<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" version="2.0" xmlns:cc="http://cyber.law.harvard.edu/rss/creativeCommonsRssModule.html">
    <channel>
        <title><![CDATA[Works. - Medium]]></title>
        <description><![CDATA[Élményszerű digitális felületek kialakításában segítjük ügyfeleinket - Medium]]></description>
        <link>https://medium.com/works?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
        <image>
            <url>https://cdn-images-1.medium.com/proxy/1*TGH72Nnw24QL3iV9IOm4VA.png</url>
            <title>Works. - Medium</title>
            <link>https://medium.com/works?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
        </image>
        <generator>Medium</generator>
        <lastBuildDate>Wed, 18 Nov 2026 04:28:31 GMT</lastBuildDate>
        <atom:link href="https://medium.com/feed/works" rel="self" type="application/rss+xml"/>
        <webMaster><![CDATA[yourfriends@medium.com]]></webMaster>
        <atom:link href="http://medium.superfeedr.com/" rel="hub"/>
        <item>
            <title><![CDATA[Történetek a 10 éves Testbirds életéből 1.]]></title>
            <link>https://medium.com/works/t%C3%B6rt%C3%A9netek-a-10-%C3%A9ves-testbirds-%C3%A9let%C3%A9b%C5%91l-1-a74df8020310?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/a74df8020310</guid>
            <dc:creator><![CDATA[Bartha Gizella]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 25 Sep 2023 09:05:11 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2023-09-25T09:04:33.524Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Hamarosan jelentős mérföldkőhöz ér a Testbirds, 10 éves lesz szeptember végén. Az ilyen helyzetek visszaemlékezésre késztetik az embert, a minap én is elmerengtem a múlton, és nagyon sok kellemes élményt, emléket tudtam visszaidézni. Nyilván a többi kollégának is vannak ilyen történetei, ezért úgy döntöttünk, hogy az ünneplés időszakában megosztunk Veletek is néhányat ezek közül.</p><p><strong>Hogyan kezdődött?</strong></p><p>A csapat szeptemberben 4 fővel indult, én kerültem be közéjük ötödikként pár hónappal később.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*nNRmKI_M2EXBG-4TvGRE6Q.jpeg" /><figcaption>Meg voltam szeppenve :-)</figcaption></figure><p>Lelkes, okos, inspiráló munkatársak közé érkeztem, akikhez nagyon jó volt csatlakozni. Nyitottságuk, igényességük annyira magával ragadó volt, hogy nem lehetett nem szeretni velük dolgozni, közéjük tartozni.</p><p>Egy olyan időszakban alakult a Testbirds, amikor a crowdtesting és a UX teljesen ismeretlen fogalmak voltak még itthon. Ekkor még „csak” néhány magyar digitális terméket fejlesztő start-up bizonyította, hogy van keresnivalójuk a nemzetközi piacokon, termékfejlesztési módszereik minden szűrőn átmentek. A LogMeIn, a Prezi, a Ustream és az NNG voltak azok a cégek, akikre felnézett a szakma, akiktől rengeteget lehetett tanulni.</p><p>A UX design és kutatás, olyan gyerekcipőben járt akkoriban, hogy aki tanulni, fejlődni akart a témában, csak ezen cégek szakembereitől vagy néhány angol nyelvű szakirodalomból tanulhatott. Mi is felnéztünk rájuk, hallgattuk az előadásaikat, történeteiket a kutatási tapasztalatokról, és fejlesztettük a saját kutatási módszertanunkat az ő eseteik és a saját projektjeink tapasztalatai alapján. Ezért volt külön öröm, hogy 1 éven belül a fenti 4 cégből 3 már ügyfelünk volt.</p><p>A LogMeIn-nek már szinte az első pillanattól nélkülözhetetlen partnerei lettünk. Akiknél nem élesedett akkoriban úgy feature, hogy a Testbirds tesztelői ne lettek volna részesei az IT tesztelésnek.</p><p>Akik bármikor, bármilyen határidővel bíztak meg bennünket, mi nem mondtunk nemet. Ami miatt őket emelem ki most, az — egy utólag az idő által megszépített — történet: az első évünkben egy hibakereső projektet kellett indítani nekik december végén. Az előkészítés ahhoz, hogy minden az ügyfél és a mi igényeinknek is megfelelően történjen, többünk megfeszített munkáját igényelte. Mindez a karácsony előtti utolsó csütörtökön, amikor a céges karácsonyi/évzáró vacsora is be volt foglalva. De a munka lényegesen tovább tartott, mint terveztük, így végül arra jutottunk, hogy beáldozzuk a karácsonyi vacsoránkat, és nem mentünk el a lefoglalt étterembe. Ez akkor elég kellemetlenül érintett bennünket, és évekig emlegettük. De az ügyfél elégedett lett az eredménnyel, és ez akkor jobban számított. Bíztunk abban, hogy lesznek még olyan karácsonyok, amiket együtt is megünneplünk. Lettek 😊.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*37EoVZZur4krc6r8pmjr3Q.jpeg" /><figcaption>Ez épp a legutóbbi karácsonyi vacsoránkon készült</figcaption></figure><p>A sikeres start-upok mellett a magyarországi nagyvállalatokat is figyeltük. Főleg azokat, akik 10- vagy akár 100ezreket szolgáltak ki, és fejlesztették ugyan már a saját önkiszolgáló ügyfélszolgálati portáljaikat, de nem feltétlenül az ügyféligények mentén, és nem mindenre kiterjedő IT tesztelésekkel. Akkoriban már mértek elégedettséget és NPS-t, de az az időszak, amikor már a mérések mögötti okok és miértek is elkezdték foglalkoztatni őket, kb ekkor vette kezdetét.</p><p>Onnantól azonban hamar jelentős teret kaptak a UX kutatások, amiben a mi szerepünk is egyre nőtt. Egyre több ügyfélnek, egyre többet kutattunk, és azóta ebben csak annyi változás állt be, hogy ma már sokkal gyorsabban sikerül élesíteni a kutatások során javasolt módosításokat. Ami viszont nem változott, hogy a kezdetek óta partnerei vagyunk többek között az összes telekommunikációs szolgáltatónak, és a mai napig gondolnak ránk, ha UX kutatásokra van szükségük. Bízunk benne, hogy ez a lendület kitart a következő legalább 10 évben is.</p><p>A következő hírlevelünkben arról mesélünk majd, hogy 2013 óta hány kolléga, hány ügyfélnek, hány projektet szállított. Tartsatok akkor is velünk!</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=a74df8020310" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/t%C3%B6rt%C3%A9netek-a-10-%C3%A9ves-testbirds-%C3%A9let%C3%A9b%C5%91l-1-a74df8020310">Történetek a 10 éves Testbirds életéből 1.</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A hőmérőtől sem várom, hogy meggyógyítson — avagy 6 gondolat a CX mérésről]]></title>
            <link>https://medium.com/works/a-h%C5%91m%C3%A9r%C5%91t%C5%91l-sem-v%C3%A1rom-hogy-meggy%C3%B3gy%C3%ADtson-avagy-6-gondolat-a-cx-m%C3%A9r%C3%A9sr%C5%91l-b4e114e96884?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/b4e114e96884</guid>
            <dc:creator><![CDATA[Works.]]></dc:creator>
            <pubDate>Tue, 25 Apr 2023 08:53:21 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2023-04-25T08:54:27.190Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*nE7gX6R3LFaapiDxuf4MmA.jpeg" /><figcaption>Photo by <a href="https://unsplash.com/@jonasjaekenmedia?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Jonas Jaeken</a> on <a href="https://unsplash.com/photos/6FCNkB_zM-o?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Unsplash</a></figcaption></figure><h3>A hőmérőtől sem várom, hogy meggyógyítson — avagy 6 gondolat a CX mérésről</h3><h4>Március végi szakmai reggelink keretében kerekasztal beszélgetésen az ügyfélélmény mérés volt a téma. A beszélgetésen érdekes gondolatok hangzottak el, ezeket rendszereztem és gondoltam tovább.</h4><h3>1. Többféle mutató is használatban van</h3><p>Hosszú utat tett meg az ügyfélélmény mérése az elmúlt egy-két évtizedben. Elmondható, hogy ma már a nagyvállalatok nem csak, hogy mérik az ügyfélélményt, de párhuzamosan többféle mérőszámot is használnak, és több dimenzióban is mérnek.</p><p>Jellemzően ezt a három mutatót használják a nagyvállalatok:</p><ul><li><strong>CSAT — Customer Satisfaction Index</strong>: mennyire volt elégedett az ügyfél egy konkrét ügy intézésével</li><li><strong>CES — Customer Effort Score: </strong>mennyi energiabefektetésre volt szükség, mennyire volt nehéz, bonyolult, macerás elintézni egy adott ügyet</li><li><strong>NPS — Net Promoter Score: </strong>mennyire ajánlaná az ügyfél a céget ill. szolgáltatásait</li></ul><p>Ezeket a mérőszámokat lehet és szokták is tranzakciószintre, csatornaszintre és termékre is mérni. Így pontosabb képet lehet kapni arról, hogy melyik terület, folyamat, termék az, amelyet jobban kell fejleszteni.</p><p>Ezeken felül kompozit mutatók is léteznek, mint pl. az ún. TRIM (pontosabban: TRI*M). Ez egy több részből álló mutatószám, a <a href="https://www.kantar-hoffmann.hu/kvantitativ-kutatas">Kantar</a> nevű kutatócég saját módszertana alapján mért mutató. Ez éppen amiatt, hogy több tényezőből áll össze, elfedi a kisebb kilengéseket, inkább a stratégiai szintre, az iparági szereplők összehasonlítására alkalmas, és kevésbé arra, hogy konkrét akciókat határozzunk meg a segítségével.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*U1RkAJD1i1W90bRx-TwgRw.jpeg" /><figcaption>Photo by <a href="https://unsplash.com/@jacquiemunguia?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Jacqueline Munguía</a> on <a href="https://unsplash.com/photos/1pAwJiCD60c?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Unsplash</a></figcaption></figure><h3>2. Az NPS megosztó, amolyan hitbéli kérdés</h3><p>Az NPS kapcsán gyakran felmerül több aggály is. Ellene szól, hogy hatással van rá a márka és a termék megítélése is. Pl. egy bank esetén amikor egy konkrét ügy elintézését követően az ügyféltől megkérdezik, hogy mennyire ajánlaná a bankot, akkor egyszerre van a fejében az, hogy mennyire volt elégedett az ügyintézővel és az is, hogy a bankot, mint márkát, általában mennyire kedveli. Az ügyfél nem tudja jól elválasztani egymástól az adott tranzakcióval kapcsolatos megélését attól, hogy eddig milyen megélései voltak, mennyire elégedett a termékekkel. Másik ellene szóló érv, hogy már szinte naponta kérdeznek meg különféle szolgáltatók, hogy mennyire ajánlanánk őket. Egyébként is, mennyire szokta ajánlani az ember a bankját? Nőgyógyászt vagy vízszerelőt szoktunk ajánlani baráti társaságban, családban. De bankot?</p><h3>3. Többféle felhasználás</h3><p>Az ügyfélélmény riportokat különböző szinteken használják fel. Az egyik végletet az egyedi, tranzakciós szint jelenti, a másikat a vállalat egészére vonatkozó mérés.</p><p>Azokban a nagyvállalatokban, ahol komolyan foglalkoznak ügyfélélmény méréssel, az eredményeket vállalaton belül is publikálják. A dolgozók különféle fórumokon, illetve jellemzően az intraneten értesülnek az ügyfélélmény mérőszámok aktuális értékeiről.</p><p>A felsővezetésnek átfogó mutatókat kell adni, ami az egész cég működésére ad tükröt, ők ennek az időbeli változásait tudják figyelni és beavatkozni, ha szükséges.</p><p>A csatorna-, illetve termékszintű méréseket a megfelelő csatorna- és termék vezetőknek kell megkapniuk. Van, ahol az ügyfélélmény mérés eredményének feldolgozására és akciók meghatározására szakértőkből, középvezetőkből álló csapat van dedikálva.</p><p>Ha viszont egy konkrét tranzakcióra visszavezethető az ügyfél visszajelzése, akkor azt egyedileg lehet és érdemes kezelni. Jó gyakorlat, ha az ügyfélelégedettségi kérdőív válaszaira automatikus riasztás van beállítva, pl. ha az ügyfél nagyon alacsony pontot ad az elégedettségre, és a kérdőívben az ügyintézőt is lepontozza. Ilyenkor az adott ügyfélszolgálatos közvetlen főnöke kapjon erről értesítést, és fel kell hívnia az ügyfelet korrigálandó a rossz élményt.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*AajnVHAEyZzX_MjVEE0vCA.jpeg" /><figcaption>Photo by <a href="https://unsplash.com/@dawson2406?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Stephen Dawson</a> on <a href="https://unsplash.com/photos/qwtCeJ5cLYs?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Unsplash</a></figcaption></figure><h3>4. Működik a CX jelenléte a bónuszban?</h3><p>Jellemző gyakorlat, hogy a dolgozók mozgóbérében, bónuszában szerepel valamely ügyfélélmény mérőszám célértéke. Ezt a dolgozók nem szokták szeretni, mert úgy érzik, hogy az ő ráhatásuk a céges szintű ügyfélélményre minimális, ők mindent megtettek a javulás érdekében, de a felsővezetés, a másik osztály, a törvényi keretek stb. akadályozzák őket a jobb eredmény elérésében. Ezért nem érzik igazságosnak, hogy a pénzük függjön tőle. Így ez általában inkább negatív ösztönzőt jelent. Tehát ha nem teljesül az elégedettségi célérték, az bónusz megvonást eredményezhet.</p><p>Van arra is példa, hogy a cég kivette az ügyfélszolgálatos kollégák bónuszából az ügyfélélmény mérőszámot, aminek hatására az ügyfélélmény számok romlásnak indultak. Ezután visszatették… Talán jobb irány a pozitív ösztönzés, tehát a magas ügyfélelégedettség emelni tudja a bónusz összegét.</p><h3>5. Forintosítható az ügyfélélmény?</h3><p>Örökzöld sláger kérdés. Amikor egy cég elkezd foglalkozni tudatosan az ügyfélélmény fejlesztésével, akkor komolyabb, látványosabb eredményeket lehet elérni vele. Míg amikor már évek óta a cég vérkeringésében benne van, hogy ezzel foglalkozni kell, akkor már nehezebb kimutatni a hatását. Könnyebb nulláról ötre jutni, mint ötről hatra. A mai versenyben, a megemelkedett ügyfélelvárások idején senki sem gondolhatja komolyan, hogy az ügyfélélmény nem fontos. Az ügyfelekből élünk, abból, hogy ha elégedett, akkor visszajön, megint vesz, és ajánlja ismerőseinek (de legalábbis nem tántorítja el őket). Nem kell minden cégnek szerelem-márkává válnia, de hozni kell minimum a célcsoport átlagos elvárásait — ami folyamatosan emelkedik.</p><h3>6. Voltaképp van értelme mérni az ügyfélélményt?</h3><p>Felvetődik a kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme az ügyfélélmény mérésének.</p><h4><strong>Érvényesség és megbízhatóság</strong></h4><p>Gondoljunk a konyhai mérlegünkre. Alkalmas-e arra, hogy megállapítsuk a súlyát a piacon vásárolt fej káposztának? Ha nem gurul le róla, minden bizonnyal alkalmas, vagyis egy <strong>érvényes</strong> eszköznek tekintjük a feladatra. Ha viszont azt szeretnénk megállapítani, hogy a vasárnapi töltött káposztához felhasználhatjuk-e még a három hetes káposztát, valószínűleg nem a súlya alapján érdemes meghoznunk ezt a döntést.</p><p>Az érvényesség fontos kérdés a statisztikában is: Vajon tényleg azt mérjük, amire választ szeretnénk kapni? Továbbmenve: egy mérőszám vajon tényleg jól tükrözik-e azt, ahogy az ügyfél az adott szituációban érezte magát, illetve amilyen hatással volt rá az ügyintézés.</p><p>Nézzünk egy másik esetet. Tegyük fel, hogy mérlegünk a három hetes káposztát kereken 1 kg-nak méri. Ha megismételjük a mérést, de ezúttal 0,9 kg-ot, egy harmadik mérés során pedig 1,2 kg-ot mérünk, akkor a mérlegünk <strong>megbízhatósága </strong>igen alacsony.</p><p>Egy mérés akkor tekinthető megbízhatónak, ha következetesen eredményeket kapunk egy ismételt mérés során.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*qCqp8BUBVjQi-LrEjMHhJQ.jpeg" /><figcaption>Photo by <a href="https://unsplash.com/@moniqa?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Monika Grabkowska</a> on <a href="https://unsplash.com/photos/_sOjQAx0bzI?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Unsplash</a></figcaption></figure><h4><strong>Reprezentativitás</strong></h4><p>Nem elhanyagolható kérdés, hogy az ügyfélélmény mintavétele megbízható-e. Hiszen arra nincs semmi garancia, hogy azok, akik válaszolnak, jól reprezentálják a teljes ügyfélbázist. Önmagában az, hogy egyébként nagyon sok ügyfelet megkérdez a cég, természetesen nem oldja meg ezt a problémát.</p><p>Másik oldalról viszont a torz mérés is jobb, mint a semmilyen mérés. Ha nem mérjük, biztosan tudjuk, hogy semmit sem tudunk. Míg, ha mérünk, akkor van bizonytalanság az eredményben, de legalább van információ a kezünkben, amivel kezdhetünk valamit. Feltéve persze, hogy az esetleges torzító tényezőket ismerjük, és csak óvatos, helyénvaló következtetéseket vonunk le. Önmagában az ügyfélélmény mérése nem old meg semmit. Olyan, mint a hőmérő: jelzi a testhőmérsékletet, és semmi mást nem is várunk tőle.</p><p><em>Élményszerű digitális felületek és kiszolgálási folyamatok létrehozásában segítjük ügyfeleinket. Ez a </em><a href="https://worksdot.hu/"><em>Works.</em></a></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=b4e114e96884" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/a-h%C5%91m%C3%A9r%C5%91t%C5%91l-sem-v%C3%A1rom-hogy-meggy%C3%B3gy%C3%ADtson-avagy-6-gondolat-a-cx-m%C3%A9r%C3%A9sr%C5%91l-b4e114e96884">A hőmérőtől sem várom, hogy meggyógyítson — avagy 6 gondolat a CX mérésről</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Ne csak nézz, láss is!]]></title>
            <link>https://medium.com/works/ne-csak-n%C3%A9zz-l%C3%A1ss-is-78b5f5f8959b?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/78b5f5f8959b</guid>
            <category><![CDATA[accessibility]]></category>
            <category><![CDATA[user-experience]]></category>
            <category><![CDATA[inclusive-design]]></category>
            <category><![CDATA[ux-design]]></category>
            <category><![CDATA[wcag]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Edit Verasztó]]></dc:creator>
            <pubDate>Thu, 02 Mar 2023 09:13:19 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2023-03-03T07:03:18.718Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<h4>Avagy kinek tervezzünk akadálymentesen?</h4><p>Nemrég a 47-es villamossal utaztam a belvárosban, és picit fura érzés volt látni, ahogy a turisták szelfiztek a villamossal, mert a fotó jól néz majd ki instára. Amikor pedig az Astoriánál egy idős hölgy próbált felszállni a villamosra a fájós lábával, hirtelen belém nyilallt, hogy a modernebb, alacsonypadlós villamosok mennyire megkönnyítik a közlekedést mindenki számára — noha talán kevésbé érdekesek a turistáknak.</p><p>Pár éve még menőnek, különlegesnek számítottak ezek az alacsonypadlós járművek városunkban, manapság már nem meglepő, ha egy ilyen fut be az megállóba. Érdemes átgondolni, tudatosítani magunkban, hogy kiknek is lettek tervezve ezek a járművek és mit is jelent az akadálymentesség.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*EedCCLR12V1hWaBlrxSqWg.png" /><figcaption><a href="https://bkk.hu/hirek/2022/10/ujabb-caf-villamosok-erkeznek-2024-tol.8213/">BKK alacsonypadlós villamosa</a></figcaption></figure><ol><li>Elsőre azt gondolnánk, hogy az idős emberek és a kerekesszékkel közlekedők számára lett akadálymentesítve a villamos.</li><li>De rögtön utánuk eszünkbe jut, hogy egy babakocsival közlekedő anyukának is hasznos lehet ez a konstrukció.</li><li>Ha tágítjuk a kört és épp egy nehéz bőröndöt cipelünk, akkor valószínűleg mi magunk is jobban örülünk az alacsonypadlós változatnak.</li></ol><p>A közlekedésben, az épületek kialakításánál, a városfejlesztésnél egyre inkább köztudatban van, hogy meglévő elemeket akadálymentesítsenek vagy újakat már ezen szempontok figyelembevételével tervezzenek. <strong>Miért lenne ez másképp a digitális világban, ahol egyre több időt töltünk, legyen szó a heti bevásárlásról, ételrendelésről, banki ügyek intézésről?</strong></p><p>A <a href="https://datareportal.com/reports/digital-2022-october-global-statshot">Hootsuite 2022</a>-es kutatása szerint napi 397 percet, azaz majdnem 7 órát töltünk netezéssel. Nem kérdés, hogy egyre fontosabbá vált, hogy igenis ezzel a témával az online térben is foglalkozni kell, hiszen a termékünkhöz való hozzáférhetőség biztosítása elengedhetetlen.</p><blockquote><strong><em>Gyakran szembejön a kérdés, hogy ha egy weboldalt akadálymentesítünk, akkor a látássérült felhasználóknak készítjük azt.</em></strong></blockquote><blockquote>A válasz röviden: <strong>nem.</strong> Egy kicsit hosszabban…</blockquote><p>Két dimenzióból közelíteném meg ezt a kérdést.</p><p><strong>Az egyik, hogy habár elsődlegesen a látás képességére hagyatkozunk a képernyőkön található információk befogadására, azonban a hallás, a mozgás, a beszéd és a kognitív képességek sem elhanyagolhatók a felületek használata során. </strong>Szóval amikor a magas kontrasztú, sárga-fekete vagy “vakbarát” változatokkal találkozunk egy honlap kapcsán, akkor nem biztos, hogy a jó irányból közelítettétek meg az akadálymentes tervezést.</p><p><strong>A másik dimenzió az akadálymentesítés értelmezése. A szó hallatán elsőre a fogyatékkal élő felhasználók juthatnak eszünkbe, de gondoljunk csak vissza a villamosos példára, ahol az alacsonypadlós változatnak köszönhetően a kerekesszékkel élőknek új közlekedési forma vált elérhetővé, míg a többieknek megkönnyítette az utazásukat. </strong>Hasonlóan működik a digitális felületek kapcsán is az akadálymentes tervezés, valakinek azt eredményezi, hogy egyáltalán hozzáfér az információhoz, míg másoknak megkönnyíti a felület használatát. Azt sem célszerű figyelmen kívül hagyni, hogy képességeink nem állandóak, változhatnak korral, ideiglenesen vagy épp szituációtól függően, ezáltal mindenkit érinthet ez a téma. Hiszen attól függ az információk befogadása, hogy adott helyzetben, a felület használata során milyen képességeinkre is támaszkodhatunk.</p><h4>Hozok néhány példát, ahol elkellene egy kis akadálymentes újragondolás.</h4><h3><strong>Megfelelő kontrasztarány használata</strong></h3><p>Egyik kollégám épp a szemészetre szeretett volna időpontot foglalni, mikor az alábbi felülettel szembesült. Lehet, hogy a felület alkotói egyfajta szűrőként használták a színek kontrasztarányát, hogy valóban szüksége van-e az ide látogatónak szemészeti vizsgálatra… bár nem hiszem.</p><figure><img alt="Szemészeti vizsgálat időpont foglalási felülete, ahol az alacsony kontrasztarány miatt nem látszódnak az orvosok nevei" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*v3zM8nmZnuWmImDERJMoXA.png" /></figure><p>Kinek jelenthet ez akadályt?</p><ul><li>Állandó képességzavar esetén: színtévesztő felhasználók</li><li>Kor alapján: idősebb felhasználók, akik már rosszabbul látnak</li><li>Ideiglenes állapotban: felhasználók, akiknél szürkehályog alakult ki és még nem műtötték meg</li><li>Szituációtól függően: felhasználók, akik napsütésben próbálják használni a felületet</li></ul><h3><strong>Videók feliratozása</strong></h3><p>Vegyük például a TikTokot, amely kifejezetten rövid videók megosztására épült. Remek lehetőség, hogy a felgyorsult világban egy kis termékpromót is belecsempésszünk a saját videónkba. Szerencsére a TikTok hamar felismerte, hogy a videók feliratozására igenis van igény, így a felhasználók, influenszerek mindenki számára elérhető tartalmakat gyárthatnak.</p><figure><img alt="How to use auto caption on TikTok, Youtube video" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/720/1*_JdWT7-Og3YZznCpWiUTMg.jpeg" /><figcaption><a href="https://www.youtube.com/watch?v=70DByWoaSmI">Youtube: Hogyan feliratozzunk TikTok-on</a></figcaption></figure><p>De nézzük meg, ki esne el a TikTokon található tartalmaktól, ha ezt nem vezették volna be:</p><ul><li>Állandó képességzavar esetén: siket és nagyothalló felhasználók</li><li>Ideiglenes állapotban: felhasználók, akiknek valamilyen fülfertőzés miatt ideiglenesen károsodott a hallásuk</li><li>Szituációtól függően: felhasználók, akik egy könyvtárban szeretnének tanulás közben kikapcsolódni</li></ul><h3><strong>Tervezés billentyűzetes navigációra</strong></h3><p>A digitális felületeken található információk befogadása mellett az is fontos, hogy a felhasználó interakcióba tudjon lépni a felülettel, és a saját akarata szerint tudja irányítani azt. Például tudjon benne navigálni, ki tudjon tölteni egy űrlapot, el tudjon indítani egy letöltést stb.</p><p>Ha számítógépet vagy laptopot használunk, akkor evidens választás lehet az egér vagy a touchpad használata a felület irányítására. De vannak olyan felhasználók, akik nem képesek ezeket az eszközöket használni vagy egyes esetekben gyorsabbnak tekintik a billentyűzetes vezérlést. De mi is az a billentyűzetes vezérlés? Te is bármikor kipróbálhatod, pl. TAB billentyűzettel a linkeken, gombokon, interaktív elemeken tudsz lépkedni, és Enter segítségével tudod az akciót végrehajtani.</p><p>Kinek szüntethetjük meg az akadályokat, ha a weboldalon a billentyűzetes irányítás is lehetséges?</p><ul><li>Állandó képességzavar esetén: végtaghiányos felhasználók</li><li>Ideiglenes állapotban: felhasználók, akik eltörték a kezüket</li><li>Szituációtól függően: újdonsült szülők, akik a karjukon ülő gyermekkel szeretnék a felületet használni</li></ul><figure><img alt="Magyar Államkincstár weboldala, amely nem elérhető billentyűzetes navigációval" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*uq1jf1oM4bNLHRabMBRwKQ.png" /><figcaption>Magyar Államkincstár | Webkincstár belépési felülete</figcaption></figure><p>Példaként a Magyar Államkincstár egyik oldalát hoztam, hiszen ez most nagyon aktuális, mindenki próbálja a megtakarításait valahová elhelyezni. Gondoltam kipróbálom, hogy egy billentyűzetes felhasználó hogyan is tud online állampapírokat venni. Sajnos nem sokáig jutottam, mivel a felület nem elérhető billentyűzetes irányítással, ebben az esetben nincs más lehetőség, mint személyesen bemenni.</p><blockquote><em>A fenti példák mellett azt is érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon 2018-ban lépett hatályba az első webakadálymentesítésre vonatkozó (</em><a href="https://njt.hu/jogszabaly/2018-75-00-00"><em>2018. évi LXXV.</em></a><em>) törvény, amely az európai szabványra (</em><a href="https://www.etsi.org/deliver/etsi_en/301500_301599/301549/02.01.02_60/en_301549v020102p.pdf"><em>MSZ EN 301 549</em></a><em>) hivatkozik és a közszférabeli honlapokra és mobilalkalmazásokra vonatkozik. Habár jelenleg csak a közszférabeli szervezetek számára kötelezően előírt az akadálymentesítés, az EU-s törekvés az, hogy a digitális felületeket mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, így egyre több terület lesz jogilag is érintett. A </em><a href="https://njt.hu/jogszabaly/2022-17-00-00"><em>2022. évi XVII. törvény</em></a><em> alapján az e-kereskedelmi szolgáltatások számára is kötelező lesz az akadálymentes felületek üzemeltetése, a rájuk vonatkozó törvény 2025. június 8-án lép hatályba. </em><strong><em>Azonban fontos megjegyezni, hogy az akadálymentesítés nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem fontos eszköz a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításában is.</em></strong></blockquote><p>Mindent egybe véve, ha a felhasználó a weboldalunk, mobilalkalmazásunk használata során akár egy konkrét szituációban, ideiglenes vagy állandó jelleggel nem tudja az adott (látás, hallás, mozgás, beszéd, kognitív) képességét használni,<strong> </strong>akkor <strong>biztosítsunk számára más alternatívát a tartalom hozzáférhetőségére, ezáltal azok a felhasználók sem lesznek kizárva az online térből, akik eddig nem tudták az adott digitális felületet használni.</strong></p><p>Íme még néhány hasznos link, amit érdemes megnézned, ha érdekel ez a téma:</p><p><a href="https://www.w3.org/TR/WCAG21/">WCAG 2.1. avagy az akadálymentesítés bibliája</a></p><p><a href="https://www.w3.org/WAI/design-develop/">Akadálymentes tippek designereknek és fejlesztőknek</a></p><p><a href="https://www.w3.org/WAI/ARIA/apg/patterns/">Akadálymentes patternek használata</a></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=78b5f5f8959b" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/ne-csak-n%C3%A9zz-l%C3%A1ss-is-78b5f5f8959b">Ne csak nézz, láss is!</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Is the UX designer a dying breed?]]></title>
            <link>https://medium.com/works/is-the-ux-designer-a-dying-breed-ed2c75a7fda2?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/ed2c75a7fda2</guid>
            <category><![CDATA[project-management]]></category>
            <category><![CDATA[business-analysis]]></category>
            <category><![CDATA[ux-designer-skills]]></category>
            <category><![CDATA[ux-design]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Emese Szigeti-Orosz]]></dc:creator>
            <pubDate>Mon, 16 Jan 2023 11:00:36 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2023-01-13T16:04:46.047Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>Do we need more UX experts with very special UX skills? It is a vivid conversation among design professionals. Recent UX trends state: The time of resourceful thinkers may has come over specialized UXers. As a generalist UX designer I strongly sympathize with this myself.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/proxy/0*z3eqSYqlH4vaYTCK" /></figure><p>When I set up my mind to become a UX designer, I was overwhelmed by the different positions out there: UX/UI Designer, Product Designer, UX Researcher, Production Designer. Although it was clear that I could not land a Product design role, without the experience. But why not exactly?</p><blockquote>I was a skilled consultant and business analyst, worked with clients my whole career in IT and business projects, so problem-solving was basically in my DNA. All the UX courses I took were addition to this: how to interview, why to put the user first and how to create prototypes.</blockquote><blockquote><strong><em>According to my current role, I am an experience designer, which is a fine mixture of the roles of a UX researcher, UX designer, service designer, business analyst and project manager.</em></strong></blockquote><p>I have always explained my role to those, who are not familiar with the term UX designer, that this is a type of consultancy (as I was a consultant for nearly a decade, this was the thing my family was familiar with 🙂). Finally, a role, where I can utilize all my skills I learned as a consultant. I could say I was lucky, but I honestly think that the generalist state-of-mind like mine is the thing that differentiates us from other agencies.</p><p>Most of us, experience designers at <a href="https://worksdot.hu/">Works.</a> are generalists. There is a skillset which is essential in this role: being able to talk to clients, conduct user interviews, synthesize problems, and come up with possible solutions.</p><blockquote><strong><em>We help our clients to achieve their business goals with the help of UX, business analyst and project management tools and expertise.</em></strong></blockquote><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1000/0*J_ySrAwvpReUqihh" /></figure><ol><li><strong>UX: </strong>it is a must to be familiar with the typical user behavior, the UX principles, design processes and building up simple to more complex low-fidelity prototypes. The skills mentioned above could be easily linked: UX research and design go hand in hand to create products that users love and use. Also, it is essential to present these ideas on a client workshop to stakeholders, to articulate our findings and solutions.</li><li>On the other hand, the role of a business analyst or project manager might be odd in an experience designer’s guidebook.<strong> A business analyst makes sure that the design meets the client’s expectations</strong>, and the requirements are aligned with the design. We map processes, create <a href="https://medium.com/works/how-state-diagram-can-help-designers-fa13a7f8207f">state diagrams</a> and all the documentation necessary to comprehend the design, so that the clients can understand, and the developers can create the product.</li><li><strong>As for project management:</strong> well, this is the thing everybody hates from the bottom of their heart (mine included). For me, project management consists of communication, managing tasks, problem-solving and project documentation (such as meeting minutes, retrospectives etc.). None can simply imagine working on a design project without the above, to be able to deliver the project on time.</li></ol><p>But this does not mean that all of us are equally skilled in writing lengthy business specifications, building a prototypes or analyzing data from quantitative research. And that is all fine, because we are a team of people with different knowledge and interests.</p><blockquote><strong><em>Nonetheless as an agency, we strive to build-up the most basic skillset of our junior experience designers from the ground up: research, managing their own time and tasks and then widen it afterwards.</em></strong> Research is the foundation that every UX designer can rely on getting in touch with the users, empathizing with their needs and problems are the key to good UX design.</blockquote><p>The role of the business analyst is often referred to bridge between business and IT. As an experience designer I believe I am bridging the gap between the users, clients, keeping in mind that the design, always should be feasible for development.</p><blockquote><strong><em>Therefore, the experience designer is more, than a business analyst and more, than a UX designer in one person.</em></strong> Of course, all this does not mean that a design project is a one-man-show as all of us needs to get feedback and ideate from time to time within the team.</blockquote><p>Therefore, we ensure that always at least two experience designers work on a project, so they can learn from each other and strengthen each other’s skillsets. One thing is for sure: every one of us in the design team needs to have the basic knowledge of our users, the business and design process and methods while managing their own projects.</p><p>What about UI design? In the agency model, where we parallelly work on different project for our clients, it is hard to be a UX and a UI designer at the same time. UI design requires the creative work (suc as mockups, moodboards) and the creation of many screens and design systems, whilst a UX designer must focus on the big picture: the concept, the information architecture, the journeys and so on.</p><blockquote><strong><em>Because of the different approaches and not the required skillset, it is inadmissible, even impossible to do the UX and UI work at the same time.</em></strong> If you are lucky enough to do one after the other, that’s fine, but agencies typically don’t work that way.</blockquote><p>Someone who only does UX might be a dying breed, as more and more skills are needed to become successful in the field. In the coming years, these roles might disappear completely as companies begin to realize the benefits of a generalist experience designer. But how can courses and trainings prepare the new entrants for such a challenge? In the next article, we are going to elaborate on this further.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=ed2c75a7fda2" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/is-the-ux-designer-a-dying-breed-ed2c75a7fda2">Is the UX designer a dying breed?</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Projekt definíció]]></title>
            <link>https://medium.com/works/projekt-defin%C3%ADci%C3%B3-ff5a81f4590b?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/ff5a81f4590b</guid>
            <category><![CDATA[ui-design]]></category>
            <category><![CDATA[ux-design]]></category>
            <category><![CDATA[project-management]]></category>
            <category><![CDATA[design-thinking]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Works.]]></dc:creator>
            <pubDate>Thu, 05 Jan 2023 09:48:18 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2022-10-11T15:04:04.067Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.“ — ez a Senecának tulajdonított bölcsesség hangozzék bármilyen költőinek, színpadiasnak, egyezik a hétköznapi, prózai tapasztalattal. Egyébként Senecából csak úgy dőltek a hasonló mélységű mondatok: „Minden a másé, csak az idő a miénk.”, „Mit számít, milyen a helyzeted, ha te rossznak látod?”, „Mire jó, hogy a földecskét fel tudom osztani, ha testvéremmel nem tudom megosztani?” — bőven van még ott, ahonnan ez jött. De hogy jön egy design blogba Seneca? Gyanítom, nem UX design projektekből szűrte le Seneca kétezer évvel ezelőtt ezt a bölcsességet, de mondanivalója megállja helyét a mi szakmánkban is.</p><blockquote>Ha nincs jól definiálva a projekt célja, akármennyit dolgozhatunk rajta, sosem érjük el.</blockquote><p>mondhatná korunk Senecája, sokkal kevésbé költőien.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/421/1*WES9oadjgijksYwp-diIMA.png" /></figure><h3>Projektcélok meghatározása</h3><p>Tapasztalataink egybevágnak a fenti bölcsességgel: gyakran elmarad a design projektek elején az elérni kívánt célok pontos meghatározása. A célok meghatározása természetesen megrendelő és szállító közös feladata, az alábbiakban ahhoz adunk néhány szempontot, hogy mit kell végiggondolni a projekt indításakor.</p><p>Leegyszerűsítve a hétköznapokat, UX/UI designra vonatkozó megrendeléseink 3 csoportba sorolhatók. Összeszedtük, hogy az egyes esetekben mit érdemes tisztázni még idejekorán, a projekt indulása előtt.</p><h4>Koncepció tervezés</h4><p>Megrendelőnknek van egy <strong>koncepció</strong>ja, amelynek része valamilyen digitális felület is. Az elképzelés még nem teljesen kiforrott. Az ügyfél szeretne vezetői támogatást kapni „házon belül” az ötlet <strong>validáció</strong>jára vagy akár a megvalósításra is.</p><p>Ebben az esetben néhány képernyő kidolgozása, a look&amp;feel elkészítése lehet a design feladat célja. Itt a kreativitás és a digitális élmény megteremtése az elsődleges szempontok. Nem feltétlenül kell figyelembe venni a belső korlátokat és a kidolgozásban sem elvárt a 100%-os precizitás.</p><p>Az ilyen feladatok nehézségét az okozza, hogy az eredmény megítélése erősen szubjektív. Ráadásul nagy a designeri felelősség, mert egy félretervezett felület miatt akár az egész koncepció alkalmassága is vitathatóvá válhat.</p><p><strong>Mit érdemes tisztázni a projekt elején, ami segít a megvalósításban:</strong></p><ul><li>iparágon belül és iparágon túl felmerülő best practice-ek, amiket érdemes figyelembe venni</li><li>melyek azok a funkció elemek, amelyeket mindenképpen ki kell dolgozni a tervezés során</li><li>szükséges-e a meglévő brandbookhoz illeszkedni vagy szárnyalhat a kreativitás</li><li>milyen képernyőfelbontásra érdemes a koncepciót elkészíteni. Nem triviális, hogy mindig a mobil az elsődleges felhasználási felület.</li><li>lesz-e ügyfélvalidáció és ezért kattintható szimulációt is érdemes-e készíteni</li></ul><h4>Ügyfél-centrikus működés kialakítása</h4><p>Megrendelőnknek támogatásra van szüksége a <strong>digitális üzleti folyamatok végiggondolásában, az ügyfél-centrikus működés kialakításában</strong>. Ebben az esetben általában van egy (vagy több) folyamat, ügyfél journey, amit meg szeretnénk valósítani online. Itt még nem a felület esztétikája az elsődleges. A felület drótvázának elkészítése a struktúra, a logikai felépítés értelmezését szolgálja.</p><p>Azért kell design, mert</p><ul><li>a részletes specifikációt, a működési elvárások megfogalmazását támogatja a képernyőtervek közös átgondolása</li><li>a prototípus tesztelésével gyorsan és olcsón korrigálhatók a tervezési hibák, következetlenségek</li></ul><p><strong>Mit érdemes tisztázni a projekt elején, ami segít a megvalósításban:</strong></p><ul><li>milyen területeket kell bevonni a tervezésbe</li><li>szükséges-e minden oldal minden mutációjára design tervet készíteni, vagy elegendő a jellemző állapotokra drótvázat kreálni, egyébként pedig a specifikáció majd tartalmaz mindent.</li><li>van-e hozzáadott értéke, ha legalább a 3 legjellemzőbb képernyőfelbontásban (desktop, tablet, mobil) elkészül a drótváz</li><li>van-e elvárt formátuma a prototípusnak. Jellemzően Figmában készülnek az ilyen tervek, de vannak más eszközök is, amelyek tökéletesen alkalmasak prototípus készítésre (pl: Miro, Framer, Invision, Prototipie) — bővebbben a <a href="https://medium.com/works/mi%C3%A9rt-fontos-a-lofi-design-a-tervez%C3%A9si-folyamatban-401b3b8417db">prototípusokról itt olvashatsz</a></li></ul><h4>UI tervezés</h4><p>El kell készíteni a brandnek megfelelő <strong>pixel-pontos UI terv</strong>eket annak érdekében, hogy a fejlesztő el tudjon kezdeni dolgozni. Ebben az esetben jó eséllyel létezik már drótváz, ami a UI készítés alapja lesz.</p><p><strong>Mit érdemes tisztázni a projekt elején, ami segít a megvalósításban:</strong></p><ul><li>fejlesztő csapatnak van-e elvárása a leszállított anyag formátumára vonatkozóan</li><li>elvárt töréspontok</li><li>a szállítónak a megrendelői oldalon már létező brand bookból, design kit-ből, design systemből kell dolgozni vagy nincsenek ilyen források</li><li>szükséges-e minden oldal, minden mutációjára UI designt készíteni vagy elegendő a jellemző állapotokra tervet kreálni, egyébként pedig a specifikáció tartalmaz mindent.</li><li>van-e megrendelői oldalon designer, aki az elkészült tervek pontosságát ellenőrzi majd (pl: eltartások) a tervezéskor és a fejlesztés elkészültével is. Ha nincs, akkor ki fogja ezt csinálni</li><li>szükséges-e majd designeri támogatás a fejlesztési ciklusban is</li></ul><h3>Iránytű</h3><p>Ha épp hajót, akarom mondani projektet indítasz útnak, tudd, mi a cél — a design projektek meghatározásához adtunk a fentiekben néhány szempontot. A legegyszerűbb talán úgy összefoglalni a fentieket, hogy magad elé elképzeled, hogy a projekt eredménytermékét ki fogja használni és mire, vagyis ki a <a href="https://medium.com/works/c%C3%A9lcsoportok-persz%C3%B3n%C3%A1k-szegmensek-az-elk%C3%BCl%C3%B6n%C3%ADt%C3%A9s-problematik%C3%A1ja-b0853f88d221">perszónád</a>, és azt kell kitalálni, hogy neki mire lesz szüksége. Ha ez a projekt egy koncepció kialakításáról szól, akkor a vezetőknek készül az anyag, és az ő kérdéseikre kell felkészülni. Ha már részletes tervezésről van szó, akkor a fejlesztőknek készül, ők fogják használni, az igényeiket (is) figyelembe kell venni. Egy szó mint száz:</p><blockquote>a hajó indulásakor tudd, melyik kikötő felé igyekszel és legyen nálad iránytű.</blockquote><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/444/1*omzSQCHkct-PgBFYSi2odQ.png" /></figure><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=ff5a81f4590b" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/projekt-defin%C3%ADci%C3%B3-ff5a81f4590b">Projekt definíció</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Tervezzünk olyan felületet, ahol a felhasználó mindig megkapja az információt, amire szüksége van]]></title>
            <link>https://medium.com/works/tervezz%C3%BCnk-olyan-fel%C3%BCletet-ahol-a-felhaszn%C3%A1l%C3%B3-mindig-megkapja-az-inform%C3%A1ci%C3%B3t-amire-sz%C3%BCks%C3%A9ge-van-3dd7507533ee?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/3dd7507533ee</guid>
            <category><![CDATA[ux-design]]></category>
            <category><![CDATA[information-architecture]]></category>
            <category><![CDATA[user-experience]]></category>
            <category><![CDATA[product-design]]></category>
            <category><![CDATA[information]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Emese Szigeti-Orosz]]></dc:creator>
            <pubDate>Fri, 18 Nov 2022 11:09:40 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2022-12-01T12:41:05.387Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*Q7jNWHR0uCrhOabPrJjRDQ.png" /></figure><p>Avagy esettanulmány arról, hogy miért és milyen információs architektúrát tervezünk a design projekt különböző fázisaiban</p><h3>Kezdjük az elején: mi az az információs architektúra?</h3><p>Az <em>információs architektúra tervezés</em> nagyon misztikusan hangzik és talán ezért is ért minden UX designer mást e fogalom alatt. Az információs architektúra (röviden IA) a mi értelmezésünkben</p><ul><li>segít abban, hogy a felhasználók minél gyorsabban megtalálják azt, amit éppen keresnek vagy amire szükségük van;</li><li>abban is segít, hogy a felhasználó tájékozódjon a felületen. Ahogy Steve Krug fogalmaz Don’t make me think című könyvében:</li></ul><blockquote>a felhasználóként tudnom kell, hogy hol vagyok, mit látok és hogyan mehetek tovább?</blockquote><ul><li>és nem utolsó sorban rendszerezi a tartalmat, hogy minél átláthatóbb és érthetőbb legyen, abban a kontextusban, amiben a felhasználónk éppen van.</li></ul><p>Ezt szeretné a UX is, és így voltaképp mindkettőnek ugyanaz a célja: legyenek a felhasználói felületek érthetők és használhatók.</p><h3>Magasszintű információs architektúrák</h3><p>Információs architektúrát tervezünk akkor is, amikor</p><ul><li>valamilyen online folyamatban elkezdjük kibontani képernyő szinten a lépéseket és funkciókat;</li><li>meghatározzuk és felépítjük az oldalak struktúráját: mik a kiemelt tartalmak, milyen egyéb tartalmak vannak az oldalon, azok hova mutatnak, vannak-e olyan pontok, amik már kiterelnek az oldalról;</li><li>egy meglévő felületre vagy folyamatba szeretnénk új funkciót beépíteni és arról a megfelelő pontokon tájékoztatni akarjuk a felhasználókat;</li><li>és meghatározzuk azt is, hogy milyen módon navigálunk az oldalon és az oldalak között, hogy működik a kereső.</li></ul><p>A legtipikusabb use-case az IA tervezésére, amikor több oldalt vagy folyamatot kell a design projektben megtervezni. Látnunk kell a nagy egészet mielőtt neki kezdünk a képernyők gyártásának, így ilyenkor a Lo-Fi tervezését megelőzően összerakjuk a magasszintű információs architektúrát (szerk.: mindenképp olvasd el <a href="https://medium.com/works/mi%C3%A9rt-fontos-a-lofi-design-a-tervez%C3%A9si-folyamatban-401b3b8417db">cikkünket </a>a Lo-Fi tervezésről is, ha még nem tetted volna!).</p><p><a href="https://medium.com/works/mi%C3%A9rt-fontos-a-lofi-design-a-tervez%C3%A9si-folyamatban-401b3b8417db">Miért fontos a lofi design a tervezési folyamatban</a></p><p>Ez egészen leegyszerűsítve dobozokból, nyilakból és még több dobozból áll valamilyen hierarchiában ábrázolva. Megjelöljük a funkciókat, az oldalakat, felvázolunk egy egyszerű menüstruktúrát, megnézzük, hogy lesz-e olyan hivatkozás, ami az általunk tervezett terméken kívülre mutat. Összességében látjuk, hogy honnan és hova fogunk eljutni az alkalmazáson belül és a felhasználó is tudni fogja, hogy mit és hol talál.</p><figure><img alt="Az ábra egy általunk tervezett B2B webshop magasszintű információs architektúrájának terve, ahol megjelölésre kerültek az oldalak, a funkciók és a menüpontok." src="https://cdn-images-1.medium.com/max/886/1*DZ-FVz9WupUs2g3q-ECALA.png" /><figcaption>B2B webshop magasszintű információs architektúrájának tervezete</figcaption></figure><p>Ha folyamatokról beszélünk, akkor tulajdonképpen egy folyamatábra a kiindulási pont: a fentiek kiegészülnek elágazásokkal, ami segít, hogy átlássuk a különböző eseteket és egyúttal meghatározzuk, hogy minek kell egy oldalon szerepelnie.</p><figure><img alt="Ez az ábra egy elképzelt folyamatábrát mutat be, ahol a lépések csoportosításával meghatározható, hogy mik az egy képernyőre tartozó lépések." src="https://cdn-images-1.medium.com/max/895/1*N1f901sWBkurfESxT9-_Cw.png" /><figcaption>A folyamatábra a képernyők tartalmának metervezésében is segít</figcaption></figure><p>Viszont nem csak az oldalak és folyamatlépések között beszélünk információs architektúráról. Önmagában minden oldalnak önállóan is van információs architektúrája, hiszen minden megjelenő elem információt hordoz: a legkisebb ikontól a felugró ablakokig. Talán ez is az oka, de az IA tervezése sokaknak annyira magától értetődő, hogy észre sem veszik, hogy épp az információs architektúrát is tervezik. UX designer az, aki a tervezés közben átgondolja az oldalon a terelést, navigációt és az összes folyamatot.</p><p>Egy új alkalmazás vagy weboldal felépítése is kihívás, de az IA tervezéskor legalább ugyanekkora kihívásnak tekinthetjük azt, amikor egy már meglévő struktúrába kell beletervezni egy új funkciót. Ebben az esetben nem az hangzik el, hogy <em>„na, gyertek skacok, üljünk le és tervezzünk információs architektúrát!”</em> Az életszerűbb az, hogy elkezdjük a felhasználói utakat felépíteni, közben tervezzük a képernyőket és szem előtt tartjuk, hogy milyen információt és mikor jelenítünk meg a felhasználónak.</p><h3>IA tervezési tapasztalatok egy új funkció tervezésekor</h3><p>A következőkben bemutatom, hogyan terveztük a UX-et és vele együtt az információs architektúrát az egyik projektünkben. Egészen konkrétan egy számlázó rendszerbe illesztettünk egy új, harmadikfeles szolgáltatást — ez tehát a meglévő rendszerbe új funkció tervezésének esete.</p><h3>Mi volt adott?</h3><ul><li>Abban a megrendelő szakértőivel egyetértettünk, hogy ne tervezzünk erre külön képernyőt, az új funkciót a meglévő képernyőkre érdemes rárakni.</li><li>Tegyük ezt úgy, hogy a fő funkció továbbra is a számlázás maradjon, hiszen elsősorban ezért használják az ügyfelek a felületet, az új funkció egy kiegészítő szolgáltatás a számlázás mellé.</li><li>Adott és véges elemkészletből dolgozhatunk annak érdekében, hogy a fejlesztési időt kordában tartsuk, tehát abból kellett főzni, ami már a hűtőben volt. Elég sok UI komponenst használhattunk, ugyanakkor ez azért korlátot is szabott a fantáziának.</li></ul><p>A fentiek miatt az információs architektúra túlmutatott egy klasszikus folyamatábrán és oldalak közötti kapcsolatok ábrázolására sem volt szükség. De annál inkább szükség volt arra, hogy megtervezzük az információ megjelenítését és mivel már most is sok üzenet jelenik meg, ezért részletesebben kellett végig gondolnunk minden megjelenített tartalmat.</p><h4>Hogy kezdtünk neki?</h4><p>Miután megértettük az új szolgáltatás lényegét, átgondoltuk, hogy milyen főbb journey lépések vannak, amiken a felhasználó végigmegy.</p><figure><img alt="Az ábra az mutatja, hogy mit érez és mit lát a felületen a felhasználó amikor az új szolgáltatással találkozik." src="https://cdn-images-1.medium.com/max/859/1*KxxIMxPPpwUhFtrIEq7Z8A.png" /><figcaption>A szolgáltatás választásának elképzelt journey-je</figcaption></figure><h4>Hogy zajlott a tervezés?</h4><p>Elkezdtük felrajzolni és összekötni a képernyőket, de egyelőre még nem kattintható prototípus formájában, hanem folyamat-szerűen, nyilakkal. Az oldalakon pedig elhelyeztük a funkciókat és tartalmat a megfelelő prioritásokkal. Ez egészen hasonlít egy “klasszikus” információs architektúrára, nem? 😊</p><p>Meghatároztuk, hogy mik azok a belépési pontok, ahol tájékoztatni lehet a felhasználót az új szolgáltatásról. Majd azon gondolkoztunk, hogy mikor és mennyi információt adjunk és pontosan mely felhasználói körnek. Kemény dió, mert ha túl sok információt osztunk meg egyszerre, akkor könnyen elijeszthetjük a felhasználót, de a fordítottja is ugyanúgy igaz. Ha nem a lényeget mutatjuk és nem tudjuk megfogni, hogy mi ez az új szolgáltatás és az miért jó neki, akkor nem fog hajlandóságot mutatni arra, hogy legalább elgondolkodjon rajta, és nem fogja használni sem.</p><figure><img alt="Az ábra az új szolgáltatás bemutatsának információs architektúráját mutatja be Lo-Fi szinten, azaz mik azok a felületi elemek, melyeket használni szeretnénk és milyen interakciók hatására jelennek meg." src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*m7svf53aoZnpFzZec44S2Q.png" /><figcaption>Az információs architektúra Lo-Fi szinten</figcaption></figure><p>Ugyanez igaz az időzítésre is, tehát hogy mikor adjuk a felhasználónak az információt. Arra törekedtünk, hogy hagyjuk, hogy a felhasználó megcsinálja a szokott módon, amiért a felületre jött, de közben fedezze fel az új információs elemeket: jelölő a számlán, beúszó üzenet, összefoglaló a főoldalon vagy tájékoztató pop-up, hogy csak néhány példát említsünk. A feladat nehézsége abban állt, hogy az új szolgáltatás iránt potenciálisan érdeklődő felhasználói csoportnak a folyamat megfelelő pontján az éppen elégséges és releváns információt adjuk át. Ehhez pedig a szöveges tartalom megfogalmazása és elhelyezése kulcsfontosságú.</p><p>Itt többen gondolhatják: álljon meg a menet, az üzenetek megfogalmazása és időzítése nem inkább klasszikus marketing feladat? Nem. Egy digitális termék fejlesztési folyamatán belül ezt nem lehet kiragadni, mivel az IA a termék tervezésének a része, egyben kell látni az összes érintett felülettel és megtervezett funkcióval. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a folyamatból mikor tereljük ki a felhasználót tudatosan, ez pedig összefügg a megjelenített információ mennyiségével. Később természetesen be kell vonni a feladatba a marketing szakértőket, a copywriter-t vagy azt a kollégát, aki a megjelenített tartalomért felelős, hogy a szöveges tartalmakat végső formába öntse. De az üzeneteket, a szöveges tartalmak lényegét már a tervezési fázisban meg kell fogni, nem lehet <em>Lorem ipsum</em>-os képernyőkkel dolgozni a tervezés során.</p><p>Visszatérve a design folyamatra: a funkciókat és a működést már a Lo-Fi fázisban megkutattuk, begyűjtöttük a felhasználói visszajelzéseket és igen, volt olyan pont, ahol bele kellett nyúlni az információs architektúrába is. Ezért fontos, hogy az első körös validációk a UX/IA tervezés minél korábbi fázisaiban megtörténjenek és ha szükséges, akkor merjük újragondolni a folyamatokat.</p><p>És hogy mi történt ezután? Az már egy következő blogposzt témája 😉 Addig is ahelyett, hogy megpróbáljuk elhatárolni minél jobban az információs architektúrát a UX designtól: az adott design projektben fókuszáljunk arra, hogy a felhasználóink mindig tudják és értsék, hogy milyen felületet vannak, az mit szeretne nekik átadni és egyértelmű legyen, hogy általa hogyan tudják céljaikat elérni.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=3dd7507533ee" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/tervezz%C3%BCnk-olyan-fel%C3%BCletet-ahol-a-felhaszn%C3%A1l%C3%B3-mindig-megkapja-az-inform%C3%A1ci%C3%B3t-amire-sz%C3%BCks%C3%A9ge-van-3dd7507533ee">Tervezzünk olyan felületet, ahol a felhasználó mindig megkapja az információt, amire szüksége van</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[How state diagram can help designers]]></title>
            <link>https://medium.com/works/how-state-diagram-can-help-designers-fa13a7f8207f?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/fa13a7f8207f</guid>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <category><![CDATA[business-analysis]]></category>
            <category><![CDATA[design-thinking]]></category>
            <category><![CDATA[ux-design]]></category>
            <category><![CDATA[state-diagram]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Tamás]]></dc:creator>
            <pubDate>Wed, 05 Oct 2022 07:50:40 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2022-10-05T08:18:31.939Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<p>State diagram (or state-transition diagram or state model) sounds like an engineering buzzword from the 80s, however this is a very powerful tool UX/UI designers could use in their projects. In a UX/UI design project, where UX is focusing on the journey, UI is actually focusing on states and state-transitions. A state diagram is quite flexible, you can make it fit your needs. Bonus: developers can understand it easily. Let’s see what it is and how you can use it.</p><h3>What is a state diagram?</h3><p>A state diagram is a representation tool “used to describe and analyze the different possible states of an entity within a system” (Business analyst body of knowledge, v3, 2015). An entity can be any object within a system, depending on what system you are designing or analyzing. In a design system the entity is already very well defined: it is called a component, e.g. a color, a button, a header, a table, a page.</p><p>A state is also a known definition in UI design: e.g., a button can have a pressed state and a default state. Not all components have different states, typically a primary color does not have states, but the components which use this primary color might have. Those entities can have states which “do” something either by themselves or as a result of a user action. The basket in a webshop can be empty or not empty, a field on a form can be active or inactive, etc. More complex components can also have states: a search result list can be empty and in this state it might behave differently compared to the state when there are results in the list.</p><p>A component which can have multiple states might go through these states in a predefined sequence, and in most cases going from one state to another state follows some rules. Eg. in a webshop the empty basket cannot have the state “paid”, first it needs to contain something. An inactive button cannot have pressed state, first it needs to be active. So when there are several states of a component, not all transitions (going from one state to another) are valid.</p><p>In a state diagram we use boxes to represent states and arrows to represent valid state transitions. State diagrams are kind of complementary methods of the activity diagrams: on activity diagram the boxes represent activities (transitions) and the arrows show the states.</p><p>Let’s see an example. We were doing the design in a document management system implementation project for a pharma company. In this system the document could have the following states:</p><ul><li>edit: from the point the user created the document they can edit it. Until the point the owner of the document sends it for approval, we consider it as under editing.</li><li>waiting for approval: In this state the document cannot be edited and it is at the managers who can either approve or reject it. Once it is approved, it moves to approved phase. Once it is rejected, it goes back to editing.</li><li>approved, waiting for signature: When all approvers approved the document, it goes for another managerial level to be signed. Signers can still reject it, then it goes back to editing. Or all signatures are collected, then it moves to signed state.</li><li>Signed: All signers gave their signature, the document can be distributed in-house or sent back to the vendor, depending on the nature of the document. It cannot be edited any more, it is a “final” version.</li><li>Invalid: It might happen that a new version of the same document gets all the signatures (eg. imagine an internal holiday policy), the previous version of the document will be invalid.</li></ul><p>Let’s see how these steps look on a state diagram:</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/940/1*JDYgT06pMZznW55P7KipRw.png" /><figcaption>A state diagram showing an example from a document management system</figcaption></figure><h3>How can we use a state diagram?</h3><p>Any representation methods are just recommendations. We can adjust them to our needs. No teacher stands behind you to check how precisely you are using a state diagram. Business analysts love standardizing their tools, but simply because there is a formal spelling book of your language does not mean you cannot say what and how you want. I’ll show what I mean.</p><p>The state diagram in the above format might look handy at first, but it is difficult to add other information to it. So first lets make it one-dimensional, lets flatten it. It means that the states will be in one row — it might result in too many arrows around them, but we pay this price.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/940/1*zYWVfvNfS0OM-dvULPdHhA.png" /><figcaption>State diagram with the same content as above, but this version is “flattened”</figcaption></figure><p>Now we can add another dimension to our diagram, so it will become a matrix. I’d recommend adding the components in the other dimension, in this way we can show how each component looks like in each states. You can simply add a description, or you can add the graphical versions to the matrix, it depends what is easier to understand and to create. I’d recommend to put only those components on this matrix, that are changing according to the states, and do not put all the components to the matrix to avoid it to be too big and unusable.</p><p>Also we can add functionalities in the other dimensions, and show which user group have rights to access the functionalities in each states.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/940/1*1noXbdssgAFsouP8tXSWJA.png" /><figcaption>State diagram with an additional dimension showing user rigths in each state</figcaption></figure><p>This way we get a user rights matrix, and developers will be extremely happy. Another benefit of this user rights vs. state matrix is that there is no gap, since the matrix contains all functions and all states (and we filled all cells of the matrix), there can be no special case we did not think about.</p><p>The good news is that the two previous matrices can also be combined: the states, the main components and the privileges can all be put on one matrix.</p><h3>How state diagram helps design?</h3><p>I believe state diagrams are natural tools of UI design process. In UX we focus on the customer journey, which is an activity-oriented approach. From the point we need to design the final screens, we need to change our mindset to a state-oriented approach, to build up the UI components and to define how each screens need to behave. People are doing processes, screens have states. When we already have the journeys and screen-flows defined, we need to distill the states of these components. In some cases these states are trivial (active vs inactive state of a button), but in case of more complex components or more complex processes, these states are far from being trivial. So you need a good tool to collect, describe and represent these states: this is state diagram.</p><p>A state diagram is also a quality control tool: once you identified all possible states of the main components, you will see if you have thought of all states of the smaller components. A state diagram in this approach is a double-check tool, a frame which need to be filled out.</p><p>State diagram also helps in the communication with the developers, as they tend to try to find the gaps in your process-oriented design. Once you have defined all the states and all components are defined in each state: there is no gap, and the developer is happy, which is half the success.</p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=fa13a7f8207f" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/how-state-diagram-can-help-designers-fa13a7f8207f">How state diagram can help designers</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[Miért fontos a lofi design a tervezési folyamatban]]></title>
            <link>https://medium.com/works/mi%C3%A9rt-fontos-a-lofi-design-a-tervez%C3%A9si-folyamatban-401b3b8417db?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/401b3b8417db</guid>
            <category><![CDATA[user-experience]]></category>
            <category><![CDATA[product-design]]></category>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <category><![CDATA[low-fi-prototype]]></category>
            <category><![CDATA[prototype]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Works.]]></dc:creator>
            <pubDate>Fri, 23 Sep 2022 08:35:46 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2022-09-23T08:45:51.809Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*tScKMnjTRY6u7Zd1Y719sw.png" /></figure><p><strong>Hogy függ össze a lakás alaprajz az autógyártásból ismert agyagmodellel? Ezek is prototipizálási módszerek. A digitális felületek tervezése során is használunk hasonló eszközöket. Nézzük meg, melyiket mikor érdemes használni.</strong></p><p>Mikor legutóbb költöztünk, fejtörést okozott a családnak, hogy a meglévő bútorok hova kerüljenek az új helyen, hova menjen a könyvespolc, a ruhásszekrény, a kanapé, a pianínó. Ezt jó előre ki kellett találni, máskülönben nem tudtuk volna eldönteni, hogy milyen bútorok hiányoznak, mit kell még beszerezni, illetve a költözés napján is tisztában kellett lenni azzal, hogy melyik doboz hova megy — különben hogyan is tudtuk volna irányítani a költözésben segédkező barátokat, családtagokat (napjaink kalákamunkája a költözés). Ezért elkészítettük az új lakás alaprajzát, és vele egyező arányban a meglévő bútorok alaprajzát (pontosabban felülnézetét) kivágtuk kartonpapírból, és kezdődött a tologatós játék. Minden a helyére is került — csak azzal nem számoltunk, hogy a szobákhoz vezető folyosón elférnek-e a bútorok, de ez már egy másik történet…</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*npyAL5FDpPpdanXeNdp3-Q.jpeg" /><figcaption>Papíron könnyebb tologatni a bútorokat</figcaption></figure><p>A lakás alaprajzára rárakott méretarányos bútorok — ez is egyfajta prototipizálás, amivel időt és fáradságot spórolhattunk meg a költözésnél.</p><blockquote>Ha a lakást próbálgatással kellene berendezni, elég sokat kellene tologatni a zongorát.</blockquote><p>Lényegesen gyorsabb, ha a papírkivágásokat tologatjuk. Egyébként hasonló a helyzet a komplexebb tárgyak gyártásával is, például a General Motors az 1930-as évek óta használja ezt a módszert. Általában is igaz, hogy akkor éri meg prototípust készíteni, ha a prototípus készítése lényegesen olcsóbb, mint a kész terméké.</p><h3>Protó típusok</h3><p>Ügynökségi munkánk során gyakran ütközünk abba a dilemmába, hogy a tervezési folyamatban mikor és milyen részletezettségű prototípus készítése indokolt. Kezdjünk ezért először értelmezéssel:</p><p><strong>Low-fidelity (lo-fi) prototípus</strong></p><p>A <em>low-fidelity prototípus</em>, vagy ahogy a zsargon hívja: a <em>lo-fi protó, lofi drótváz</em> a webhely vagy alkalmazás egyszerű szürkeárnyalatos sematikus rajza, amely pusztán az elrendezés tartalmára és szerkezeti elemeire összpontosít.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/804/1*N0tnzkmgnWTqnufC76AU0w.png" /><figcaption><em>Így fest egy lo-fi protó</em></figcaption></figure><blockquote>Szándékosan hiányoznak belőle a színek, ikonok, logók vagy bármilyen olyan valódi dizájnelem, amely elveszi a tartalomra, a navigációra és a szerkezetre való összpontosítást.</blockquote><p>Itt az a cél, hogy vizuális megértést biztosítson egy oldalról vagy képernyőről a projekt korai szakaszában, hogy megkapja a csapat jóváhagyását, mielőtt a kreatív fázis elindulna.</p><p>A lofi drótváz már alkalmas arra, hogy szemléltessük a folyamatokat, így tehát arra is, hogy a vezetőségnek megmutassuk. Alkalmas arra is, hogy felhasználók bevonásával használhatósági tesztnek vessük alá — persze ilyenkor ki kell szűrni a visszajelzésekből a felület esztétikájával kapcsolatos kritikákat.</p><p>A tapasztalat azt mutatja, hogy a vezetőket is fel kell készíteni arra, hogy amit látnak, még nem a végső felület (kaptunk már olyan kritikát, hogy ennél szebbet rajzol a gyerekem — ekkor tanultuk meg, hogy jobban fel kell készíteni a megrendelő oldali vezetőt, hogy a lofival mit kap, és mit kap majd később). A lofi célja a szerkezet, a folyamatok modellezése, az esztétikától pont olyan távolságra van, mint a lakás alaprajz a tapéta és a csempe színétől.</p><blockquote>És a lofinak van még egy határozott előnye: ez alapján már nagyon nagy pontossággal becsülhető a fejlesztési igény.</blockquote><p>Természetesen a tervezés későbbi szakaszában még előjöhetnek változások, és az is igaz, hogy a végső designban még lehetnek nehezebben megugorható megoldások, de általában ezek az eltérések a lofi alapján adott fejlesztési becsléshez képest szűk sávban mozognak. Azért is nagyon klassz, hogy már a lofi alapján van jó fejlesztési becslésünk, mert ez alapján akár kukázható is a projekt: ez elsőre talán nem cseng valami pozitívan egy design cég blogpostjában, pedig ez tényleg pozitív: a beruházásról még időben el lehet dönteni, hogy megéri-e belevágni vagy sem. Még a tervezési költség is mérsékeltebb lesz, hiszen még hifi protót sem kellett készíteni, mégis időben megállítható a projekt. A lofi elkészülte jó kiszállási pont. Persze még jobb, ha a projekt megy tovább, és a lofi végén csak megpihen a csapat és folytatja munkáját a hifivel.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*fKtTNMN_Q5Fk5FCIx0Tm7A.png" /><figcaption>Agyagból készített életnagyságú autómodell</figcaption></figure><p><strong>High-fidelity (hi-fi) prototípus</strong></p><p>Ebben az esetben a drótváz létrehozása már több erőfeszítést igényel, mivel a végtermék részletesebb és teljesebb reprezentációja lesz.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/900/1*2axzbJd_LFnA4ouR5vscTA.png" /><figcaption><em>Így fest egy hi-fi protó</em></figcaption></figure><blockquote>Célja bemutatni, hogy az esztétikai jellemzők hogyan támogatják az alapvető funkciókat.</blockquote><p>Egyértelműen dizájnelemek felhasználásával készül, tulajdonképpen minden olyan elem megtalálható benne, amivel a felhasználó „éles” környezetben is találkozni fog.</p><p>A hifi proto még mindig „csak” protó, nem több és nem kevesebb. Vagyis a végső működés modellje, de még nem maga a végső képernyőterv, és főleg nem maga a működő megoldás. Hifi protó alapján a használhatósági kutatások már nagyon pontos közelítést adnak a működő szoftveren végzett kutatáshoz képest, itt már nem merül fel a lofinál még esetleg zavaró esztétikai kérdés, a hifi már tényleg nagyon hasonlít a végső képernyőkhöz.</p><h3>Mikor használjuk őket</h3><p>A lofi és a hifi protótípus egy-egy eszköz, amelyeket a tervezési folyamatban használhatunk. De nem mindig van létjogosultsága annak, hogy mindkét típust használjuk.</p><p>Nagyon leegyszerűsítve a design feladatok két esetre oszthatók:</p><ol><li>A tervezés vagy újra tervezés <strong>sok oldalt érint, jellemzően közepes vagy nagy a feladat komplexitása</strong>. Fontos megérteni a tervezés korai szakaszában, hogy a felhasználó milyen utakat fog bejárni, az egyes képernyők hogyan kapcsolódnak egymáshoz és milyen információkat kell tartalmazzanak az egyes oldalak.<br>Ilyen jellemzően egy teljes webshop újratervezése vagy egy korábban még nem létező mobil alkalmazás megtervezése. Az első esetben — az általunk tapasztaltak szerint — a projekt jellemzően a vízesés modellt követi. A csapat értelmezi közösen az üzleti igényeket, terveket készít és validál, majd többkörös iteráción keresztül eljutunk a végső tervekhez. A lofi által megtestesített és rendszerint egy dokumentumban is leírt üzleti igény ezt követően kerül a fejlesztői csapathoz. Ebben a működésben van igazán helye és szerepe a lo-fi drótváznak.</li><li>A másik jellemző eset az, amikor a tervezés <strong>egy már működő keretrendszeren belül zajlik</strong>. Várhatóan nem kell újra megtervezni vagy jelentős mértékben átalakítani a működő struktúrákat, inkább a meglévő elemek felhasználásával kell kialakítani valami újat. Ilyen lehet például egy új funkció vagy oldaltípus beillesztése a meglévő folyamatba vagy oldalstruktúrába.</li></ol><p>A komplexebb feladatok is történhetnek agilis tervezésben. Ebben az esetben viszont tapasztalatunk szerint a néhány hetes sprint időszakokba egyszerűen nem fér bele a lo-fi, majd hi-fi készítés is és ilyenkor inkább a lo-fi elhagyása valósul meg. Alternatíva lehet erre, hogy egy külön sprintet tervez a csapat a projekt korai fázisában a lo-fi drótvázak elkészítésére és a user journey-k végig gondolására.</p><p>A második esetben már igen ritkán találkoztunk a lo-fi drótváz iránti igénnyel. Sokszor csak viszi az időt és nincs igazi hozzáadott értéke, hiszen a már meglévő elemekből könnyen összerakható hi-fi drótváz is.</p><h3>Összegzés</h3><p>Összefoglalva lo-fi drótvázat leginkább akkor érdemes készíteni, amikor</p><ul><li>új és komplex user journey-ket kell megtervezni,</li><li>fontos az információs hierarchia tisztázása,</li><li>fontos a közös értés kialakítása a csapaton belül ill. a projekt szponzorral</li><li>és végül a struktúra validálása is fontos a részletes designt megelőzően.</li></ul><p>Van olyan projekt, amiből kihagyható a lofi és kezdődhet a munka egyből a hifi protó készítéssel. De ezzel óvatosnak kell lenni, kétszer is érdemes átgondolni, hogy a lofi tényleg kihagyható-e. Nehogy kiderüljön, hogy egy költözés-szerű projektben ülünk, és ahelyett hogy kivágtuk volna papírból a méretarányos modelleket, már az új lakásban tologatjuk a zongorát.</p><p>További cikkeink a témában:</p><p><a href="https://medium.com/works/mindent-a-protot%C3%ADpusr%C3%B3l-12ec0eb61493">Mindent a prototípusról I.</a></p><p><a href="https://medium.com/works/mindent-a-protot%C3%ADpusr%C3%B3l-d59ddd9bc96c">Mindent a prototípusról II.</a></p><p><a href="https://medium.com/works/digit%C3%A1lis-term%C3%A9ket-fejlesztesz-seg%C3%ADt%C3%BCnk-ux-tesztel%C3%A9si-%C3%A9s-kutat%C3%A1si-m%C3%B3dszerek-1a7b9e7c2704">Prototípus tesztelés</a></p><p><em>Élményszerű digitális felületek és kiszolgálási folyamatok létrehozásában segítjük ügyfeleinket. Ez a </em><a href="http://worksdot.hu/"><em>Works.</em></a></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=401b3b8417db" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/mi%C3%A9rt-fontos-a-lofi-design-a-tervez%C3%A9si-folyamatban-401b3b8417db">Miért fontos a lofi design a tervezési folyamatban</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A streaming jövője]]></title>
            <link>https://medium.com/works/a-streaming-j%C3%B6v%C5%91je-90bd33962fcd?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/90bd33962fcd</guid>
            <category><![CDATA[television]]></category>
            <category><![CDATA[ux-design]]></category>
            <category><![CDATA[streaming]]></category>
            <category><![CDATA[entertainment]]></category>
            <category><![CDATA[ux-reggeli]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Works.]]></dc:creator>
            <pubDate>Thu, 29 Apr 2021 12:19:53 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2021-04-29T12:18:34.233Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*kk64V_9PkZZW3fLVC-fpnA.jpeg" /></figure><h4>UX reggeli online kiadás — 2021. március 26.</h4><p>Többen hiányoljuk a korábbi eseményeink a croissant-ját, kávéját és limonádéját, azt pedig még inkább, hogy egymás szemébe nézve lehessen szakmai kérdéseket megvitatni. Ennek ellenére a helyszín még mindig a teams volt, de mégis öröm volt ezt a szakmai eseményt megszervezni, tapasztalt szakemberekkel érdekes témákról jót beszélgetni, ahol sok résztvevő sok kérdése is színesítette a mondanivalót.</p><h3>Vendégeink</h3><p><strong>Malatinszky Péter</strong> — TV2 Digitális Média Igazgató<br><strong>Riczu Tibor </strong>— HBO CEE D2C Sales és Marketing Igazgató<br><strong>Schneider Henrik</strong> —<strong> </strong>Vodafone Senior Content &amp; Entertainment Manager</p><p>A vendégek nagyon különböző területeit képviselik a videós tartalmak piacának, hiszen egy kereskedelmi TV adó streaming platformja, egy sok éves, sok országból tapasztalatokat gyűjtő streaming szolgáltató, és egy lineáris TV-t nyújtó szolgáltató, akinek a kínálatában a Netflix is elérhető, sok eltérő kihívással szembesülnek. Mégis sok dolgot látnak hasonlóan, és elsősorban ezekről beszélgettünk.</p><h3><strong>Fogyasztási szokások változása az elmúlt egy évben</strong></h3><p>Saját tapasztalatokból is egyértelmű, hogy több filmet, videót nézünk az otthonunkban, mint tettük azt a pandémia előtt, hisz moziban egyáltalán nem, és útközben is csak jóval ritkábban tesszük. Vendégeinknek némileg eltérő tapasztalata volt arról, hogyan alakult a videós tartalom fogyasztása az elmúlt egy évben.</p><ul><li>A TV2 esetében korábban is, és azóta is megvannak a reggeli és az esti időszakok megemelkedett nézőszámai, bár ezt a fogyasztók nem munkába vagy hazafelé menet teszik. De ettől függetlenül az időszakok változatlanok, sőt az eszközök vonatkozásában sem állt be változás, továbbra is a mobil a preferált a videók megtekintésére.</li><li>Az HBO érzékeli leginkább a megnövekedett szabadidő mennyiségből adódó nézőszám növekedést, amely elsősorban a gyermek- és ifjúsági tartalmakban érzékelhető. Hisz a szülők sok esetben a munka mellett kénytelenek voltak ily módon lefoglalni sokszor a kisebb gyermekeket.</li><li>A Vodafone tapasztalatai szerint a TV mellett az internet is sokkal fontosabbá vált, ami minden szolgáltató hálózatát próbára teszi. Ez nemzetközi szinten is annyira igaz, hogy több globális streaming szolgáltató is (részben szabályozói megkeresésre) csökkentette a stream minőségét, hogy mindenki számára használható maradjon a hálózat.</li><li>A fogyasztott tartalom tekintetében az HBO és a TV2 is azt emelte ki, hogy a lokális tartalom nagyon keresett, képes nagyon magas nézettségi számokat generálni. Hasonlóan jól teljesít egy-egy külföldi húzócím, de stabilitás és az állandó nézőszámok miatt szükség van egyéb globális tartalmakra is.</li></ul><h3><strong>Telítődő piac és termékfejlesztés</strong></h3><p>Egyre több streaming szolgáltató érhető el a fogyasztók számára. Nálunk még ugyan nem általános, hogy többféle előfizetéssel is rendelkezne a nagy többség, mint pl az Egyesült Államokban, látjuk, hogy nem korlátlanul választanak az érdeklődők streamingplatformokat, hanem elsősorban a pénztárcájuk, és csak másodsorban az igényeik határozzák meg a választásukat, választásaikat. Biztosra vesszük, hogy 3–4 éven belül a magyar fogyasztóknak is dönteniük kell majd arról, hogy melyik legyen az az 1–2 platform, amelyik mellett leteszik a voksukat. Ezért a szolgáltatók fennmaradásának kulcsa a termékfejlesztés, így ennek a lehetséges irányait is körbejártuk.</p><ul><li>A TV2 abban hisz, hogy ugyan a tartalom mindent visz, de jó kereső és a jó ajánlómotor is nélkülözhetetlen ezeknél a platformoknál. Ez lehetőséget ad arra is, hogy egy-egy videóhoz minden kapcsolódó tartalom azonnal, egy kattintásra elérhetővé váljon.</li><li>Az HBO amellett, hogy ezzel mélyen egyetért, a UX fontosságát is kiemelte. Hiába a jó tartalom, ha rossz a felhasználói felület. Lehet, hogy nem veszítenek emiatt előfizetőt, de ha nem elégedett könnyebben lemorzsolódik.</li></ul><p>Hogy a UX mennyire fontos, azzal mind egyetértettünk. Nekünk is itt a Works.-nél minden egyes projektünknél a legfontosabb célunk, hogy olyan felületet hozzunk létre, amellyel a felhasználók is elégedettek, persze amellett, hogy a megbízóink is azok.</p><p>De hogyan fejlesztheti az ügyfelek élményét egy telekommunikációs szolgáltató, aki nem gyárt tartalmat? A Vodafone fokozatosan új technológiai alapokra épülő, az eddiginél könnyebben használható set-top-boxokra cseréli a meglévő állományát, és ezzel sarkallja a piac többi szereplőjét is a továbblépésre. Az általuk biztosított új beltéri egység elsőként tartalmazott ajánlásokat a személyes preferenciáknak és fogyasztási szokásoknak megfelelően.</p><h3><strong>4K, 8K, 16K?</strong></h3><p>Abban egyetértettek a résztvevők, hogy a jobb minőségért nem szívesen fizetnek a magyar előfizetők. A HD minőség bevezetésének példáján mutatták be, hogy mindaddig nem tudott elterjedni, amíg alig pár száz forintra nem mérséklődött a többletköltsége. Így abban is biztosak voltak, hogy a 4K is ezt az utat fogja követni. Bár egyre több 4K-s TV kerül a háztartásokba, de jelentősen drágább az ilyen tartalom előállítása és közvetítése. Emellett érzékelhető minőségbeli különbséget ritkán jelent, így a fizetési hajlandóság alacsony, a robbanásszerű elterjedésére pedig még várnunk kell hazánkban.</p><h3><strong>Összességében</strong></h3><p>A tartalom és a technológia tehát kéz a kézben járva jelentenek folyamatos kihívást a streaming piacon. Azaz hiába gyártana bármilyen szeretnivaló tartalmat akár a TV2, akár az HBO, ha a telekommunikációs szolgáltatók — köztük a Vodafone- nem fejlesztenék folyamatosan a hálózatukat, vagy fordítva: hiába lenne bármilyen jó a hálózat, ha a streamingplatformok nem nyújtanának élvezetes tartalmat. Bízunk tehát benne, hogy a jövőben is mindannyian értünk fognak dolgozni.</p><p><em>A UX reggeli egy olyan szakmai rendezvénysorozat a </em><a href="https://testbirds.hu/"><em>Testbirds</em></a><em> és a </em><a href="http://worksdot.hu/"><em>Works.</em></a><em> szervezésében, ahol szakmabeliekkel lehet kötetlenül, szűk körben beszélgetni aktuális témákról. Az eseményt jellemzően egy vagy több rövid vitaindító előadással kezdjük. Ezt követően kötetlenül beszélgetünk a témához kapcsolódó kérdésekről.</em></p><p><em>Élményszerű digitális felületek és kiszolgálási folyamatok létrehozásában segítjük ügyfeleinket. Ez a </em><a href="http://worksdot.hu/"><em>Works.</em></a></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=90bd33962fcd" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/a-streaming-j%C3%B6v%C5%91je-90bd33962fcd">A streaming jövője</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
        <item>
            <title><![CDATA[A közeljövő kihívásai a bankszektor számára 2021]]></title>
            <link>https://medium.com/works/a-k%C3%B6zelj%C3%B6v%C5%91-kih%C3%ADv%C3%A1sai-a-bankszektor-sz%C3%A1m%C3%A1ra-2021-8d47d5858239?source=rss----72d205b43b3f---4</link>
            <guid isPermaLink="false">https://medium.com/p/8d47d5858239</guid>
            <category><![CDATA[ux-research]]></category>
            <category><![CDATA[online-banking]]></category>
            <category><![CDATA[banking]]></category>
            <category><![CDATA[finance]]></category>
            <category><![CDATA[ux]]></category>
            <dc:creator><![CDATA[Horváth László]]></dc:creator>
            <pubDate>Thu, 18 Feb 2021 16:18:48 GMT</pubDate>
            <atom:updated>2021-02-18T16:17:07.276Z</atom:updated>
            <content:encoded><![CDATA[<figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*caKDkh7KSUQeGnR_dx7yAQ.png" /></figure><p><em>Hogyan változik a hazai bankok digitális ügyfél-élménye?</em></p><h3>A digitalizáció hajnala után</h3><p>Az online banki ügyintézés első hírnökei az 1980-as évek elején jelentek meg az Egyesült Államokban. A szolgáltatás havi díja akár a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Online_banking">30$-t is elérhette</a>, ami az inflációval korrigálva ma közel 100$-nak felelne meg. Az online bankolás viszont nem tudott egyhamar teret hódítani az USA-ban. 20 évvel később, az ezredfordulón a bankok 80%-a már kínált online banki szolgáltatást. Ennek ellenére a Bank of America 2001-ben még mindig csak az ügyfelei 20%-át tudta „digitalizálni”.</p><p>További 20 évvel később Európa közepén a bankok továbbra is küzdenek a digitalizáció kihívásaival, ami egy sok szereplő által katalizált, komplexebb problémakörré vált az elmúlt 10 évben.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*6DOE8QD2YEYc_yofa3lCXQ.jpeg" /><figcaption>Home banking konzol 1985-ből (<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Online_banking">forrás</a>)</figcaption></figure><h3><strong>Lépéskényszerben</strong></h3><p>Számos tényezőnek köszönhetően talán még sosem volt akkora nyomás a pénzpiaci szereplőkön, mint most. Az utóbbi 2–3 év az online banki ügyintézést serkentő konjunktúra éve volt.</p><h4><strong>Tech óriások</strong></h4><p>Amazon, Apple, Google, Facebook, Microsoft. Az 5 nagy amerikai tech vállalat megkérdőjelezhetetlen hatással van a munkánkra, magánéletünkre, vásárlási és szórakozási szokásainkra, stb. Újabb és újabb generációk elsődleges tapasztalatait formálják a világról és sztenderdet teremtenek a digitális eszközök és szolgáltatások használatára vonatkozóan.</p><p>Egyikük sem független a pénzpiactól, hiszen bármelyik név mögé beillesztjük a „Pay” szócskát, létező <a href="https://pay.amazon.com/">online</a> <a href="https://www.apple.com/hu/apple-pay/">fizetési</a> <a href="https://pay.google.com/about/">platformokat</a> és <a href="https://pay.facebook.com/">digitális pénztárcákat</a> találunk. Elég csak a Magyarországon <a href="https://www.otpbank.hu/portal/hu/Hirek/Apple_Pay">2019 óta elérhető Apple Payre</a>, vagy a küszöbön álló és türelmetlenül kopogtató <a href="https://fintechzone.hu/megerkezett-a-google-pay-magyarorszagra/">Google</a> <a href="https://fintechzone.hu/ime-melyik-banknal-mikor-lesz-google-pay/">Payre</a> gondolni. Ezek a mobilfizetés elterjedésének adnak újabb és újabb löketet.</p><h4><strong>Törvényi szabályozások</strong></h4><p>Az Európai Unió és a Magyar Nemzeti Bank jogi úton, aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a bankok elmaradottsága csökkenjen, a verseny élénküljön és a szolgáltatások minősége javuljon. Mind a PSD2 irányelv mind az azonnali fizetési rendszer előremutató lehetőségeket, de ugyanakkor kötelezettségeket is ró a bankokra, amelyekre a szervezet egészének készülnie kellett az elmúlt évek során.</p><h4><strong>Pandémia</strong></h4><p>Azzal, hogy 2020 tavaszán a fél világ otthoni munkavégzésre kényszerült, a digitális kapcsolattartási formák soha nem látott mértékben élénkültek meg. Ne csak az egymás közötti kapcsolattartásra és a népszerű konferencia szoftverekre gondoljunk: A szolgáltatóval való kapcsolattartás is egy csapásra megváltozott. Vannak, akik könnyebben, mások nehezebben vették az akadályt, de az ügyfelek elvárásait és a bankok lehetőségeit egyik pillanatról a másikra alakította át az „új normál”.</p><h4><strong>Fintech szolgáltatók</strong></h4><p>Ők azok, akik a leghatározottabban üzentek hadat a bankoknak és közvetlen versenytársaik lettek az elmúlt évek során. Itthon a két legnépszerűbb szolgáltatás a Revolut és a Transferwise, amik gyors számlanyitási lehetőséggel, transzparens árpolitikájukkal, kedvező valuta váltással valamint a kizárólag online ügyintézést kínáló felületeikkel hívják fel magukra a figyelmet.</p><h4><strong>Felhasználók</strong></h4><p>Végül nem szabad megfeledkeznünk mi magukról, a felhasználókról sem. A fenti hatások ugyanis rajtunk keresztül érvényesülnek. A szolgáltatókkal folytatott interakcióinkat a fenti élmények alapján értékeljük. Mert olyan gördülékenyen szeretnénk pénzt utalni Angliából, mint ahogy feltöltünk egy képet az Instagramra.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*KKIwuQ-VZIgAFc2QTauzZQ.jpeg" /><figcaption>A bankok digitalizációját számos külső tényező húzza előre (<a href="https://www.origo.hu/filmklub/20190419-benhur-a-legnepszerubb-husveti-film.html">részlet a Ben-Hur című 1959-es filmből</a>)</figcaption></figure><h3><strong>A bankok válaszai 2020-ra</strong></h3><p>A tavalyi, eseménydús évről minden bizonnyal a koronavírus járvány fog elsőként eszébe jutni az utókornak. A globalizációnak hála a pandémia rövid távú következményei a világ egyetlen pontját sem kerülték el. Talán nincs is olyan iparág, amire a vírus ne hatott volna drámai mértékben. Természetesen a pénzügyi szektor sem volt kivétel.</p><h4><strong>Azonnali Fizetési Rendszer I.</strong></h4><p>Talán az AFR volt az egyetlen olyan, az egész bankszektort érintő változás 2020-ban, ami a koronavírustól függetlenül ment végbe.</p><p>Az AFR-t már 2019-ben be akarták vezetni, azonban a bankok informatikai rendszereinek felkészületlensége miatt <a href="https://www.hwsw.hu/hirek/60412/afr-azonnali-fizetesi-rendszer-atutalas-bank-szamla-mnb-giro.html">2020-ra halasztották</a>. Tavaly végül sikeresen elindult a szolgáltatás, melynek lényege, hogy minden 10 millió forint alatti belföldi utalás megérkezik a címzetthez 5 másodpercen belül. A hét bármely napján, a nap bármely szakaszában. Az MNB többek között <a href="https://www.mnb.hu/letoltes/penzforgalmi-tablakeszlet-tajekoztato-20200615.pdf">ezzel is magyarázza</a> az egyedi forint átutalások értékének növekedését.</p><h4><strong>Hitelmoratórium</strong></h4><p>A koronavírus miatt nehéz helyzetbe került családokat és vállalkozásokat segítendő 2020. március 18-án fizetési moratórium lépett életbe Magyarországon. Ennek értelmében a fenti időpontig folyósított hitelek esedékes törlesztőrészleteinek megfizetésére az ügyfelek haladékot kaptak. A haladék eredetileg az év végéig tartott volna, azonban decemberben a kormány további 6 hónappal toldotta meg az eredeti határidőt. Egyelőre tehát úgy látszik, hogy a fizetési moratórium 2021. július 1-jéig fog élni.</p><p>A bankoknak viszonylag rövid idő alatt kellett reagálni a megváltozott törvényi szabályozásra. Fel kellett készíteni a belső rendszereket, az ügyfélkiszolgáló felületeket és a fronton teljesítő kollégákat is.</p><p>Tavaly júniusban a hitelszerződéssel rendelkezők <a href="https://hvg.hu/kkv/20200605_torlesztesi_moratorium_hitel">több, mint fele</a> élt a hitelmoratórium nyújtotta lehetőséggel. Kizárólag a moratórium miatt <a href="https://www.mnb.hu/koronavirus/hirek/nincs-varatlan-tehernovekedes-a-torlesztesi-moratorium-miatt">nem nőhet a teher</a>, vagyis a felgyűlő kamatokat nem csapják a tőketartozáshoz. „A kamatok teljesítésére az ügyfél hitelének futamideje hosszabbodik meg automatikusan, de úgy, hogy az önmagában nem jelent növekvő havi terhet, és a moratórium végén előre látható a lefutása.”</p><p>Bár milliók számára jelent segítséget ez az intézkedés, kérdéses, hogy mi lesz a moratórium lejárta után. Hitelkártya tartozás esetén ugyanis nem beszélhetünk futamidőről és az összegyűlt kamat megfizetésére a bankok <a href="https://bankmonitor.hu/cikk/orban-viktor-automatikusan-meghosszabbodik-a-hitelmoratorium/">részletfizetést biztosíthatnak</a>. „Ez a kamat a hosszabbítás miatt azonban még tovább hízhat, így a moratórium lejártát követően komoly anyagi terhet jelenthet még részletfizetés esetén is.”</p><h4><strong>Informatikai fejlesztések</strong></h4><p>A bankoknak gyorsan és határozottan kellett reagálni a megváltozott viszonyokhoz, amit alapvetően kétféle módon tehettek meg. Vagy egy, már a fejlesztési ütemterven szereplő fejlesztést hoztak előre/gyorsítottak fel vagy pedig új terméket/szolgáltatást kezdtek el rohamtempóban fejleszteni.</p><p>A Pénzcentrum tavaly ősszel <a href="https://www.penzcentrum.hu/hitel/lepeskenyszerben-a-magyar-bankok-szamos-ujitast-hoz-meg-a-jarvany.1104910.html">gyűjtötte össze</a> a bankok 2020-as fejlesztéseit. A bankok által leggyakrabban említett fejlesztések az online számlanyitás, és személyi kölcsön igénylés lehetősége. Többen említették a bankfiókba történő időpontfoglalást, valamint az internetbankban és mobilbankban végrehajtott kisebb-nagyobb fejlesztéseket.</p><p>Néhány esetben arról számolnak be a bankok, hogy az akár már évek óta létező online termékek népszerűsége nőtt meg a koronavírusnak köszönhetően.</p><p>Az is látszik, hogy az online ügyintézés népszerűségének növekedése nem csak pillanatnyi fellángolás. Aki egyszer elkezdi használni az internet- vagy mobilbankot, nagy eséllyel visszatérő ügyfél lesz.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*ZVapKDKQM7uN7wm_JmOmYA.jpeg" /><figcaption>Aki elkezd online bankolni, az nagy eséllyel beleszeret (<a href="https://www.marketplace.org/shows/marketplace-tech/how-much-longer-until-people-want-to-date-alexa/">részlet a Her című 2013-as filmből</a>)</figcaption></figure><h3><strong>Digitális ügyfélélmény index</strong></h3><p>A továbbiakban nézzük meg, hogy a folyamatosan változó piaci környezet és a kiélezett verseny közepette hogyan érezték magukat a bankok ügyfelei.</p><p>A Works. és a Testbirds csapata immár negyedik éve követi nyomon a bankszektor főbb szereplőinek teljesítményét a digitális csatornáik szempontjából. Az online adatfelvételen alapuló kutatás saját módszertana lehetővé teszi, hogy az internet- és mobilbank teljesítményét az ügyfelek által meghatározott prioritások szerint hasonlítsuk össze 11 hazai bank között.</p><p>2020-ban több, mint 30 szempontot vizsgáltunk külön-külön az internetbankok és mobilbankok esetén. A szempontokat a bankok olyan saját ügyfelei értékelték, akik legalább negyedévente aktívak a bankjuk valamely digitális csatornáján. Bankonként átlagosan 80 ügyfél válaszolt a kérdőívre, a nagyobb bankoknál az esetszám meghaladta a 100 főt.</p><p>A kutatásba bevont bankok a következők voltak: Budapest Bank, CIB Bank, Erste Bank, Gránit Bank, K&amp;H Bank, MagNet Bank, MKB Bank, OTP Bank, Raiffesien Bank, Takarékbank, UniCredit Bank.</p><h4><strong>A fontosságok változása</strong></h4><p>A korábbi években a szempontok fontosságát a piac egészét tekintve alig tapasztaltunk változást. Ezzel szemben 2020-ban a vizsgált paraméterek jelentős része esetén változó prioritást figyeltünk meg.</p><p>Nem meglepő módon az online ügyintézés, mint általános szempont már önmagában is felértékelődött. Érdemes azonban kiemelni az azonnali online üzenetváltás (chat), és a videóhívások népszerűségének növekedését. Ez alapján úgy gondoljuk, hogy a legfejlettebb önkiszolgáló felületek sem tudják háttérbe szorítani az igényt a személyes interakcióra, vagy legalábbis annak lenyomatára alkalmanként.</p><p>Megnőtt az igény a hiteltermékek online igénylésének lehetőségére is, legyen szó folyószámlahitelről, személyi hitelről vagy hitelkártyáról. Ahogy korábban erre utaltunk, ez a növekmény összhangban van a bankok termékfejlesztési stratégiájával is.</p><p>Feltehetően a fintech szolgáltatók és a budgeting appok hatására lett felkapott téma a kiadás- és bevétel típusok áttekintésének lehetőségére is diagramok/grafikonok segítségével (pl. mennyit költök havonta élelmiszerre). Jó hír, hogy erre is vannak már jó példák a magyar piacon.</p><p>Fontosabbá vált továbbá az internetbank és a banki mobilalkalmazás funkcionalitásának egyezősége és a biometrikus azonosítás segítségével történő belépés lehetősége is 2020-ban.</p><h4><strong>Fontosság és teljesítmény: Internetbank és mobilbank</strong></h4><p>Nézzük meg a 7 legfontosabb szempont fontosság és teljesítmény értékeinek a változását az internetbankok esetében (<strong>1. ábra</strong>). 2019 és 2020 között a top 7 szempont fontossága 0,2 és 0,5 közötti értékkel nőtt.<a href="#_ftn1">[1]</a> A teljesítmény tekintetében kicsit nagyobb a szórás.<a href="#_ftn2">[2]</a> Legnagyobb mértékben az online ügyintézés piaci teljesítménye nőtt meg az ügyfelek szerint.</p><p><a href="#_ftnref1"><em>[1]</em></a><em> A fontosságot egy négy fokú skálán mértük. Elméleti minimum értéke 0, maximuma 3.</em></p><p><a href="#_ftnref2"><em>[2]</em></a><em> A teljesítményt egy öt fokú skálán mértük. Elméleti minimum értéke 0, maximuma 4.</em></p><p>A növekmény mögött feltehetően az áll, hogy a vírushelyzet miatt az ügyfelek rákényszerültek az online kiszolgáló felületek használatára és pozitívan értékelték, hogy most már azt is el tudják intézni online, amit korábban nem tudtak vagy nem voltak tudatában a lehetőségnek.</p><figure><img alt="Netbank: Fontosság és teljesítmény változása 2019 és 2020 között" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*u9tcVR8c3Ui8fQ2REjC8KA.png" /><figcaption><strong>1. ábra — Internetbank: Fontosság és teljesítmény változása 2019 és 2020 között (piaci átlagértékek; fontosság szerint sorba rendezve; top 7 elem; csak mindkét évben vizsgált szempontok)</strong></figcaption></figure><p>Az internetbankok értékelése akkor válik igazán érdekessé, hogyha mellé tesszük a mobilbankok top 7 szempontjának fontosság és teljesítmény értékeit is (<strong>2. ábra</strong>). A fontosság delta értékei a mobilbankok esetén sokkal nagyobb, akár az 1,2-et is elérheti. Teljesítmény tekintetében azonban pont azok a szempontok esetén volt visszafogott a teljesítmény növekedés, amik fontossága kiugró mértékben megnőtt.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*VaqMorc8QtqbKvcuojSm_g.png" /><figcaption><strong>2. ábra — Mobilbank: Fontosság és teljesítmény változása 2019 és 2020 között (piaci átlagértékek; fontosság szerint sorba rendezve; top 7 elem; csak mindkét évben vizsgált szempontok)</strong></figcaption></figure><h4><strong>Az index</strong></h4><p>A fontosság és a teljesítmény együttes figyelembevételével alkottuk meg az indexet. Az index az ügyfelek által meghatározott fontosságok szerint súlyozza az egyes szempontok teljesítményét. A mutatószámot jobban befolyásolja egy fontos szempont alacsony teljesítménye, mint egy kevésbé fontos szempont magas teljesítménye. Az index tehát teljes egészében az ügyfelek véleményén alapul. „Bünteti” a bankot, hogyha egy fontos szempont teljesítménye alacsony, és csak kis mértékben „jutalmazza”, ha egy érdektelen funkció jól teljesít.</p><h4><strong>A magyar internetbankok ügyfélélmény indexe</strong></h4><p>Az internetbankok indexét tekintve látványos átrendeződés figyelhető meg a piacon (<strong>3. ábra</strong>). Ez többek között annak is köszönhető, hogy számos bank sikeresen vezetett be új internetbankot a piacra, amit az ügyfelek pozitívan fogadtak.</p><p>Az értékek szórását vizsgálva észrevehetjük, hogy 2019-hez képest 2020-ban látványosan csökkent a szórás. Azt mondhatjuk, hogy az intenetbankok teljesítménye homogenizálódik, egyre inkább közelednek egymáshoz az index értékeik.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*V9o7fgpo1yHsOMALB9v5Cw.png" /><figcaption><strong>3. ábra — Netbank index: A „UX olló” záródik (Csak a mindkét évben vizsgált szempontok átlagértékei alapján)</strong></figcaption></figure><h4><strong>A magyar mobilbankok ügyfélélmény indexe</strong></h4><p>A mobilbankok indexét figyelve az első feltűnő különbség az internetbankokkal szemben, hogy a skála alacsonyabb értékről indul, az átlagos index érték tehát itt alacsonyabb (<strong>4. ábra</strong>).</p><p>A szórás is másképp alakul. Az index értékek szórása 2019 és 2020 között alig változott. Bár itt is megfigyelhető a homogencizáció, ennek mértéke még alacsony.</p><p>A fentieket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a mobilbankok digitális ügyfélélménye a magyar piacon egyelőre elmarad az internetbankok által biztosított élménytől. Ezzel egyidőben bankonként nagyon eltérő élményt kapnak az ügyfelek. A digitális ügyfélélmény-robbanás itt még várat magára.</p><figure><img alt="" src="https://cdn-images-1.medium.com/max/1024/1*k6P7I3cLGaNiyJDdNni2fQ.png" /><figcaption><strong>4. ábra — Mobilbank index: Még nem homogén az élmény (Csak a mindkét évben vizsgált szempontok átlagértékei alapján)</strong></figcaption></figure><h4><strong>Azonnali Fizetési Rendszer II.</strong></h4><p>A kutatás nem csak a bankok összehasonlítására fókuszált. Kíváncsiak voltunk például arra is, hogy az ügyfeleknek milyen élményei vannak az AFR-rel kapcsolatban. A megkérdezettek háromnegyed része hallott már róla, viszont csak részinformációk jutottak el hozzájuk. A szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó másodlagos azonosítókról például már csak minden második ember hallott.</p><p>A túlnyomó többség egyébként pozitívan fogadta, hogy az utalások átfutási ideje látványosan lecsökkent, bár még nem volt mindenkinek ezzel kapcsolatos tapasztalata. Olyanok is akadtak, akik kezdeti nehézségekről számoltak be. Előfordult, hogy bankok között nem működött a szolgáltatás, vagy nem az ígért időtartamon belül (10 másodperc helyett 15 perc) futott át a megbízás.</p><p>Arról, hogy pontosan milyen egyéb témákat vizsgáltunk a kutatásban, a mellékletben találhatsz információt.</p><h3><strong>Záró gondolatok</strong></h3><p>Nehéz jóslatokba bocsátkozni, mit hoz a jövő a magyarországi bankszektor számára. Vajon tovább élesedik a verseny a fizetési megoldások piacán? Hosszú távon mennyire lesz sikeres a sales folyamatok online csatornákra terelése? Hogyan forgatja fel a piacot az <a href="https://privatbankar.hu/cikkek/penzugyi_szektor/hivatalos-egyesul-egymassal-a-budapest-bank-az-mkb-es-a-takarekbank.html">új magyar szuperbank</a> létrejötte? Elhozza az Apple Pay, Google Pay, és a QR-kódos fizetés a bankkártya halálát? Mikor érik utol a mobilbankok az internetbankok által biztosított ügyfélélmény szintjét? Kíváncsian várjuk a fejleményeket. 😊</p><h3><strong>Melléklet — A Digitális Ügyfélélmény Indexben vizsgált szempontok listája</strong></h3><h4><strong>Internetbanki indexben felhasznált szempontok</strong></h4><ul><li>Online felületeken minden elintézhető, személyes ügyintézésre nincs szükség</li><li>A bank weboldalán az információk, hirdetmények és ügyintézéshez szükséges nyomtatványok könnyen elérhetőek és értelmezhetőek</li><li>Az internetbank megjelenése, designja letisztult és modern</li><li>Az internetbank és a banki mobilalkalmazás funkcionalitása ne térjen el egymástól</li><li>Internetbank testreszabhatósága (gyakran használt funkciók kiemelésének lehetősége)</li><li>Kiadások és bevételek nyomon követésének lehetősége az internetbankon keresztül (számlatörténet)</li><li>Kiadás és bevétel típusok áttekintésének lehetősége diagramok/grafikonok segítségével (pl. mennyit költesz havonta élelmiszerre)</li><li>Számlakivonat (tranzakciótörténet) exportálásának lehetősége internetbankban</li><li>Átutalás lehetősége új kedvezményezett számára internetbankon keresztül</li><li>Átutalás lehetősége mentett kedvezményezett számára internetbankon keresztül</li><li>Utalás jóváhagyása / hitelesítése / aláírása (pl. SMS kóddal, mobilalkalmazással stb.)</li><li>A kedvezményezettek listájának egyezése az internetbankban és a banki mobilalkalmazásban</li><li>Csoportos beszedési megbízások beállításának lehetősége az internetbankban</li><li>Rendszeres átutalások beállításának lehetősége az internetbankban</li><li>Belépés hitelesítése az internetbankba történő belépés során (pl. SMS kóddal, mobilalkalmazással stb.)</li><li>Online, webshopban bankkártyával történő vásárlás hitelesítése / aláírása a fizetési folyamatban (pl. SMS kóddal, banki mobilalkalmazással stb.)</li><li>Kártya felfüggesztés lehetősége adott időre (blokkolás / befagyasztás) internetbankban</li><li>Kártyaletiltás lehetősége internetbankban (nem engedélyezhető újra)</li><li>Lehetőség elveszett kártya helyett új kártyát igényelni az internetbankban</li><li>Készpénzfelvételi limit módosításának lehetősége internetbankban</li><li>Személyesen, üzletben történő bankkártyás vásárlás limitjének módosítása internetbankban</li><li>Online, webshopban bankkártyával történő vásárlási limit módosításának lehetősége internetbankban</li><li>SMS/értesítés testreszabásának lehetősége az internetbankban (miről szeretnél értesítést kapni)</li><li>SMS/értesítési lehetőség bankkártyás tranzakciókról (pl. online vagy személyes vásárlásnál)</li><li>Video chat lehetősége a személyes ügyintézés kiváltására</li><li>Online szöveges chat (azonnali üzenetváltás) lehetősége az internetbankban</li><li>Más banknál vezetett számla megtekinthetősége az internetbankban</li><li>Hitel aktuális állapotának megtekinthetősége internetbankban</li><li>Mentesség kérésének lehetősége a hitelmoratórium alól internetbankban (szeretném tovább fizetni a hitelem törlesztő részletét)</li><li>Hitelmoratórium kérésének lehetősége (abban az esetben, ha korábban a mentességről nyilatkoztál, vagyis mégsem szeretnéd tovább fizetni a hiteled törlesztőrészletét)</li><li>Lehetőség hiteltermékeket (folyószámlahitelt, személyi hitelt, hitelkártyát) igényelni az internetbankban</li></ul><h4><strong>Mobilbanki indexben felhasznált szempontok</strong></h4><ul><li>Online felületeken minden elintézhető, személyes ügyintézésre nincs szükség</li><li>A banki mobilalkalmazás megjelenése, designja letisztult és modern</li><li>Az internetbank és a banki mobilalkalmazás funkcionalitása ne térjen el egymástól</li><li>Banki mobilalkalmazás testreszabhatósága (gyakran használt funkciók kiemelésének lehetősége)</li><li>Kiadások és bevételek nyomon követésének lehetősége banki mobilalkalmazáson keresztül (számlatörténet)</li><li>Kiadás és bevétel típusok áttekintésének lehetősége diagramok/grafikonok segítségével (pl. mennyit költesz havonta élelmiszerre, mobilbankban)</li><li>Egyenleg megtekintésének lehetősége bejelentkezés nélkül banki mobilalkalmazásban</li><li>Számlakivonat (tranzakciótörténet) exportálásának lehetősége banki mobilalkalmazásban</li><li>Saját bankszámlaszámom gyors megtekintésének és továbbításának (kimásolás) lehetősége mobilalkalmazás segítségével</li><li>Átutalás lehetősége új kedvezményezett számára mobilalkalmazáson keresztül</li><li>Átutalás lehetősége mentett kedvezményezett számára mobilalkalmazáson keresztül</li><li>A kedvezményezettek listájának egyezése az internetbankban és a banki mobilalkalmazásban</li><li>Csoportos beszedési megbízások beállításának lehetősége a banki mobilalkalmazásban</li><li>Rendszeres átutalások beállításának lehetősége a banki mobilalkalmazásban</li><li>Biometrikus azonosítás (ujjlenyomatolvasó, retinaszkenner, arcfelismerés stb.) segítségével történő belépés lehetősége a bankom mobilalkalmazásába</li><li>Belépés hitelesítése az internetbankba történő belépés során (pl. SMS kóddal, mobilalkalmazással (QR kód), stb.)</li><li>Online vásárlás hitelesítése / aláírása a fizetési folyamatban (pl. SMS kóddal, mobilalkalmazással stb.)</li><li>Kártya felfüggesztés lehetősége adott időre (blokkolás / befagyasztás) banki mobilalkalmazásban</li><li>Kártyaletiltás lehetősége a banki mobilalkalmazásban (nem engedélyezhető újra)</li><li>Lehetőség elveszett kártya helyett új kártyát igényelni a banki mobilalkalmazásban</li><li>Lehetőség bankkártya PIN kódot megtekinteni (ha elfelejteném) banki mobilalkalmazásban</li><li>Lehetőség bankkártya PIN kódot módosítani a banki mobilalkalmazásban</li><li>Készpénzfelvételi limit módosításának lehetősége banki mobilalkalmazásban</li><li>Személyesen történő vásárlás limitjének módosítása banki mobilalkalmazásban</li><li>Online vásárlási limit módosításának lehetősége banki mobilalkalmazásban</li><li>Az előnyben részesített tájékoztatás mód testreszabásának lehetősége a banki mobilalkalmazásban (miről szeretnél értesítést kapni)</li><li>SMS/értesítési lehetőség bankkártyás tranzakciókról (pl. online vagy személyes vásárlásnál)</li><li>Kártya nélkül történő pénzfelvétel lehetősége ATM-nél okostelefon használatával</li><li>NFC-képes mobilkészülékkel (érintéssel) történő fizetés lehetősége (mobiltárca)</li><li>Apple Pay-jel történő fizetés lehetősége</li><li>Online chat lehetősége a banki mobilalkalmazásban</li><li>Egyszer használatos virtuális bankkártya létrehozásának lehetősége mobilalkalmazásban</li><li>Sárga csekk befizetésének lehetősége QR-kóddal banki mobilalkalmazás használatával</li><li>Más banknál vezetett számla megtekinthetősége a banki mobilalkalmazásban</li><li>Hitel aktuális állapotának megtekinthetősége banki mobilalkalmazásban</li><li>Mentesség kérésének lehetősége a hitelmoratórium alól banki mobilalkalmazásban (szeretném tovább fizetni a hitelem)</li><li>Mentesség kérésének lehetősége a hitelmoratórium alól banki mobilalkalmazásban (nem szeretném tovább fizetni a hitelem)</li><li>Lehetőség hiteltermékeket (folyószámlahitelt, személyi hitelt, hitelkártyát) igényelni a banki mobilalkalmazásban</li></ul><h4><strong>További vizsgált kérdések</strong></h4><ul><li>Digitális érettség</li><li>Digitális csatornák használatának gyakorisága</li><li>Elégedettség a digitális csatornákkal</li><li>Hiányolt funkciók az internet- és mobilbankból</li><li>Számlatörténettel kapcsolatos insightok</li><li>Számlatörténetben elvárt visszakereshetőség maximális időtartama</li><li>Átutalással kapcsolatos insightok</li><li>Biztonsági beállításokkal kapcsolatos insightok</li><li>Ütemezett karbantartásokkal kapcsolatos tájékoztatók preferált csatornája</li><li>SMS és push értesítésekkel kapcsolatos insightok</li><li>Hitelügyintézéssel kapcsolatos insightok</li><li>Azonnali fizetéssel és másodlagos azonosítóval kapcsolatos insightok</li></ul><p><em>Élményszerű digitális felületek és kiszolgálási folyamatok létrehozásában segítjük ügyfeleinket. Ez a </em><a href="http://worksdot.hu/"><em>Works.</em></a></p><img src="https://medium.com/_/stat?event=post.clientViewed&referrerSource=full_rss&postId=8d47d5858239" width="1" height="1" alt=""><hr><p><a href="https://medium.com/works/a-k%C3%B6zelj%C3%B6v%C5%91-kih%C3%ADv%C3%A1sai-a-bankszektor-sz%C3%A1m%C3%A1ra-2021-8d47d5858239">A közeljövő kihívásai a bankszektor számára 2021</a> was originally published in <a href="https://medium.com/works">Works.</a> on Medium, where people are continuing the conversation by highlighting and responding to this story.</p>]]></content:encoded>
        </item>
    </channel>
</rss>