EU–USA vámvita – mi várható a megállapodás után?
Politikai feszültségek a készülő vámtarifa-megállapodás körül – mi a tétje az EU és az USA közötti kereskedelmi megállapodásnak?
Tartalomjegyzék
- Miért olyan fontosak az EU–USA kereskedelmi kapcsolatok?
- Mi a vám, és kinek kell fizetnie?
- Hogy hatnak az amerikai vámok Európára és az EU–USA kereskedelemre?
- Miben áll az EU–USA kereskedelmi és vámmegállapodás?
- Az Unió érdekeit védő biztosítékok
- Mi tehet az EU az újabb vámokkal való fenyegetéssel szemben?
Az EU és az USA között intenzív a kereskedelem, ezért a vámtarifák változása az európaiak mindennapi életére hatással lehet – a bolti áraktól kezdve a vállalkozások exportképességéig.
2025 tavaszán a Donald Trump elnök vezette Egyesült Államok több ízben azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy számos uniós termékre vámot fog kivetni, ezzel próbálva meg ellensúlyozni az ország Unióval szembeni kereskedelmi deficitjét.
A két fél 2025 júliusában politikai megállapodásra jutott a vámmódosításokkal kapcsolatban, ezt azonban még az Európai Parlamentnek és az uniós kormányoknak is jóvá kell hagyniuk.
A megállapodás óta az Egyesült Államok elnöke a geopolitikai feszültségekre hivatkozva újabb vámok bevezetését helyezte kilátásba.
Az EU-nak azonban megvannak az eszközei a gazdasági zsarolás ellen. A lehetséges piacvédelmi eszközök közé tartoznak az ellentarifák, a kényszerítés elleni „bazuka” eszköz és a nemzetközi kereskedelmi szabályok alapján történő fellépés. A legjobb megoldás azonban mindig a tárgyalás.
Miért olyan fontosak az EU–USA kereskedelmi kapcsolatok?
A transzatlanti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok a volumenüket tekintve a világon a legjelentősebbek.
2024-ben az EU és az USA közötti kereskedelem a világkereskedelem 30%-át és a globális bruttó hazai termék (GDP) 43%-át tette ki.
1,68 billió euró
Az EU és az USA közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem 2024-ben együttesen 1,68 billió eurót tett ki, ami a világkereskedelem 30%-ának felel meg.
Árukereskedelem
Az áruexport és -import tekintetében az EU és az USA egymás legfontosabb partnerei.
Az uniós áruexport legfőbb célpontja az Egyesült Államok, amely Kína után egyben az uniós import második legnagyobb forrása is.
Az EU és az USA közötti árukereskedelem értéke 2024-ben elérte a 867 milliárd eurót.
2024-ben az EU USA-ba irányuló áruexportján belül a legfontosabb termékek a következők voltak:
- mechanikus és elektromos berendezések;
- gyógyszeripari termékek;
- gépjárművek és légi járművek.
2024-ben az Egyesült Államokból az EU-ba importált legfontosabb áruk a következők voltak:
- kőolaj, földgáz és szén;
- mechanikus és elektromos berendezések;
- gyógyszeripari termékek.
Szolgáltatások kereskedelme
Az EU és az USA közötti szolgáltatáskereskedelem értéke 2024-ben mintegy 817 milliárd euró volt.
Az EU USA-ba exportált szolgáltatásai közül a legfontosabbak a következők:
- üzleti szolgáltatások;
- távközlési, számítástechnikai és infokommunikációs (ikt) szolgáltatások;
- közlekedés.
Az EU pedig elsősorban a következő szolgáltatásokat importálja az USA-ból:
- szellemi tulajdonjogok;
- üzleti szolgáltatások;
- infokommunikációs szolgáltatások.
Az EU–USA kereskedelmi mérleg alakulása
2024-ben az EU 198 milliárd euró többlettel rendelkezett az Egyesült Államokkal folytatott árukereskedelemben, és 148 milliárd euró deficitje volt a szolgáltatáskereskedelem terén.
Az árukat és szolgáltatásokat együtt véve az EU USA-val szembeni kereskedelmi többlete 2024-ben 50 milliárd euró volt, ami az 1,68 billió euró összértékű kereskedelmi forgalom kevesebb, mint 3%-a.
Van-e az EU és az USA között szabadkereskedelmi megállapodás?
A szabadkereskedelmi megállapodás olyan kétoldalú szerződés, amelynek célja a kereskedelem korlátainak, például a vámoknak és a vámkontingenseknek a felszámolása. Az EU és az USA között nincs ilyen jellegű megállapodás.
Mi a vám, és kinek kell fizetnie?
A vám olyan importadó, amelyet általában az árukat importáló vállalat fizet meg, de az eladási árakba beépítve gyakran a fogyasztókra hárítják át. A vámbevételeket a kormányok a vállalkozások támogatására és munkahelyek teremtésére, valamint a hazai ipar tisztességtelen versennyel szembeni védelmére használják.
A vámok tehát egyrészt gyarapítják a kormányok bevételeit, másrészt növelik az importált termékek árát, ami előnyhöz juttatja a belföldön előállított termékeket.
Hogy hatnak az amerikai vámok Európára és az EU–USA kereskedelemre?
Ha az Egyesült Államok megemeli az uniós termékek behozatalára vonatkozó vámokat, az érintett termékek drágábbak lesznek, és nehezebb őket értékesíteni az USA-ban. Ez tehát előnytelen az ott kereskedő uniós vállalkozásokra nézve.
Ha az EU erre úgy reagál, hogy szintén vámokat vet ki az amerikai termékekre, akkor azok drágábbak lesznek az uniós fogyasztók számára.
Ám az EU számára az is problémát jelent, ha az Egyesült Államok a világ más országaira vet ki vámokat. Az érintett országok ugyan dönthetnek úgy, hogy az USA-ban már nem jól értékesíthető termékeket Európába irányítják át, ez azonban kiélezi a piaci versenyt az uniós vállalatok számára.
Mivel a világgazdasági folyamatok szorosan összefüggnek egymással, a más országokra kivetett vámok az uniós vállalatok ellátási láncait is megzavarhatják, ami megnehezíti bizonyos termékek észszerű áron történő beszerzését.
A vámokkal és azok hatásával kapcsolatos kétségek bizonytalanságot teremtenek az uniós vállalatok számára, amelyek így inkább későbbre halasztják beruházásaikat. Ez pedig még inkább visszafogja a gazdasági növekedést.
A más országokra kivetett további amerikai vámok ugyanakkor arra késztethetik ezeket az országokat, hogy az egyensúlyt keresve szorosabbra fűzzék kapcsolataikat az EU-val.
Az EU-nak már számos szabadkereskedelmi megállapodása van különféle országokkal és régiókkal a világ minden táján, amelyek a fogyasztók számára nagyobb választékot és alacsonyabb árakat, gazdasági szempontból pedig nagyobb kereskedelmi volument és több munkahelyet kínálnak.
Miben áll az EU–USA kereskedelmi és vámmegállapodás?
2025 júliusában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke politikai megállapodást kötött a vámokkal és a kereskedelemmel kapcsolatban a skóciai Turnberryben. A megállapodás jogilag nem volt kötelező erejű, ám egyes elemeit a Bizottság később két jogalkotási javaslatba foglalta bele. A végrehajtást szolgáló ezen jogszabályjavaslatok végleges szövegéről azóta elviekben megegyezett a Tanács és a Parlament.
Milyen vámtarifa-módosításokról van szó?
Donald Trump második elnöki ciklusát megelőzően az EU és az Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai alapján kereskedett egymással, és mindkét fél a „legnagyobb kedvezményben részesített nemzet” státuszt élvezte. Ennek megfelelően a legtöbb árura alacsony vagy nulla vámtétel volt érvényben.
Turnberryben a két fél megállapodott abban, hogy az Egyesült Államok szinte valamennyi uniós árura 15%-os vámplafont állapít meg. Ez éppúgy vonatkozik a gépjárművekre és alkatrészeikre, mint a gyógyszerekre és félvezetőkre kivetett esetleges későbbi vámokra.
Az Egyesült Államok továbbá visszaállította az Unióban gyártott légi járművekre és légijármű-alkatrészekre, valamint egyes vegyi anyagokra, gyógyszerekre és természeti erőforrásokra vonatkozó korábbi vámtarifaszintjeit. A két fél megállapodott abban, hogy további termékekről is folytatják az egyeztetést.
A megállapodás megszünteti az USA ipari termékeire kivetett, már amúgy is alacsony uniós vámokat, ugyanakkor az EU számos fontos ipari és mezőgazdasági érdekét védi.
Az EU vállalta, hogy segíteni fogja egyes, uniós szempontból nem érzékeny amerikai mezőgazdasági termékek, például a szójaolaj, valamint bizonyos feldolgozott élelmiszerek, például a ketchup, a kakaó és a kekszek uniós piacra jutását. Ezzel várhatóan csökkennek az uniós gazdák és élelmiszer-feldolgozók bizonyos alapanyagköltségei, ugyanakkor védelmet élveznek az uniós mezőgazdasági termelés érzékeny területei, például a marhahús- és a baromfiágazat.
Mindkét fél elkötelezte magát amellett, hogy reziliensebbé teszi ellátási láncait, és hogy együttműködik a befektetések átvilágítása és az exportellenőrzések terén.
Végezetül a megállapodás kitért a kritikus energetikai és technológiai készletekhez való hozzáférésre is, és kötelezettségvállalásokat tartalmazott a kölcsönös beruházások megkönnyítésére és előmozdítására az Atlanti-óceán mindkét partján.
Ki és hogyan dönt a kereskedelmi megállapodásról európai oldalon?
Az EU részéről a megállapodás jóváhagyása egy olyan demokratikus folyamat eredménye, amelyben az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács egyaránt részt vesz.
A folyamat 2025 augusztusában az Európai Bizottság két jogalkotási javaslatával kezdődött, amelyek a megállapodás vámügyi vonatkozásaival foglalkoznak.
A Parlament és a Tanács a javaslatok megtárgyalását követően elvi megállapodásra jutott a jogszabályok végleges tartalmáról.
Az Unió érdekeit védő biztosítékok
Miközben az EU az említett jogszabályokon dolgozott, az USA úgy döntött, hogy mégis megtart néhány magas vámtételt (pl. az acélra vonatkozó 50%-ot). Emellett új vizsgálatokat indított, amelyek további vámok bevezetését eredményezhetik. A megállapodást végrehajtó joganyag az EU védelmében tartalmaz egy felfüggesztési mechanizmust arra az esetre, ha az USA nem teljesíti kötelezettségvállalásait, vagy új vámokat vezet be.
Acél-és alumíniumszármazékok
Ha az Egyesült Államok a korábbi megállapodástól eltérve 2026. december 31-én még mindig 15%-nál nagyobb mértékű vámot vet ki az európai acél- és alumíniumszármazékokra, a Bizottság vissza fogja tudni vonni a vámkedvezményeket.
Folyamatos helyzetértékelés: az uniós piac védelme az importáradattal szemben
A jogszabályjavaslatok kiegészítő védelmi mechanizmust is tartalmaznak. A Bizottság ezáltal megvizsgálhatja majd, hogy az Egyesült Államoknak biztosított vámkedvezmények hatására az uniós piacot elárasztják-e az amerikai termékek, adott esetben súlyosan károsítva az uniós ipart vagy mezőgazdaságot.
Hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés
Az európai parlamenti képviselők hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés beépítését is javasolták. A Bizottság ennek megfelelően 2029 vége előtt átfogó értékelést készít a megállapodásnak az uniós iparra, a mezőgazdaságra és a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt kereskedelmi hatásairól, valamint a más nem uniós országokkal folytatott kereskedelemben fellépő változásokról.
Az értékelés alapján dönti el, hogy javasolja-e a vámkedvezmények hatályának meghosszabbítását.
Mi tehet az EU az újabb vámokkal való fenyegetéssel szemben?
Még le sem zárult a kereskedelmi megállapodást végrehajtó joganyag véglegesítésének folyamata, amikor Trump elnök újabb vámokat helyezett kilátásba a geopolitikai feszültségekre hivatkozva.
Vámfenyegetések és gazdasági zsarolás esetén az EU első lépése mindig a tárgyalás. A kompromisszum keresése mindig kevesebb kockázattal jár, mint egy esetleges vámháború.
Ám az EU-nak megállapodás hiányában is vannak eszközei, amelyekkel védheti magát.
Például ellenvámokat vethet ki az Egyesült Államokból érkező árukra.
Ha pedig úgy véli, hogy az Egyesült Államok megsérti a nemzetközileg elfogadott szabályokat, panaszt nyújthat be a Kereskedelmi Világszervezethez, és kártérítést kérhet.
Az elmúlt években az EU jogszabályt fogadott el egy kényszerítés elleni mechanizmus, az úgynevezett „kereskedelmi bazuka” létrehozásáról. Célja az elrettentés, lehetővé téve az EU számára, hogy tárgyalások útján rendezze a kereskedelmi konfliktusokat. Végső eszközként azonban arra is fel lehet használni, hogy az EU ellenintézkedéseket vezessen be egy nem uniós országgal szemben.
További információ
- Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága
- Az EU–USA vámmegállapodásra irányuló uniós jogalkotási eljárás részletei
-
Az Európai Bizottság weboldala az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatokról
új ablakban nyílik meg
-
Tájékoztató az uniós vámokról
új ablakban nyílik meg
-
Az Eurostat legfrissebb statisztikái az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelem témájában
új ablakban nyílik meg
