges koncepció megfogalmazásához.</li><li>Egy mobil alkalmazás esetében is fontos, hogy a vízió a célcsoport szempontjait és felhasználói szokásit figyelembe véve válaszolja a meg a kérdést, hogy <em>“Miért fogja letölteni és használni a célcsoportom az applikációt?”.</em> Ahogy azt előző cikkünkben is említettük, tapasztalataink szerint egy felhasználó nem fogja letölteni a natív alkalmazást, ha ugyanazt kapja benne, mint egy reszponzív weboldalon. Miért használnám például az egyik magyar mobil szolgáltató applikációját, amelyben a belépést követően a legtöbb funkció (például a szolgáltatások módosítása) úgy végződik, hogy “Visszahívást kérek” — azaz lényegében semmit nem tudok elintézni az alkalmazásban.</li><li>Talán egy jó ellenpélda mobil alkalmazások vonatkozásában, hogy miért parkolnék az egyik magyar bank univerzális fizetési megoldásokat nyújtó alkalmazásával SMS parkolás helyett (ha már eldöntöttem, hogy nem szeretnék érméket dobálni az automatába)? Egyrészt, mert kevesebb a kényelmi díj, mint az SMS esetében (<em>kaptam valamit!!!</em>). Másrészt a helymeghatározásnak köszönhetően nem kell elsétálnom az automatához és begépelnem egy hosszú telefonszámot (<em>ismét kaptam valamit!!!</em>). Harmadrészt el tudom menteni a rendszámomat, így kisebb a veszélye a tévesztésnek — így nem büntetnek meg azért, mert más autójával parkoltam (mint engem legutóbb Tihanyban…). <em>Tehát harmadszorra is kaptam valamit! </em>Ugyanezen alkalmazás megszületésénél nem voltam jelen (bár a CodeVision több részmodult is fejlesztett ebbe az alkalmazásba), de feltételezésem szerint a megvalósítás egy átgondolt vízió alapján született. Vagy ha nem, akkor a vak szerencse a bank mellett állt :).</li></ol><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/300/1*pvcpa8_8-EHPB-RRvDTQfA.png" /><figcaption>Forrás: <a href="http://www.dqindia.com/wp-content/uploads/2016/04/Success-Failure-Sign.jpg">http://www.dqindia.com/wp-content/uploads/2016/04/Success-Failure-Sign.jpg</a></figcaption></figure><p>Nyilván nem minden vízióról dönthető el már az első pillanatban, hogy valóban ugyanazt fogják látni benne a felhasználók, mint amit a koncepció megálmodója. 2001-ben például Steve Jobs azt vizionálta, hogy az emberek több ezer zeneszámmal a zsebükben szeretnének mászkálni. Habár a zenepiac pörgött akkoriban és a walkman-ek illetve discman-ek valóban népszerűek voltak, de közel sem volt biztos, hogy a megszokott 20–30 dalon kívül bárki szeretne 2000 dalt a zsebében hordozni. A történelem azonban igazolta a víziót.</p><p>De láthatunk ellenpéldát is, amikor egy látszólag jó vízió nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Néhány éve napvilágot látott egy magyar mobil alkalmazás, amely a Facebook és az Instagram sikere keltette hullámokat szerette volna meglovagolni. Az alapötlet szerint, ha felhasználók szeretnek képeket postolni és szeretik a zenét is, akkor miért ne adjunk lehetőséget arra, hogy hangulatokat/életérzéseket osszanak meg egy kép és egy hozzá társított néhány másodperces zenei vagy rögzített hangrészlettel. <em>Hiszen a legtöbben már átélhettük a pillanatok varázsát, például akkor, amikor naplemente idején nyugati irányba száguldunk az autópályán és megszólal a rádióban az egyik kedvenc számunk</em>. Miért ne oszthatnánk meg ezt a hangulatot ismerőseinkkel? Véleményem szerint sem az alapkoncepció nem volt eleve elvetélt ötlet, sem pedig a mobil alkalmazások megvalósítása nem volt problémás. Egy kellően modern és jól használható megjelenés, Android és iOS elérhetőség és a “kötelező” közösségi funkciók (hashtag, követés, emoji véleményezés) is elérhetőek voltak. Valamiért azonban ez az alkalmazás nem tudott széles körben elterjedni és berobbanni.</p><p>Összegezve tehát az eddig elhangzottakat fontos, hogy legyen egy vízió, ami kellően részletes, és lefordítható az elvárások és a lehetőségek nyelvére a megvalósítási koncepció kialakításakor. Ugyanakkor nem minden koncepcióról látszik, hogy az sikerre vagy sikertelenségre van ítélve. <strong>Következő cikkünkben a vízió interpretálásáról szeretnénk néhány gondolatot megosztani.</strong></p><p><strong>Hasznosnak tartottad a cikket?</strong> Ha igen, kérlek adj hangot véleményednek az ajánlás funkció használatával.</p><p><strong>Ha érdeklődnél vagy csak beszélgetnél a témáról</strong>, várjuk megkeresésedet alábbi elérhetőségeink egyikén:</p><p>Facebook: <a href="https://www.facebook.com/codevisionHU">https://www.facebook.com/codevisionHU</a></p><p>Twitter: <a href="https://twitter.com/codevisionHU">https://twitter.com/codevisionHU</a></p><p>E-mail: <a href="/service/mailto:hello@codevision.hu">hello@codevision.hu</a></p><p>A mobil alkalmazás fejlesztési üzletágunkról további információkat a <a href="http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu/">http://www.mobilalkalmazasfejlesztes.hu</a> oldalon találhatsz.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=5ad63eccd897" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/codevisionhu/mobil-alkalmaz%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s-legyen-v%C3%ADzi%C3%B3d-5ad63eccd897">Mobil alkalmazás fejlesztés — Legyen víziód!</a> was originally published in <a href="https://medium.com/codevisionhu">CodeVisionHU</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
    </channel>
</rss>